Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)

1042009-05-07 / 104. szám

6 GAZDASÁG 2009. MÁJUS 7., CSÜTÖRTÖK A BUX index 2009. május 6-án 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK ______________2009.05.0«. Bé saény WtKtk VátofejS) MSüR ' Phylaxla_________8 14,28 48 Sy nergon 755 13,53 170 Econet 67 6,34 254 Danubius 3 780 3,56 5 MTelekom 559 3,51 2120 Any 739 3,21 15 VESZTESEK______________^ «t ofey VMkn.. fflSóR Fotex__________355 -2,47 218 OT P 3012 -1,85 18765 Émász 20600 -1,19 3 FHB 660 -1,19 56 A BUX index az elmúlt napokban 14200 11400 ----------------------------------­Vtif/04.24 04.27 04.28 04.29 05.04 05.05 pnURi^. BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.04.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2009. augusztus_________37 500 TA KARMÁNYBÚZA 2009. augusztus________33000 TA KARMÁNYKUKORICA 2009. július____________33 700 TA KARMÁNYÁRPA 2009. augusztus 30 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2009. október 68 010 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. május 6-án. /Ft $/Ft CHF/Ft f f f mmm 284,47 213,69 188,64 +0,22 Ft +1,07 Ft +0,85 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) WKM US ftö Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Raiffeisen Bank 6,20 6,40 UniCredit Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.04.) W6M Eladási Allianz Bank 276,92 291,12 Budapest Bank 274,77 291,76 CIB Bank 272,65 295,37 Citibank 272,63 295,35 Erste Bank 276,00 291,90 K&H Bank 276,12 292,02 MKB Bank 276,90 291,10 OTP Bank 278,75 293,05 Raiffeisen Bank 279,33 291,89 Egységben a borjárulékért pénzfelhasználás Mi a fontosabb: az ellenőrzés vagy a marketing? Mától Pesten tárgyal az IMF - szeretni fogják Bajnai csomagját A Nemzetközi Valutaalap (IMF) valószínűleg kielégítőnek tartja majd a Bajnai-kormány kiadás- csökkentő csomagját az IMF és az Európai Unió küldöttségének mostani budapesti tárgyalásán, amelyen megvitathatják a ko­rábbi megállapodásban szerep­lőnél valamivel nagyobb költség- vetési hiány engedélyezését - je­lentette szakértőkre hivatkozva a Reuters. Az IMF és az EU küldöttsége az eredeti terveknek megfele­lően mától Magyarországon tár­gyal. Áttekintik majd a pénzügyi folyamatokat, a hiány alakulását, valamint a gazdasági kilátásokat Ez lesz az első konzultáció azóta, hogy a magyar kormány szerint akár 6 százalékot is elérhet a GDP visszaesése a korábbi 3,5 százalékos prognózis helyett. A szakértők megvizsgálják, ho­gyan halad a 25,1 milliárd dollá­ros hitelkeretről szóló tavalyi megállapodásban szereplő prog­ram végrehajtása. Az IMF ennek alapján dönti majd el, folyósít­ja-e az általa biztosított 12,3 mil­liárd eurós kölcsön harmadik részletét Magyarországnak. A Reutersnek nyilatkozó elemzők többsége szerint a kül­döttség várhatóan elégedett lesz a Bajnai-kormány kiadáscsök­kentő csomagjával. „A magyar IMF-program teljesítménye ta­lán a legjobb jelenleg az egész közép-európai térségben, a Bajnai-kormány csomagja pedig biztosíthatja, hogy a most követ­kező második felülvizsgálat gond nélkül lezárul, amelynek eredményeképpen az IMF a jövő hónapban további támogatást nyújthat” - mondta Gillian Edgeworth, a Deutsche Bank elemzője. ■ A hiánycél marad elemzők szerint a tárgyaláso­kon felmerülhet a 3 százalékos­nál kissé magasabb hiány en­gedélyezésének kérdése is. „Sze­rintünk annak van a legna­gyobb valószínűsége, hogy a mostani IMF/EU-látogatás so­rán 3 százalék körül marad a hiánycél, de némi mozgáste­ret is hagynak arra az esetre, ha a vártnál nagyobb lesz a gazdasági visszaesés ”- mondta Barcza György, a K&H Bank elemzője. A befizetések 60 százalékát marketingre, a többit minőség-ellenőrzésre fordították. Ez valószínűleg így is marad. Fidesz-MSZP-s közös mó­dosító indítvánnyal kí­vánja megváltoztatni a parlament mezőgazdasági bizottsága a kormány ere­deti szándékát a borjáru­lék elosztásával kapcso­latban. Az állam többet költené minőség-ellenőr­zésre. Félő, kevesebb jut­na marketingre. VG/Hazafi László Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke és Bedő Tamás szocialista képvise­lő jegyzi a borjárulék elosztásá­ról a közös testületi javaslatot, amelyet kedden fogadtak el bi­zottsági indítványként. Az elkép­zelések célja, hogy az ágazati be­fizetések felhasználásakor ne növekedjen az állami minőség- ellenőrzésre fordított összeg a piacbővítésre szolgáló bormar­ketingkassza rovására. Az elmúlt hetekben az FVM és az ágazati szervezetek között az váltott ki vitát, hogy a bortör­vény tervezett módosításával át­alakították volna az eddigi pénz­felhasználást. A tárca mostanáig a tényleges befizetések 60 száza­lékát marketingre, 40 százalékát minőség-ellenőrzésre osztotta el, ezután viszont az ellenőrzési há­nyadot „előre” elkülönítve kér­né. így a bormarketingre ará­nyaiban kevesebb jutna, és a fo­gyasztás az olcsóbb borok irá­nyába tolódna el. Az ügy hátterében az áll, hogy a jelenlegi nyolcforintos egysé­ges literenkénti járulék differen­ciálttá válna. A földrajzi jelzés nélküli és az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű asztali és tájbo­rok belföldi forgalmazásakor li­terenként öt, míg az oltalom alatt Mire mennyi jut? A FORGALOMBAHOZATALI bor- járulék a korábbi jövedéki adót váltotta fel. A kimutatá­sok szerint az ágazati befize­tésekből mintegy 1,3 milliárd forint gyűlik össze évente, így marketingre 780 milliót, el­lenőrzésre 520 milliót lehet felhasználni. álló eredetmegjelölésű minősé­gű boroknál tíz forintot kellene fizetni. Az agrártárca viszont - az eddigi nyolc forintból kiindul­va - minden termékre 3,20 fo­rintos minőség-ellenőrzési hoz­zájárulást írna elő. Ez az 5 forin­tos járulékon belül nem 40, ha­nem 64 százalékos részarányt képviselne, vagyis a marketing­re jutó összeg itt szűkülne. A bizottság - szemben az FVM véleményével - úgy ítélte meg, a 3,20 forintos fix összeg helyett a 60-40 százalékos utólagos elosz­tást kell alkalmazni - közölte Font Sándor. Hozzátette: a marketing erősítésére van szükség, mivel a forgalom 80 százalékát adó asz­tali és tájborok termelői eddigi befizetéseikből alig kaptak visz- sza valamit. (Abban nem is volt vita, hogy az ő hozzájárulásukat csökkenteni kell). Az FVM állás­pontját - érvelt az elnök - költ­ségvetési szempontok határoz­ták meg, mert az ellenőrzési pén­zek a tárca büdzséjébe folynak be. A tárca máig nem számolt el azzal, hogy ezt az összeget való­ban minőségi kontrollra vagy for­ráshiányának részbeni csökken­tésére használta-e fel. Hazai bortermelés (millió hektoliter) 2005 3,1 2006 3,1 2007 3,2 2008 3,4 FORRÁS: VG-GYŰJTÉS A tárca azért ragaszkodott a nyolcforintos eddigi járulék 40 százalékához, mert el akarta ke­rülni, hogy a minőség-ellenőr­zésre és -védelemre kevesebb jusson. A bizottság ülésén vi­szont már a minisztérium is tá­mogatta a módosító javaslatot. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) úgy ítéli meg, hogy a 40 százalékos részarány - a magas minősítési díjakkal együtt - ma is messze meghaladja a tárcához tartozó Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal borminősítési igazgatóságának költségeit. Horváth Csaba, a HNT főtit­kára erkölcsileg is kifogásolha­tónak tartja, hogy a tárca el akart állni a korábbi pénzelosz­tási megállapodástól. Ezért a nemzeti tanács egyetért a bor­törvényhez benyújtott bizottsági módosítási elképzeléssel - tette hozzá. Oszkó Péter: nem lesznek újabb megszorítások feszültségek „Robbanásveszély” a munkanélküliség miatt - Ma foglalkoztatási csúcs Prágában Nincs szükség újabb megszorító lépésekre, az idei makrogazda­sági pályában ugyanis nem lesz lényeges eltérés a prognózistól, amely nem különbözik jelentő­sen az Európai Unió által készí­tett előrejelzéstől sem - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a szerdai kormányülés után. A pénzügyminiszter a héten kez­dődő, és várhatóan május 18-ig tartó tárgyalások előtt fejtette ki véleményét, amelyet az Európai Bizottsággal a kormány válság- kezelő programjáról folytatnak. A hétfői brüsszeli előrejelzés szerint Magyarországon 6,3 szá­zalékos lehet 2009-ben a gazda­sági visszaesés, az államháztar­tási deficit pedig 3,4 százalékra várható. A kormány ugyanakkor 5,5-6 százalékos GDP-esést vár, és három százalék alatti hiány­nyal számol. Oszkó megismétel­te, a kormány és a brüsszeli bi­zottság most kezd részletes tár­gyalásokat a válságkezelő prog­ramról. A luxemburgi kormányfő, Jean-Claude Juncke nem sokkal a bizottság borús gazdasági elő­rejelzésének közzététele után fi­gyelmeztetett a szociális robba­nás lehetőségére. Mindezek elle­nére az uniós pénzügyminiszte­rek úgy vélik, egyelőre nincs szükség az eddigi élénkítési in­tézkedések további bővítésére. Az eurócsoportot vezető, ko­rábban 17 éven keresztül mun­kaügyi miniszterként is működő luncker a minél nagyobb körű foglalkoztatás megőrzését, a munkavállalók elhelyezkedési esélyeinek javítását szorgalmaz­ta továbbképzések és rövidített munkaidő bevezetésével. Ezen­felül „szociális felelősségükre” emlékeztette a munkaadókat. Nehezményezte, hogy a ma kez­dődő prágai uniós foglalkoztatá­si csúcs jelentőségét leminősí­tette több tagország, s hogy so­kan szakértőkkel képviseltetik magukat. Vladimír Spidla szo­ciális ügyekért felelős biztos sze­rint lappangó veszély Európá­ban, hogy a munkaerőpiacra ki­lépő fiataloknak túl kevés állás- lehetőségen kell megosztozniuk. Oszkó Péter. Egyeztetnek az EU-val. Európai minimálbért! európai minimálbér nélkül ne­hezen biztosítható a szociális béke - jelentette ki Kósáné Ko­vács Magda euroképviselő az Európai Parlament (EP) plená­ris ülésén Strasbourgban. (Mi­nimálbér-végletek az EU-ban: Románia: 540 lej - 36 ezer fo­rint, Luxemburg: 1570 euro - 447 ezer forint. A képviselő nyilván átlagbérre gondolt - a szerk.) A szocialista frakció al- elnöke kijelentette: „a polgárok jogosan várják el az unió intéz­ményeitől, hogy azok ne csak a bankoknak segítsenek, hanem számukra is nyújtsanak szociá­lis biztonságot”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom