Nógrád Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 101-124. szám)
1112009-05-15 / 111. szám
6 GAZDASÁG 2009. MÁJUS 15., PÉNTEK A BUX index 2009. május 14-én Nyitóérték: 13424 Záróértéh: 13833 . pont/ 09.00 11.0 /óra 15.30, n íNewVork-i 9 tőzsde nyitása /| 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 20119.05.14. Részvény utotóátm Ifflteásí Mól 11800 3,05 2 530 OTP 2900 2,83 20255 Égisz 13 905 2,24 201 Econet 60 1,69 24 Pannergy 858 1,06 15 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Utolsó ár (Ft) VáiUKás(%) MÓR Phylaxia 8-11,11 31 Synergon 608-5 53 Fotex 309-2,21 69 FHB 688-1,85 51 Rába 660-1,49 26 A BUX index az elmúlt napokban 14600 poi|/ 05.06 05.07 05.08 05.11 05.12 05.13 / M|1 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.14.) EUROBÚZA 2009. augusztus . 37 990 TAKARMÁNYBÚZA 2009. augusztus 34 200 IAKARMANYKUKORICA 2009. jülius __________38 OOP TA KARMÁNYÁRPA 2009. augusztus___ 33090 OL AJ NAPRAFORGÓ 2009. október 75 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. május 14-én. /Ft $/Ft CHF/Ft f f f 287,76 211,43 190,96 +8,40 Ft +7,26 Ft +5,96 Ft Forintbetéti* kamatok (%, 02.27-től) Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Ralffelsen Bank 6,20 6,40 UnlCredlt Bank 8,20 8,30 * ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA ** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ Euró-valutaárfolyamok (formt/euró, 05.14.) Vételi Allianz Bank 278,83 293,13 Budapest Bank 278,35 295,57 CIB Bank 274,56 297,44 Citibank 273,67 296,47 Erste Bank 278,43 294,47 K&H Bank 275,42 291,28 MKB Bank 275,92 290,08 OTP Bank 281,66 296,10 Raiffeisen Bank 2,83,50 296,26 Vizsgálat a visszatérítés mellé? kérelem A korábban le nem vonható forgalmi adó ma már visszakérhető Önellenőrzés mellett kérhetik vissza a vállalkozások azt az áfát, amelynek levonását 2005 végéig a magyar jogszabályok nem tették lehetővé. Az Európai Bíróság uniós jogba ütközőnek ítélte a magyar szabályozást. VG-összeállítás Az adózók azt az áfát, amelyet a 2005. december 31-ig hatályos magyar szabályozás korábban nem engedett levonni a jövedelemből, most már visszaigényelhetik, igaz, önellenőrzés benyújtásával. Ismeretes: az Európai Bíróság (EB) április 23-án ítélte a közösségi jogba ütközőnek a korábbi magyar levonási tilalmat, a visszatérítés „lemenedzselésére” | hivatott különleges szabályokra | pedig a napokban bólintottak rá | a honatyák a 2009-es adócsomagról szóló szavazás keretében. Az új passzus szerint azok, akiknek a befizetendő adójuk csökken, vagy a visszaigényelhető adójuk növekszik az EB-döntés hatására, ezen igényüket egy ön- ellenőrzés beadásával jelezhetik. Erre október 20-ig sort kell keríteni, e határidő elmulasztása esetén pedig már az igazolási kérelem sem segít a vállalkozáson. Ez máris egy olyan kitétel, amely szakemberek szerint meglehető: sen aggályos: nem ildomos ugyánis egy „törvénytelennek” ítélt Jogszabály reparációjára jogvesztő határidőt felállítani. Igaz, a passzus arról is rendelkezik, hogy az állam az önellenőrzés benyújtását követő 30 napon belül visszatéríti a kérelemben szereplő összeget. Sőt, a kötelezettség vagy jogosultság eredeti esedékességének napjával kezdődő időszakra az alapkamattal azonos mértékű kamatot is fizet az adózónak. Ez szintén vitatott rendelkezés: ha ugyanis „hagyományos” adóügyekben a jogvita az adózó javára dől el, az adóhatóság az alapkamat kétszeresének megfelelő összeggel fejeli meg a visszatérítést. „Nem világos, hogy ez az eset miért minősülne »kevésbé« törvényellenesnek” - fogalmazott lapunk kérdésére Elkán László, a PricewaterhouseCoopers szakértője. Hozzátette: kérdés az is, hogy a kamat csak az érintett adót, vagy a kiszabott adóbírságot és a késedelmi pótlékot is érinti-e. A jogszabály szövegéből az előbbire lehet következtetni, abban ugyanis csak a „visszatérítendő adó” kifejezés szerepel, amely a bírságot és a pótlékot nem foglalja magában. Bár valószínűleg egyetlen cég sem vágyik arra, hogy a korába ban jogtalanul „visszatartott” áfa mellett egy revizori látogatással is megörvendeztesse az adóhatóság, az önellenőrzés - hivatalosan az adózás rendjéről szóló törvény szerint - ismételt ellenőrzés iránti kérelemnek minősül. A jogszabály szerint ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak esetén ön- ellenőrzéssel az adóhatóság újabb vizsgálatára kerülhet sor, ám ez nem szükségszerű. „Nem valószínű, hogy