Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)
2009-06-23 / 143. szám
5 2009. JÚNIUS 24., SZERDA GAZDASÁG Lakáshitelek állománya (háztartásoknál, milliárd forint) 4500 4000 3500 3000 2500 2000 2007. ápr.-2009. ápr. Lakáshitelek megoszlása (háztartásoknál, devizanemek szerint, 2009. április, százalék) euro és egyéb 4,63 svájci frank 58,33 FORRÁS: MNB Gondban a települések hitel Az önkormányzatoknak teher a lakások megvásárlása A lakosságot nem veszelyezteti a fuzáriumos fertőzés A magyar lakosság nincs veszélyben amiatt, hogy egyes gabonatermékeknél határérték feletti fuzáriumtoxin-szennyezett- ségre bukkantak - hangsúlyozta a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) főigazgatója. Szeitzné Szabó Mária elmondta: az elmúlt napokban több olyan sajtóhír jelent meg, amely szerint Szegeden fuzá- riumtoxin-fertőzés miatt kezelnek egy gyermeket, azonban ezt az orvos nem jelentette hivatalos úton. A hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer eredetű megbetegedést, és annak alapos gyanúját is köteles az ezt észlelő orvos jelenteni. Szűts Péter, a szegedi beteg kislány kezelőorvosa nem kívánt nyilatkozni az ügyről. Korábban a Délmagyar arról írt, az orvos állítása szerint leletekkel tudja igazolni, egy óvodás kislánynak a mérgező gombával fertőzött gabonától lett hormonzavara, emiatt menstruálni kezdett, és a mellében csomókat találtak. ■ Egy szegedi orvos állította: egy óvodás kislánynak lett hormonza- vara fertőzött gabona- pehelytől. A MÉBiH hétfőn tanácskozást tartott a fuzáriumfer- tőzéssel kapcsolatban, azonban a főigazgató szerint ennek nincsen köze a múlt héten megjelent sajtóhírekhez. Hangsúlyozta: a tanácskozást azért hívták össze, mert a 2008. évi vizsgálatok során a vizsgált termékek 3 százalékában találtak határértéket meghaladó fuzá- riumszennyeződést. A fuzárium toxinok közül egyedül a dezoxinivalenol (DON) mennyisége haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által megállapított eltűrhető beviteli szintet, ez a méreg azonban nem okoz hormonális elváltozást, és nem rákkeltő. A nagy mennyiségű DON-bevitel hányással, hasmenéssel járó panaszokat, állatoknál a takarmány visszautasítását váltja ki, és az állatkísérletekben fokozta a fertőzések iránti fogékonyságot. A szervezetből hamar kiürül, kis mennyiségű fogyasztásánál nem észleltek hosszú távú, késői hatást. ■ A polgármesterek véleménye megoszlik abban a kérdésben, mennyire lesz életképes a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvény. VG-összeállítás A bedőlt lakáshitelek miatt kényszerárverésre kerülő ingatlanokra az önkormányzatoknak elővásárlási joguk lesz, s a lakást, házat bérbe adják a volt tulajdonosnak. Az Országgyűlésben a múlt héten elfogadott jogszabály alapján ehhez a települések önrész nélküli kedvező kamatozású hitelt vehetnek fel a Magyar Fejlesztési Banktól. Abban többnyire egyetértenek a politikusok, hogy segíteni kell a bajbajutottakon, ám, hogy az önkormányzatok vállalhatnak-e újabb terheket, az több mint kérdéses, hiszen a falvak, városok rendkívül súlyos pénzügyi gondokkal küszködnek. Mások viszont azzal érvelnek, hogy ezáltal - viszonylag kedvező feltételek mellett - jelentős ingatlanvagyonhoz jutnak, amelyet később értékesíthetnek. Az önkormányzatok a következő hetekben mérik fel, hány ingatlantulajdonos lehet érintett, s a vásárlásra mennyi pénz kellene, illetve, hogy mekkora