Nógrád Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

2009-04-06 / 80. szám

2 2009. ÁPRILIS 6., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE „Megbecsülni közös kincseinket” Eszenyi Enikő csak egy van „Érzékenysége megragadó, figyelme fáradhatatlan, kritikai érzéke éber. Mert azt is tudja: egy hely csak a gondjain és nehézségein keresztül találhat rá önmagára” - írja Bedecs László „Az emlékezés iszapja” című könyv borítóján, a szer­zőről Szabó Andreáról, lapunk munkatársáról. Az a bizo­nyos helyszín pedig nem más mint Balassagyarmat, Szabó Lőrinc, a jeles 20. századi költő „tündérvárosa”. Szabó Andrea, a Nógrád Megyei Hírlap munkatársa dedikálja kötetét lapunk egyik hűséges olvasójának Kunné Kubicza Erzsébetnek Szabó Andrea számára Balassa­gyarmat nemcsak a szülővárost, a fel­nevelő dajkát jelenti, de azt a telepü­lést is, ahol - néhány budapesti év ki­vételével - felnőtt, „munkás” éveit is éli: itt volt tanár a patinás Balassi Bá­lint Gimnáziumban és itt újságíróskodik immár jó néhány esz­tendeje. Nagy kedvvel - hovatovább hivatásként - végzett foglalkozásával függ össze első kötetének megjelente­tése is, hiszen abba a 2003 és 2008 között megjelent cikkeiből, kisesszé- iből válogatott. A könyv - amelyet éz év január 17-én „Együtt játszottuk a Szerepet..” című írásunkban már be­mutattunk a Nógrád Megyei Hírlap­ban - premierjét a közelmúltban tar­tották a balassagyarmati Madách Im­re Városi Könyvtár szervezésében. Az intézmény kupolatermét teljes mér­tékben megtöltő közönség előtt Szabó Andrea elmondta, hogy pedagógus szülei az ötvenes évek legelején tele­pedtek le az Ipoly-parti városba, ahol befogadó otthonra leltek s végérvé­nyesen meggyökereztek. Három fivé­re és jómaga olyan légkörben nőtt fel, amelyik nemcsak általában az iroda­lom, a művészet, a kultúra, a tanári pálya iránt kötelezte el őket, hanem Balassagyarmat és környéke szelle­mi, természeti értékeire is ráirányítot­ta a figyelmüket. Ezzel (is) magyaráz­ható, hogy érdeklődéssel fordul a vá­roshoz kötődő klasszikus és „apró­szent” írók, költők munkásságához, de nem közömbös számára a magyar­tanárok, az úgynevezett dinasztiák, a kihaló szakmák mestereinek sorsa sem. Mint a bemutatón is szó esett ró­la: írásainak témái között a csehkive- rés hőstette éppúgy szerepel, mint a palóc búcsújárás hagyománya vagy a régi utcák, épületek, sírok, kövek üze­nete. Busong, zsörtölődik az érték­rend változásainak kedvezőtlenül trendje miatt, de örülni is szívből tud, ha van minek, például a szklabonyai Mikszáth-ház felújításának: „Kezdjük megbecsülni közös kincseinket Mi, a Jó palócok” és testvéreink, ajótatya- fiák”. Kérdésekre válaszolva fejtette ki gondolatait Szabó Andrea a felnövek­vő generációk „taníthatóságáról”, a kultúra iránti érdeklődéséről, az ol­vasási kultúra helyzetéről és beszélt formálódó elképzeléseiről is. Úgy vé­li, hogy a következőkben is összegyű­lik majd egy újabb összeállítást igény­lő mondanivalója. Ugyanakkor a sok kórházba járással, édesapja elveszté­sével átértékelődött számára az élet és halál viszonya s ez az érzés minden bizonnyal visszaköszön majd írásai­ban is. Hosszabb távú tervei között egy interjúkötet életre hívása is szere­pel. A könyvpremiert jelenlétükkel megtisztelők soraiból többen is - Ibrúnyi Ferenc, Kunné Kubicza Erzsé­bet, Kovács Ferenc, Nagy Csilla, dr. Sza­bó Endre - elismerték a kötet erénye­it és megjegyzéseikkel segítették a to­vábbi alkotói pálya kibontakozását. Az irodalmi est sikeréhez Csábi Ist­ván, Kiss-Mohai Orsolya és Tibay And­rás is hozzájárult néhány szép Szabó Andrea-írás tolmácsolásával.-csébé­Sok színésztől hallottam már, hogy azért nem mond verset, mert akkor egyedül kellene lennie a színpadon és tévedés, rövidzárlat esetén nem len­ne kire támaszkodnia. Nos, Eszenyi Enikő a másik kategóriába tartozik: ő minden veszélyével együtt élvezi a kihívást és pályafutása során már nem először vállalkozott úgymond egész estét betöltő önálló előadóestre. A 2001-es „Ping-szving” után a minap új zenés műsorát, „A gyönyörben nincs kö- zéput”-at is bemutatta Salgótarjánban, a József At­tila Művelődési és Konferencia-központban. Jó a produkció cí­me, mert eleve jelzi: vigyázat, az erotiká­ról, a szexualitásról lesz szó, méghozzá nem elkendőzve, nem körülírva, ha­nem a pikáns rész­leteket is néven ne­vezve. Persze ez nem a vulgaritás szintjén történik, hisz’ az előadás esz­tétikai értékű, klasszikus és kor­társ irodalmi és ze­nei alapanyagra tá­maszkodik, mások mellett Karafiáth Orsolya, Kiss Kata­lin Ágnes, Rakovsz- ky Zsuzsa, Szép Er­nő, Tóth Krisztina verseire, szövegei­re, Brecht-Kurt Weill, Lugossy László- Melis László, Szir­mai Albert szerzeményeire. De a hatás igaziból az előadón múlik, az ő képességein, rit­kaságszámba menően gaz­dag eszköztárán. Azon a ta- nulhatatlan mesterségbeli tu­dáson, azon a természetessé­gen, közvetlenségen ahogyan ahogyan a közönséggel bánik színpadon és a nézőtéren egyaránt. Emlékezetesen ere­deti megoldás, amint a „Lesz maga juszt is az enyém” című dal első szavát nagy nyoma­tékkai a világba kiabálja. Az est zenei vezetője, zongoris­tája Darvas Ferenc, aki azon­ban zeneszerzője is több Eszenyi Enikő által előadott műnek. Ugyancsak szinte társszerzőnek tekinthető a látványter­vező Szőllősi Géza is, aki az úgymond béke­beli orfeum hangulatát vegyíti a mai korra és a műsor egészére jellem­ző merész, erotikus jel­zésekkel. Kreativitásá­nak köszönhető Eszenyi második rész­ben viselt ruhája is, amelyet Szőllősi Géza saját befestett testével mintázott meg. „A gyö­nyörben nincs közép­út” című, meghatároz­hatatlan műfajú elő­adás újabb bizonyítéka a már rendezőként is sokszor megcsodált - immár színházigazga­tóvá avanzsált Eszenyi Enikő kivéte­les, senki máshoz nem hasonlítható művészi talentumának. A feláll­va tapsoló nézők láttán a fő­szereplő zenésztársa nevé­ben is boldogan jegyezte meg: - A párizsi Olimpia színpa­dán sem éreztük volna job­ban magunkat mint itt, Sál gótarjánban. Cs. B. Eszenyi Enikő önálló estjen a Szőllősi Géza festette ruhának is nagy szerep jutott fotó: p. tóth László akár a tréfás, akár a kedve­sen csipkelődő, akár a kemé­nyen ironikus, olykor tragi­kus felhangú verseket, prózai műveket elmondja, ahogyan a kuplékat, sanzonokat, son­gokat, operettrészleteket el- énekli, eltáncolja, elmozogja, Példátlan eset a megyei közgyűlésen H. B. Sápíarpt, - A legutóbbi köz­gyűlés napirendi pontjai közül ki­emelkedésen fontos volt a Lorántffy Zsuzsanna Kollégium áthelyezése, valamint a gyógype­dagógiai intézmények átszerve­zése - mondta el a megyei önkor­mányzat rendkívüli közgyűlési vei kapcsolatban Zsédely Lajos, az MSZP megyei frakciójának veze­tőhelyettese, a közgyűlés költség- vetési bizottságának alelnöke. Mint megtudtuk a napirendi pon­tok előkészítésének hiányosságát mutatja, hogy a bizottságok kö­zül a kollégium áthelyezését egy sem, a gyógypedagógiai átszerve­zést pedig mindössze egy támo­gatta.- A legutóbbi közgyűlésen megtörtént az a példátlan eset, hogy az elnöki előterjesztés egyet­lenegy támogató szavazatot sem kapott az oktatási bizottságban - hangsúlyozta Zsédely Lajos. Majd hozzátette: a felsoroltak miatt a szocialista frakció javasolta a na­pirendi pont levételét. Ezt a köz­gyűlés többsége elutasította.- Az MSZP-frakció tisztában van a költségvetés nehéz helyze­tével, partnerek vagyunk bizo­nyos takarékoskodási intézkedé­sekben, viszont azt tapasztaljuk, hogy a Fidesz-KDNP vezetésű közgyűlés megszorító lépései ki­zárólag az intézményeket érintik - fogalmazott a frakcióvezető-he­lyettes. A szocialista frakció évek óta konkrét javaslatokat tesz a költségvetési hiány csökkentésé­re és a kiadások racionalizálásá­ra, de javaslataikat a jobboldali többség elutasítja.- A rendkívüli közgyűlésen 52 fő elbocsátásáról döntött a több­ség, amely szintén az intézmé­nyeket érinti - közölte Zsédely Lajos. Dr. Rozgonyi József a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke szerint az átszervezés költségvetéseinek vonzatai nem ismertek, emellett nem lehet tudni, hogy milyen ősz- szegeket takarít meg a megyei ön- kormányzat a létszámcsökken­téssel.- Számításaim szerint az 52 fő elbocsátása százmilliós meg­takarítást eredményez és nem tudni, hogy ezt az összeget az in­tézmények között osztják szét vagy a közgyűlés a hiánycsök­kentésre fordítja - fejtette ki dr. Rozgonyi József, hozzátéve: a ja­vaslatot az MSZP nem támogat­ta és úgy vélik, hogy a mai hely­zetben a közgyűlésnek védenie kellene a munkahelyeket. Mint kiderült a szocialista frakció tá­mogatta azt a szándékot, hogy a megye ivóvízellátása elsősorban az alacsonyabb vízdíj és a biz­tonságosabb szolgáltatás érdeké­ben egységes üzemeltetéssel va­lósuljon meg. Az MSZP emellett egyetértett azzal is, hogy valósuljon meg a Nógrádi Történeti Múzeum re­konstrukciója és funkcióbővítése, A bizottság elnöke hangsúlyozta fontosnak tartják a salgótarjáni fejlesztést még akkor is, ha a vá­ros vezetése ebben a projektben nem hajlandó a megyei önkor­mányzat partnere lenni. Közös az érdekünk: virágozzon Magyarország! kozásokhoz jussanak, és ne a nagy, tőkeerős cégek tegyék zsebre, ahogyan eddig! Szintén fontos feladatként je­lölte meg, hogy el kell kerülni a földtör­vény elfogadását, amely lehetőséget biztosítana a külföl­dieknek arra, hogy hazánkban földterü­leteket vásároljanak. Ez még akkor is elfo­gadhatatlan, ha emi­att az unió szankció­kat alkalmaz velünk szemben.- Tudjuk, hogy sokkal jobban lehet a magyar érdekeket képviselni minden területen. A mi érde­künk is Európa jövő­je, amely együttmű­ködésen kell, hogy alapuljon. Nem igaz azonban, hogy nincs más alter­natívája a jelenlegi birodalmi uniónak - fogalmazott Balczó Zoltán. Dr. Morvái Krisztina előadá­sában kifejtette, úgy véli, hogy ez a remek adottságú ország azért nem virágzik, mert olyanok ve­zetik, akik nem szeretik hazán­kat és az itt élő embereket. Mint mondta, Vona Gábor, a Jobbik elnöke március 15-én meghirdette a Nemzeti Egyle­tek Mozgalmát, amelynek lé­nyege, hogy tagjai megpróbál­nak egymásnak, a magyar em­bereknek segíteni. El kell kez­deni magyar árukat vásárolni, és nem a külföldi tulajdonú hi­permarketeket támogatni. Ez az Ki kell mondani, hogy Magyarország a magyaroké - hangsúlyozta dr. Morvái Krisztina, a Jobbik Magyar- országért Mozgalom európai parlamenti listavezetője Salgótarjánban március 20-án a párt nagygyűlésén. Dr. Morvái Krisztina (balra) a rendezvényen $3lfBjW?ÉL A Jobbik Magyar- országért Mozgalom nagygyű­lésén, amelyen sokan részt vet­tek a József Attila Művelődési és Konferencia Központban, Balczó Zoltán, a párt alelnöke és dr. Morvái Krisztina osztot­ták meg gondolataikat a jelenlé­vőkkel. Balczó Zoltán ismertette a mozgalom céljait és kifejtette: fontosnak tartja, hogy bejussa­nak az Európai Parlamentbe, mert az ország sorsa, megmara­dása függ attól, hogy kik képvi­selik Brüsszelben a magyarok érdekeit. Mint mondta, másfaj­ta unióra van szükség, a nemze­tek Európájára, amelyben min­den ország megőrizheti autonó­miáját, önrendelkezését. Jelen­leg ugyanis a jogszabályok 70- 80 százaléka Brüsszelben szü­letik meg, az európai közös jog áll mindenek felett, amely még a tagországok alkotmányát is fe­lülírja, így tartománnyá válik Magyarország, és ezt a Jobbik szeretné elkerülni.- Az unióhoz való csatlakozás gazdasági és pénzügyi egyenle­ge negatív, az onnan érkező tá­mogatások előfinanszírozottak, és még az önerő biztosítását sem tudják felvállalni az önkormány­zatok és a kisvállalkozások - hangsúlyozta Balczó Zoltán, hoz­zátéve: - El kell érni, hogy az uniós pénzek a faluközösségek­hez, a családi kis- és középvállal­első lépés ahhoz, hogy vissza­kapjuk az országunkat.- Közös az érdekünk: orszá­gunk virágozzon és legyen jövő­je. Ezért kell az országgyűlésbe és az Európai Parlamentbe is bekerülni a Jobbiknak - fogal­mazott dr. Morvái Krisztina. Mint mondta, a rendszervál­tást követően a mai politikai elit privatizálta, eladta az országot. Annak érdekében, hogy a kül­földi tőkét ide vonzzák támoga­tásokat és adókedvezményeket biztosítottak számukra, így elő­nyösebb helyzetbe kerültek ha­zánkban, mint a magyar cégek, amelyek mára nem bírják a ver­senyt a multikkal szemben. Er­re radikális válasza van a Job­biknak: lopott holmi visszajár! A Nemzeti Jogvédő Szolgálat azt vizsgálja, hogyan lehetne a pri­vatizációs szerződések érvény­telenségét kimondatni, az ere­deti állapotot visszaállítani.- A mi értékrendünkben a versenyképesség nem mindent megelőző fogalom, sokkal lé­nyegesebb az, hogy a családok emberhez méltó életet élhesse­nek. Mi a családi gazdaságok mellett vagyunk, azt nézzük, hogy mi a jobb az embereknek és nem azt, hogy mi hoz több profitot - hangsúlyozta dr. Morvái Krisztina, hozzátéve: - Az Európai Parlamentben a csa­ládi gazdaságok mellett fogok kiállni, a pályázati rendszer olyan tartalmú átalakításához fogok ragaszkodni, amely a csa­ládi gazdaságokra van szabva. Ki kell mondanunk végre fehé­ren, feketén, hogy Magyaror­szág a magyaroké!

Next

/
Oldalképek
Tartalom