Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)
2009-06-04 / 127. szám
2 2009. JÚNIUS 4., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE MEGÚJULT A SZENTHELY Szurdokpüspöki. A falu határában lévő Szentke- reszt-kutat egyre többen keresik fel a helybeli, illetve az ország több helyéről érkező emberek. Lassan egy éve, hogy a neves gyógyító, Kovács Magyar András vezetésével felújították a forrást, valamint szenthellyé varázsolták a környéket. Felavatták Szűz Mária szobrát. A forrásvíz fogyasztása több betegségre is hasznosan hat, miként a bemért gyógyító sugárhatások is sok embert vonzanak. Nemrégiben a kút fölé a helybeliek által Hollós-dombnak nevezetett terület nevére utalva, egy hollót ábrázoló tetőt építettek, a környezetet pedig befüvesítették. Ezáltal egy megújult, megszépült szenthely várja a gyógyulni vágyó, vagy csak kíváncsiskodó érdeklődőket. Biztonságot, stabilitást ígérnek Tiltakoznak Balassagyarmat A város önkormányzata egy közelmúltban elhangzott szocialista kijelentés ellen tiltakozik, mely szerintük nem fedi a valóságot. Megdöbbentő kijelentések láttak napvilágot a minap, melyek az MSZP-székházból Lendvai Ildikó vezényletével érkeztek. A politikus összemosta a magyarországi települések szinte mindegyikénél több mint egy évtizede kivetett kommunális adókat a Bajnai- kabinet által tervezett vagyonadóval. Példaként kiemelve fideszes vezetésű városokat, köztük Balassagyarmatot is - mondván ezekben a városokban is „van ingatlanadó, valamint vagyonadó” - nyilatkozta lapunknak Csach Gábor alpolgármester.- A leghatározottabban visszautasítjuk, hogy Balassagyarmaton bármilyen vagyonalapú adó lenne. A szocialista Horn-kormány idején a kommunális adó bevezetésére pedig azért kényszerült önkormányzatunk, mert az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeket segítő önhiki támogatás feltétele volt, hogy legyen helyi adóneme a településnek. A kényszer okán a Magyarországon legenyhébb „kommunális” adónem bevezetése mellett döntött a testület, melynek jelenlegi összege háztartásonként évi ötezer forint. A politikus kifejezetten felháborítónak és Balassagyarmatra nézve károsnak ítéli az MSZP csúsztatásait, mert a magyar városok között szinte egyedülálló módon Balassagyarmaton nincs építményadó, egyrészt a vállalkozások megtelepedésének ösztönzése, másrészt a lakosság terheinek megkönnyítése miatt. Salgótarján. - Mindazok, akik békében, nyugalomban akarnak élni és együttműködő társadalmat szeretnének június 7-én arra a pártra szavazzanak, amelyik a legegyértelműbben és a legkövetkezetesebben utasítja vissza a szélsőségeket, és ez a Szabad Demokraták Szövetsége - hangsúlyozta Szent-Iványi István, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke, európai parlamenti képviselője sajtótájékoztatóján. Mint mondta, ez a választás alapvetően arról szól, hogy kik és milyen programmal képviselik a magyar választókat az Európai Parlamentben. Ezért kiemelten fontosnak tartják a jelenlegi gazdasági helyzetben, hogy munkájukkal Magyarország gazdasági helyzetének stabilitásához érdemben hozzájáruljanak. Három fontos dolgot emelt ki: fontosnak tartja az euró bevezetésének felgyorsítását, a közös európai energiapolitika ellátását, ami azt jelenti, hogy Európa közösen, tehát olcsóbban szerzi be az energiáját, és ami még fontosabb, hogy közös felelősséget vállal az ellátás biztonságáért. Az újonnan megválasztott Európai Parlamentre vár a 2014-2020-ig tartó költségvetés elfogadása, amiben Szent-Iványi István is részt kíván vénni és alapvető feladatának tekinti, hogy legalább szinten tartsák a támogatásokat, tehát a 25 milliárd eurót továbbra is biztosítani tudják Magyarországnak.