Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)
2009-06-16 / 137. szám
2 2009. JÚNIUS 17., SZER NÓGRÁD MEGYE Trianonra emlékeztek Az Országos Trianon Társaság Bátonyterenyei Csoportja megemlékezést szervezett a közelmúltban a nagybátonyi Petőfi Művelődési Háznál, illetve koszorúztak a Képeslap Múzeum udvarán, a trianoni emlékhelynél. Az ünnepségen Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke, valamint Z. Urbán Aladár vezetésével a Palóc Társaság Ipolybalogi Csoportjának képviselői is részt vettek. A jelenlévőket Szederkényi Lajos és Barják Gyula, a társaság bátonyterenyei csoportjának tagjai üdvözölték, majd Z. Urbán Aladár emlékezett a 89 évvel ezelőtti eseményekre. Pékár István, a Duna TV volt elnöke felolvasta jegyzetét, és dr. Sánta János, kisterenyei kanonok plébános is szólt a résztvevőkhöz. A megemlékezés hangulatát emelte a karancslapujtői Deák Béla csodálatos tárogató játéka, az ipolybalogi asszonyok szép éneke. A kisterenyei Szent István kórus Boncza Zsizsik Cecília vezetésével színvonalas előadást produkált. A koszorúzáson Zahar Béla, püspöki tanácsos, plébánoá imát mondott a hazáért. Befejezésül emléklapot kapott a megemlékezés valameny- nyi részvevője. Forgalomból dobogóra NÓgrád megye. A közlekedésrendészeti állomány elméleti és gyakorlati tudásának fejlesztése érdekében rendezték meg a közelmúltban, Miskolcon az „I. Kelet-magyarországi karos forgalomirányító versenyt”. Szőkébb hazánkat két közlekedési rendőr képviselte: Gévich Zoltán törzsőrmester a salgótarjáni-, valamint Tóth András főtörzszászlós a balassagyarmati alosztályról. Utóbbi egyéni harmadik helyezést ért el, míg a csapatversenyben NÓgrád megye a dobogó második fokára léphetett fel. Megújult, átadták Egyházasgerg«. Negyven éve épült a falu ravatalozója, elhasználódott állapota miatt nagyon ráfért a felújítás, ami meg is valósult az elmúlt időszakban az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség támogatásával. Mintegy hatmilliót fordítottak a munkálatok elvégzésére, a néhány nappal ezelőtt bemutatott szentmise keretében Szász Gyula plébános megáldotta a létesítményt. „Nem mondok nagyot, mikor azt mondom, hogy kerek szép Magyarországon nincs olyan falu, mint az én szülőföldem, Diós-Jenő” - írta Szentgyörgyi Kolozsvárott, az 1923. nyarán megjelent Emlékeim cími könyvében szülőfalujáról, amelynek emberei sok színpadi figura megformálásában segítették őt. Bár a színészmesterség korán elvitte őt szülőföldjéről, sohasem szakadt el tőle teljesen. „Az én kis falum egy kifogyhatatlan tárház a jó színpadi alakokban” Szentgyörgyi István Diósjenő díszpolgára VJ. Diósjenő. Szentgyörgyi István 1842. február 20-án nemes Szentgyörgyi István nótárius és nemes Jakabházy Emília gyermekeként született. Elemi tanulmányait a diósjenői iskolában végezte, ahol az utolsó évben a latinra is ráfogták, hisz' azt akarták, hogy tudós ember váljon belőle. „Melyik kálomista szüle ne óhajtana papot csinálni fiából?” A családban öt gyermek nevelkedett. Négy leány s egy fiú. István nem volt igazán lelkes híve a betűvetésnek. Jobban szeretett barangolni az erdőn, boldog volt ha „kikaphatott” a mezőre, kedvesebb volt néki a kasza, kapa, lovaglás, az ekeszarva, mint a tanulás. Pedig próbálták tanáccsal, kaláccsal, jó szóval és virgácscsal is jobb belátásra bírni. 1852-ben aztán véget ért Szentgyörgyi számára a boldog diósjenői gyermekkor. Menni kellett a debreceni kollégiumba. Ő azonban türelmetlen lévén „hamar kész ember” akart lenni. Apja elvitte Alsó-Dabasra, hol megörült a rektorság. Hamar kiderült, hogy a gyermekek oktatása „nem töltötte be lelke vágyait”. Annál inkább tetszett neki, ha néhanapján ő prédikálhatott a templomban az ünnepi szentmisén. Rájött, hogy nagyon szereti azt, ha hallgatósága van, ha az emberek figyelnek szavára. „No akkor aztán befogtam mind a hatot. Ki is tettem magamért, úgy megprédikáltam, csak úgy csengett belé a dabasi templom.” így erősödött meg benne a vágy a színi pálya iránt. Visszament Debrecenbe, de 1861-ben-szem- beszállva az atyai akarattal - felcsapott színésznek. Hét évtizedes színészi működése - melyből hatot a Kolozsvári Nemzeti Színház színpadán töltött - a legkülönbözőbb színészi alakításokban bővelkedett: volt népszínmű énekes, operaSokan összegyűltek a jeles nap alkalmából, ahol Szentgyörgyi István unokája (képünkön az első sorban balról a második) vette át a díszpolgári címet fotók: v énekes, klasszikus szerepek megformálója, jellemszínész, komikus, operett- és operarendező. Termékeny színpadi élete során 1064 különböző színműben 1216 szerepet játszott. Szentgyörgyi a legnagyobb élményt a népszínművek parasztalakjainak megformálásával nyújtotta közönségének. A sorból magasan kiviláglik Katona József Bánk bánjának Tiborc szerepe 1871-től 1930-ig ötvennyolc alkalommal játszotta Tibor- cot. Legutoljára öreg aggastyánként, ülve, elgyengülve nyolcvannyolc éves korában. Olyannyira összenőtt Tiborc szerepével, hogy jelmezétől halálában sem tudott SZENTGWRGVI iSTYÁR megválni. Tisztelői Tiborc szűrével takarták le koporsóját, s azt is magával vitte a sírba. Szülőfalujában évtizedeken át viselte nevét a művelődési ház. A sors úgy hozta, hogy az intézmény ma már nem található meg a falu kulturális kínálatában. A stafétát most az általános iskola vette át A napokban tartották azt a szép névadó-ünnepséget, amelyen felvette Szentgyörgyi István nevét. Az iskola bejáratánál nagy betűkkel hirdeti a büszke felirat, hogy immár a nagy színész emlékezetét ismét őrzi a falu. Bejárat mellett a régi emléktábla mellett egy szép dombormű idézi Szentgyörgyi vonásait. A falu krónikájába pest dig bejegyeztetett: Szentgyörgyi István Diósjenő községének díszpolgára lett A színészet illékony művészet. Igazi élvezője, átélője, megértője csak az lehet igazán, ki nézőként részese az előadásnak. A mai modern technika sok tekintetben segít az emlékezetnek, de a személyes élmény varázsát ez sem pótolhatja. Hogyan lehet, hogy emlékezünk ma is olyan színészekre, kik generációkkal korunkat megelőzően hirdették a kultúra szent szavát? Minden bizonnyal ez csak a legnagyobbaknak adatik meg. Kétségtelen felelőssége és feladata van e téren az utókornak. Ha a példaképnek is tekinthető előd az egyetemes kultúra terén is érdemeket szerzett a feladat kettős. Egyrészt egész nemzetünké: megőrizni, méltatni, bemutatni és követni példáját. E tekintetben jelen korunkat talán nem tekinthetjük hálátlannak, hisz a színészmúzeumban kitüntetett helyen látható a szobra, dokumentumtáraink, írásbeli forrásaink szé számmal őrzik becses kinc: ként emlékeit. Erdélyben -1; Ián magától értetődően - küli nősen nagy tisztelettel ápoljá szellemiségét. Marosvásárhi lyen a színművészeti főiskol máig őrzi Szentgyörgyi eml< két. A nevével fémjelzett inté; mény sok neves színészt ind tott, s indít el a ma is a pályájár A feladat másik része ázol nak szól, ahová személyes ke tődés is fűzte. Köszönettel tai tozunk az iskolának, a ma önkormányzatnak, hogy te vább viszi a Szentgyörgyi he gyományt Diósjenőn. Anna az embernek az emlékét, aki nek nem csupán annyi a kötc dése szülőfalujához, hogy it látta meg a napvilágot. Égés életében büszkén emlegeti származását. Hírnevet hozott s hoz az idők végezetéi; Diósjenőnek. A feladatún! annyi, hogy ismerjük me; munkásságát, őrizzük emléke zetét, s legyünk büszkék rá. Szajolban is jól szólt a Kodály Kvintett Guinness-rekordra törve: játékos csapatépítés ladik. Immár negyedik alkalommal képviselték megyénket és a NÓgrád Megyei Hírlapot a salgótarjáni Kodály Zoltán Tagiskola tanulói a „Lapot a diákoknak!” („Ladik”) címmel meghirdetett médiaismereti verseny országos fordulójában. A fiatalokat napilapok olvasására nevelő, egész éven át tartó országos program döntőjének a szajoli Alcsi-Holt-Tisza Szabadidőközpont adott otthont. A közelmúltban megrendezett kétnapos találkozón a különféle tesztek mellett kommunikációs és ügyességi feladatok megoldásával kellett a médiában való jártasságot bizonyítaniuk. A Kodály Kvintett csapatát Létai Lili, Müller Veronika, Sulcz Anna, Tóth Viktória és Verebélyi Lúcia alkotta. A vetélkedőre a kodályosok médiatanáruk, Tarnócziné Máté Melinda irányításával készültek fel. A szervezők a kikapcsolódásról is gondoskodtak: medence parti, sárkányhajózás, esti tábortűz és táncház biztosította a résztvevők szabadidejének kellemes eltöltését. A versengés közben pedig új barátokat is szereztek a diákok. Korábbi lapszámaink központi oldalain már beszámoltunk a részletes programról, most a nógrádi csapatot mutatjuk be képekben. Emléktábla őrzi Szentgyörgyi emlékét .ázás feladatmegoldás
