Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)
2009-06-16 / 137. szám
2009. JUNIUS 17., SZERDA KÖZÉLET Ismét Baka Andrást jelölte Sólyom László főbírónak, immár harmadszor. „Ajelölt a hétfői szavazáson az ígéretek ellenére nem kapta meg a többséget. Ez megrendítette a Ház szavahihetőségét. Az államfő szerint csak a nyilatkozatokkal 'VÍ J összhangban lévő szavazás képes orvosolni ezt a sérülést” - közölte az elnöki hivatal Koszorúk az egykori vértanúk emlékére nagy imre újratemetése Nem volt rendbontás a bekordonozott állami megemlékezéseken Meglehetős érdektelenség övezte Nagy Imre és társai újratemetésének 20 éves évfordulójának állami rendezvényeit. A kordonokkal biztosított ünnepségeken rendzavarás nem volt. Éber Sándor-Vég Márton Budapesten a Vértanúk szobrának megkoszorúzásával kezdődtek el a megemlékezések Nagy Imre néhai miniszterelnök és társai újratemetésének 20. évfordulóján. Nagy Imre és vádlott-társai, Maiéter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletét 1958. június 16-án hajtották végre. A holttestek ki- hantolása és azonosítása 1989 márciusában kezdődött meg. Az 1989. június 16-i újratemetés a rendszerváltás jelképes eseménye lett. Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maiéter Pált és Szilágyi Józsefet 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1958-as vádak alól. Az egykori kormányfő szobránál a közjogi méltóságok helyezték el közös koszorújukat. Őket Nagy Imre családjának és barátainak képviselői, a politikusról elnevezett alapítvány és társaság, valamint az 56-os szervezetek követték. A Vértanúk terét minden irányból kordonokkal és kötelekkel zárták le. A néhány érdeklődő a kordonon kívülről figyelhette az eseményeket, rendzavarás nem volt. Megemlékezéseket tartottak a Hősök terén, a rákoskeresztúri Új Köztemetőben, és a Kisfog- házban is - ahol kivégezték Nagy Imrét és társait - de a parlamenti pártok sehol sem jelentek meg együtt. Kivéve a Parlamentben, ahol az egykori miniszterelnökről elnevezett teremben a pártok képviselőinek kezdeményezésére Nagy Imre utolsó kormánya tagjainak és az 1957-58-ban vele együtt perbe fogott sorstársainak arcképét helyezték el. A Maiéter Pál laktanyában felavatták az 1956-os honvédelmi miniszter szobrát. Budapest, Hősök tere. Szabadtéri fotókiállítással Is megemlékeztek a mártír miniszterelnök húsz évvel ezelőtti újratemetési ceremóniájára Budapest hat ötvenhatos emlékhelyén: a Széna téren, a Kossuth téren, a Corvin közben, a műegyetemi emlékműnél, az Ötvenhatosok terén és a Nagy Imre Emlékháznál róhatták le gyertyagyújtással kegyeletüket a mártírok előtt az emlékezők. „Méltó, hazai és külföldi vendégeket felvonultató, de költségtakarékos ünnepségsorozatot tervez a kormány a rendszerváltás 20. évfordulója kapcsán szervezett programsorozattal” - jelen* tette be Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. Az ünnepségsorozat első állomása június 16-a, Nagy Imre újratemetésének évfordulója, a második június 27-e, a „vasfüggöny” átvágásának évfordulója lesz. A harmadik, utolsó állomás október 23-a, a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója lesz. Ezt mondják a 20 évről - Nagy Erzsébet: a bűnösöket meg kell nevezni, de bosszúvágy nem él bennem „a bűnöket és a bűnösöket meg kell nevezni, de a megtorlásnak nem vagyok a híve, a bosszúvágy sosem élt sem a családomban, sem bennem” - JÁNOSI KATALIN, Nagy Imre unokája: „húsz évvel ezelőtt nem tudtam, milyen felszabadító erejű, mély hatást gyakorol a Hősök terén elmondott beszédem. A rendszerváltás 2002 után bicsaklott meg, és azóta ereszkedett az országra ez a késő őszi hangulatot idéző köd és pára” - orbán Viktor, a Fidesz elnöke. „még létezik a hétköznapi emberek igazsága, akik ha nem máskor, de most utólag visszanézve többre értékelik a létezett szocializmus korlátozott jólétét és szabadságát, mint a mai, demokratikus világ időnként terhes és nyomasztó versenyét, felelősségét” - gyurcsány ferenc, volt kormányfő. „MÉLTÓ, HAZAI ÉS KÜLFÖLDI vendégeket felvonultató, de költségtakarékos ünnepségsorozatot tervez a kormány”- MOLNÁR CSABA kancellária- miniszter. „ez A nap a halálon diadalmaskodó élet, az elpusztíthatatlan igazság és az emberi méltóság napja, s így együtt a legnagyobb közösség, a nemzet megújulásáé is” - szili Katalin házelnök. „a kommunista diktatúra örököseinek hatalomhoz való ragaszkodása miatt 2009-ben sem jobb a fiatalok helyzete, mint húsz évvel ezelőtt volt”- RÉTVÁRI BENCE, KDNP-s képviselő, aki egy koporsót vitt az MSZP székházához. Páni félelemben volt a hatalom 20 éve „nagy Imrének és társainak újratemetése 1989. június 16-án egyik kiemelkedő csúcspontja volt a rendszer- váltás 1987-88-ban kezdődő folyamatának, az eseményt sokan egyenesen a rendszer- váltással azonosítják” - nyilatkozta lapunk megkeresésére Tischler János. A történész szerint az újratemetés a Kádár-rendszer temetése is volt egyben, amikor is rehabilitálták az addig ellenforradalomként emlegetett 56-os eseményeket A rendszer páni félelemben volt az esemény miatt Több rétegű készültség volt, még azt is átbeszélték, hogy esetleg mikor lenne szükség arra, hogy tüzet nyissanak a téren levőkre. Belügyi utasításra mozgósították a hálózati személyeket, funkcionáriusokat. Jelentéseket kellett készíteniük, és feladatuk a tömeg csitítása volt TISCHLER JÁNOS szerint az 56-os eseményeket 20 éve még kevesen ismerték részletesen, azt azonban már tudták, hogy nem ellenforradalmár gazembereket, hanem nemzeti hősöket temetnek el újra. A rendszer tagadása motiválta ekkor a jelenlévőket „AZ ellenzék akkor még egységesen ítélte meg az újratemetést, az utolsó olyan alkalom volt, amikor még egyetértettek a különböző politikai erők” - emlékeztetett az 1956-os Intézet munkatársa. „AZ újratemetés meggyorsította a rendszerváltást, leg később ekkor kellett megérteni, hogy már nincs támogatása Kádárék hatalmának” - hangoztatta a történész. Néhány nappal később már összeült az Ellenzéki Kerekasztal, és 1989 nyarán már eldőlt, hogy lesz rendszerváltozás, csak a sebessó ge volt kérdéses. Mindenki tüntetett a teheráni utcákon irán Az ellenzék szerint már 22 a halálos áldozatok száma - Sok a sebesült Németország a magyar neonáciktól tart Több ezren vonultak ki újra Teherán utcáira az emberek, hogy tiltakozzanak a választási csalások ellen. Pedig az iráni elnökválasztáson vesztes reformpárti elnökjelölt, Mir Húszéin Muszavi felszólította támogatóit, hogy ne tegyék kockára az életüket, s ne jelenjenek meg a demonstráción. A vitatott körülmények között újraválasztott Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök néhány ezer híve is az utcára vonult válaszul a hétfői ellenzéki tüntetésekre. A hatóságok nem engedélyezték, hogy külföldi tudósítók a helyszínen kövessék figyelemmel a megmozdulást. A köztévé felvételeket sugárzott az elnököt támogató tüntetőkről, de nem mutatta a demonstrálok arcát. Hírek szerint az Ahma- dinezsáddal szövetséges Baszidzs milícia kétezer tagja vette körül az egyetemi kollégiumokat. Irán egyik legbefolyásosabb testületé, az Őrök Tanácsa bejelentette, kész újraszámolni az elnökválasztáson leadott szavazatokat. A hivatalos jelentések úgy tartják, a hétfői több mint százezres tüntetésnek hét halálos áldozata van: A Németországban élő Meh- ran Barati-Novbari ellenzéki politikus szerint azonban az összecsapásoknak 22 halottja és 136 sebesültje van. ■ É. S. ■ Készek újraszámolni a szavazatokat. Vész Magyarországon címmel kommentárban foglalkozik a magyar szélsőjobboldallal keddi számában a Süddeutsche Zeitung. A német liberális lap az alcímben hangsúlyozta, a szélsőjobb nyomás alá helyezi az államot, a nacionalizmust exportálja a szomszédokhoz. A szerző szerint ma mélységesen elkeseredettek azok az emberek, akik húsz éve előkészítették Közép-Európa szovjet diktatúráinak végét. „Éppen azoknak, akik annak idején élen jártak a kényszerállam átalakításában egy demokratikus társadalommá, ma jó alapjuk van a félelemre” - fogalmazott. A Jobbik - mint a lap írta - uszít a cigányok, a zsidók és az értelmiség ellen. És ez a párt az EP-választásokon kapásból 14 százalékot szerzett. Hozzátették: a szomszédos országokkal szembeni nacionalista politizálással, amiben Orbán Viktor jár az élen, mindaz veszélybe kerülhet, amit Magyarország korábbi megbékélési gesztusaival elért. „Ha Európa valójában békeprojektnek tekinti magát, meg kell találnia a megfelelő eszközt, és be kell avatkoznia e vészjósló fejlemény ellen egyik kulcsfontosságú tagállamában” - írta a lap. ■ ■ Ha Európa békeprojekt, „be kell avatkoznia”. A tüntetők azt már elérték, hogy újra megszámlálják a voksokat
