Nógrád Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

2009-04-07 / 81. szám

4 2009. ÁPRILIS 7., KEDD NÓGRÁD MEGYE Végzetes akác, nagyfejű hangyabogáncs... Andreánszky Gábor tudományos munkássága a korunk számára is példaértékű! „Szent Bajkál, dicső tenger!" Naszályban, mint a nagyfejű hangyabogáncs, tarka és a sá­padt kosbor, valamint a kék atracél. Tímár Gábor, az Állami Erdé­szeti Szolgálat munkatársa a Cserhát erdőállományának ter­mészetességéről mondott adato­kat. Kiemelte, hogy kevés a he­lyi védettséget élvező erdő, s hogy a térségnek nevet adó cser az állománynak mindössze egy- harmadát teszi ki. Ezzel szem­ben az akác a „cserháti táj vég­zete”, hiszen ennek részaránya az országos 22-vel szemben itt eléri a 34 százalékot. Az akácin­vázió egyébként egész orszá­gunkra jellemző, hiszen nálunk annyi akácerdő található, mint az egész Európában együttvéve. Dr. Kiss József a megyénkben található történeti kertekről tar­tott előadást, melyek egyaránt jelentenek természeti és kultúr­történeti értékeket. Ilyen érték az alsópetényi Andreánszky- kastélypark is, melynek lehetsé­ges fejlesztéséről Gál Sándor vá­zolt fel egy képet. Majcher Tamás régész, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múze­um igazgatója a Cserhát földvá­rairól szólt. A térségben ugyan­is számos nevezetes történelmi helyszín található. Az alsópeté­nyi földváron kívül szó esett töb­bek közt a honti Szent István-ko- ri ispánsági várról, a tolmácsi johannita kolostor nyomairól, a tereskei Kuruc-dombról, a legéndi Békavárról, a szécsénkei Gyalogvárról, a jásztelekpusztai meglepően épen maradt földvár­ról. Valamennyi rejt még titko­kat számunkra! A kétnapos tanácskozás nem csupán az elméleti kérdések megtárgyalására nyújtott lehe­tőséget. Á találkozó során kivá­ló házigazdáknak bizonyuló he­lyi szervezők lehetőséget te­remtettek arra is, hogy az ér­deklődők megismerkedjenek Alsópetény látnivalóival, sőt az előadások során gyakran emlí­tett felsőpetényi ásványbányá­ba is eljuthattak. A Karaites-Medves Természetvédelmi Alapítvány idő­ről időre rendez szakmai tanácskozást, melynek célja, hogy megyénknek egy-egy tájegységét mind jobban megismerjék az érdeklődők. Szándékuk szerint min­dig a legkiválóbb előadókat nyerik meg a programhoz. Szükség is van erre, hiszen a hallgatóság körében is szakemberek - természetvédők, erdészek, pedagógu­sok - a természet elhivatott munkásai ülnek! A földtani értékeket dr. Haas János professzor, a Magyar Tu­dományos Akadémia Eötvös Loránd Tudományegyetem geo­lógiai kutatócsoportjának ve­zetője vette számba. Kifejtette, hogy geológiai szempontból a Nyugat-Cserhát a Dunántúli­középhegység részének tekint­hető. Végh József 1996 Rétság. Balog István néhány éve települt át Szatmárból Nyugat- Nógrádba. Megérkezését köve­tően egy percig sem tétlenke­dett, hiszen számtalan előadást, beszámolót tartott immár azok­ról szibériai és afrikai expedíci­ókról, melynek kezdeményező­je, szervezője és természetesen résztvevője volt. A Bajkál vidékére nyolc alka­lommal szervezett tudományos kutatóexpedíciót, melyek során sikerült bejárniuk és megismer­niük Belső-Ázsia, Mongólia, Ka­zahsztán, Szibéria, az Ural hegy­ség, az Aral-tó és persze a Bajkál- tó és környékének egyedülálló tájait, betekintést nyerni gazdag élővilágába, feltérképezni töb­bek között a „Szent Bajkált, dicső tengert” veszélyeztető környeze­ti problémák nagy részét. A nyári, őszi, téli szibériai taj- ga, a tundrái, sztyeppi, a sivata­gos és félsivatagos övezetek, an­nak lakossága, az ott élő ember, a pásztorkodó életmód és termé­szetesen az élővilág 15 000 dara­bot meghaladó dia- és digitális felvételen, közel 50 órányi videó- és digitális mozgóképi anyagon került megörökítésre. Az expedíciók kapcsán jelen­tős zoológiái, néprajzi, ásvány- és kőzettani anyag, több száz ol­dalnyi írott - a megfigyelésekre és a vízminőség - illetve a hidro­biológiái vizsgálatokra vonatko­zó dokumentáció, valamint két­ezer oldalt meghaladó fordítás is a Tridea oktatóbázis gyűjtemé­nyébe került. Legutóbb a rétsági művelődé­si központban tartott élménybe­számolót a „víz világnapja” al­kalmából. Természetesen a Bajkálról, hiszen ez a tó a maga 23 000 köbkilométeres víz- mennyiségével, ezerhatszáz mé­teres mélységével a Földünk ivó- vízkészletének egyötödét jelenti. Szerencséjére, többnyire magas hegyek övezik, így az ember szennyező tevékenysége nem­igen veszélyezteti. A halászfal­vak közül sokat csak csónakkal, vagy a befagyott tó jegén lehet megközelíteni. Az expedíció során hosszabb időt töltöttek a Petőfi Sándor ne­vét viselő kutatóhajón. Nem vé­letlen, hogy hazánktól hétezer ki­lométerre nagy költőnk nevével találkoztak, hisz itt található Barguzin, hol Petőfi kultusza má­ig él, s a barguzini múzeum gaz­dag gyűjteménnyel rendelkezik. A huszonötmillió éves Bajkál varázsát természeti gazdagsága jelenti. Egy burját legenda sze­rint épp annyi folyó táplálja vi­zét, ahány nap van az évben. Ba­log István ezt a csodát fejti meg, s hozza el hozzánk. A Bajkál szépsége megfogta őt, csakúgy, mint az évszázadok óta ott élő­ket, kiknek nyelvében a Bajkál szó eredeti jelentése egyszerűen ennyi: természet. Alsópetény. A nyugat-nógrádi községben megtartott konfe­rencia előadásaira igen sokan voltak kíváncsiak. Ez alkalom­mal - a nyolcadik szakmai ta­nácskozáson - a Nyugat- Cserhát különlegességeit vet­ték számba. Már a helyszínvá­lasztás sem volt véletlen, hi­szen e településen született 1895. augusztus 1-jén a botani­kus Andreánszky Gábor. A későbbi kiváló tudós az al­sópetényi elemi és a váci gim­náziumi oktatást követően a háború miatti megszakítással a budapesti tudományegyete­men folytatott tanulmányokat Tuzson János akadémikus ta­nítványaként. 1922-ben avat­ták bölcsészdoktorrá. Nagy ha­tással volt reá egy, a professzo­rával, 1914-ben a Fogarasi-ha- vasokban tett gyűjtőút. Az el­ső világháborúban az olasz és az orosz fronton is harcolt. 1918-ban olasz fogságba esett. Később a professzor által ala­pított növényrendszertani tan­széken lett tanársegéd, majd 1929-ben a tudományegyetem magántanárává nevezték ki. 1942-ben lett a Magyar Nemze­ti Múzeum növénytárának igazgatója, majd 1945-től a tu­dományegyetem növényrend­szertani és növényföldrajzi tanszékének egyetemi tanára. 1952-ben visszahelyezték a múzeumba és ott működött ha­láláig. A konferencián mai utódja, dr. Hably Lilla profesz- szor asszony, a Magyar Termé­szettudományi Múzeum- Növénytár vezetője emlékezett reá. ’Mm» Dr Horváth Gergely a Nyugat- Cserhát természetföldrajzáról tartott előadást. Kiemelte, hogy a Börzsönytől a Karancs-Med- ves vidékéig tartó terület rendkí­vül változatos, mozaikos szerke­zetű földtani adottságokkal ren­delkezik. Ásványi kincsei sorá­ban olyan fontos alapanyagok ta­lálható itt, mint a Naszály mészköve és a felsőpetényi tűz­álló agyag. Prakfalvi Péter, a Magyar Bá­nyászati és Földtani Hivatal munkatársa, a barlangtani kü­lönlegességekről, a Naszály fló­rájáról Pintér Balázs szólt. El­mondta, hogy a hegységben 1092 növényfajt írtak le, melyek közül sok a védett és a fokozot­tan védett növény. Dr. Vojtko András a vegetációkutatás ered­ményeiről számolt be. Számos olyan különlegességet említett a VIRÁGKIÁLLÍTÁS Szurdokpüspöki. Április 3-án, pénteken délután nyílt meg a köz­ségben az a virágkiállítás, amelyet a helyi idősek klubjának dol­gozói szerveztek, illetve rendeztek meg. Pintér Józsefné klubve­zető megnyitója után sokan gyönyörködhettek a község lakói ál­tal kölcsönadott dísznövények színpompájában. A kiállítás az idősek klubjának zagyvaszentjakabi épületében három napig volt látható. Hol a baloldal mostanában? Húsz év telt el a rendszerváltás óta, csak­nem egy emberöltőnyi idő! A nagy csinnadrattával beharangozott és várva várt kapitalizmus színrelépésével mi is belekóstolhattunk az új idők „zamatába”, szakítva az „átkossal”. Belekóstoltunk, de a többség már nem tenné. Keserű szájíz a kós­tolás „zamata”. Nem fonják kolbászból a kerítést, sőt már kerítés sincs, hogy megmutassa, meddig tart az emberség. Országunkban dúl a munka- nélküliség, a lakosság többsége mélysze­génységbe - nagyon sok - nyomorba süllyed. A gazdasági válság a jelenlegi kormány­nak úgy jött, mint egy falat kenyér. Van kit okolni a romba dőlt Magyarországért. A je­lenlegi parlamenti elit mossa kezeit. Ő nem tehet semmiről. A rendszerváltás előtti fej­lett ipar (Ikarusz, Lehel, Videoton, Csepeli Vasmű...), a világnak példát mutató virág­zó mezőgazdaság, a korszerű oktatási rend­szer, az ingyenes egészségügy a kapitalis­ta rendszer martalékává vált. Éltanulókból, sereghajtók lettünk. Az EU közösségébe koldulni járunk. Mi vagyunk a szegény ro­kon. Hazánkat Európa, de Obama is, már Ukrajnával egy szinten emlegeti. Bőséggel fizetünk viszont - akár emberi életekkel is - a NATO-nak. Irak, Afganisztán, Guan­tánamo neve fémjelzi „dicsőséges” pályafu­tásunkat. A szicíliai maffiózók lassan ta­nulni járhatnak ide. Küszöbön állnak a választások. A kora nyári európai uniós és a jövő esztendei hazai parlamenti választások. Lehetőséget adnak akaratunk kinyilatkoztatására voksunk ál­tal. Élhető jövő, vagy teljes összeomlás. Vilá­gosan lássa mindenki: - a jelenlegi parla­menti pártok mindegyike kapitalista, akiket nem érdekel a magyar nép sorsa. Egy cél le­beg szemük előtt; lihegve szolgálja ki a mul­tinacionális tőkét. Legfájdalmasabb és legszemfényvesztőbb azonban az, hogy a Magyar Szocialista Párt baloldalinak vallja magát, s még inkább, hogy sokan ezt el is fogadják. Mitől magyar? - Hiszen a külföldi tőkét, a pénzvilág urainak érdekeit szolgálja. Valójá­ban - megnyilatkozásaikon túl - cseppet sem érdekli a magyar kis- és középvállalko­zók, a magyar gazdálkodók gondja, sorsa. Mitől szocialista? - Hiszen amit elkövet, köszönőviszonyban sincs az emberek szoci­ális érdekeivel. Nevükben megkérdőjelezhető még a „Párt” kitétel is, hacsak attól nem, hogy magamista. A Magyar Kommunista Munkáspárt nem vállalhat közösséget egyik jelenlegi parla­menti - kapitalizmust szolgáló - párttal és azok csatlósaival sem. A Magyar Kommunista Munkáspárt el­utasítja az embereket béklyóba szorító, meg­nyomorító kapitalista rendszert. Felszólítja a kormányt: - A megszorító intézkedések során onnan vegyenek el, ahol van, a multik fizessenek. Adóztassák meg a luxusingatla­nokat, s ne nyúljanak a már szegénységben élők kis otthonaihoz. Az EU-tól visszakapott pénzeket munkahelyteremtésre fordítsák és ne díszfalukra. A Magyar Kommunista Munkáspárt az egyedüli baloldal ma Magyarországon, amely csak egy valakivel képes és kíván összefogni: - a rendszerváltás 8 millió vesz­tesével. Számunkra egy út van, a 8 millió magyar­nak jobb élete legyen. Hogy hogyan? - Úgy, hogy a megtermelt új érték az érték megte­remtőjének, a munkásnak az életét szolgál­ja, ne a pénz uraiét. A Magyar Kommunista Párt arra figyel, hol hangzik el olyan, ami a proletárnak jó, s nem arra, ki mondja. Értékváltás kell, melynek középpontjában a munka, az ember áll, nem a pénz, a profit, az ügyeskedés. Nem szabad eltűrni a gyer­mekek éhezését, a hajléktalanságot, gáz, vil­lany kikapcsolását. Nem lehet a társadalmi különbségeket tovább növelni. Mi, 8 millió szegény ember csak magunk­ra számíthatunk. Tudnunk kell, rajtunk mú­lik, hogy lesz-e változás. Tudnunk kell, ne­künk csak az jut, amit kiharcolunk. Szabó Lászlóné Magyar Kommunista Munkáspárt megyei elnöke ssmsmmsmmmmsimammmmwBssaa Dr. Hably Lilla előadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom