Nógrád Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 76-100. szám)
2009-04-22 / 93. szám
6 2009. ÁPRILIS 22., SZERDA GAZDASÁG Elnőiesedik a munka világa INKÁBB A FÉRFIAKAT sújtja a mostani válság, mint a nőket. A teremtés koronái ugyanis az átlagosnál sokkal nagyobb arányban dolgoznak a krízis által keményebben érintett ágazatokban, mint a szebbik nem képviselői. A legnagyobb leépítéseket a válság miatt az építőipar, az autógyártás és a pénzügyi szolgáltató szféra cégei voltak kénytelenek végrehajtani, s ezekben hagyományosan főleg férfiakat foglalkoztatnak. A nők viszont az átlagnál sokkal nagyobb arányban dolgoznak az oktatásban vagy az egészségügyben - tehát olyan területeken, amelyeket világszerte alig érintettek az elbocsátások. a krízis előtt a férfiak és a nők munkanélküliségi rátája egyaránt 5 százalék körül mozgott az Egyesült Államokban - most a mutató már 8,8 százalékos az erősebb nem képviselői között, de csak 7,0-es a hölgyeknél. Az olló egyre nyílik, és az előrejelzések szerint nemsokára bekövetkezhet az a korábban elképzelhetetlen állapot is, hogy több nőnek lesz állása, mint férfinak. hasonló jelenségek figyelhetők meg más országokban is. Egyre több családban a nő az egyetlen kenyérkereső, s ez további anyagi terheket jelent. A hölgyeknek ugyanis közismerten alacsonyabb fizetéssel kell beérniük, mint a férfiaknak. Néhány évvel korábban jó néhány család még akkor is viszonylag jól meg tudott élni, ha csak az apa dolgozott, de ugyanez már korántsem biztos, hogy így van, ha csupán az anyának van állása. Már csak azért sem, mert a nők munkahete jellemzően rövidebb mint a férfiaké, sokuk csak részmunkaidőt tud vállalni. A megoldás minderre csak az lehet, ha a férfiak is tömegesen elkezdik átképzeni magukat tanárnak és betegápolónak. Kérdés, elég mély lesz-e a válság ehhez. ■ VG Kiűzetés a paradicsomból off-shore A kimenekített vagyont is megadóztatná a kormány Harcot hirdetett az új kormány az adóparadicsomokba menekített vagyonok, cégek ellen. Hivatalosan 1700 vállalkozásról van szó, ám ennél jóval több lehet. VG-összeállítás Idehaza vonná adó alá az adóparadicsomokba menekített vagyonokat és jövedelmeket az új kabinet, legalábbis ez a szigorítás szerepel a kormány tegnap nyilvánosságra került részletes cselekvési tervében is. Pontosítanák az adóparadicsomokban alapított úgynevezett „ellenőrzött külföldi társaságok” fogalmát, valamint szélesítenék e cégek adókötelezettségét. E vállalkozások és magánszemélyek a jövőben nem csupán az alacsony adózású országokból kivont, hanem az oda allokált jövedelmek után is kötelesek lennének Magyarországon (is) leróni az adókat. Lapunk értesülése szerint a holnap a T. Ház elé kerülő jogszabálycsomagban szerepei a magánszemély és a cégek jövedelme közötti kapcsolat „szorosabbra fűzése” is. Az off-shore vállalkozások egyik tipikus felhasználási területe ugyanis éppen az, hogy a tulajdonosok a minimális adóval kecsegtető államokban „veszik ki” cégükből az amúgy nem ott keletkezett jövedelmet. Vagyis az off-shore-telephelyen nem végeznek valós tevékenységet, a leányvállalatok láncolatán keresztül azonban a magasabb jövedelmek végül az adóparadicsomokban bejegyzett vállalkozásnál kötnek ki. Miközben az alacsony adózású területekről „hazahozott” jövedelmeket és vagyonokat már ma is adó terheli Magyarországon, a kormány most arra törekszik, hogy a magyar cégekhez és magánszemélyekhez kötődő, az alaA kormány már az idén is igyekezett kivetni a hálót a külföldön lévő vagyonokra. Egy olyan átmeneti szabályozást vezettek be 2009 első felére, amely szerint a társasági, a különadó, de még a személyi jövedelemadó is mérsékelhető a „hazahozott” összegek egy részével A társasági és a különadó terén az adózás előtti eredmény csökkentésére van lehetőség az ellenőrzött külföldi társaságoktól kapott osztalék vagy részesedés 75 százalécsony adókulcsú államokba kerülő pénzekre szintén kivesse a magyar adójogszabályok hálóját. A magyar cégadatok szerint hivatalosan mintegy 1700 olyan vállalkozás működik itthon, amelynek a tulajdonosai között off- shore-államokban bejegyzett cégek is megtalálhatók. A valós szám azonban ennél valószínűleg jóval magasabb lehet. Az „ellenőrzött külföldi társaság” (angol neve után CFC) fogalma már évek óta szerepel a magyar adójogban, az utóbbi két esztendőben azonban a jogszabálymódosítások inkább az enyhítés kával Az így elszámolt bevétel felét az adózó legkésőbb június 30-ig állampapírok vásárlására kell hogy fordítsa, és ezeket két évig meg kell tartania. ARRÓL, HOGY E LEHETŐSÉG mekkora bevételt hozott az állam konyhájára, sem a pénzügyi tárcánál, sem az adóhivatalnál nem tudtak adatokkal szolgálni Adótanácsadók lapunk kérdésére leszögezték: az adózók részéről aligalig mutatkozott érdeklődés a kedvezményes lehetőség iránt. irányába mutattak. A múlt év eleje óta nem kell igazolniuk, hogy valós gazdasági tevékenységet fejtenek ki az adott alacsony adózású államban, ez év első felében pedig az e vállalkozásokból származó osztalék és részesedés kedvezményesen hozható haza. „Önmagában a külföldi cégalapítás még az alacsony adózású országokban is teljesen legális, tény, a magyarországi CFC-sza- bályok esetében még van lehetőség szigorításra” - véli László Csaba, a KPMG adópartnere. A volt pénzügyminiszter a lehetséges jogszabály-módosítások között említette az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatának átalakítását, valamint az adóparadicsomokkal összefüggésbe hozható cégek kiszűrését az állami tendereknél, közbeszerzéseknél. Eközben még az is vitatott, mely országok számítanak adó- paradicsomnak. Egy 2003-as PM- rendelet még Ciprust is ilyennek nevezi, azóta azonban a mediterrán állam lekerült az ilyen listákról, és a ciprusi bejegyzésű cégek már közösségi adószámot is kapnak. Ennek ellenére a szigetország ma is nagyon kedvező adózási feltételeket - többek között osztalékadó-mentességet, 10 százalékos társasági adót, valamint számos kedvezményt - kínál. Kedvezmény off-shore-pénzekre Állami vezetők kisebb fizetéssel? általános vitára alkalmasnak találta a költségvetési bizottság az „állami vállalatok vezetőinek elfogadhatatlanul magas fizetésének jelentős csökkentéséről” szóló határozat-tervezetet. Balsai István (Fidesz) és Répássy Róbert (Fidesz) indítványa alapján az Országgyűlés felszólítaná a kormányt, hogy az állami társaságok vezető tisztségviselőinek fizetését a valós teljesítményhez igazítva jelentősen csökkentse. Olcsóbb áram és gáz a sztrájk miatt OLCSÓBB DÍJSZABÁSRA állították át több százezer párizsi háztartásban a villany- és a gázórákat a francia áram- és gázszolgáltató, az EDF és a GDF sztrájkoló dolgozói. Volt, ahol a fizetésképtelen fogyasztóknak visszakapcsolták a mérőóráikat. Múlt csütörtökön több órára elzárták a gázt és lekapcsolták az áramot több tízezer háztartásban, ami ellen a fogyasztók hevesen tiltakoztak. Obama százmilliárdos hitelt adna az IMF-nek AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK SZÚZmilliárd dollárral járulna hozzá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkeretének bővítéséhez Barack Obama elnök javaslata szerint. Washingtoni kongresszusi vezetőknek címzett levelében azt javasolta, hogy a pénzintézetet hitel formájában támogassák. A G20 csoport összesen félezermilliárd dollárral a jelenlegi háromszorosára növeli a pénzintézet tőkekészletét. Obama pénzt ajánlott Nincs megállapodás a vasutasokkal sztrájk Gondot okozhat a megnövekedett forgalom idején a munkabeszüntetés Európában is védett lett a Herz szalámi Nem született megállapodás a vasutassztrájk követeléseiről és az április 30-ra meghirdetett munkabeszüntetés idején a még elégséges szolgáltatásról a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) és a MÁV-társaságok képviselői között. Bárány Balázs, a VDSZSZ alelnöke, a szakszervezet tárgyalódelegációjának vezetője elmondta: követelik, hogy a kormány a feketegazdaságban keletkezett jövedelmeket - amely becslés szerint 6 ezer milliárd forint körül lehet - derítse fel, és a be nem fizetett adókat, járulékokat vonja el az érintettektől, ami akár 2-3 ezer milliárd forinttal növelhetné a költségvetés bevételét. A VDSZSZ követeli továbbá a mintegy ezermilliárd forintra tehető korrupciós bűncselekmények elleni hatékony fellépést. Sigulinszki Tibor, a MÁV Zrt. szóvivője az egyeztetés után az MTl-nek elmondta: a vasúttársaság meg kíván állapodni a még elégséges szolgáltatásról, hiszen április 30-án növekvő forgalommal kell számolni a ballagások és a hosszú hétvége miatt. A kollektív munkaügyi vita keretében az egyeztetést április 27-én folytatják. ■ ■ A szakszervezet a ballagás és a hosszú hétvége előtt készül sztrájkra. A VDSZSZ tavaly év eleje óta időről időre beszünteti a munkát Felvette a védett földrajzi jelzésű termékek szűk körű európai uniós listájára Brüsszel a Budapesti téliszalámi megnevezést Az Európai Bizottság keddi közleménye szerint a magyar termék - a magyar piacon közismertebb nevén Herz szalámi - egy lengyel sajtféleséggel és egy ugyancsak lengyel kekszfajtával kerül fel a listára, amelyen eddig összesen 800 tradicionális áru sorakozik. Ezek nevét vagy földrajzi megjelölését más nem használhatja. A brüsz- szeli védettség egyúttal azt is jelenti, hogy az EU segít reklámozni, még szélesebb körben megismertetni ezeket az árucikkeket. A védettséget az érintett áruk címkéjén is feltüntetik, uniós szinten egységes lógóval. A szegedi (Pick) téliszalámit az EU már korábban, 2007 végén védetté nyilvánította. Az a termék volt az első magyar az uniós listán. A Herz szalámit 1888 óta változatlan technológiával, féltve őrzött receptek alapján készítik, ízét és a szalámira jellemző penészbevonatot a hagyományos füstölési és érlelési eljárás adja. A hagyományos ér- lelésű szalámik 15 hét alatt készülnek el. ■ ■ A budapesti szalámi a második magyar eredetvédett hungarikum.
