Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)
1182009-05-23 / 118. szám
4 2009. MÁJUS 23., SZOMBAT KULTÚRA Mint egy alma, olyan kerek a sorsa- Ajándéknak tekintem azt a fogadtatást, amiben a közelmúltban Salgótarjánban, a Soproni Petőfi Színház „Marlene” című előadásán részem volt. A közönség megértette a darabot és tetszéssel fogadta törekvéseimet, hogy újszerűén, az eddigieknél teljesebben, mélyebben mutassam be a világhírű kabaré- és film-' csillag sorsát, személyiségét - mondta Piros Ildikó a „Beszédes esték” sorozat legutóbbi rendezvényének legelején, hogy hangsúlyt adjon köszönőszavainak. Piros Ildikó (jobbra) saját írásából is olvasott fel részleteket. Balra Székyné dr. Sztrémi Melinda a „Beszédes esték” házigazdája „Ceredi” festő Berlinben Székyné dr. Sztrémi Melinda - a sorozat házigazdája - elsőként a családról, a feleség- és anya-, szerepről érdeklődött a vendégtől, de a színház témaköre még e kérdésekre adott válaszokból sem maradhatott ki. Ugyanis Piros Ildikó - mint közismert - Huszti Péter színművész felesége immár harminchat esztendeje. Mindkettőjük előző házasságából van egy-egy fiuk és született egy közös, ugyancsak fiúgyermekük. A család a közelmúltban egy leányunokával bővült és hamarosan világra kéredzkedik az újabb kisunoka. Annak ellenére, hogy a színészházaspár évtizedeken át együtt játszott a legendás - egyszerre Kiss Manyit, Pécsi Sándort, Psota Irént, Tolnay Klárit és másokat felvonultató - Madách Színházban, otthon a normális kerékvágásban folyt az élet megannyi örömmel, vidámsággal és gonddal tarkítva. Piros Ildikó még főzés közben, kocsiban ülve is szerepet tanult, de a színészetnek előnye is volt, hiszen délutánonként és főként nyaranta együtt lehettek valamennyien. - Minden balhét én viszek el és én csinálok, de adott esetben mindenki Péterre néz, hogy vajon neki mi a véleménye mondta kedves évődéssel a ház „anyatigrise”, aki ugyanakkor mintegy hatvan főszerepet hagyott már maga mögött az elmúlt csaknem negyven esztendő során. Az egyik legnagyobb, meghatározó sikert azonban - mutatott rá Székyné dr. Sztrémi Melinda - egy tévéjáték, az „Abigél" hozta meg számára. - Igen ez volt az én „Tenkes kapitány”- om, aminek azért is nagyon örülök, mert az író, Szabó Magda személye és műveinek atmoszférája közel áll hozzám, aki még leányosztályba és tánciskolába jártam és ma is egészségesebbnek tartom, ha kitolódik az ábrándos gyermekkor, s a felnövekvő nemzedék később avatódik be a felnőttek világába - válaszolta az egykori Zsuzsanna testvér és készséggel elismerte, hogy az ő generációjának ismertségét nagymértékben a televíziónak köszönheti. - Én mind a mai napig - sőt egyre inkább - kötelességemnek tartom, hogy miután a színpadról sok emberhez szólhatok, pozitív kisugárzású legyek. Azt vallom, hogy a szó varázsának gyógyító hatása van - fejtegette Piros Ildikó, akiről az is kiderült, hogy nyolc éve tarnt úgynevezett színészi játékot a táncművészeti főiskolán. Nagy élvezettel beszélt arról a módszerről, amellyel egyfajta komplex látásmódot, a gondolkodva tanulás és megjelenítés - a mit, a miért cselekvés - képességét igyekszik a sok-sok mozgásba szükségszerűen egy kissé belemerevült tanítványaival elsajátíttatni. Arra oktatja őket, hogy - csakúgy mint ő maga - a szerepeket mindig a darab, a mondanivaló egészében értelmezzék, láttassák. Büszkeség tölti el, ha a fellépéseiken visszaköszönnek a tőle tanult Ismeretek. - Mindaz, ami eddig történt velem, azt bizonyítja, hogy olyan kerek az életem, mint egy alma. Engem egyébként is a tenyerén hordott a sors, persze nyitott fii és szem is kellett, hozzá, hogy érzékeljem a nekem szóló kihívásokat. Azokból pedig mint a beszélgetés záróblokkjából kiderült - a jövőben sem lesz hiánya Piros Ildikónak, hiszen többek között Arthur Miller „Édes fiaim” című drámájára készül és fellép majd „A kőszívű ember fiai”-ban is. Az est befejezéseként a színésznő a Ba- laton-felvidéki présházról írott munkájával szerzőként is bemutatkozott, majd elmondta Szabó Lőrinc „Szövetség” című versét, amellyel a Huszti Péterrel való azonos gondolkodásmódjára, mély emberi és művészi kapcsolatára kívánt utalni... Csongrády Béla Nagy megtiszteltetés érte az idén negyvenesztendős Fürjesi Csaba festőművészt, a Cered- Salgótarján nemzetközi művésztelep egyik alapító tagját és vezetőjét: májustól július elejéig Berlinben alkothat és június 3- án, ugyanott a magyar nagykövetség galériájában nyílik meg kiállítása, amelyet Forgó Léda, Adalbert-Chamisso-díjas író mutat be a közönségnek. A tárlat kurátora Pallag Márta művészettörténész. Véleménye szerint „Fürjesi Csabát nemcsak a festőiség, mint eszme megvalósítási lehetőségei, de általában az ember és ő maga, mint kreatív ember lehetőségei foglalkoztatják. Nem magányos alkotó, hanem olyan, aki saját álmaiért és a művészet ügyéért tenni is akar, illetve tud. Cereden, a Mátra mögötti határ menti kis, álomszép falucskában immár tizennégy éve szervez harmadmagával művésztelepet. A mostani kiállításán is képviselni fogja a Cered-Salgótarján nemzetközi művésztelepet az eddig megjelent katalógusokkal, kiadványokkal ” Az egy hónapon keresztül látható tárlatra a magyar nagykövetség felkérése alapján kerül sor annak a történelmi eseménynek a huszadik évfordulóján, amikor a magyar kormány megnyitotta a határt az NDK-s menekültek előtt, elősegítve ezzel a berlini fal leomlását és a két országrész újraegyesítését. Németország az idén alkotmánya elfogadásának hatvanadik évfordulójára Is emlékezik számos rendezvénnyel. Ezek központi színhelye a magyar nagykövetséghez közeli Brandenburgi kapu előtti tér lesz, így remélhető, hogy a kortárs magyar művészetet képviselő festő kiállítása fokozott figyelmet kap majd. Annál is inkább, mert a megnyitóünnepség keretében lesz a premierje a „Fürjesi” címmel megjelent könyvnek, amely a közelmúltban látott napvilágot a Magyar Képek Kiadónál. A kötetben az alkotások közti szövegeket kollégák, barátok, szakemberek (Földi Péter, Paksi Endre Lehel Pallag Márta, Sánta László, Szemethy Imre, Zalán Tibor) írták. Cs. B. Fürjesi Csaba festőművész „Szépet,... felmutatni az embereknek” A minap új kiállítás nyílt a József Attila Művelődési Központ konferencia-termében: Hertelendy Zsuzsa képeit - zömében tűzzománcait - láthatják az ott foglalkozást tartó művészeti együttesek, az odalátogató különböző szakmai és civil csoportok. Az alkotó diplomás óvónőként, kenyérkereső hivatását gyakorolva kezdett képző- és iparművészettel foglalkozni. A pedagógus-továbbképzések során kapott impulzust, kollegiális ösztönzést arra, hogy az önkifejezés késztetése a külvilágra kéredzkedjék. Földi Péter festőművész adott számára technikai instrukciókat, szakmai tanácsokat, s főként biztatást, nyári művésztelepeken, majd a Balassi Bálint Asztaltársaság tagjaként gyarapította, mélyítette ismereteit. E nem lebecsülendő hatásoktól eltekintve lényegében saját erejéből, az önmaga építette Golgotán járva, megszenvedve jutott, jut egyre magasabbra a művészet lépcsőfokain. Tárlata értelemszerűen csak ízelítőt nyújthat munkásságából, szuverén egyéni stílusából, amelyben szerencsésen ötvöződnek a veleszületett talentum jegyei az elméleti síkon és a gyakorlatban elsajátított mesterségbeli tudással, a korábbi korok időt álló értékei, a népművészeti örökség motívumai a korszerűség, a mai gondolkodásmód igényeivel. Megismerni és megismertetni, másnak, másoknak is örömet okozni - ez tulajdonképpen az ő célja is, amikor a vonalakat, színeket, formákat képekké, különböző műfajú alkotásokká rendezi. József Attilával szólva „szépei tisztát felmutatni az embereknek” - ez az egyszerűen fogalmazott, mégis sokat mondó ars poetica olvasható ki törekvéseiből. Jól sáfárkodik az elmúlt években az SVT Wamsler által biztosított nyári művésztelepi lehetőségekkel. Olyan inspirációt kapott ott, amely azóta is lendületben tartja. Zománcképei nem egysíkúak persze sem a technikai megvalósítást, sem a tartalmat tekintve. Ezt példázzák többek között a mély szim- bolikájú életfa-variációk, amelyek mondhatni, dominálják mondandóját, s megjelennek selyemben, kékben és még dalos változatban is. Közel áll hozzá - aligha véletlenül - a mesevilág éppúgy, mint a természeti értékek - köztük a somoskői bazalt -'szépsége, de megjelenít olyan klasszikus hagyományú témákat is, mint a mitologikus eredetű Európa elrablása, vagy a Bartók által is megörökített Cantana profana. Kedvencei a virágok, egyikükből még asz- szony Is születik. Az elegáns színvilágú kisebb méretű képek között találni a Tavasz című kompozíciót is, amelynek kecsesen táncoló nőalakja sok mindent elmond az örök megújulást jelképező évszakról. E művek a már emlegetett alkotótáborokban, művésztelepeken vagy az otthoni műhely csendjében fogantak, készültek, noha Hertelendy Zsuzsa mostanság egyre többet vállal ismereteinek, tapasztalatainak átörökítéséből is. Fiatalabbak tanulhatnak tőle művészi érzékenységet, jó ízlést, manuális fogásokat. Egykori kisóvodásai, majd tanítványai sorából is sokan bontogatják már szárnyaikat, némelyek már ennél is előbbre tartanak.- csébé JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Köpd ki, fiam, az még zöld! Várd meg, amíg megérik!" Szerencsés nyertesünk: Tomis Istvánná Magyarnándor, Fő út. 53. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését május 28-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. Az Impro’ Színpad ifjú tagjai ismerkednek Hertelendy Zsuzsa zománcképeivel