Nógrád Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
2009-04-04 / 79. szám
4 2009. ÁPRILIS 4., SZOMB/i SALGÓTARJÁNI LAP- Rövid távon eredményt hozó megoldásaink kifogyóban vannak, ezért az ellátás szerkezetének az igénybe vevők számához igazítása, az optimális és gazdaságilag leghatékonyabban működő méretnagyság kialakítása ma már nem szándék kérdése, hanem kényszerű kötelezettség - hangsúlyozta Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere. Van, ami nem szándék kérdése, hanem kényszer Salgótarján polgármestere költségvetésről, oktatásügyről és időszerű kérdésekről A polgármester az éves költségvetési tervet elemezte- Az elmúlt években sikerült megállítani az adósságspirált, s idén 500 millió forint pénzmaradványt építhettünk be. Ebből 300 milliót működésre fordítottunk - kezdte Székyné dr. Sztrémi Melinda. - A költségvetés tervezése során minden évben felmerülnek különböző igények intézményeink, hivatalaink részéről. Amikor ezeket az elemi büdzséket megkaptuk, kiderült, hogy az azokban foglaltak megvalósításához 900 millió forint hiányzik, ezért áttervezésre kértük az egyes ágazatokat, s arra, hogy állítsanak fel prioritásokat. Ezzel és a már említett pénzmaradvánnyal egyensúlyossá tehettük Salgótarján költségvetését.- Milyen körülmények között kellett összeállítaniuk a büdzsét?- Soha olyan bizonytalanság nem övezte a költségvetés elkészítését, mint most. Korábban kiszámíthatóbban lehetett tervezni, idén azonban számos esetben módosították a központi költségvetést, az önkormányzatok normatív támogatása pedig rendre csökkent. Amikor már azt hittük, sikerült egyensúlyossá tenni a salgótarjáni büdzsét, a változtatások hatására újra és újra kiderült, hogy mégis hiányoznak források. S ez így ment, mígnem elkészült a végleges központi költségvetés.- Mi jellemzi ez utóbbit? 1 Az állam fokozatosan kihátrál a kötelező feladatok finanszírozásából. Salgótarján költségvetése évi tízmilliárd forint, s városunk esetében az elmúlt esztendőhöz képest 800 millió forintot tesz ki a központi források közvetlen vagy közvetett csökkenése. Bizonyos ágazatokban kevesebb a normatív támogatás, de az sem elhanyagolható szempont, hogy amíg tavaly megadták a közszféra béremelésére a különbözetet, az idén már nem.- Hogyan érinti ez Salgótarjánt?- Salgótarján önkormányzata több mint 1300 embert foglalkoztat, ezzel mi vagyunk a legnagyobb munkáltató a városban, ami óriási felelősség. A közszférában 2006 óta nagyon kemény leépítés folyik kormányzati szinten. Ennek problematikája Salgótarjánban halmozottan jelenik meg, hiszen itt amúgy is magas a munkanélküliség.- Milyen fejlesztéseket tartalmaz a költségvetés?- Két komoly tétel jelenik meg a 2009-10-es esztendő vonatkozásában: a Kodály tagiskola felújítása 800 millió forintból, a városközpont funkcióbővítő és szociális rehabilitációjára vonatkozó kiemelt projekt, amely 3,4 milliárd forintból valósulhat meg 2013-ig. Pályázati önerőként az idei költségvetésben erre 425 millió forint van elkülönítve, a helyi utak pályázati önerejeként pedig 50 millió forint. A felhalmozási főösszeg 1,2 milliárd forint.- Mit takar ez a szám?- Ez a költségvetési főösszeg 11,6 százaléka, ami egyértelműen a város fejlődését irányozza elő. Említést érdemel az is, hogy bérlakás-felújításra és az új központi temető bővítésére 50-50 millió, az Illyés Gyuláné iskola akadály- mentesítésére 38 millió, a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére 39 millió, orvosi rendelő kialakítására 25 millió, a hivatal szervezeti fejlesztésére pályázati forrásból 50 millió, az integrált városfejlesztési stratégia területi terveire 30 millió, az észak-dél irányú kerékpárút megépítésére pedig önerőként 27 millió forint van elkülönítve.- Térjünk át az egyes ágazatokra, kezdjük az egészségüggyel!- A szociális szolgáltatások és az egészségügy terén alapvető célunk a színvonal megőrzése. Már így is kistérségi társulásban oldunk meg számos feladatot, az önkormányzat mellett nagy szerep hárul az állami és a civil szférára, valamint a magánszemélyekre is. A különféle ellátások finanszírozására 1,165 millió forint áll rendelkezésre, ezen belül az egészségügyi alapellátásra 106 millió forint.- Mi a helyzet a segélyezéssel?- Szociális segélyezésre, gyermekvédelmi feladatok támogatására 799 millió forint áll rendelkezésre, ez 177 millió forinttal - 18,1 százalékkal - növekedett az előző évihez képest. Ezen túlmenően a város a Salgótarjáni Többcélú Kistérségi Társuláson keresztül lát még el ágazati feladatokat. A kiszervezett feladatokra 34 millió forint támogatást terveztünk az idén, ami 7 millió forinttal több, mint 2008-ban. Komoly kiadást 'jelent a Baglyaskő Idősek Otthona nappali ellátásában 20, átmeneti ellátásában pedig 10 férőhely biztosítása a salgótarjániaknak. Ez 33 millió forintba kerül a városnak, ami 15 millióval több a tavalyinál.- Mit lehet elmondani az oktatásról?- A közoktatást 2006-ig normatív finanszírozás jellemezte, vagyis a városnak az volt az érdeke, hogy minél több vidéki gyermeket hozzon be az iskoláiba. Három éve viszont már egy teljesítményfinanszírozási rendszer működik, amelyet a pedagóguslétszám, a feladat ellátása határoz meg. Még a korábbi gyakorlat következménye, hogy a 3500 Salgótarjánban tanuló általános iskolás közül félezer vidéki. A mostani megoldás olcsóbb az államnak, mi azonban nem tudunk annyi támogatást felvenni a vidéki gyermekek után, mint korábban.- Vagyis veszteségük keletkezik...- Igen, ma Magyarországon ráfizetéses a gyerekek oktatása, ami szomorú, mert az államnak hinnie kellene abban, hogy a gyermekeink jelenük a jövőnket. Ehelyett mi történik? Tudják mibe kerül a gyerekek oktatása, ehhez képest azonban csak a szükséges összeg 40-50 százalékát adják oda az önkormányzatoknak. A fennmaradó részt a salgótarjáni adófizetők pénzéből tesszük hozzá.- Van-e erre megoldás?- Mivel sok vidéki önkormányzat pénz híján nem tudja úgy felszerelni az iskoláját, nem képes olyan fejlesztéseket, programokat megvalósítani, mint a városi, a falusi szülők behozzák ide a gyerekeket. Felerősíti ezt a folyamatot, ha az apuka vagy az anyuka munkahelye is Salgótarjánban van. A városi ön- kormányzat érdeke az lenne, ha közoktatási megállapodást kötne a falusi polgármesterrel, aki kifizetné számára azt a bizonyos hiányzó 40-50 százalékot. A faluvezetés azonban nem fizet, mondván: nem ő akarta, hogy Salgótarjánba kerüljenek a gyerekek. így Salgótarjánnak kell finanszíroznia a környékről bér járó diákokat, ez évente átlagosan 250- 300 ezer forintot jelent tanulónként.- Ha már az oktatásnál tartunk: intézmények megszűnéséről beszélnek a városban...- Az ellenzék a nagy egészből, a stratégiai célokat évekkel előre meghatározó közoktatás-fejlesztési tervből, kiemelte az apró szálakat, ilyen a Dornyay és a Kodály kérdése. Van egy mondat, amely arról szól, hogy a Kodály felújítása alatt is biztosítani kell az oktatás zavartalanságát. E munkát a nyári szünetben nem tudnánk befejezni, a gyerekeket azonban addig is el kell helyezni. Egy másik rész szerint pedig, amikor elkészül a Kodály - a tetőtér beépítésével, több tanteremmel, 110 darab új hellyel - sokkal olcsóbb lesz az iskola működtetése. Takarékossági szempontból érdemes lesz maximálisan kihasználni a majdan rendelkezésre álló kapacitást, s úgy meghatározni a körzethatárokat, hogy 550 gyerek járhasson ide.- Vagyis bezárják a Dornyayt...?- A kapacitásbővülés miatt vizsgálni kell a Dornyay épületének kivonását a rendszerből. Mi nem azt mondtuk, hogy azonnal be kell zárni! Az előttünk álló egy-két évben ki kell dolgozni egy anyagot a gyerekek elhelyezésének részleteiről. A Dornyayt akkorra kell kiüríteni, mire elkészül a Kodály. Ez több éves folyamat, előfordulhat, hogy ezalatt maguktól is kifutnak a jelenlegi évfolyamok. A Dornyay helyett öt belvárosi iskolát tudunk ajánlani, a gyerekek a szülő szabad iskolaválasztásának elve alapján lesznek elhelyezve.- A Pitypang tagóvoda kapcsán is híresztelések kaptak szárnyra.- A váci megyés püspök másfél éve kereste meg az önkormányzatot azzal, hogy szülői igények alapján bővíteni szeretnék az egyházi óvodát, amelyben jelenleg 64 gyerek nevelkedik. Kértem, hogy jelöljék meg, milyen elképzeléseik vannak és milyen segítséget várnak. A főplébánia melletti Pitypang tagóvodában gondolkodnak. Tudni kell, hogy az óvodások nevelésének csupán 30 százalékát finanszírozza az állam, a maradékot nekünk kell mellé tenni. Felelőtlenség lett volna tehát egy ilyen megkeresésre azonnal nemet mondani, így mi is vizsgálatot kezdtünk ez ügyben.- A szülők másképp tudták...- Ez egy hosszú folyamat - két éven belül kell döntést hozni -a találgatás azonban rögtön megkezdődött... A szülőket félreinformálták, megijedtek, hogy bezárják a Pitypangot, és a gyerekeiknek el kell menni vagy a katolikusok közé kerülnek. Összehívtuk őket, tájékoztatást adtam az egyházi megkeresésről és elmondtam nekik, hogy egy előkészítési folyamat elején vagyunk, amelynek során meg akarjuk ismerni a szülők véleményét is.- Mire jutottak?- A szülői vélemények megismerése után az látszik formálódni, hogy a katolikus egyháznak más megoldást fogunk javasolni, ebben a kérdésben folytatódnak az egyeztetések. Kár, hogy valakik előzetes ismeretek nélkül, fölösleges indulatokat gerjesztettek a szülők körében. Szomorú, hogy manapság az őszinteség, az egyenes beszéd nem azt váltja ki az emberekből, amit kellene: nyílt párbeszédet. Ehelyett tudatos fél- reinformálással, az indulatok tudatos szításával konfliktusokat keltenek, s mindenből politikai kérdést csinálnak.- Törvényi kötelezettségük a bölcsőde működtetése, Salgótarjánban mégsincs. Terveznek-e ezen változtatni?- A bölcsőde működtetése valóban törvényi kötelezettség, de alternatívaként ott a családi napközi is, ami van Salgótarjánban. Az elmúlt fél évben három magánember keresett meg azzal, hogy családi napközit szeretne létrehozni az otthonában. Ha ez mind megvalósul, még az is kevés, hiszen egy csoport legfeljebb hétfős lehet. A Máltai Szeretetszolgálattól is érkezett egy megkeresés, hogy ha megépítünk vagy felújítunk egy épületet, ők abban üzemeltetnének bölcsődét. Tavasszal megnyílnak a pályázati források, ezután megkezdjük velük a tárgyalást.- Számos bírálat érte a közoktatás-fejlesztési tervüket. Ön mivel érvelne mellette?- A kritika pusztán egy-két elem kiragadása, s nem az egész egységes szemlélete. Ragadhatunk ki azonban elemeket - jó sokat - a pozitív oldalon is. Szerepel benne például, hogy Zagyvapálfalván - egy energetikai szempontból önfenntartó - ökoóvodát szeretnénk nyitni, az ottani gyerekek ugyanis jelenleg egy felvonulási épületben nevelkednek. Folytatódik a hatosztályos képzés, két tanítási nyelvű képzéssel bővülve a Bolyaiban. Az anyagi nehézségek ellenére ezután is havi 30 ezer forinttal támogatjuk a kiemelkedő munkát végző pedagógusokat. Önkormányzatunk erőn felül járul hozzá a tehetséggondozáshoz azzal, hogy zeneiművészeti, idegen nyelvi, sport és matematika specializációkat finanszíroz az alapfokú oktatásban, s ezeket a szolgáltatásokat még mindig ingyen vehetik igénybe a gyerekek. Talán ebből a néhány példából is látszik, hogy mi komolyan gondoljuk: az oktatás a legjobb befektetés, ezen múlik a jövőnk. Schveiczer Krisztián A Dornyay és Kodály tagiskolákat övező kérdések mellett terítékre került a Pitypang tagóvoda sorsa is potók: gyurián tibor
