Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 125-149. szám)

2009-06-12 / 134. szám

2 2009. JÚNIUS 12., PÉNTEk NÓGRÁD MEGYE Autógyártás és más iparágak: mikor válnak el a közös utak? (Folytatás az 1. oldalról) Simonyi Sándor, a salgótarjá­ni Trigon Electronica igazgató­ja szerint az a fő kérdés, hogyan tudjuk magunkat ezektől az energiahordozóktól függetlení­teni, az alternatív energiahor­dozók elterjedését elősegítve. Véleménye szerint kevesebb fo­gyasztás, környezettudatosság, bioenergetikai alapanyagok, al­ternatív eszközök sokasága kell ugyanis a kőolajiparágtól való leváláshoz.- A fosszilis és az alternatív energia most még együtt van jelen. A teljesen zöld (zéró emissziós) autó jelenleg fikció, hiába divatos az Amerikából származó kifejezés - mondta a költségcsökkentéssel és a zöld­energiával kapcsolatban Palkovics László akadémikus, egyetemi tanár.- Az is kérdés, ki szeret olyan járműgyártást finanszí­rozni, amely megjelenésére még igen sokat kell várni, sőt, sikeressége, hatékonysága még nem is teljesen ismert - hangsúlyozta Ilinyi János. Hoz­zátette: a legjobban az elektro­nikai fejlesztésekkel kell vi­gyázni, a zöldautó mellett leg­alább ilyen fontos e téren is az innováció. Simonyi Sándor véleménye szerint fontos szerepe van az államnak abban, hogy a vevő­ket tegye érdekelté, hogy lé­nyeges legyen számukra a hib­rid választása, a hagyományos­sal szemben. Ami a további magyarorszá­gi lehetőségeket illeti, nem minden esetben olcsóbb a kí­nai gyártás, hiszen az olcsó nem mindig jobb, sőt az utaz­tatási költségek igen megdrá­gíthatják az autóiparból szár­mazó termékek piacra juttatá­sát - tette hozzá Palkovics László. Éppen ezért a kecske­méti Mercedes-beruházás igen nagy mérföldkőnek szá­mít majd a magyar autóipar életében. A kialakított bejárat és a szociális blokk Szurdokpüspöki. Nemrégiben került átadásra az európai uni­ós támogatással, mintegy 8,5 millió forint értékben megvaló­sult akadálymentesítési beru­házás a község lakosságának egészségügyi ellátását biztosító háziorvosi rendelőben. Az épületbe történő akadály- mentes bejutáshoz kiépítették a kerekes székes betegek részére a korláttal ellátott feljáratot és a megkülönböztető felfestéssel el­látott parkolót. Az épületben a kivitelező kiváló munkája ered­ményeként az egész rendelő megújult és minden igényt ki­elégítő színvonalon folytatódhat a betegellátás. A beruházás egyetlen szépséghibája, hogy a kivitelezés során két helyiség érintetlen maradt, így az elkülö­nítő szoba, valamint a személy­zeti szociális helyiség. Informá­ciónk szerint a pályázat elbírálá­sakor került ki a tervből. FOTÓK: ESLA Pályázati remények Sz. F. Szabnatercs. Amikor a kis település polgármesteri hi­vatalát felkerestem, Szentes Dezső polgármester a pá­lyázatok készítésével volt elfoglalva. Ahogy mondta, a községben felújítani, fej­leszteni csak pályázati pénzből tudnak. Ilyen fel­adat bőven akad a falujuk­ban. Az önerő előteremtése is komoly fejtörést jelent a falu első emberének, a kép­viselő testületnek, de mint mondta, a szükséges pénzt előteremtik. Nem véletlen, hogy azokat a pályázatokat részesítik előnyben, ahol kisebb arányú az önerő, vagy annak egy részét munkával is lehet biztosí­tani. A leghátrányosabb helyze­tű települések felzárkóztatá­sára, közismert nevén a leid­hez a ravatalozó felújítására és az előtér építésére nyújtot­tak be 4,7 millió forintos pá­lyázatot. A támogatás 85 szá­zalékos. A települési önkor­mányzatok belterületi közút­jainak a felújítására, korsze­rűsítésére készített pályázatukban hárommillió forint támogatási kérelem szerepel. Itt igen magas az önerő, a munkáknak csak a felét lehet pályázati pénzből biztosítani. Szentes Dezső úgy nyilatkozott, hogy foly­tatni szeretnék az Arany Já­nos út felújítását, s ki kell ja­vítani a Rákóczi út egy szaka­szát. A községben ugyan van játszótér, de felszerelése el­avult, nem felel meg az euró­pai uniós követelményeknek. A képviselők úgy döntöttek, hogy pályázatot nyújtanak be a játszótér felújítására, új, korszerű, a követelmények­nek megfelelő szabadtéri já­tékok beszerzésére, a megpá­lyázott összeg hatmillió fo­rint, a támogatás mértéke 65 százalék. BANÁN NŐ AZ ÖREGOTTHONBAN Szurdokpüspöki zagyvaszentjakabi községrészben működő idő­sek klubja épületében az ott dolgozók által gondozott banán­cserjén megjelentek a virágok, majd néhány banánfürtöcske is fejlődésnek indult. Elképzelhető, hogy néhány hét múltán már leszüretelhetik az első érett gyümölcsöt. fotaesla Figyeljünk oda gyermekeinkre! Szenográdi Ferenc Szécsény. 2006-ban Ferge Zsuzsanna vezetésé­vel egy munkacsoport elkészítette a gyermek­szegénységi programot, amelynek továbbfejlesz­téséből alakult ki a „Legyen jobb a gyermekeink­nek” nemzeti stratégia. Három évvel ezelőtt a program megvalósítását Szécsényben és kistér­ségében bevezették. Április végén Szécsényben országos konferencián többek között összegez­ték a tapasztalatokat Dr. Ferge Zsuzsanna pro­fesszor asszonnyal a program eddigi tapasztala­tairól, annak fontosságáról, a hogyan továbbról beszélgettünk.- Mi a program lényege?- Röviden, minden gyermek önmaga tudjon lenni. A bennük lévő adottságok kiteljesedjenek, fejlődjenek. Ehhez milyen segítséget kell adnunk, biztosítanunk?- Három év elteltével mit lehet megállapítani?- Az a sajátos helyzet, hogy gyermekprogram ide, közakarat oda, ebben a kistérségben is nőtt a szegénység. Három évvel ezelőtt a gyermekes csa­ládok egyharmada, most több mint 40 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Akkor megkérdezhe­ti, mire volt jó az egész, amikor közben nőtt a sze­génység? Azt tudom mondani, hogy ilyen program nincs más hasonló helyzetű kistérségben. Bátonyterenye kistérségében, amely hasonló adott­ságú a szécsényihez, három évvel ezelőtt és most is elvégeztük ugyanazt a felmérést mint itt Szécsényben. Azt tudom mondani, hogy ott még jobban romlott a helyzet. Lehet, hogy itt' Szécsényben és környékén a programunk hozzá­járult ahhoz, hogy a családok helyzete nem rom­lott olyan mértékben. Úgy látom, hogy a térségben a vezetők, a döntéshelyzetben lévők megértik, azo­nosulnak a célkitűzésünkkel, hiszen mindaz, amit teszünk az itt élőkért tesszük. A társadalmi folya­mat lassan érlelődik, a fő kérdésekre a választ ké­sőbb kapjuk meg. Egy biztos, maga a program 25-30 embert foglalkoztat, olyanokat, akik mun­ka nélkül voltak, segítségre szorultak, és most ők segítenek másokon. Ott vannak a gyermekházak­ban, iskolákban, ifjúsági klubokban. Mi valamit ki­dolgoztunk aminek a megvalósítása közös érdek, közös cél, s közös összefogással valósítható meg.-Eddig nem állt rendelkezésükre megjelelő anya­gi forrás ahhoz, hogy a nemzeti stratégiát olyan ütemben tudják megvalósítani, mint azt elgondol­ták. Mosta válság idején mi a helyzet?- A válságot a politikusok mindenütt gazdasá­gi, pénzügyi válságként kezelik. A kiváltóok ez, de a hatása nagymértékben érinti a társadalmat is. Minél kevesebb erőforrása van valakinek, alacso­nyabb a képzettsége, kisebb a lobbilehetősége, an­nál inkább a válság szenvedő alanya. Ez igaz vala­mennyi országra. A válság igazi áldozatai azok, akik semmit sem tudnak az árral szembe helyez­ni. A kérdés az, hogy ezt el kell-e fogadni, vagy kell valamit tenni. Tisztában vagyok azzal, hogy na­gyon szűk a mozgástér, az ország el van adósod­va. Kevés a forrás arra, hogy beruházzunk, többek­nek legyen munkája. A családok mivel kell, hogy szembenézzenek? A reálkeresetek csökkennek, a munkanélküliség nő, a különböző kedvezménye­ket elveszik, áremelkedésekkel kell számolni. Ez így együtt, egy átlagos családnál 20 százalék jöve­delemcsökkenést jelent Ha valaki megkapaszko­dott helyzetben van, tartalékokkal rendelkezik, ta­lán ki tudja védeni. Ahol viszont már eleve rossz volt a helyzet, ott ma már nincs tovább. Erre gon­doltuk azt, hogy létre kell hozni egy válságkezelő alapot Ennek nagyon sok célja lenne, mi most csak a gyermekekre gondolunk. A legfontosabb­nak azt tartjuk, hogy gyermekes családok ne ke­rüljenek az utcára. Gyerek ne kerüljön állami gon­dozásba, azért mert a lakást nem tudják fizetni. Mi­lyen forrásból lehet ezt az alapot létrehozni, ne kérdezze tőlem, de szent meggyőződésem, hogy je­lenleg még nagyon sok pénz elfolyik olyan dolgok­ra, amit még meg lehet fogni. A gyermekre, a jö­vőre hívjuk fel a figyelmet Elgondolkodtató az a tény is, hogy minden száz megszületett gyermek­ből húsz elvész a társadalom számára, mert nem tudja megszerezni azt a képesítést, amellyel a munka piacára tudna lépni.- Olyan szövetkezet létrehozását tervezik, amely a hátrányos helyzetű emberek életén segítene.- A lényeg, hogy azok az emberek, akik nem elég képzettek, a munkaerőpiac nem használja őket, számukra csináljunk egy olyan szövetkeze­tét, aminek nem az a lényege, hogy profitot termel­jen, hanem munkát adjon. Két irányban gondol­kodunk, egyrészt az emberek termeljék meg a sa­ját szükségletüket, másrészt hulladékfeldolgozót szeretnénk létrehozni, amely 50-60 ember szá­mára biztosítana munkalehetőséget Két éve tíz helyi emberrel megalakult a szövetkezet, hogy mi lesz belőle, az elsősorban az itteniek akaratán múlik. Azt tudom mondani, hogy minden nehéz­ség ellenére mi nem adjuk fel, tesszük a dolgun­kat Sok minden azon múlik, hogy az itt élő szak­embereket, pedagógusokat, orvosokat mennyi­ben segíti a társadalom, a környezetük. Akadálymentesítés

Next

/
Oldalképek
Tartalom