Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)

2009-06-16 / 137. szám

2 2009. JÚNIUS 17., SZER NÓGRÁD MEGYE Trianonra emlékeztek Az Országos Trianon Társaság Bátonyterenyei Csoportja meg­emlékezést szervezett a közel­múltban a nagybátonyi Petőfi Művelődési Háznál, illetve koszo­rúztak a Képeslap Múzeum ud­varán, a trianoni emlékhelynél. Az ünnepségen Becsó Zsolt, a me­gyei közgyűlés elnöke, valamint Z. Urbán Aladár vezetésével a Pa­lóc Társaság Ipolybalogi Csoport­jának képviselői is részt vettek. A jelenlévőket Szederkényi La­jos és Barják Gyula, a társaság bátonyterenyei csoportjának tagjai üdvözölték, majd Z. Urbán Aladár emlékezett a 89 évvel ez­előtti eseményekre. Pékár Ist­ván, a Duna TV volt elnöke fel­olvasta jegyzetét, és dr. Sánta Já­nos, kisterenyei kanonok plébá­nos is szólt a résztvevőkhöz. A megemlékezés hangulatát emelte a karancslapujtői Deák Béla csodálatos tárogató játéka, az ipolybalogi asszonyok szép éneke. A kisterenyei Szent Ist­ván kórus Boncza Zsizsik Cecília vezetésével színvonalas előadást produkált. A koszorúzáson Zahar Béla, püspöki tanácsos, plébánoá imát mondott a hazá­ért. Befejezésül emléklapot ka­pott a megemlékezés valameny- nyi részvevője. Forgalomból dobogóra NÓgrád megye. A közlekedésren­dészeti állomány elméleti és gyakorlati tudásának fejleszté­se érdekében rendezték meg a közelmúltban, Miskolcon az „I. Kelet-magyarországi karos for­galomirányító versenyt”. Sző­kébb hazánkat két közlekedési rendőr képviselte: Gévich Zol­tán törzsőrmester a salgótarjá­ni-, valamint Tóth András főtörzszászlós a balassagyar­mati alosztályról. Utóbbi egyé­ni harmadik helyezést ért el, míg a csapatversenyben NÓg­rád megye a dobogó második fokára léphetett fel. Megújult, átadták Egyházasgerg«. Negyven éve épült a falu ravatalozója, el­használódott állapota miatt na­gyon ráfért a felújítás, ami meg is valósult az elmúlt időszak­ban az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynök­ség támogatásával. Mintegy hatmilliót fordítottak a munká­latok elvégzésére, a néhány nappal ezelőtt bemutatott szentmise keretében Szász Gyula plébános megáldotta a létesítményt. „Nem mondok nagyot, mikor azt mondom, hogy kerek szép Magyarországon nincs olyan falu, mint az én szülőföldem, Diós-Jenő” - írta Szentgyörgyi Kolozsvárott, az 1923. nyarán megjelent Emlékeim cími könyvében szülőfalujáról, amelynek emberei sok színpadi figura megformálásában segítették őt. Bár a színészmesterség korán elvitte őt szülőföldjéről, sohasem szakadt el tőle teljesen. „Az én kis falum egy kifogyhatatlan tárház a jó színpadi alakokban” Szentgyörgyi István Diósjenő díszpolgára VJ. Diósjenő. Szentgyörgyi István 1842. február 20-án nemes Szentgyörgyi István nótárius és nemes Jakabházy Emília gyer­mekeként született. Elemi ta­nulmányait a diósjenői iskolá­ban végezte, ahol az utolsó év­ben a latinra is ráfogták, hisz' azt akarták, hogy tudós ember váljon belőle. „Melyik kálomis­ta szüle ne óhajtana papot csi­nálni fiából?” A családban öt gyermek nevelkedett. Négy le­ány s egy fiú. István nem volt igazán lelkes híve a betűvetés­nek. Jobban szeretett barangol­ni az erdőn, boldog volt ha „ki­kaphatott” a mezőre, kedvesebb volt néki a kasza, kapa, lovag­lás, az ekeszarva, mint a tanu­lás. Pedig próbálták tanáccsal, kaláccsal, jó szóval és virgács­csal is jobb belátásra bírni. 1852-ben aztán véget ért Szentgyörgyi számára a boldog diósjenői gyermekkor. Menni kellett a debreceni kollégiumba. Ő azonban türelmetlen lévén „hamar kész ember” akart lenni. Apja elvitte Alsó-Dabasra, hol megörült a rektorság. Hamar ki­derült, hogy a gyermekek okta­tása „nem töltötte be lelke vágya­it”. Annál inkább tetszett neki, ha néhanapján ő prédikálhatott a templomban az ünnepi szent­misén. Rájött, hogy nagyon sze­reti azt, ha hallgatósága van, ha az emberek figyelnek szavára. „No akkor aztán befogtam mind a hatot. Ki is tettem magamért, úgy megprédikáltam, csak úgy csengett belé a dabasi templom.” így erősödött meg benne a vágy a színi pálya iránt. Visszament Debrecenbe, de 1861-ben-szem- beszállva az atyai akarattal - fel­csapott színésznek. Hét évtizedes színészi műkö­dése - melyből hatot a Kolozsvá­ri Nemzeti Színház színpadán töltött - a legkülönbözőbb színé­szi alakításokban bővelkedett: volt népszínmű énekes, opera­Sokan összegyűltek a jeles nap alkalmából, ahol Szentgyörgyi István unokája (képünkön az első sorban balról a második) vette át a díszpolgári címet fotók: v énekes, klasszikus szerepek megformálója, jellemszí­nész, komikus, operett- és operarendező. Termé­keny színpadi élete so­rán 1064 különböző színműben 1216 szere­pet játszott. Szentgyörgyi a legna­gyobb élményt a nép­színművek paraszt­alakjainak megformá­lásával nyújtotta közön­ségének. A sorból ma­gasan kiviláglik Katona József Bánk bánjának Tiborc szere­pe 1871-től 1930-ig öt­vennyolc alkalommal játszotta Tibor- cot. Legutoljára öreg aggastyán­ként, ülve, el­gyengülve nyolc­vannyolc éves korában. Olyannyira össze­nőtt Tiborc szerepé­vel, hogy jelmezétől halálában sem tudott SZENTGWRGVI iSTYÁR megválni. Tisztelői Tiborc szűré­vel takarták le koporsóját, s azt is magával vitte a sírba. Szülőfalujában évtizede­ken át viselte nevét a műve­lődési ház. A sors úgy hoz­ta, hogy az intézmény ma már nem található meg a falu kulturális kínálatá­ban. A stafétát most az ál­talános iskola vette át A napokban tartották azt a szép névadó-ünnepsé­get, amelyen felvette Szentgyörgyi István nevét. Az iskola bejára­tánál nagy betűkkel hirdeti a büszke felirat, hogy immár a nagy szí­nész emlékeze­tét ismét őrzi a falu. Bejárat mellett a régi emléktábla mellett egy szép dombormű idézi Szentgyörgyi vonásait. A falu krónikájába pe­st dig bejegyeztetett: Szentgyörgyi István Diósjenő köz­ségének díszpolgára lett A színészet illékony művé­szet. Igazi élvezője, átélője, megértője csak az lehet igazán, ki nézőként részese az előadás­nak. A mai modern technika sok tekintetben segít az emléke­zetnek, de a személyes élmény varázsát ez sem pótolhatja. Ho­gyan lehet, hogy emlékezünk ma is olyan színészekre, kik ge­nerációkkal korunkat megelő­zően hirdették a kultúra szent szavát? Minden bizonnyal ez csak a legnagyobbaknak adatik meg. Kétségtelen felelőssége és feladata van e téren az utókor­nak. Ha a példaképnek is te­kinthető előd az egyetemes kul­túra terén is érdemeket szerzett a feladat kettős. Egyrészt egész nemzetünké: megőrizni, mél­tatni, bemutatni és követni pél­dáját. E tekintetben jelen ko­runkat talán nem tekinthetjük hálátlannak, hisz a színészmú­zeumban kitüntetett helyen lát­ható a szobra, dokumentumtá­raink, írásbeli forrásaink szé számmal őrzik becses kinc: ként emlékeit. Erdélyben -1; Ián magától értetődően - küli nősen nagy tisztelettel ápoljá szellemiségét. Marosvásárhi lyen a színművészeti főiskol máig őrzi Szentgyörgyi eml< két. A nevével fémjelzett inté; mény sok neves színészt ind tott, s indít el a ma is a pályájár A feladat másik része ázol nak szól, ahová személyes ke tődés is fűzte. Köszönettel tai tozunk az iskolának, a ma önkormányzatnak, hogy te vább viszi a Szentgyörgyi he gyományt Diósjenőn. Anna az embernek az emlékét, aki nek nem csupán annyi a kötc dése szülőfalujához, hogy it látta meg a napvilágot. Égés életében büszkén emlegeti származását. Hírnevet hozott s hoz az idők végezetéi; Diósjenőnek. A feladatún! annyi, hogy ismerjük me; munkásságát, őrizzük emléke zetét, s legyünk büszkék rá. Szajolban is jól szólt a Kodály Kvintett Guinness-rekordra törve: játékos csapatépítés ladik. Immár negyedik alkalommal képviselték me­gyénket és a NÓgrád Megyei Hírlapot a salgótarjáni Kodály Zoltán Tagiskola tanulói a „Lapot a diákok­nak!” („Ladik”) címmel meghirdetett médiaismereti verseny országos fordulójában. A fiatalokat napilap­ok olvasására nevelő, egész éven át tartó országos program döntőjének a szajoli Alcsi-Holt-Tisza Szabad­időközpont adott otthont. A közelmúltban megrende­zett kétnapos találkozón a különféle tesztek mellett kommunikációs és ügyességi feladatok megoldásával kellett a médiában való jártasságot bizonyítaniuk. A Kodály Kvintett csapatát Létai Lili, Müller Vero­nika, Sulcz Anna, Tóth Viktória és Verebélyi Lúcia al­kotta. A vetélkedőre a kodályosok médiatanáruk, Tarnócziné Máté Melinda irányításával készültek fel. A szervezők a kikapcsolódásról is gondoskodtak: me­dence parti, sárkányhajózás, esti tábortűz és táncház biztosította a résztvevők szabadidejének kellemes el­töltését. A versengés közben pedig új barátokat is szereztek a diákok. Korábbi lapszámaink központi ol­dalain már beszámoltunk a részletes programról, most a nógrádi csapatot mutatjuk be képekben. Emléktábla őrzi Szentgyörgyi emlékét .ázás feladatmegoldás

Next

/
Oldalképek
Tartalom