- Kezdettől felléptünk, és továbbra is szorgalmazzuk, az európai liberálisokkal közösen, a szolgáltatásnyújtás szabadságát a kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy mindenfajta jogi akadály nélkül nyújthasson a magyar vállalkozó szolgáltatást az unió egész területén. Mint mondta, Európa politikai arculatát három nagy politikai család határozza meg: az egyik a néppárt, ehhez tartozik a Fidesz, a második az európai szocialisták, ide sorolható az MSZP és az európai liberálisok táborához tartozik az SZDSZ. Magyarország számára nagyon fontos, hogy mindhárom politikai csoportban erős képviselete legyen. A közgyűlés margójára Aki dolgozik és dönt, az hibázik is. Salgótarján polgármestere- a város szerinte „megnyomorított” gazdasági helyzete ellenére- milliós összeget szánt egy háromszereplős kamaradarab bemutatójára. Az előadásra pár tucat fizető néző váltott jegyet! Ehhez kérte a közgyűlés utólagos jóváhagyását. A döntés helyességét firtató kérdésünkre az egyedi, senkivel nem egyeztetett döntését már- már kultúrtörténeti magasságokba emelte. Sokkal emberibb lett volna, ha csak annyit mond, hogy: igen, ez a döntésem nem biztos, hogy helyes volt. A „kulturális koncepció” kapcsán megjegyezzük, jól és összeszedetten foglalja össze a város múltjának és jelenének kulturális életét Az anyag baja szerintünk sajnos a jövővel van, mert nem hisszük, hogy Salgótarjánból Jesztiválváros” lesz. Ez az elképzelés a „merjünk nagyot álmodni” kategóriába tartozó kommunikációs trükk. Emlékezzünk csak: 6 évvel ezelőtt „iskolaváros” akartunk lenni. Nehezen érthető továbbá, hogy miért koncepcionális kérdés egy újonnan megépítendő salgótarjáni színházépület terve. Itt három kérdésre kell előzetesen választ kapni: 1.) van-e rá valós igény?, 2.) vane rá pénzügyi lehetőség?, 3.) vane pénzünk a fenntartásra, működtetésre? Ha bármelyik kérdésre a válasz nem, akkor nem érdemes tovább foglalkozni az elképzeléssel. Hasonló kategória a „városi rendezvényiroda” ötlete is. Egyrészt, mert - a tarjáni tv-ből tudjuk - már létrejött Ha ez igaz, akkor mindezt koncepcionálisan beállítani meglehetősen álságos. Másrészt, hova és hogyan illeszkedne be az „új” szervezet a meglevő struktúrába? Minderre az illetékes bizottság ülésén is kértünk választ, kapni azonban nem kaptunk világos és egyértelmű magyarázatot. Ercsényi Ferenc SZDSZ-es ónk. képviselő A családpolitikáról Csuka Enikő Salgótarján. „Nő és a család a 21. század Európájában” címmel tartott sajtótájékoztatót a Fidesz-Ma- gyar Polgári Szövetség (MPSZ) nőtagozatának elnöksége - Pelczné Gáli Ildikó, Bemáth Ildikó, Bíró Ildikó és Mátrai Márta - a napokban a megyeszékhelyen.- Nekünk, nőknek rendkívül fontos, hogy mindazokkal a problémákkal foglalkozzunk és véleményt alkossunk róluk, amelyek minket érintenek.- A kormányok eltérő mértékben tekintik prioritásuknak a családpolitikát: volt olyan kormány, amelyik nem hirdette óriásplakátokon családpolitikáját, mégis jól tudott kormányozni, s tette a dolgát - mondta Pelczné Gáli Ildikó, a Fidesz nőtagozatának elnöke. A mostaninak viszont nem tetszett sem a Széchenyi-terv, sem a családtámogatás rendszere. Nem szerették a gyermekek után járó adókedvezményeket, az otthonteremtést támogató hitellehetőségek kamat- kedvezményét és azt sem, hogy visszaadtuk a családi pótlék alanyi jogúságát Hatalomra kerülésük után szétverték, s megbontották a régi, jól bevált módszereket: a rendszeres gyermekvédelmi támogatást elvették, az adókedvezményeket megrövidítették, az oktatási intézményeket összevonták, s majdnem teljes egészében beszüntették a gyermekek után járó adókedvezményt Ezek után pedig lerövidítették a gyed és a gyes, valamint a családi pótlék rendszerét is.- Ezek az intézkedések húsba- vágóak: sajnos minden kismama és édesanya rosszul jár! A közelgő választások után pedig az európai parlamenti képviselők feladata a magyar érdekek képviselete lesz, aki pedig nincs tisztában küldetésének céljával, az nem alkalmas a képviselői tisztség betöltésére. A NÓGRÁD MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJÉNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYE az Európai Parlament tagjainak 2009. június 7. napjára kitűzött választásáról Magyarországon 2009. június 7-én (vasárnap) kerül sor az Európai Parlament tagjainak választására. A szavazás az unió valamennyi tagállamában közel azonos időpontban - június 4. és 7. között - történik. A sort az Egyesült Királyság és Hollandia nyitja csütörtökön, az utolsó szavazókörök pedig vasárnap 22.00 órakor zárnak Lengyelországban, Olaszországban és Portugáliában. A választás első részeredményeiről ezért csak vasárnap 22.00 óra után nyújthatnak tájékoztatást a választási szervek. Az Európai Unió más tagállamában lakó honfitársaink a külföldi lakcímük szerinti szavazókörben szavazhatnak - az adott ország választási eljárási szabályainak megfelelően - a szavazás napján külföldön tartózkodók pedig a szavazásra a külképviseleti választási irodákat vehetik igénybe (feltéve, hogy május 22. napjáig kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe). Ugyanígy az unió más tagállamainak állampolgárai - amennyiben Magyarországon rendelkeznek lakóhellyel - választójogukat az EP-választásokon itt gyakorolhatják. Ennek feltétele, hogy április 30-ig kérték felvételüket a magyarországi lakóhelyük szerinti névjegyzékbe. Akik a választás napján otthonuktól távol, de Magyarországon tartózkodnak, személyesen vagy meghatalmazott útján június 5én 16.00 óráig kérhetnek igazolást a lakóhelyük szerinti helyi választási iroda vezetőjétől (a jegyzőtől). Fontos tudni, hogy a több szavazókörös te lepüléseken csak egy kijelölt szavazókor áll az igazolással szavazók rendelkezésére (ennek címe az igazoláson feltüntetésre kerül). A szavazás Magyarországon a megszokott időbeosztás szerint történik, azaz a szavazóhelyiségek 6.00 órától 19.00 óráig fogadják a választópolgárokat A szavazáshoz mindenképp szükség van érvényes személyazonosító okmányokra, úgymint a „régi típusú”, lakcímet is tartalmazó személyazonosító igazolványra, vagy az „új típusú”, kártya formátumú személy- azonosító igazolványra, az útlevélre, vagy a 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedélyre - ez utóbbi három dokumentum mellett azonban szükséges a lakcímkártya bemutatása is. (Az uniós választópolgárok a fentiekhez hasonlóan lakcímigazolvánnyal és útlevéllel, vagy személyazonosító igazolvánnyal, vagy a magyar hatóságok által 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedéllyel igazolhatják magukat) A lejárt érvényességű, vagy hiányos okmányokkal rendelkezők nem szavazhatnak, őket a szavazatszámláló bizottságok kötelesek visszautasítani! Ugyanígy nem szavazhatnak azok sem - az igazolással rendelkezők kivételével - akik nem szerepelnek az adott szavazókor választói névjegyzékében: még akkor sem, ha okmányaik egyébként érvényesek Ezért van kiemelt jelentősége annak, hogy ha a választópolgár nem kapott értesítést, haladéktalanul ellenőrizze a lakóhelye szerinti választási irodában, hogy szerepel-e a névjegyzékben! A mozgásukban gátolt választópolgárok számára változatlanul lehetőség van mozgómmá igénylésére. Ezt a szavazás napját megelőzően a helyi választási iroda vezetőjétől, a szavazás napján pedig a szavazatszámláló bizottság elnökétől írásban lehet kérni. (A mozgóumát kérőkről a bizottság külön nyüvántartást vezet: az ilyen módon történő szavazás lehetősége csak azok részére biztosítható, akik ebben a nyilvántartásban szerepelnek! A kérelemnek közvetlenül a választópolgártól kell származnia, a mozgóurna igénylésére történő felhívás, közreműködői, közvetítői szolgáltatás felajánlása, a szavazás megszervezése érdekében folytatott mozgósító tevékenység sérti a választás alapelveit!) A mozgóumás szavazás egyebekben a választás olyan különleges módja, amely a szavazóköri szavazás lebonyolítását nem veszélyeztetheti. Fontos szabály, hogy az igazolással szavazni kívánó, de mozgásában gátolt választópolgár mozgóumát csak az igazolással szavazók számára kijelölt szavazókörből kérhet! A szavazókörben a választópolgár egy szavazólapot kap, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagja a jelenlétében lepecsétel. Az átvételt a választópolgár