Nógrád Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
2009-04-30 / 100. szám
4 2009. ÁPRILIS 30., CSÜTÖRTÖK KULTÚRA Tőzsér Árpád tudatos „többszólamúsága” Korábban „csak” verseit ismertem, személyesen először 2006 első napjaiban Balassagyarmaton „találkoztam” Tőzsér Árpáddal. Akkor és ott a megyei Madáchi-ünnepség keretében arról beszélt, hogy az 1823-as esztendő januárja két géniuszt is adott a magyar irodalomnak: Petőfi Sándort és a Tragédia nógrádi szerzőjét. A Palócföld 2006/2-es számában érdeklődéssel olvastam a Pozsony-Balassagyarmat és vissza vonatutazásáról írott gondolatait. Élményeim alapján is örömmel vettem tudomásul, hogy a tavalyi harmadik szám óta neve főmunkatársként jelenik meg a megújult Palócföld impresszumában. könyvvel gazdagította a kortárs magyar irodalmat. - Sokáig mintegy skizofréniaként éltem meg a sokféleséget, de a posztmodem divatossá tette az ilyen osztott személyiséget. Ezért most már tudatosan művelem a „több- szólamúságot". Egyébként az én „descartes-i” pillanatom az 1968-as prágai események után következett be: akkor jöttem rá, hogy nem olyan vagyok, amilyennek gondolom, érzem magam, hanem olyan, amilyennek mások megítélnek. Meg kellett tanulnom, el kellett sajátítanom a kívülről befelé látás nem köny- nyű képességét és fel kellett ismernem azt is, hogy mi nemzedékünk - mint mindegyik másik is - csak bekapcsolódhat egy nagyon régen elkezdődött folyamatba - fejtegette Tőzsér Árpád, aki a tájélményhez, a hagyományokhoz, a történelemhez kapcsolódó erkölcsi elkötelezettségét a későbbiekben analitikus, intellektuális látásmóddal társította. Mittel Ármin alakjában, a Mittel- szolipszizmus című kötetében egy sajátos „köztes” tudatállapotot ábrázol. Szinte biztos, hogy ennek kialakulásában az „egy Magyarországon kívüli közép-európai országban magyarul írni” sajátos léthelyzet is szerepet játszott. Tőzsér Árpád viszonylag hosz- szasan beszélt a tizenhét éves kora óta gyakorolt, s az 1952-1997 közötti időszakot kötetben megörökített naplóíró szokásáról is, amelyet Paul Valery alapján „az írva nem írás” műfajának tart. - Az események leírása - mint mondta - értelemszerűen soha nem lehet egyidejű, s a „krónikás” már csak átértelmezve követheti a történéseket. Az est keretében a közönség nagy örömére szó szerint megszólalt maga a költő is: felolvasta és kommentálta a Szent Sebestyénről írott versét és ízelítőt adott a várhatóan az ősz folyamán megjelenő legújabb kötetéből is. Tőzsér Árpád imponáló tudása, sok-sok élettapasztalata, példaadóan szerény személyisége révén emlékezetes élménnyé avatta minden résztvevő számára a legutóbbi Találkozási pontok-at. Csongrády Béta Megóvott gyémánttengely „Hát muszáj élni? Muszáj gondolkodni?” - kérdezte József Attila és nyomban meg is válaszolta a létezés dilemmáját: „Nyilvánvaló, hogy nekem nem és neked sem. De az életnek muszáj, az elmének muszáj, különben nem volna semmi az, ami. ” S azt is hozzátette: „Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers írassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye.” S e nem kívánatos helyzet akkor is bekövetkezne, ha időnként nem olvasnánk, nem mondanánk verset s ha tudatosan nem őriznénk a magyar költészet sok évszázados hagyományait, felbecsülhetetlen kincseit. Ebben az összefüggésrendszerben értékelődik fel igazán az a gyakorlat, amely a költészet napját - nem mellesleg József Attila születésnapját - versmondóversennyel is megtiszteli évről évre. Az MSZP, illetve a baloldali ifjúsági szervezet 1992 óta sorozatban immár tizennyolcadik alkalommal szólította meg Nóg- rád megye középiskolás fiataljait, akik - kifejezvén József Attila és egyáltalán a magyar líra iránti rokonszenvüket - rendre pódiumra is lépnek. A közelmúltban megtartott idei versünnepen természetesen a névadó költő volt a főszereplő, de a fellépők repertoárjában mások mellett Kányádi Sándor, Kosztolányi Dezső, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Váci Mihály, Wass Albert, Weöres Sándor művei is szerepeltek. 