Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)

1202009-05-26 / 120. szám

2 2009. MÁJUS 26., KEDD SZÉCSÉNYI NAPLÓ Rákóczi-napok Szécsény. A n. Rákóczi Ferenc intézmény diákjai május 28-án és 29-én rendezik meg a hagyo­mányos általános iskolai Rákó- czi-napokat. Az idén a program- sorozat a névadójuk és a város 675. évfordulójához kapcsoló­dik. Az alsó tagozatos osztályok május 28-án az 1705-ös szécsé- nyi országgyűlés színhelyén, a Borjúpáston túráznak. A felsó' tagozatosok programjában rendőrségi bemutató, sportver­senyek, múzeum- és kolostorlá­togatás, rendhagyó osztályfőnö­ki óra szerepel. Délután az 1-8. osztályosok a művelődési ház­ban megnézik a művészeti isko­la színjátszó tanszakosainak előadásában, az Oliver című kétrészes musicalt. Másnap a kisebbek felkeresik a város em­lékhelyeit, a látottak, hallottak élményei alapján rajzokat, ma­ketteket készítenek, amelyből kiállítást rendeznek. A nagyob­bak részére túrát szerveznek, ahol a különböző állomások té­mája: a város története, a mada­rak és a fák napja, s természete­sen a diákok ügyességükről, le­leményességükről is tanúbi­zonyságot tehetnek. Az ez évi iskolai napok új színfoltja az egészségnap. A programsoro­zat május 29-én 17 órakor a di­ákok gálaműsorával zárul. Orgonamuzsika a templomban Szécsény. A római katolikus templomban nyári orgonakon- cert-sorozatot szerveznek. Júni­us 14-én Verbay Zsolt, június 21- én Pálúr János, június 28-án a lengyelországi Waldemar Krawiec orgonaművészek ad­nak hangversenyt. A koncertek mindhárom vasárnap este 18 órakor kezdődnek. A belépés most is ingyenes, de az adomá­nyokat köszönettel elfogadják. A gazdasági válság nyomában Idén az Euro-Candle-nél 60 emberrel kevesebben dolgoznak, mint tavaly FOTÓ: SZENOGRÁDI TAMÁS .... Szécsény. A múlt év szeptemberében ki­robbant gazdasági és pénzügyi világ­válság még mindig erősen érezteti hatá­sát. Az elemzők egy része azt mondja, már túljutottunk a mélyponton. Míg má­sok azt állítják, hosszú ideig el fog tarta­ni. Vannak akik azt az álláspontot képvi­selik, hogy nem lehet megmondani mit hoz a holnap. Mindenesetre a válság ha­tással van hazánk gazdasági életére, ter­melőüzemeire, az emberek mindennap­jaira. Szécsényben a gazdálkodóegysé­gek vezetőit kérdeztük meg, hogy őket hogyan érinti a válság, milyen intézke­dések megtételére kényszerültek. A városban a legtöbb embert az Euro- Candle Kft, közismert nevén a gyertya­gyár foglalkoztatja. Nielsen Peter, a gyár résztulajdonosa szerint a magyar embe­rek pesszimisták, így a válságot is mé­lyebben élik meg. - A válság egy láncre­akciót indított el. Az emberek kevesebbet vásárolnak, ezért a termelést is vissza kell fogni, ami a munkaerő csökkentésé­vel jár együtt, s ez a vásárlási erő továb­bi csökkenéséhez vezet. Hogy mikor lesz vége, nehéz lenne megmondani. Gyá­runk 98 százalékban exportra termel. A tavaly ősszel kirobbant válságot nem ér­zékeltük, év végéig a megrendelésünk le volt kötve, az üzleti partnereink ehhez korrektül tartották magunkat. Az idén a gyárban az egy évvel korábbi hasonló idő­szakhoz viszonyítva 60 emberrel keve­sebben dolgozunk. Számunkra most a legfontosabb az új üzleti partnerek felku­tatása - vélekedett Nielsen Peter. A Tranqvick Kereskedelmi és Fuvaro­zó Bt tulajdonosa, Tóth Sándor 10 embert foglalkoztat állandó jelleggel, a megren­delőktől függően alkalmi munkásokat is alkalmaz. Szakterületük a készbeton elő­állítása, kézi és gépi földmunka, áru- és személyfuvarozás. Eddig a gazdasági vál­ság hatását különösebben nem érzékel­ték. Fő profiljuk a készbeton előállítása iránt a kereslet nem csökkent, köszönhe­tően ez a térségben épülő utaknak, aho­vá az anyagot ők szállítják. Viszont a ma­gánlakás-építkezés évek óta stagnál. A személyszállítást az iskolák, civil szerve­zetek változatlanul igénybe veszik. A tu­lajdonosnak alkalmazottak közül senkit sem kellett elbocsátania. A CS+Cs Épszer Bt üzemében fémipa­ri termékeket állítanak elő az építőipar számára. Csampa János tulajdonos azt mondta: a megrendelésük nem esett visz- sza, viszont a pénzükhöz nehezebben jut­nak hozzá, sok a kintlévőségük. A vállal­kozó 32 embert foglalkoztat. A termelé­sük nem csökkent, ezért embereket nem kellett elküldenie. Oláh László, a AVA-PACK Kft műszaki­kereskedelmi igazgatója az előre „menekü­lésről” szólt A válságban is szeretnének fej­leszteni. Korszerű, modem gépekkel a mun­ka hatékonyságát nagymértékben tudják növelni. Pályázatot nyújtottak be korszerű, fémmegmunkáló gépek vásárlására. A sok éves tapasztalatuk, hogy a tanév vége felé az iskolák részéről megnövekszik a bútorok rendelése. Ezt most is érzékelik. A gyárból senkit sem kellett elküldeni, viszont az al­vállalkozók nagy részét leépítették, a mun­kát a belső létszámmal oldják meg. A Palóc-Coop Rt vezérigazgatója, Halmosi György azt mondta, hogy a keres­kedelem területén nem olyan súlyos a helyzet, mint amire számított. A vevők inkább az alacsonyabb árfekvésű árut ke­resik. Egy-egy áruféleségből viszont keve­sebbet vásárolnak. Az emberek jobban figyelik az akciókat, ilyenkor a forgalmuk megnő. Forgalmuk a kis településeken 8-10 százalékkal nőtt, ami azzal magya­rázható, hogy az emberek az utazási költ­ségek miatt a nagy áruházakba ritkáb­ban szerveznek bevásárlást.- Minket sem hagyott érinteüenül a gaz­dasági válság - kezdte a nyilatkozatát Sza­bó Ferenc, a New-Profipack Csomagológép- gyártó Kft társtulajdonosa. - A kereslet olyannyira visszaesett, hogy exportmeg­rendelésünk sajnos nincs. Magyar cégek­nek gyártunk, főleg olyanoknak, akik pá­lyázat útján jutottak pénzhez. Élünk a munkahelymegtartó pályázat lehetőségé­vel, bízunk benne, hogy az sikeres lesz és segít a talpon maradásban. Embereket nem küldünk el. Nem egyszerű az életünk, reménykedünk a fellendülésben. Horváth Ferenc, a Tommy-Invest Elekt­ronika! Kft műszaki igazgatója szomo­rúan állapította meg, hogy a válság már az elmúlt év októberében éreztette a ha­tását a gyárban. Üzleti partnereik sajnos heti rendszerességgel csökkentették a megrendelést, vagy azt teljesen lemond­ták. Azóta számos intézkedésre került sor. Többek között létszámleépítést kellett végrehajtani. Egy évvel ezelőtt 320-an dolgoztak, ma 215-en vannak.- Sajnos a válság időszaka nem csilla­podik, tovább csökken a megrendelés. Ezért további költségcsökkentő intézke­dést kellett foganatosítanunk. A dolgo­zókkal egyeztettünk, a szerződésmódosí­tásokat az emberek 99 százaléka aláírta, ez azt jelenti, hogy a heti 32 órás munka­rendre térünk át, ami 20 százalékos bér­csökkentést jelent. Ezt a legtöbb esetben úgy oldjuk meg, hogy hetente csak négy napot kell dolgozni. Viszont a megrende­léstől függően előfordulhat, hogy egy hé­ten öt, a másikon csak három nap lesz a munkaidő. Havi csökkentett munkaidő- keretben egyeztünk meg a dolgozókkal. Ez az állapot szeptember végéig marad. Azután visszaáll az eredeti szerződés. Ezenkívül más intézkedésre is szükség van. Harminc dolgozót fogunk elbocsáta­ni. Ennek az előkészítése most van folya­matban. Abban bízunk, hogy szeptem­berre elkezdődik a gazdaság élénkülése, s nem kell újabb negatív intézkedéseket hoznunk. Mindent megteszünk azért, hogy a céget életben tartsuk és működtes­sük - hangsúlyozta az igazgató. Szenográdi Ferenc Levardi Beata a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában végzett, diplomásként az intézet zongo­ra-szolfézs és énekkari tanára. Hosszú évek óta a ze­neiskola szécsényi tagintézményében tanít. Az agilis, tettre kész, nagy munkabírású tanárnő szakmai mun­kája egy kicsit összeforrt a város zenei életével. Azt is mondhatjuk, hogy annak „karnagya”. Szenográdi Ferenc Szécsétty, Lévárdi Beáta diákjait nagy szakmai felkészültséggel, pedagógiai elhivatottsággal ta­nítja. Az a pedagógustípus, aki azt vallja: „követelek tőled, mert tisztellek”. A tizenhat év zongo­ratanítása alatt, sok tehetséges gyermekkel foglalkozott. A ta­nárnő sohasem sajnálta a tanít­ványaira fordított pluszidőt, hogy kihozza belőlük a maxi­mumot, felkészítse őket a kü­lönböző versenyekre. A kiváló, tehetséges növendékei közül is a legjobbak: Mizsák Georgina, Halmos Tünde, Bobály Vanda és testvére Dominika, Kiss Gabriel­la, Kelemen Zsanett, Kiss Flóra, Lovász Lilla, Beszkid Valéria, Petrovics Dávid, Varga Ivett. Szá­mos növendéke választotta élet­hivatásul a zenei pályát. Hosz- szú listát tenne ki, ha felsorol­nánk azoknak a nevét, akik a különböző versenyeken, vetél­kedőkön méltó módon képvisel­ték iskolájukat, a dobogós he­lyeken végeztek, vagy nívódíjat kaptak. Növendékei megmutat­ták zenei tudásukat a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Egyete­men, a zeneakadémián. „Ját­A város zenei életének „karnagya szunk operát” címmel meghir­detett országos zenei műveltsé­gi vetélkedőn, amelynek döntő­jét a Bartók rádió élőadásban közvetítette, a tanárnő tanítvá­nyai az első helyet szerezték Lévárdi Beáta meg. Zenepedagógiai munkája során fontosnak tartja a tehet­ségek felkarolását, azt hogy ze­nét értő és szerető embereket neveljen. Munkáját a gyerme­kek szeretete, a zene iránti tisz­telet határozza meg. Jelentős szerepet vállal Szécsény kórus­muzsikájának az életében. 1994-től az ő szakmai karnagyi vezetésével dolgozik a városi Erkel Ferenc vegyes kar, amely hét alkalommal kapott arany minősítést. 2007-ben Egerben a zsűri szereplésüket arany di­cséretes minősítésben részesí­tette. Volt rádiófelvételük, szá­mos hazai és nemzetközi feszti­válon, ünnepségen léptek fel. 1993-ban megalakította városi gyermekkórust, amelynek az­óta is karnagya. A csoport több alkalommal bronz, illetve ezüst minősítésben részesült. 2007- ben aranydiplomát kaptak. A zenei közéletnek egy másik vo­nulata a helyi kórustalálkozók szervezése, rendezése. Mind­ezeken túl számos helyi, me­gyei rendezvényen ő maga is fellép. A tanárnő fontosnak tart­ja a szakmai megújulást. Min­den érdekli, ami új , ami inno­vatív. 1992-ben diplomázott a miskolci Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskolán. A következő évben már megkezdte tanulmá­nyait a felsőfokú kórusvezető szakon, amelyet 1997-ben feje­zett be. 1999-2001 között Buda­pesten a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Egyetemen ének-zene tanár és zeneelméleti tanár sza­kon szerzett újabb diplomát. 2008-ban tanügyi szakértői szakon szakvizsgázott. Tudását 2003-tól megyei szaktanács- adóként is kamatoztatja. Iskolá­jában tanszakvezető, zenetanár a zongora szakon. Munkáját több megyei és országos kitün­tetéssel ismerték el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom