Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)

2009-06-30 / 149. szám

2 2009. JÚNIUS 30., KEDD SZÉCSÉNYI NAPLÓ Nemzetközi kézfogás Sz. F. Szécseny. A szécsényi gimnázi­um és szakközépiskola a szlo­vákiai nagykürtösi szakközép- iskolával testvéri kapcsolatot létesített. A két intézmény veze­tői már több alkalommal talál­koztak. Tavasszal a nagykürtö­si iskola tantestülete Szécsény- ben járt, júniusban a szécsé- nyiek viszonozták a látogatást. A vendéglátók elvitték a szé- csényieket Szklabonyára, Mik­száth szülőfalujába, Szlovákia legkisebb városába, Kékkőre, ahol a tanárok idegenvezető se­gítségével megnézték a várat és a kiállításait. Cuper József, az iskola igazga­tója áttekintést adott az intézmé­nyük oktatási rendszeréről, amelynek fő profilja a számítás- technika és elektrotechnika. Megmutatta szép, új, korszerű, jól felszerelt iskolájukat. Zsolnai Györgyné, a szécsényi iskola igazgatója elmondta: több konkrét dologban is megegyez­tek. Ősszel a két iskola diákjai sporttalálkozón vesznek részt Szécsényben. Szenográdiné Végh Erzsébet rajztanár alkotá­saiból Nagykürtösön nyílik kiál­lítás. A magyarul is tudó nagykürtösi kollégája felaján­lotta, hogy Szécsényben szíve­sen vezetne szlovák nyelvű tan­folyamot. Ennek szervezését megkezdi. Szécsényben a kö­zépiskolai napokon Szlová­kiából egy küldöttség vesz részt. Az igazgatónő abban bí­zik, hogy Pösténypusztánál az Ipolyon mielőbb elkészül a híd, így a közlekedés szempontjából a két város közelebb kerül egy­máshoz. A szécsényi diákok úszótanfolyamokon igénybe ve­szik Nagykürtös uszodáját. Zsolnai Györgyné annak a re­ményének adott hangot, hogy a jövőben a diákok megismerik egymást, közöttük baráti szálak alakulnak ki. Nyár a határban Szenográdi Ferenc S^écssif. A magyar gazdálkodó ember azt mondta: június 29-e, Péter és Pál napja az aratás kez­dete. Az Alföld déli részén meg­kezdődött az őszi árpa aratása. Nálunk, északon még van ahol sárga, zöld a búzatábla, csak ké­sőbb kezdődik el a kalászosok betakarítása. A szakemberek azt mondják, hogy a mai búza­fajták tenyészideje kicsivel hosszabb, így nyilván a betaka­rítás ideje is később kezdődik el. Szécsényben a mezőgazdasá­gi vállalkozókkal az aratás elő­készületeiről, az aktuális mun­kákról, a mezőgazdaság fontos tényezőjéről az időjárásról be­szélgettünk. Sümegi Ferenc mezőgazdasá­gi családi vállalkozó úgy véleke­dett, hogy a hosszabb szárazság után a június 20-a utáni esős idő az ég áldása. A lehullott csapa­dék egyaránt jót tesz a burgo­nyának, kukoricának, naprafor­gónak és egyéb kapásnövények­nek: megítélése szerint még a búza jelentős része is hasznosí­tani tudja a lehullott csapadékot, hiszen sok helyen sárga-zöld a gabonatábla. Gazdaságában 170 hektáron termel búzát, 100 hek­táron repcét, s harmincon nap­raforgót. Ami az aktuális mun­kákat illeti, most a gépeket ké­szítik elő az aratásra, fertőtlení­tik a magtárakat. A búzára nincs előszerződése, a termés tárolá­sára megfelelő kapacitás áll ren­delkezésére. A repce és a napra­forgó eladására szerződése van. Szita János családi mezőgazda- sági vállalkozó a több lábon állás