2009-ben Demus Péter, a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági SzakközépisA Nőgrád megyei középiskolások idei József Attila-versmondóversenyén Demus Péter (a kép előterében) végzett az első helyen fotó: gócs é. kola kereskedelmi és vendéglátó-ipari részlegének diákja bizonyult a legjobbnak. A második helyen Pifka Alexandra (Táncsics) végzett. A harmadik helyen holtverseny alakult ki Létai Nóra (Pásztó, Mikszáth Kálmán Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola) és Jezierski Klaudia (Táncsics) között. A negyedik Kovács Barbara (Salgótarján, Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola) az ötödik pedig Gordos Melinda (Táncsics) lett. Különdíj- ban részesült Bugyi Anna (Balassagyarmat, Balassi Bálint Gimnázium). A díjakat Boldvai László országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke, Zsetkó Tamás, a Klub Next Táncsics alapítványi kuratórium elnöke és Molnár Károly, Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlésének tagja adta át.- csébé A Palócföld a könyvfesztiválon Az elmúlt hét végén nagy sikerrel megrendezett XVI. budapesti nemzetközi könyvfesztivál könyvtáros klubjának programjában Nógrád megye irodalmi, művészeti, közéleti folyóirata, a Palócfóld is szerepet kapott. Elsőként ludast Tünde, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megyei szervezetének elnöke adott áttekintést az 1954-ben alapított lap ötvenöt éves történetéről, majd Molnár Éva, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet megbízott igazgatója tájékoztatta a jelenvoltakat az intézmény és a Palócföld közötti együttműködésről, kapcsolódási pontokról. Ezt követően Mizser Attila főszerkesztő beszélgetett a folyóirat szerzőivel Nagy Csillával és Szávai Attilával, valamint Handó Péter szerkesztővel eddigi munkásságukról és a Palócföld-könyvek sorozatban megjelent vagy megjelenő köteteikről. TÁRSAS ÉNEKBŐL KIEMELT ARANY FOKOZAT Az elmúlt napokban figyelemre méltó szép szakmai sikert ért el a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola női kamarakórusa. Az együttes a Fővárosi Pedagógiai Intézet, valamint a zeneiskolák és művészeti iskolák szövetsége által Budapesten, a Szent Imre Gimnáziumban mintegy ötven kórus részvételével megrendezett kétnapos országos társas éneklési versenyen kiemelt arany fokozatú minősítést kapott. A tizenkét tagú énekkar a középiskolák kamarakórus kategóriájában szerepelt és remek teljesítménye alapján felléphetett a gálán, illetve serlegdíjazásban is részesült. A madáchosok kamarakórusát a versenyre felkészítette és vezényelte Radnai Zsuzsanna tanárnő. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Ne tessék félni, Jumbó csak mókázik a gyerekekkel!" Szerencsés nyertesünk: Vezsenyi Sándor Salgótarján, Béke krt. 112. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését május 7-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. TÉVÉS (BARBARA) APÓÉN KÉST ÉLESÍT n ÉNEKESNŐ (GYÖRGYI) CL A TÖBBI, RÓV. MAGÁNYOS r KÖNYVBE NÉZ KERÉKPÁR, BICIKLI fi CL BÁTORKODIK V r CSODÁKAT MŰVEL DIB...; JELENTEKTELEN HÚSEVŐ (ÁLLAT) ORMÁNYOS ÁLLAT CL ENNIVALÓ, TÁPLÁLÉK JAPÁN AUTÓJELE LÓCSEMEGE RÉSZLETES CSÖKKEN A SZINTJE CL CL ALKOTÓRÉSZ KÉZRE KERÍT ELŐTAG: NÉPI N A minap Tőzsér Árpád a Találkozási pontok című rendezvénysorozat vendégeként újra Nógrádba érkezett, de ezúttal nem Rajkán, hanem Zólyomon át vonatozott és a végcélja ezúttal Salgótarján volt. Az a város, ahol gyermekkorában a gömöri Péterfalváról a tari iskolába vagy a nagybátonyi rokonokhoz igyekezvén gyakran megfordult, ahol édesanyja nyugszik, s ahol a hetvennegyedik életévében járó Kossuth-díjas költő, író, műfordító, irodalomtörténész, főiskolai, egyetemi tanár, lapszerkesztő korábban még soha nem vett részt irodalmi rendezvényen. Azért is fogadta el örömmel a meghívást, mert sok emlék fűzi ide, erre a környékre. A főmunkatársi titulust is azért tartja megtisztelőnek, mert csakúgy mint egy juhászbot, egyaránt emlékezteti a Palócföldre, a tájegységre és a folyóiratra. S ez azért fontos, mert a szülőföld az utóbbi évtizedekben már inkább csak az „éjszakai tudat” szintjén jelenik meg számára. Mindezt Tőzsér Árpád beszélgetőtársa - Mizser Attila, a Palócföld főszerkesztője kérdéseire - válaszolva fejtette ki. Elmondta, hogy annak idején, 1956 után a fiatal szlovákiai magyar költők, a „nyolcak” már nem kerültek a sematizmus bűvkörébe, a szembenállás, az úgynevezett ellenideológia jegyében kezdhették meg pályájukat. Ugyanakkor fel kellett ismerni - hangsúlyozta Tőzsér Árpád - hogy az irodalom nem ideológiafüggő. Első verseskötete 1963-ban, Mogorva csillag címmel jelent meg és azóta jó néhány műfajban számos A Kossuth-díjas író először vett részt Salgótarjánban Irodalmi - rendezvényen fot&gócséva