Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)
2009-06-22 / 142. szám
4 2009. JÚNIUS 23., KEDD NÓGRÁD MEGYE Most negyedik alkalommal rendezett civil fórumot a Baglyasi Napok alkalmából a településrész civil szervezete, Baglyasalja Barátainak Köre. Salgótarján közgyűlése a közelmúltban fogadta el a 2018-ig szóló kulturális koncepciót. A kultúra, a közművelődés nem tartozik az önkormányzatok kötelező feladatai közé, s ez a szűkre szabott állami támogatásokban is érzékelhető. A város vezetői, az intézmények, a civil társadalom azonban fontosnak ítélte a döntést. A közgyűlési határozatot széleskörű vita előzte meg az önkormányzat szakbizottságaival és az egyház, a civil szervezetek képviselőivel. A civilek a vita során tett észrevételek, tanácsok mellett „felajánlkoztak” a cselekvési programban megjelölt feladatok végrehajtásához is. Közművelők a „város peremén” Szilasi András: A civil szervezetek jelentős szellemi erőt képviselnek Székyné dr. Sztrémi Melinda: A közgyűlési határozatot széleskörű társadalmi vita előzte meg Nagyné Hajdú Györgyi: Az egyesületté válás, a pályázati lehetőségek anyagi biztonságot adnak V. G. Baglyasalján a civil fórum a kultúra, a közművelődés, a közösségi lét jegyében jött létre. Szilasi András, a baglyasaljai civil szervezet titkára a város civil kerékasztalának tagja, a köz- művelődési intézmények, a kulturális élet valamilyen területén tevékenykedő civil szervezetek képviselői mellett köszöntötte Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester asszonyt, Eötvös Mihály alpolgármestert, Korponai Tamást, a településrész önkormányzati képviselőjét, dr. Diósiné Taracsákjuditot, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal elnökét. Tízéves tervek A kulturális koncepció lényegét Székyné dr. Sztrémi Melinda ismertette. Hangsúlyozta, hogy az egységes egészet képez az integrált városfejlesztési stratégiával, a szociális programmal és a különböző ágazati programokkal. A koncepcióban kiemelt helyet kapott a városrészek közművelődésének, közösségi életterének fejlesztése, s az ehhez szükséges feltételek megteremtése. A városrészek csaknem mindegyike korábban egy-egy bányatelep volt, iskolával, kultúrházzal, kaszinóval, könyvtárral, mozival, élénk kulturális, sport és közösségi élettel. A bányákat azonban bezártál, az intézmények pedig gondos gazda híján leromlottak, egyrészük használhatatlanná vált. De a város művelődési intézményeinek lehetőségei is szűkültek, a szükséges anyagi források hiánya miatt. A városi önkormányzat a 10 milliárdos költségvetéséből 2005- ben 450,2008-ban pedig közel 550 milliót fordított rendezvényeik támogatására. Ha nem változik az állami támogatás mértéke, a jövőben szükség lesz más források bevonására is, - hangsúlyozta a polgármester asszony. Kiemelt feladatként fogalmazta meg a koncepció a megyei könyvtár helyzetének megnyugtató rendezését, szolgáltatásai fejlesztését. A közművelődés és közösségi élet színtereinek, a városrészekben még megmaradt művelődési otthonok megmentését, a mindössze két fiókkönyvtár számának növelését. Példaként említette a tájékoztató a salgóbányai kultúrotthon és kaszinó tervezett felújítását, amelyek nemcsak a kultúra, a művelődés, a helyi civil szervezetek „házai” lennének, hanem az idegenforgalom, a turizmus fejlesztését, lehetőségeinek bővítését is szolgálnák. Mint ahogy sok látogatót vonzana Salgótarjánba és természeti szépségekben gazdag környékére a kulturális és szórakozási lehetősége bővítése, a hagyományok életben tartása, a régiek felújítása és a tiszta, gondozott környezet. A tíz éves program többek között a kulturális és a fesztivál turizmus helyszínének tervezi Salgótarjánt. Olyan korábbi sikeres rendezvények felújításával számol, mint a főtéri szoborkiállítás, a dixie, a folklór-, a Tóparty fesztivál. De ott van a tervek között a város és környéke bányászhagyományaira épülő, több bányászvárost is vendégül látó bányász fesztivál. A tervek között szerepel a városi kulturális fórum létrehozása, amely a rendezvények összehangolását szolgálná. Elhangzott az is, Salgótarjánnak sok értéke, gazdag kulturális hagyománya van. Továbbélésükre, a város épülésére adott az intézmény-és személyi feltétel- rendszer. S kialakulóban van egy öntevékeny civil mozgalom is, amely egyre nagyobb szerepet vállal a város kulturális és közéletében. Intézmény és intézkedés Ezt követően a városi művelődési intézmények képviselői szóltak tevékenységükről, funkciójuk ellátásának gondjairól, együttműködésükről a civil szervezetekkel. Dr Szirácsik Éva, a Nógrád Megyei Történeti Múzeum igazgatója hangsúlyozta: a kiállításokon bemutatott gazdag és értékes dokumentumokkal, művészeti alkotásokkal az a céljuk, hogy Salgótarján lakosai értékeljék, magukénak érezzék kincseiket. Mint mondta, nem a falak teszik a várost, hanem a mentalitás. Gyűjtőmunkájukhoz, a látogatók megcsappant számának növeléséhez a civil szervezetek segítségét kérte. Felhívta a figyelmet a közművelődési intézmények és a civil szervezetek közös pályázati lehetőségeire. Gyetvainé Szorcsik Angéla, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézmény munkatársa, valamint Pádár Lászlóné, a TEMI Könyvtár vezetője egyaránt arról beszélt, hogyan próbálják „behívni” a könyvtárba város lakosságának különböző csoportjait. A megyei könyvtárba hét civil szervezetet „fogadtak be”, a salgóbányai fiókkönyvtárba internet szolgáltatást vezettek be. Az eredmény pedig az, hogy emelkedik a könyvtárakat látogató olvasók száma. Hasznos információ hangzott el a civil szervezetek forrás- teremtéséről és arról is, hogy az elmúlt négy évben mintegy 170 milliót „hoztak” a város civil szervezetei az NCA pályázatokból. Nagyné Hajdú Györgyi, a József Attila Művelődési és Konferencia Központ igazgatója szerint az igényes kulturális rendezvények szervezése mellett a Civil Szolgáltató Központtal együtt segítik a civil szervezetek munkáját. Közülük jó néhány a művelődési központban tartja összejöveteleit, rendezvényeit. A jövő évben arra kényszerül a ház, hogy térítési díjat kérjen a termek használatáért. Tisztában vannak azzal, hogy az intézkedés több szervezet megszűnését is jelentheti. A civil közösségeknek az egyesületté válás, a pályázati lehetőségek kihasználása jelenthet egyfajta anyagi biztonságot. Talán könnyebb ez az út, ha összefogva próbálnak elindulni rajta, - mondta az igazgató asz- szony. Bejelentése nem kis vitát váltott ki a fórumon. Többen is szóvá tették: ha azt a pénzt, amit az önkormányzattól kapnak bérleti díjra költik, - egyik zsebből a másikba kerül, - hiába lesz helyük, pénz híján a működésük kerül veszélybe. Ahogy Szilasi András mondta: ez nem csak rossz üzenet, de igazságtalan is lenne. A civil szervezetek ma már jelentős szellemi erőt képviselnek, többet adnak a városnak, mint amit kapnak. Civil célok Szavait igazolta az a sokszínű kép is, amelyet a civil szervezetek „rajzoltak” fel tevékenységükről. Nagy Ferencné a Sréter Ferenc Népfőiskola Egyesület elnöke egyik legfontosabb feladatuknak mondta a tizenötödik évfolyamát kezdő idősek népfőiskoláját. De szerveztek nagyi tábort, üdültettek hátrányos helyzetű gyerekeket, „csináltak” Ki mit tud-ot és szeretet napot. Bódi Györgyné dr. húsz évet töltött a megyei könyvtárban és öt évig annak vezetője volt, most civilként dolgozik, arról beszélt a civilek igyekszenek segíteni magukon. Példaként hozta, hogy a Nagy Könyv országos mozgalomban való részvételük kétmilliós pályázati pénzt jelentett Salgótarjánnak. Szabó János, a Zagyvaforrás Egyesület képviselője legfőbb kulturális tevékenységüknek a sokféle gyűjtőmunkát, az értékek mentését tartja. A városi sport relikviái, a bezárt üzemek dokumentumai, a mindennapi életüket rögzítő fotók, mind-mind értéket képviselnek nemcsak a ma, az utókor számára is. Dr. Ispán András, a Salgótarjáni Környezetvédő Egyesület vezetője környezeti kultúránk fokozott védelméről beszélt. Jónak mondta, hogy a természeti és az épített környezetünk óvását, védelmét egyre több civil szervezet vállalja fel, egyre többen vesznek részt a városgazdálkodás által szervezett tisztasági, gyommentesítési akciókban, de maguk is kezdeményeznek ilyeneket. A Salgótarjáni Pedagógus Kórust Boros Istvánná képviselte a fórumon. Zenekultúránk kincseinek megismertetéséről, hagyományaink, elsősorban a bányászhagyományok őrzéséről közölt megszívlelendő gondolatokat. A volt bányakaszinó méltatlan sorsát és a bányakórházat hozta példának. Szóvá tette azt is, a városi önkormányzatnak legyen gondja arra a közlekedésre is, mert az is része mindennapi kultúránknak. Molnár Imréné, a Rónafaluért Baráti Társaság képviselője hangsúlyozta: sok-sok munkájuk van abban, hogy hagyományőrző tevékenységükkel, a kulturális koncepció is számol. Gyűjtik az elődök életét bemutató szokásokat, és elkészítik a régen látott tájjellegű ételeket. A művelődési ház helyet ad minden civil, családi és baráti eseménynek és az internetezési lehetőséggel is élnek a fiatalok. A civil „szónokok” sorát Báti Jánosné, Baglyasalja Barátai Körének elnöke zárta. Szavait, amelynek az egyesület sokoldalú tevékenységéről szóltak vetített kép kísérte. Szerveznek helytörténeti és képzőművészeti kiállításokat, a filmvetítések messzi tájakra repítik az érdeklődőket. Kiadványaik a település múltjának állít emléket, híradójuk a jelenről tájékoztatja a településrész lakóit. Mindkettő tisztelettel őrzi azok emlékét, akik sokat tettek Baglyasaljáért. Elismerik, megköszönik azt a munkát is amit ma tesznek a településért az ott élők. Öt vér adó, tíz önkéntes munkás kapott elismerést a fórumon és hárman vehették át a Baglyasaljáért alapított díjat. Van válasz A kulturális fórum tapasztalatait dr. Diósiné Taracsák Judit összegezte. A legfontosabbnak azt mondta, sok civil szervezet tartotta szükségesnek, hogy részt vegyen a találkozón, s olyan fontos kérdésről mondjon véleményt mint a kultúra, amely átszövi az emberek mindennapi életét. S emellett ismerkedtek, tapasztalatokat cseréltek egymással tevékenységükről, terveikről, lehetőségeikről. Kifejezte azt az igényt, sok olyan találkozóra van szükség. Ahogy Baglyasalján is felszínre jönnek az értékek - és természetesen a gondok is, - amelyek az öntevékeny civil mozgalomban rejlenek, s munkájuk révén a város lakóinak javára válnak. A városi önkormányzat az idén kétmillió forinttal támogatja a civil szervezetek tevékenységét. Erről Eötvös Mihály alpolgármester, a civil ügyek „gazdája” szólt. Egyetértett azzal az igénynyel, hogy az önkormányzatnak olymódon is segíteni kell a szervezeteket, hogy intézményeiben helyet biztosít számukra. így megkeresik a módját annak, - s ezt a jövő évi költségvetésben is rögzítik, - hogy a civilek a művelődési központban maradhassanak úgy, mint eddig. Végleges megoldást természetesen az jelent majd, ha meg lesz a civilek háza. De a civileknek jól kell élniük azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a pályázatok kínálnak. Sok ilyent kínál a létrejövő, a megyéből hatvanhárom, Szlovákiából pedig huszonnyolc települést érintő Geopark. A baglyasaljai civil fórumot Baglyasalja Barátainak Köre, Salgótarján önkormányzata és a Salgótarjáni Civil Kerekasztal szervezte.