az áfavisszaigénylés lehetőségével élő cégeknek az önellenőrzés kapcsán adóhatósági vizsgálatokra kell számítaniuk” - vélekedett lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Összességében jónak A visszaigényelhető áfa alakulása (milliárd forint) 1500 VG-GRAFIKA FORRÁS: APEH, VG-GYŰJTÉS nevezte a helyzet kezelésére a új szabályokat „Az önellenőrző ez esetben nem indokol helys; ni adóhatósági vizsgálatot” - s> gezte le Elkán László is, aki s; rint ugyanakkor lesznek nem t jes mértékben tisztázott esetei., amikor egyeztetésekre lesz szükség az illetékes hatóságokkal. Az adott ügyeket külön kell megvizsgálni. A visszatérítési igény benyújtása előtt érdemes tanácsot kérni - fogalmazott lapunknak Lantos Csaba, a végül az EB-nél landoló jogvitát kezdeményező Parat Automotive Kft. ügyvezetője is. A cégnél az EB döntése egy közel 40 millió forintos tételt érint, amelyet ők is ön ellenőrzés benyújtásával igényelnek vissza. A jogvita azonban még nem ért véget, a - remélhetőleg utolsó - tárgyalásra a Nóg- rád Megyei Bíróságon kerül sor hamarosan. Itt születhet meg az EB döntését figyelembe vevő magyar döntés a Parat Kft. ügyében. Mekkora összegről van szó? SZAKEMBEREK SZERINT OZ EB döntése maximum egy-két ezer magyar céget érintene, a költségvetés pedig néhány milliárd forintos kifizetéssel számolhat korábban több tízmillión! forintos tételek is szóba kerültek, ezt azonban a lapunknak megszólaló szakértők túlzónak nevezték. AZ ÖSSZEG nem a 2009-es, hanem a 2004-es és a 2005-ös költségvetés egyenlegét módosítaná, visszamenőlegesen. HIRDETÉS PEU.ER MARIANN Gísmoúr-íMss fcsajisuban Többszöri Keresse szombaton Ösztönzik az innovációt szabadalmi oltalom Új szabályozás jöhet akár júniustól Kedvezőbbek lehetnek a szabadalmi oltalmak fenntartási díjai, legalábbis a mainál arányosabb teherelosztás valósulhat meg a tarifák átalakításával. Ez aktívabb innovációra, gyakoribb bejelentésre, és az oltalom fenntartására késztetheti a vállalkozásokat. S lényegesen hozzájárulhat a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) iparjogvédelmi hatósági feladatainak kiegyensúlyozottabb finanszírozásához. Ficsor Mihály, a hivatal elnök- helyettese a Világgazdaság érdeklődésére elmondta: a kiigazítást nem pusztán az indokolja, hogy a díjak az elmúlt négy évben nem változtak. A gazdasági válság hatásai ugyanis mindinkább érzékelhetők a bejelentési és oltalomfenntartási kedv csökkenésében is. Jóllehet, ma is él e téren nem egy olyan kedvezmény, amely megkönnyíti a szabadalmaztatással kapcsolatos első lépéseket. Változatlanul a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása és az innovációs, feltalálói tevékenység ösztönzése a cél. Ez - különös tekintettel az érintett feltalálók, újító mérnökök, technikusok, és az innovatív cégek stb. közismert finanszírozási nehézségeire - nem lenne elérhető magas belépési költséggel, hiszen kezdetben a találmány még nem hoz hasznot, időbe telik a termék kifejlesztése, a piaci esélyek felmérése. ■ Egyúttal kiszűrik a különösebb hasznot nem hajtó, másokat csak akadályozó szabadalmakat. A jogszabály előkészítői tehát arra törekedtek, hogy az oltalom első éveiben minél kisebb díj terhelje a vállalkozásokat. Később, amikor már növekvő haszonnal lehet kalkulálni, emelkednek a tarifák. Az első három évben azonos, 16 ezer forintos díj a 4., 5. és 6., majd a 13., 17. és a 19. esztendőben „ugrik”. A javasolt módosítás alapján a húszéves fenntartási díj összege lényegében nem változik, vagyis ha a szabadalmas végig fenntartja az oltalmat, mindössze 500 forinttal fizet többet, mint a mai szabályok alapján. Az elnökhelyettes szerint a rendszer alkalmas arra is, hogy kiszűrje a hasznot nem hajtó, csupán másokat a belépésben akadályozó szabadalmakat. Az MSZH saját költségvetési egyensúlyának fenntartása ugyancsak szükségessé teszi a jelenleg érvényben lévő konstrukció kiigazítását A hivatal legmunkaigényesebb, legköltségesebb feladatai a bejelentések vizsgálatához kapcsolódnak. Ezeket a kiadásokat pedig jórészt a már korábban megadott szabadalmak nyomán befolyó összegekből finanszírozzák. Tavaly például 1,75 milliárd forint fenntartási díj folyt be a szabadalmi hivatalhoz. A tervezett módosítás ily módon megfelel az Európa fejlett országaiban már hatékonynak bizonyult szabadalmi politikának. Az új szabályozás akár már ez év június elején hatályba léphet. ■ VG/Kende Katalin