lakbért állapítsanak meg. Gémesi György, a Kormány- Önkormányzatok Egyeztető Fórumának (KÖEF) társelnöke, Gödöllő polgármestere lapunknak azt mondta, több probléma is van a konstrukcióval. A települések rendkívül súlyos pénzügyi helyzetben vannak, a hitelállományuk már most eléri a 800 milliárd forintot, így alig van lehetőségük arra, hogy még jobban eladósodjanak. További gond, hogy ezek az ingatlanok többnyire rossz állapotban vannak, s ha az önkormányzatok tulajdonába kerülnek, azoknak azonnal felújítási kötelezettséget kellene magukra előírni. Harmadrészt Gémesi szerint senki nem vizsgálta meg, hogy ezek az emberek tudnák-e fizetni a hitelük összegénél ugyan alacsonyabb, ám mégsem kevés lakbért, de gyanítható, közülük sokan nem lesznek képesek rá. Szombathely szocialista polgármestere, Ipkovich György azonban nagyon pozitív lépésnek tartja a törvény meghozatalát. Már csak azért is, mert nem csupán az adósok járnak jól, de terhet vesz le az önkormányzatokról, hiszen a hajléktalanná válókat is a településeknek kellene segélyezni. S szerinte nemcsak a bajbajutottakon lehet ezzel segíteni, de alkalmas eszköz lehet a lakáspanama visszaszorítására is. Persze a siker nagyban függ attól - állítja -, milyen finanszírozási konstrukciót sikerül kialakítani. A települések által felvett hitel egy része fedezhető lesz a lakbérből, ám az államnak egyéb támogatást is nyújtani kell az önkormányzatok számára - fogalmazott. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke bizonytalan még, mennyire válik be ez a módszer, de úgy véli, biztosan jobb megoldás, mint ha elárvereznék a lakók feje fölül a házakat. A Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármestere szerint meg kell teremtem a lehetőségét, hogy ha a bérlők jobb anyagi helyzetbe kerülnek, visszavásárolhassák az ingatlanukat. Másfelől azonban - főleg a kisebb településeken - konfliktus lehet abból is, hogy a lakók közül feltehetőleg sokan nem nézik majd jó szemmel, ha az önkormányzat a közösség pénzéből segít meg olyanokat, akik túlvállalták magukat. Csökkentik a diákhitel kamatát AZ ÉV MÁSODIK FELÉBEN fél százalékkal, 10,5 százalékra csökken a diákhitel kamata. Nem változik ugyanakkor a felvehető összeg nagysága. A múlt tanévben több mint 73 ezer hallgatónak folyósítottak diákhitelt mintegy 22 milliárd forint értékben. Két hét van még a parlagfű irtására MÁR CSAK KÉT HETÜK VAN a gazdáknak arra, hogy földterületükről kiirtsák a parlagfüvet, mivel június 30. után a külterületeken a földhivatalok, a belterületen pedig a jegyzők és megbízottjaik megkezdik az ellenőrzéseket. Ha a földek parlagfűvel fertőzöttek és használóik láthatóan nem tettek semmit, júliustól bírságot fizethetnek, területnagyságtól függően 15 ezer forinttól ötmillióig. Farkas Ádámof jelölték a PSZflF élére farkas ádámot, az Allianz Bank volt vezérigazgatóját jelöli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsa elnökének Bajnai Gordon miniszterelnök - közölte a Kormányszóvivői Iroda kedden. Az elnök személyéről már hétfőn szavazhat a parlament. A PSZÁF-ot korábban vezető Farkas István a múlt héten mondott le posztjáról. PSZÁF-elnök lehet már hétfőn Egy létező hitelkonstrukciót egészítenek ki - 58 milliárd használható fel A MAGYAR FEJLESZTÉSI BANK zrt. egy meglévő hitelkonstrukciót módosít, egészít ki annak érdekében, hogy az ön- kormányzatok felvásárolhassák a bajba jutott lakáshitelesek ingatlanait. Mint Őry- Kovács Katalintól, a hitelintézet kommunikációs vezetőjétől .megtudtuk: a pontos koordinátákról még nem döntöttek, bár a nehéz helyzetbe került lakástulajdonosokat segítendő a kormány döntését követően azonnal megkezdődött a munka. Az már biztos, hogy a Sikeres Magyarországért bérlakáshitel-programba illesztik be a települések elővételi joga alapján történő lakásvásárlás finanszírozási lehetőségét. A tervek szerint a hitelfelvételekhez az önkormányzatoknak saját erőt nem kell biztosítaniuk. Várhatóan mód nyílik arra is, hogy a nehéz helyzetbe került lakáshiteles tulajdonos és a települési önkormányzat között nem végrehajtási eljárás, kényszerértékesítés keretében jöjjön létre adásvétel, s a bajba került eladók értékesített lakásukban bérlőként bent tudjanak maradni. A hitelprogram szabad kerete 58 milliárd forint. Hol rejtőznek az EU-pályázatokra folyósított előlegek? források A Brüsszelből Magyarországra utalt előlegek majdnem fele az államkincstárnál pihen Eddig 2,372 milliárd eurót (661 milliárd forintot) kapott meg előleg formájában Magyarország az Európai Uniótól a 2007-2013-as keretből - tudta meg lapunk a Pénzügyminisztériumtól. Hol van most ez a pénz? A pénzügyi tárca emlékeztetett arra, hogy az EU által adott előleget a tagállamok kapják. Ennek célja az, hogy a tagállamok költségvetésének likviditását segítse a programok elindításában, végrehajtásában. A válság hatására változott a közösségi szabályozás, így az Európai Bizottság az idén az egyes előlegek mértékét tagállamokként különböző mértékben - Magyar- ország esetében 325,5 millió euróval, azaz közel 50 százalékkal - megnövelte. Hazánk három részletben kapott előleget, együttesen a már említett 2,372 milliárd eurót. A 2007-2013-as időszakban további előlegre már nem lehet számítani. Az uniós előírások értelmében ezeket az előlegösszegeket csak az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjai keretében, azok végrehajtására lehet felhasználni. Ebből a forrásból lehet fizetni a pályázatokon nyertes kedvezményezetteknek járó előleget, vagy akár a számlákkal elszámolt támogatásokat is. A beérkezett EU-pénz egy részét már kifizették a kedvezményezetteknek - közölte a Pénzügyminisztérium, hozzátéve, az Európai Bizottság által Magyarországra utalt előleg deklarált célja nem az, hogy a tagállam előleget nyújtson a projektek kedvezményezettjeinek. A közösségi jogszaHazai szabályozás A MEGÍTÉLT TÁMOGATÁS maximum 40 százalékát, de legfeljebb 300 millió forintot kaphatnak meg előlegként a nyertes pályázók annak érdekében, hogy a projekt megvalósítását pénzügyi nehézség nélkül, minél könnyebben el tudják kezdeni, és sikerrel be is tudják fejezni. bályok nem rendelkeznek arról, hogy a tagállam nyújtson-e előleget a kedvezményezetteknek, s ha igen, annak milyen legyen a mértéke. Felhívta a figyelmet a tárca arra is, hogy az Európai Bizottság - az általa átutalt előleg kivételével - csak számla ellenében, teljesített kiadások alapján fizet a tagállamok részére. Lapunk értesülése szerint a jelenlegi finanszírozási időszakban eddig 379,5 milliárd forintot kaptak kézhez (számlák ellenében és előleg formájában) a nyertesek. Tehát az EU-tól beérkezett pénz több mint felét már továbbutalták a kedvezményezetteknek, a többi a kincstári elkülönített számlákon van. ■ Kocsi M. Az eurókat nem a pályázók kapják Brüsszelből, hanem az állam