híve. Állattenyésztéssel, szántó­földi növénytermesztéssel foglal­kozik, s fiával közösen van egy 18 hektáros gyümölcsösük is. A széna betakarításának most van itt az ideje. A 700 körbálának je­lentős része még az eső megér­kezése előtt szárazra került Ami kint ázik a réten, azt nem bánja, mert az esőre nagy szükség volt. A bálák akkor kerülnének ve­szélybe, ha az Ipoly kiöntene, de annak az esélye most nagyon kicsi. Ahogy elmondta, 250 húshasznú szarvasmarhát tart, a legelőn a növényzet a száraz­ság miatt nem tudott megfelelő­en regenerálódni. Véleménye szerint a lehullott csapadékra minden növénykultúrának - be­leértve a búzát is - nagy szük­sége volt. Az állatok téli takar­mányozására 30 hektáron ter­meszt siló- és szemes kukoricát. Búzája 60 hektáron van. A ter­més leadására nem kötött szer­ződést. Évek óta a szécsényi ma­lomnak adja le a termést, ahol a megítélése szerint korrekt az át­vétel. A gyümölcsösben most van itt a meggyszedés ideje, az esőzések miatt a munkák egy kicsit megtorpantak, de nem annyira, hogy az veszélyes len­tié a további betakarításra. Baksa Imre hízószarvasmar­ha-tartással foglalkozik, a törzs- állománya 110, s jelenleg 180 ál­lata van. Ahogy elmondta, az esőzés a takarmánybetakarítás idején érkezett. Örül a csapa­déknak, mert a talaj elveszítet­te nedvességtartalmát, így nagy szükség volt az esőre. Igaz, hogy 30 hektáron a rendre vágott szé­nája ázik, ami minden bizony­nyal veszít az értékéből. A többi területről már betakarították a takarmányt. Az 500 bála egy ré­sze már száraz alatt van, másik része még kint van a réten. A le­geltetést az állatok tíznaponkén­ti „újratelepítésével” végzi. Ahol az állatok lelegelték a füvet, ott jól jött az eső. Ahol viszont most vannak, a puha, nedves talajban kitapossák a növényzetet, ami­vel kisebb kárt okoznak. Mosó Ottó családi mezőgazda- sági vállalkozó véleménye sze­rint is nagyon kellett a csapadék, de megítélése szerint a búzán már nagyon keveset segít.- Ami engem ugyan nem érint, de az elhúzódó csapadé­kos idő hátráltatja a széna beta­karítását. Mi a mezőn már befe­jeztük a munkát, túlvagyunk a lombtrágyázáson, biotrágyá­záson, s mindenütt elvégeztük a szükséges gyomtalanítást Az esőzések miatt a gyom is gyor­sabban fejlődik, de a kultúrnö­vények már olyan állapotban vannak, hogy a gyom nem tud fejlődni. A repceterületre kijut­tattuk az érésgyorsítót A mosta­ni idő kedvez a repcének, szere­ti a meleg, esős időt. A legfonto­sabb feladataink az aratásra va­ló felkészülés. Munka akad bő­ven, az elmúlt évben a kombájnokon a kések erősen el­használódtak, hogy csak egy dolgot említsek. Előbb a repce betakarítását végezzük el, aztán fogunk hozzá 100 hektáron a búza aratásának. A gabonára nincs szerződésem. A felvásár­lók már jelentkeznek, de konk­rét árat nem tudnak mondani. Tárolási gondjaim nincsenek, így nem sietek a termés értéke­sítésével. Ismerik az uniót Szenográdi SzécséHJf. Otthonunk Európa címmel európai uniós vetélke­dőt hirdettek a nyugdíjasszer­vezetek részére. A benevezett csapatoknak „házi feladat­ként” három fordulóban írásos feladatokat kellett megoldani. Ennek alapján hívták be a ré­gió döntőjére az öt legtöbb pon­tot elért csapatot. Az észak-ma­gyarországi régió döntőjére megyénkből három csapat ka­pott meghívást. Május 26-án Miskolcon ren­dezték meg a regionális döntőt. Első helyen az egy éve alakult szécsényi Őszi Színek Klub, Kiss Lajosné, Majsányi Lászlóné, Faluhelyi László, Bélák Dezső, Zsédely Lajos ösz- szetételű csapat végzett. Máso­dik Bátonyterenye, harmadik Magyarnándor. Ezt követően a szécsényieknek tovább lehetett izgulni, ugyanis a kiírás szerint a régiódöntőben a legtöbb pont­számot elérő csapat, mint orszá­gos első brüsszeli kiránduláson vehet részt. Több helyen az észak-magyarországi régió dön­tőjét követően rendezték meg a versenyt. A szécsényiek június második felében meghívást kaptak Budapestre az ered­ményhirdetésre. A csapat a má­sodik helyen végzett, jutalom­képpen a klubjuk egy televíziót kapott. Teljesült a vágya Sz. F. Ez év április elsején szíve vágya, álma vált valóra a szécsényi húszéves Rácz Csabá­nak azzal, hogy hivatásos nép­táncos lett. A fiú a pozsonyi Ifjú Szívek hivatásos táncegyüttes tagja. Amikor a táncegyüttes felvételre próbatáncot hirdetett, s a szécsényi fiú jelentkezett, el­mondhatta magáról: jöttem, táncoltam, s felvételt nyertem. Csaba Foton, a népművészeti szakközépiskolában érettségi­zett, OKJ néptáncos-képesítést szerzett. Az utolsó, ötödik évét már pozsonyi táncosként fejez­te be. Csaba tudatában volt an­nak: ahhoz, hogy élete célját el­érje kevés a tehetség, kemé­nyen dolgozni kell. Szorgalma­san járt a próbákra, tanult, elfo­gadta a vezetők tanácsát. A te­hetség, a szorgalom, az akarat, a kitartás hozta meg számára a sikert. A jó ritmusérzékkel rendel­kező fiú ötéves kora óta táncol. Az első időszakban Antalné Se­bestyén Edit volt a tanítómeste­re, aztán a szécsényi Iglice tánc­csoportban Oláh József és Oláhné Csercsics Ivett tanítvá­nya lett. A fiú sikerében az ő ke­mény szakmai felkészítő mun­kájuk is benne van. Csaba 2006-ban Egerben az országos ifjúsági szólótáncversenyen nyújtott kimagasló teljesítmé­nyéért „Ezüstpitykés táncos” el­ismerésben részesült. Idén az élettől újabb, szép adományt kapott azzal, hogy hivatásos táncos lett. Különdíjas táncospár Szenográdi F. SgÉRÉRJ. Az Oktatási és Kulturá­lis Minisztérium alapfokú művé­szetoktatási intézménye a III. or­szágos néptáncversenyén, a gyermek néptáncosok szóló és páros kategóriájában, a szécsé­nyi Iglice két gyermektáncosa, Király Virág és Haralambeasz Hrisztosz páros különdíjat ka­pott. Hrisztosz szüleivel másfél éve él Szécsényben és azóta nép­táncol. Szülőhazájában, Görögor­szágban már négyéves kora óta táncolt. Virág négy éve az Iglice táncegyüttes tagja. A kitűnő ta­nuló kislány elmondta: számára az egyik legjobb kikapcsolódás a néptánc. Szeret táncolni, jól érzi magát a táncosok között. A gyermekek táncoktatói, Oláh József és Oláhné Csercsics Ivett azt mondták, hogy tanítvá­nyaik a területi versenyről ma­gas pontszámmal jutottak a szarvasi országos döntőbe, ahol egy kötelező és egy szabadon vá­lasztott táncot kellett előadni. Ők a rimóci táncot választották és' mutatták be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom