Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)

2009-06-12 / 134. szám

>009. JÚNIUS 12., PÉNTEK 5 GAZDASÁG Az ingatlanadó az IMF-szerződés része is meg nem is Hároméves marad a gyes? család Sólyom visszadobta a Bajnai-csomag intézkedését 2012-ig európai uniós forrásból kívánják bővíteni az óvodai és bölcsődei férőhelyek számát, és megemelik a csoportlétszámokat is \ Fidesz kezdeményezi a parla­ment költségvetési bizottságá­nak összehívását - mondta teg­nap Cser-Palkovics András. A párt helyettes szóvivője szerint érre azért van szükség, mert saj­tóértesülések szerint az IMF-fel kötött szerződés módosítása tar­talmazza az ingatlanadó beveze­tésére vonatkozó kötelezettség­vállalást. A Fidesz követelte a szerződés nyilvánosságra hoza­talát is. Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyettese közölte: nem zárkóznak el a nyilvános­ságra hozataltól. Oszkó Péter pénzügyminisz­ter tegnap leszögezte: a vállalá­sok között valóban szerepel a va­gyonadó, a MÁV és az önkor­mányzatok finanszírozásának átalakítása, ezeket a kérdéseket ugyanis „meg kell oldani”. ■ A kormány szerint a vagyonadó nem diktá­tum, szükség van rá. Fontos azonban tisztázni, hogy a hitelmegállapodás kifejezés fél­revezető lehet. Az IMF-fel kötött egyezség ugyanis egyfelől szám­szerűsített technikai részletekre épül, másfelől a magyar kor­mány immár kétszer frissített szándéknyilatkozatára. Ez utób­biban pedig nemcsak a vagyon­adóval vagy az állami vasúttársa­ság finanszírozásával kapcsola­tos kérdések jelennek meg, ha­nem valamennyi, az adókat, a já­rulékokat vagy az állami kiadá­sokat érintő kormányzati célkitű­zés. Ennyiből tehát természetes, hogy a szándéknyilatkozat má­jusi módosításában felbukkan a heves viták kereszttüzében álló vagyonadó jövő évi bevezetése is. Ezek tehát nem IMF-diktátu- mok, a valutaalap azonban ter­mészetesen figyelemmel kíséri, hogy hazánk teljesíti-e a vállalta­kat - fogalmaztak lapunk kérdé­sére a pénzügyi tárcánál. Érde­mes megjegyezni, hogy olyan át­alakítások, mint az 5 százalék- pontos járulékcsökkentés, a sze­mélyi jövedelemadó sávhatárá­nak megemelése vagy az áfanö­velés, szerepeltek az eggyel ko­rábbi, március 11-i szándéknyi­latkozatban is. A legutóbbi „fris­sítés” lapunk tudomása szerint egy-két héten belül kerül a nyilvá­nosság elé, a vagyonadóról szóló törvényjavaslat zárószavazása pedig június 29-én lesz. ■ Visszaküldte a parlament­nek a gyes megkurtításá­ról szóló törvényt Sólyom László. Az államfő szerint nem lehet elvenni a dönté­si szabadságot az anyák­tól, hogy otthon marad­nak, vagy bölcsődébe ad­ják-e a gyereket. Vég Márton Sólyom László köztársasági el­nök nem ért egyet a gyermek- gondozási segély (gyes) időtar­tamának három évről két évre csökkentésével, ezért nem írta alá a családtámogatási rendszer megváltoztatásáról szóló tör­vényt. Az államfő a jogszabályt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Fia a parla­ment változtatás nélkül ismét megszavazza, akkor az államfő­nek már nincs mérlegelési joga, és alá kell írnia a törvényt. Sólyom is fontosnak tartja ugyan a kisgyermekes anyák munkába állásának támogatá­sát, de szerinte pozitív, ösztönző intézkedésekre van szükség, és nem olyanokra, amelyek kény­szert jelentenek. Ilyen pozitív in­tézkedések közé sorolta az ál­lamfő a bölcsődei férőhelyek szá­mának növelését, a családi nap­közik létesítésének támogatását és a részmunkaidős munkavál­lalást. „A népesség elöregedése és alacsony gyermekvállalási haj­landósága miatt nem szabad az anyasági ellátásokat úgy módo­sítani, hogy azok további gyermekszámcsökkenést okoz­hatnak” - fogalmazott Sólyom László. Az államfő szerint a gyer­mek egészséges fejlődésére is kedvező hatással van, ha az anya szabadon, kényszerektől mente­sen választja meg, hogy mikor, hogyan tér vissza a munka világába. Biztosan nem véletlen, hogy Budai Bernadett kormányszóvi­AZOKNAK A SZÜLŐKNEK nyújt segítséget 2010-től a családi gyermekfelügyelet új rendsze­re, akik nem tudják bölcső­dében elhelyezni a gyermekü­ket, vagy késő estig dolgoz­nak. Az új intézmény a csalá­di napközi mintájára jönne létre, azonban annál egysze­rűbb és rugalmasabb lesz a létrehozása - például nem vő éppen tegnap jelentette be, hogy a gyes időtartamának csök­kentése mellett a kormány prog­ramot dolgozott ki a gyerekválla­lás ösztönzésére. Ennek kereté­ben 2012-ig, főként EU-s forrás­ból, 15-16 ezerrel kívánják bőví­teni az óvodai, bölcsődei férőhe­lyek számát. A kormány 2010. január 1-jétől 20 százalékkal megemeli a csoportlétszámokat (10-ről 12 főre) is, ezzel további 5000 férőhely jön létre. „Megis­mertetjük az államfővel a cso­mag egészét, mert nem hiányoz­nak belőle a hiányolt pozitív ösz­tönzők” - fogalmazott Budai. A Fidesz szerint a kormány fe­lelőtlenül ígérget, miközben megszüntettek és integráltak lesz bonyolult szakhatósági engedélyezési procedúra -, igaz, kevesebb gyermeket vál­lalhat (maximum hármat). A családi gyermekfelügyelet a napközihez hasonlóan ál­lami normatívát kap, és a kormány számításai szerint 2012-ig újabb 1000-1500 gyermek nappali ellátását oldhatja meg. bölcsődéket, valamint folyamato­san csökkentették a finanszíro­zást. „Most 96 ezer gyermek szü­letik évente, ami azt jelenti, hogy az unió elvárásainak eleget téve 30 ezerre kell növelni a férőhe­lyek számát” - magyarázta Pelczné Gáli Ildikó. A Fidesz al- elnöke hozzátette: ma a bölcső- déskorúak 10 százaléka jár mindössze bölcsődébe, és 130 százalékos a férőhelyek kihasz­náltsága, vagyis már akkor váró­listára kell vetetni a gyermeket, amikor megszületik. Az Országgyűlés még május 25-én fogadta el azt a jogsza­bályt, amely szerint a 2010. má­jus elseje után születő gyerekek esetében kétéves korig jár majd a gyes. A gyermekgondozási dí­jat (gyed) legfeljebb annyi időre lehetne igénybe venni, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, és maximum a gyermek kétéves koráig járna. A törvény szerint jövőre nem emelkedne a családi pótlék, amelynek össze­gét az idei szinten fagyasztanák be, és amelynek folyósítását az eddigi maximum 23 évről 20-ra csökkentik. A terhességi gyer­mekágyi segély és a gyed igény- bevételéhez a jelenlegi 180 nap helyett 365 nap biztosításban töltött időre lenne szükség. Gyermekfelügyelet a későig dolgozóknak Itt az esély: zöld államháztartást! AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ZÖldíté­sét, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő átalakítást szorgalmaz a jövő nemzedékek ország- gyűlési biztosa. Fülöp Sán­dor a kormányfőnek írt le­velében figyelmeztet: a krí­zis külön kiadások nélkül tesz lehetővé a környezetvé­delem és a fenntartható fej­lődés irányában történő át­alakításokat. Veszélyben a fogyatékos emberek foglalkoztatása közel tízezer megváltozott munkaképességű vagy fo­gyatékos tűnhet el a mun­kaerőpiacról, ha a kormány befagyasztja a Munkaerő­piaci Alapot - hívta fel a fi­gyelmet Pintér Csaba, a CÉHálózat és a Munkaesély Szövetség közös szakértője. A szakember szerint a 4,2 milliárd forint forrásból gaz­dálkodó alap befagyasztása miatt az év végéig meg­szűnhet 32 komplex mun­kaerő-piaci szolgáltatás és 40 munkahelyi program is. Erdei: ősszel lesz a legrosszabb A pénzügyi válság már ol­dódik, a gazdasági válság­ból való kilábalás