a névjegyzékben történő aláírásával igazolja. (A szavazólapon nyolc lista szerepel az Országos Választási Bizottság által május 14-én kisorsolt sorrendben: 1. Fidesz-KDNP, 2. SZDSZ, 3. MCF, 4. Munkáspárt, 5. MSZP, 6. Jobbik, 7. LMP-HP, 8. MDF.) Érvényesen szavazni a lista neve felett lévő körben elhelyezett, egymást metsző két vonallal lehet Ha a választópolgár a szavazólapot elrontja, kérésére a bizottság - a rontott szavazólap egyidejű bevonása mellett - egy alkalommal új szavazólapot ad. Az Európai Parlament tagjainak választása során az egész ország egy választókerületet alkot, melyben a 22 mandátum a nyolc listára leadott érvényes szavazatok arányában és az 5%-os küszöb figyelembevételével - tisztán arányos rendszerben - kerül kiosztásra. Öt évvel ezelőtt - az első magyarországi EP-választáson, 2004. június 13-án - a részvételi arány országosan 38,5%, Nógrád megyében 36,8% volt (Akkor a legmagasabb - 40% feletti - részvételi arányt a nyugat-dunántúli megyék és a főváros érte el. A legalacsonyabb választói aktivitás - 30% körüli részvétel - az Észak-Alföldön volt mérhető.) Nógrád megye 131 településén június 7- én 267 szavazókor, szavazatszámláló bizottság (ül. az egy szavazókörös településeken helyi választási bizottság), valamint a Nógrád Megyei Területi Választási Bizottság működik majd. A szavazás technikai lebonyolításában 70 helyi választási iroda és a Nógrád Megyei Területi Választási Iroda működik közre. A választási eljárás fontos garanciális eleme, hogy a választási bizottságok munkájában - a képviselő-testületek által megválasztott tagok mellett - a jelölő szervezetek által megbízott tagok is részt vesznek. Nóg- rádban a szavazókörök többségében az MSZP, a Fidesz-KDNP, valamint a Jobbik delegáltjai lesznek jelen, a többi jelölő szervezet kisebb létszámban bízott meg tagokat A területi választási bizottságban a pártok képviselete majdnem teljes körű, itt már most is dolgoznak az MSZP, a Fidesz-KDNP, a Jobbik, a Munkáspárt, az SZDSZ és az MDF delegáltjai. A jogorvoslati fórumrendszer némileg eltér az önkormányzati, vagy országgyűlési választáson megszokottaktól. A választási jogszabályok megsértésére történő hivatkozással - a szavazás napján kívül - kifogás közvetlenül a területi választási bizottsághoz nyújtható be (a döntéssel szembeni fellebbezést az Országos Választási Bizottság bírálja el, az ennek kapcsán benyújtott felülvizsgálati kérelem a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe tartozik). A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság helyben dönt a szavazás során felmerült vitás kérdésekben. Az e bizottságok döntésével szembeni fellebbezést a területi választási bizottság bírálja el (bírósági felülvizsgálat a megyei bíróságtól kérhető). A területi választási bizottság illetékességi területét érintő kifogásról, valamint a körzeti műsorszolgáltató (sajtó) választási részvételével kapcsolatos kifogásokról közvetlenül a területi választási bizottság dönt (ekkor a fellebbezést szintén az Országos Választási Bizottság, a bírósági felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bírálja el). A fentiekben és a szavazás lebonyolításával kapcsolatban felmerült további problémák megoldásában a helyi választási irodák nyújtanak segítséget, tájékoztatást a választópolgárok számára. Az irodák (választási információs szolgálatok) - melyek munkaidőn túli elérhetősége, telefonszámai a polgármesteri hivatalokban kifüggesztésre kerültek - június 5-én (pénteken) 16.00 óráig ügyeletet tartanak. A választásokkal kapcsolatos leglényegesebb információk a www.valasztas.hu interneteimen, a Nógrád megyei választási szervek elérhetőségei, illetve a területi választási bizottság döntései a www.nograd.hu / Nógrád Megyei Önkormányzat/Nógrád Me gyei Területi Választási Iroda menüpontban találhatóak meg. A választás előkészítése a fenti választási szervek közreműködésével a jogszabályokban meghatározottak szerint zajlik. Dr. Barta László
