Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)
2009-06-05 / 128. szám
2 2009. JÚNIUS 5., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Nógrád felzárkóztatása a legfőbb feladatunk Szerte az „öreg kontinensen” a választópolgárok milliói járulnak ezekben a napokban az urnákhoz, hogy eldöntsék, kik képviseljék érdekeiket az Európai Parlamentben. A tét nem kevés, hiszen jogi, politikai, gazdasági, szociális és kulturális téren is valamennyi magyar számára meghatározó az, hogy küldötteink, a magyar képviselők miként döntenek majd Brüsszelben az elkövetkező időszakban. Az unióhoz való csatlakozás óta eltelt időszakban óriási változásoknak lehettünk cselekvő, vagy csupán szemlélő tanúi. Immár ténylegesen is megnyíltak az országhatárok, szinte korlátlanul utazhatunk, vállalhatunk munkát és a legtöbb helyen a közös pénz váltotta fel a nemzeti valutákat. Többek között erről is szó esett azon a sajtóbeszélgetésen, ahol Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke osztotta meg gondolatait lapunk munkatársával.- Arra a kérdésre, hogy mit jelentett az unióhoz való csatlakozás szűkebb hazánk, Nógrád megye életében bizony összetett a válasz. Az öt évvel ezelőtti csaüakozást és az európai parlamenti választásokat szűkebb pátriánkban is nagy várakozás előzte meg. Vannak örömteli és akadnak kevésbé boldogságra okot adó eredményei az uniós csatlakozásnak. Őszinte szívvel üdvözöltük a határok és így ezen belül a szlovák-magyar határ légiesedését, a határon átnyúló kapcsolatok intenzifi- kálását. Bár sok évet kellett rá várni, de az Ipolyon majdan épülő új hidak is azt jelképezik, hogy mindannyiunk közös érdeke, hogy azt keressük, ami összeköt minket. A mögöttünk hagyott öt esztendő a megye életében ezen kívül számos más pozitívumot is hozott, hiszen 2004-től megnyíltak az előcsatlakozási források és igen sokrétű támogatás érkezett hazánkba. Megkezdődött a jogharmonizáció, egységessé válnak a környezetvédelmi, szociális, oktatáspolitikai törekvések és nagyon sok tanulni és dolgozni vágyó magyar fiatal talált kedvező lehetőségre az uniós tagországok valamelyikében vagy érkezett hozzánk a határokon túlról. Felélénkültek a nemzetközi kulturális, civil és sportkapcsolatok, hiszen számtalan nógrádi település ápol szoros barátságot más nemzetek városaival és falvaival.- Napjaink legégetőbb kérdése a gazdaság és a pénzügyi válság.- A csatlakozásra váró országok között több mutató tekintetében hazánk még 2002-ben éllovasnak számított és példaként emlegették szerte Európában. A hibás kormányzati politika következtében mára európai sereghajtókká váltunk egy olyan országban, melynek a gazdaságát a pénzügyi világválság már „térdrerogyva” találta. Most azoknak kell megfizetniük a politikai „böszmeségek” árát, akik a legkevésbé sem tehetnek azok bekövetkeztéről. A gazdaság területén elméletileg 2007-től már elérhetővé kellett volna válni számunkra a 2007-2013 közötti időszakra tervezett, mintegy 8000 milliárd forintos fejlesztési keretnek, ám ennek hatása sajnos még csak nyomokban érzékelhető. Mintha sokszor csupán virtuális térben mozognának az uniós fejlesztések. Sokat beszélnek róla, és sokat hivatkoznak rá, de alig érzékelünk belőle valamit. Tisztába vagyok azzal, hogy az uniós források felhasználásánál, vagy pontosabban a döntéseknél, egyes esetekben a pártpolitikai szimpátia talán erősebben nyomott a latba, mint a hasznosság, mégis születtek üdvözlendő pozitívumok is. Megemlíthetem a salgótarjáni, a szécsényi, vagy a bátonyterenyei város- központok rekonstrukcióit, természetesen a 21-es fő közlekedési út fejlesztését, a településeket összekötő útfelújításokat vagy a munkahelymegtartó programokat és a környezetvédelmi beruházásokat.- Mikszáth szerint: „ Görbe ország szép őszemnek, de nehéz az ökörnek...”-mit jelent mindez ma?- Az ország gondja itt Nógrádban fokozottabban érzékelhető, mivel szűkebb hazánk sajnos továbbra is az ország leghátrányosabb helyzetű régiójához tartozik, ahol a működő tőke csak igen visszafogottan képviselteti magát. A legnagyobb gondunk természetesen a még mindig fokozódó munkanélküliség és a helyi gazdaság stagnálásának elhúzódó problémája. Talán elegendő azt említeném, hogy a 1998 és 2002 közötti időszak fellendüléséhez képest a szocialista kormányzás utóbbi évei alatt mintegy 8000-rel nőtt megyénkben a munkanélküliek száma. Hazugságnak bizonyult a „dübörgő gazdaság, a magyar puma nagyot ugrik, a költségvetés köszöni jól van...” frázisok.- Mi lehet minderre a válasz itt Nógrádban az uniós választások előestéjén?- A Nógrád Megyei Közgyűlés a térség legnagyobb munkáltatója, hiszen jelenleg is több mint 2500 munkavállalót foglalkoztat és közel 5000 fő azok száma, akikről közvetlenül vagy közvetve gondoskodik az egészségügy, a szociális ellátórendszer, gyermek-és ifjúságvédelem, valamint az oktatás területén. Ezen munkahelyek és a szolgáltatások színvonalának megőrzése óriási erőfeszítéséket igényel a központi források szűkülése miatt. Nógrád megyének egyenletes és kiszámítható fejlődésre van szüksége a kilábaláshoz. Mindezt persze az átlagnál nagyobb ütemben kell elérni, mert csak így csökkenthető a lemaradás mértéke. Erősebb érdekérvényesítő képesség, kormányzati felhatalmazás és egy új hatékonyabb gazdaságpolitika kell a felzárkózáshoz. Bár európai uniós választásokra kerül most sor, mégis óriási belpolitikai jelentősége van. Az ország jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetét nem lehet függetleníteni a választó- polgárok véleményétől. Az emberek változtatásokat akarnak, mert valóban elegük volt a hazugságokból, a lemaradásból és a folytonos megszorításokból. A most regnáló kormányzat és elődei rossz irányba navigálták az ország hajóját, minek következtében egész társadalmi rétegek kerültek a létminimum szélére. Erről mondhat a nógrádi ember véleményt voksával, ha most vasárnap elmegy szavazni ar ra az erőre, mely már bizonyította, hogy igen is lehet erős és sikeres Magyarország. A MULATÓS ZENE SZTÁRJAI MA ESTE A POÉN! TÉVÉCSATORNÁN Filmí