azonban hosszú ideig tart majd Erdei Tamás, az MKB Bank elnök­vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség volt elnöke szerint, aki úgy véli, a vál­ság mélypontja Magyaror­szágon ősszel lesz. Hangsú­lyozta: a szociálisan rászo­rult adósok problémáit a bankrendszer nem tudja megoldani, esetükben az ál­lamnak kell beavatkoznia. További romlást vár Erdei Össztűz jobbról is, balról is Simorra? jegybank Kovács Tibor cáfolta, hogy az MSZP leváltani akarná az MNB vezetőjét A cégek kétharmada több mint egy éve vár a pénzére „Nem tudok olyan szándékról, hogy az MSZP el akarná távolíta­ni Simor Andrást a jegybank élé­ről” - jelentette ki Kovács Tibor, az MSZP frakcióvezető-helyette­se az Index cikkére reagálva. A hírportál szerint a szocialisták el akarják távolítani a jegybankelnöki posztról Simort. Szerdán ugyanis a jegybank vezérkarát a parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága elé citálták, ahol Simor jobbról is, balról is „éles támadásokat kapott”. A fideszes képviselők az „offshore-ügyet” hozták fel több­ször, és érzékeltették, hogy a jegybankelnök lemondását tar­■ A kamatpolitika és az off-shore cég is vitatott. tanák megfelelő megoldásnak. A Fidesz sérelmezte, hogy Si- mornak három éve még kilenc­százmillió feletti megtakarítása volt akkor is külföldön tartott be­fektetési jegyekben, ám az le­csökkent 2007-re 67 millióra, 2008-ban pedig nyolcvanmilliónyi vagyona volt befek­tetési jegyekben. A 800 milliós hiányzó részről a jegybankelnök vagyon- bevallásában hallgatott. Simor később bejelentette, hogy eladja Cipruson bejegyzett cégét, és az ellenértéket hazahozza Magyar- országra. Ezt Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője is csak részmegoldásnak nevezte. Több ügy miatt bírálják Simort A szocialisták több szakmai ügyben vonták kérdőre a jegy­bank vezetését. Sérelmezték, hogy miért ilyen magas a jegy­banki alapkamat; nehezményez­ték, hogy az MNB miért nem bát­rabb a kamatcsökkentéssel, miért nem segíti a kormány gaz­daságpolitikáját, ha az inflációt nem érzi veszélyesnek. Újra elő­vették az ellenzék által korábban már többször firtatott kérdést: miért kellett olyan nagyot emelni az alapkamaton tavaly október­ben, a forint elleni támadáskor. Kovács szerint teljes félreérté­se a bizottságban történteknek, ha úgy értelmezik, hogy az MSZP el akarná távolítani a jegy­bank elnökét. ■ É. S. A magyar cégek 65 százalékának van egy évnél régebbi lejárt kinn­levősége, egyharmaduk esetében pedig ennek mértéke meghalad­ja az 50 millió forintot - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből. E szerint a kinnle­vőségek emelkedése még sebezhetőbbé teszi a magyar kis- és középvállalkozá­sokat a jelenlegi gaz­dasági környezetben, veszélyez­teti a cégek működését, rontja a jövedelmezőségüket. A romló fi­zetési morál és az emelkedő csőd­hányad nemcsak hazánkra, ha­nem az egész kelet-közép-euró- pai térségre jellemző lesz az idén, Magyarországon azonban már 2005 óta folyamatosan nő a fize­tésképtelenségi eljárások száma - mutatott rá Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója. A március eleji 88 napos átla­gos fizetési határidő június elejé­re 50 százalékkal, 132 napra nőtt - derül ki a Direkt- info Kft. három ága­zat elemzéséből is. A fizetési fegyelem romlását a beszállí­tók nagy része képtelen lesz fi­nanszírozni, és még korántsem értük el a mélypontot - vélik a cégnél. A felmérés szerint a hely­zet a könnyűipari kereskedelem­ben a legrosszabb, itt a késedel­mes napok száma duplájára nőtt. ■ 50 százalékkal nőtt a fizetési határidő is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom