Nógrád Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
2009-04-08 / 82. szám
4 2009. ÁPRILIS 8., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Diákalkotók kiállítása V.J. Rétság. Újfajta kezdeményezés született meg a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Középiskola Rétságon működő tagozatában: bár a tagozat nem művészeti szakos, mégis vállalkoztak arra, hogy diákjaik legjobbnak ítélt alkotásaiból egy kiállítást állítsanak össze. A rétsági művelődési központban megnyíló tárlaton a tagozat- vezető, Mocsári Gergely megnyitó szavai után LavajÁrpád igazgató köszöntötte a megjelent diákokat, alkotókat és érdeklődőket. A bemutatkozás Várszegi István művész-tanár kezdeményezésére valósult meg, s ő ajánlotta a kiállítást a közönség figyelmébe is. Beszédében kiemelte, hogy a művészeti tevékenység hozzájárul a szépérzék és a jó ízlés fejlesztéséhez, az esztétikai kultúra gyarapodásához, illetve hozzájárul az ember életének mind teljesebb kibontakozásához.-Tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a művészeti képzésben részt vevő fiatalok más tantárgyak területén is jobban teljesítenek. A rétsági gimnáziumi tagozat újraindulása óta örömteljes esemény volt a városban és a környéken élők számára, akárcsak az, hogy az itt tanuló diákok részt vállalnak a település kulturális életében. A kiállítás mellett versmondóként fellépnek az ünnepségeken, részt vesznek a közművelődési intézmény tevékenységében is. Ezen alkalommal ez a paletta egy újabb színnel gazdagodott. A kezdeményezés sikerét látva, biztosak lehetünk abban, hogy az első alkalmat továbbiak követik, s évről évre jelentkezni fognak hasonló alkotásokkal! Szükséghelyzetben átszervezés Csuka Enikő NÓgrád megye. Létszámleépítés, működési költségek csökkentése, a NÓgrád Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthon átszervezése, a megye lakosságát ellátó ivóvíz-távvezeték egységes üzemeltetésének kérdése, valamint a Nógrádi Történeti Múzeum teljes körű rekonstrukciója volt - egyebek mellett - a központi téma a megye önkormányzatának legutóbbi, soron kívüli ülésén. A közgyűlésen született döntésekről, sajtótájékoztató keretében, Becsó Zsolt, a NÓgrád Megyei Önkormányzat elnöke adott számot.- A mögöttünk hagyott két évben több mint 1,2 milliárd forintot vontak meg a megyétől. Ennek egyenes következménye az a racionalizálási folyamat, amely megszüntetéssel, leépítéssel, átalakítással és sok esetben sajnos létszámleépítéssel is jár. Önkormányzatunk bevételét számos tényező csökkenti: az örökösödési illeték húszmillió forintig való illetékmentessége, valamint a gyereklétszám drasztikus fogyásából adódó normatívacsökkenés is ide sorolható. A működési oldalon egymilliárd forintos költségvetési hiányunk van, a fejlesztési oldalon szerencsére nincs ilyen gond - tudatta. Az elmúlt közgyűlésen négy főbb kérdésben született döntés: ezek értelmében a Borbély Lajos Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium engedélyezett létszámkeretét 13 fővel csökkentik. A NÓgrád Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Gyermekotthont (EGYMI) pedig átszervezik. A jelenleg Balassagyarmaton, Pásztón és Szátokon működő tagintézmények közül a szátoki Százszorszép Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Diákotthon tagintézmény 2009. június 30. napjával megszűnik, feladatait 2009. július 1- jétől a Pásztói Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon látja el. Szátokon a fenti átszervezés nem érinti a gyermekotthont, az ott élő kilenc, középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló nevelése, oktatása Pásztón történik majd, ahol az érintettek kollégiumi ellátást is kapnak. A Balassagyarmati Általános Iskolában az enyhe értelmi fogyatékos gyerekek oktatása a 2009/2010-es tanévtől kezdődően kifutó rendszerben működik. Ezzel egyidejűleg pedig megszűnik, mint önálló tagintézmény s a pásztói iskola telephelyeként végezheti további munkáját. Az EGYMI nevelési-oktatási intézményegység - az átszervezések után - Pásztó székhellyel és balassagyarmati telephellyel rendelkezik majd, amely a Vadvirág Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Diákotthon nevet kívánja felvenni. - A megye önkormányzatának közgyűlése hónapokkal ezelőtt elindított egy folyamatot NÓgrád megye lakosságát ellátó ivóvíz-távvezetékek egységes üzemeltetésével kapcsolatban - közölte Becsó Zsolt. - Azóta már elkészült a szakértői anyag, s az egyeztetéseket is lefolytattuk az öt szolgáltató céggel. Véleményünk szerint egy egységes szolgáltatónak és egy vagyonkezelő szervezetnek kellene létrejönnie, s mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az emberek minél olcsóbban jussanak ivóvízhez. Nyilvánvaló, hogy az elképzelések megvalósítása érdekellentétek megszüntetése nélkül nem fog működni, de mi továbbra sem teszünk le eredeti célunkról. A soron kívüli ülésén a Nógrádi Történeti Múzeum teljes körű rekonstrukciójáról, funkcióbővítéséről is tárgyaltak a tagok. Az elnök elmondása szerint, amikor elindították a programot, a válságnak még híre sem volt, sokkal merészebb gondolat fogalmazódott meg: csaknem 3,5 milliárd forintos összköltségű, piacképes létesítményt szerettek volna létrehozni.- Az utóbbi hónapokban gyökerestől kifordult a világ: minden peremfeltétel megváltozott, s különböző kormányzati döntések születtek a kiemelt projektek befogadásáról - vélelmezte Becsó Zsolt. - Mindezek ellenére továbbra is az eredeti módon szeretnénk véghezvinni a terveket. A pályázatot kellően előkészítettük, s be is fogjuk nyújtani a kormányzat felé. A rekonstrukció, funkcióbővítés ötletét a közgyűlés egyértelműen támogatja, a csaknem 3,5 milliárd forintos pályázathoz a tagok megszavazták a közel 350 millió forintos önerőt. Bármi is lesz is a kormányzat döntése, mi akkor sem teszünk le a történelmi múzeum megújításának tervéről! Becsó Zsolt Téglagyűjtők találkozója: bélyeges napok a szomszédban Ipolyság. Ha valaki nem is tudta pontosan a városi Csema- dok-ház címét, az előtte lévő élénk forgalomról azonnal rájöhetett, hogy megérkezett a rendezvényre. Az út két oldalán hosszú sorban álltak az autók, s felnyíló csomagtartók, az utánfutók telis-tele bélyeges téglákkal. Az érkezők régi jó ismerősként köszöntötték egymást, s aztán megindult a várva várt cserebere. Mintha csak egy baráti találkozóra érkeztek volna. A konferencia kezdetén aztán azonnal kiderült, hogy sokkal többről van szó. Az előadók ugyanis igencsak alapos felkészültségről adtak számot. Az az ember, ki nincs megfertőzve semmiféle gyűjtőszenvedéllyel, nem is tudhatja elképzelni, hogy mily sokoldalú kutatás eredményeként gazdagodik a gyűjtemény. Egy szint után már nem elégedhet meg az ember, hogy az általa összegyűjtött téglák szépségében gyönyörködjön, meg kell tudnia mindent róla! Ki gyártotta vagy gyártatta, mikor készült, s mi minden fűződik még hozzá? Szükség van egy-egy térség birtoklás- és családtörténeti kutatására, alapos helyismeretre,' a helyi hagyományok feltérképezésére, § mindez nem képzelhető el alapos levéltári búvárkodás nélkül. A program kezdeményezője a 2007-ben alakult „Monarchia” Bélyeges Téglagyűjtők Egyesülete. A szervezet azt fogalmazta meg célként, hogy feltérképezi, s katalógusba rendezve közre is adja az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén készült téglákat. Hogy nem kis fába vágták a fejszéjüket, az is jellemzi - amint az az elhangzott előadásból kiderült - hogy már a Krisztus előtti 3500 előtti évekből ismerünk Mezopotámiából származó téglákat, s hogy csupán Győrhöz kötődően mintegy négyszáz fajtát találtak eddig a gyűjtők! Tégla szavunkat egyébként a rómaiaktól vettük át, ők ugyanPillanatkép a találkozó megnyitójáról is a tartományaik városainak felépítéséhez hozták magukkal a „tegula” építésben jártas mestereiket is. Ä rendezvényre napvilágot látott hiánypótló katalógus minden helytörténész és történész nélkülözhetetlen segédkönyve lesz. Az előadók közt voltak jeles felvidéki szakemberek is, bizonyítván, hogy az ottani kollégáknak is hasonló törekvéseik vannak, s a közös történelmi múltból származóan kölcsönös előnyökkel járhat az együttműködés. Nem véletlen került Hont vármegye egykori székhelyére ez a program, hiszen Ipolyságon a XIX-XX. század során jelentős téglakészítő cégek voltak, másrészt a házigazda ipolysági Honti Múzeum, valamint a Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre olyan lelkes segítőkre talált, mint a szomszédos Bernecebarátiban élő Menyhárt Miklós téglagyűjtő, s a téglaégető ősökkel büszkélkedő Eczl József. A konferenciát követően egy kiállítás nyílt meg a múzeumban. Menyhárt Miklósnak gyűjteményéből mintegy háromszáz darab tekinthető meg a polcokon, s Eczl József egy életnagyságú méretű tábori téglaégető kemencét épített fel ezen alkalomra. Valamikor ilyen kemencében égettek a felmenői Nézsán, Romhányban és Érsekvadkerten. A különbség mindössze annyi, hogy nem egy méter magas egy ilyen kemence, mint amilyen a kiállító- térben készült, hanem ennek éppen az ötszöröse! V.J. Szó szerint mesteri téglák kerültek elő a gyűjteményekből
