Nógrád Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 76-100. szám)

2009-04-16 / 88. szám

4 PF 96 2009. ÁPRILIS 16., CSÜTÖRTÖK Torta helyett Nyílt levél Salgótarján polgármesteréhez A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Munkáspárti vádirat A Magyar Kommunista Munkáspárt Nógrád Megyei Elnöksége eljuttatta szerkesztőségünkbe azt a levelet, amelyet a napokban az URSA üveggyapotgyártó cég kapui előtt olvastak fel. A levél - többek között - az alábbiakat tartalmazza: Tisztelt Polgármester Asszony! Sokat tépelődtem azon, hogy egy többszörösen bukott pályá­zó, akinek - önök szerint - na­gyobb a becsvágya, mint a szak­mai tapasztalata, hogyan viszo­nyuljon a József Attila Művelődé­si és Konferencia-központ igaz­gatói álláshelyének betöltése körül kialakult egyéves polémi­ához. Akik ismernek, tudják, kissé heves vérmérsékletű vagyok ezért első felindulásomban a manapság oly divatos, az ellen- vélemények kinyilvánítására al­kalmazott eszközök - torta, to­jás, utcakő stb. - valamelyi­kének bevetésére gondoltam. Azután valaki azzal próbált vi­gasztalni: végül is megtisztelő számomra, hogy Salgótarján megyei jogú városának polgár- mestere annyira megijedt tőlem, hogy nem átall aggályosabbnál aggályosabb praktikákat bevetni annak érdekében, hogy megaka­dályozzon a pályázatban meg­hirdetett állás elnyerésében. Si­került ugyanis elérnie, hogy a „Józsiban” eltöltött több mint 18 éves munkaviszonyomból egy feltehetően jogilág is megkérdő­jelezhető értelmezés alapján a hivatal illetékesei mindössze 18 hónapot ismerjenek el szakmai gyakorlatnak. Miután lehiggadtam, megpró­báltam józanul elemezni az el­múlt egy év eseményeit, vala­mint sorra venni vélt vagy valós sérelmeimet: 1. A polgármester asszony, mint jövőbeni munkáltató - fi­gyelembe véve a közgyűlési többséget - eldöntheti, kivel tud vagy akar együttműködni. Eb­ben nem találok semmi kivetni­valót! 2. A polgármester asszony azonban a fentebb említett aka­ratának elérése érdekében több­ször is figyelmen kívül hagyta az írott és az íratlan társadalmi szabályok jó részét. Erre az sem lehet mentség, hogy a polgár- mester asszony közel háromévi regnálása alatt odáig jutott, hogy már nem számíthat frakciójá­nak feltétlen lojalitására. 3. Az ominózus igazgatói ál­lás elnyerésére beadott pályáza­tommal kapcsolatban úgy ér­zem, több gesztust is tettem ön­nek, illetve frakciójuknak. Elő­ször akkor, amikor Eötvös Mi­hály alpolgármester úr baráti kérésére/tanácsára visszavon­tam a legelső pályázatomat 2008. április 16-án, majd idén februárban, amikor lehetőséget kértem arra, hogy megismertet­hessem önökkel elképzelései­met, s bemutatkozhassam frak­ciójuk azon tagjainak, akiket nem ismerek személyesen. Eze­ket ön figyelmen kívül hagyta, sőt... 4. A 2008 őszén lefolytatott, második pályázati eljárásban meghozott döntés az illetékes közigazgatási hivatal szerint nem felelt meg a hatályos jog­szabályoknak. 5. A fenti előzmények után, sőt azok dacára a harmadik, márciusban lefolytatott pályáza­ti eljárás valamennyi pályázó számára rendkívül sértő és meg­alázó volt, s véleményem szerint meglehetősen túllépte a jó ízlés határát. Ezzel a véleményemmel nem állok egyedül, hiszen a nyil­vános közgyűlési ülésen többen is egyetértettek velem. 6. Az egyéves pályázati herce­hurca alatt - tapasztalatom sze­rint - egyetlen egyszer sem ke­rült szóba a pályázók által be­adott szakmai anyag tartalma, illetve a pályázó rátermettsége, a felkért szakértők véleményét minden alkalommal figyelmen kívül hagyták. 7. Jellemző az eljárás alatt ta­núsított arroganciájukra az az eset is, hogy amikor a kizárásom alapjául szolgáló jogszabályi hi­vatkozások felől érdeklődtem a jegyző úrnál, akkor ő a jereváni rádióban terjesztett rémhírnek minősítette azt a felvetésemet, hogy tudomásom szerint a jegy­ző a „törvényesség őre” a hivatal­ban. Vajon az ő esetében vizs­gálta-e valaki a szakmai gyakor­latot, vagy az alkalmasságot? 8. S ha már a jognál tartunk, a pályázati eljárásból történt ki­zárásom álláspontom szerint al­kotmányos jogaimat is csorbítot­ta, miszerint: „Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzett­ségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt visel­jen.” Ilyen „apróságokkal” nem is érdemes foglalkozni, bánja ká­nya!? 9. Azonban a kizárásomat és a városban úton-útfélen hirde­tett negatív kinyilatkoztatáso­kat a közművelődés területén meglévő szakmai gyakorlato­mat, tapasztalatomat illetően, a családom - a Kojnok név - ál­tal a városi és megyei kulturá­lis közéletben betöltött jó híre, hírneve elleni durva támadás­nak minősítem! S ha e téren nem lenne megfelelően tájéko­zott a tisztelt polgármester asz- szony, akkor tájékoztatom, hogy az említett névhez kap­csolódik többek között a Kas­sai sor 2. szám alatt található épület, amelynek további hasz­nosítására vonatkozóan jelen­leg is megoldásokat keres. A fentiekben felsoroltak miatt arra a döntésre jutottam, hogy nem tehetem meg, hogy ne emeljem fel a szavamat ezzel a gyakorlattal szemben, illetve ne hozzam nyilvánosságra vélemé­nyemet az önök által pályázati eljárásnak nevezett komédiával kapcsolatban. Ugyanis nekem „fixa ideám”, hogy Salgótarján az én városom, s én élni szeret­nék benne, nem megélni belőle! Tisztelt Polgármester Asz- szony! Vegye úgy, hogy megdobtam! Tisztelettel: ifj. Kojnok Nándor „Ismét a kapitalizmus áldoza­tául esett egy gyár. A 20 éve si­keresen működő URSA salgótar­jáni gyáregysége 120 munkást bocsát el. Nem számít a munká­sok igyekezete, a nyereség, hogy a környező országok közül Len­gyelország, Szlovénia, Ukrajna tapasztalatcserére is idejött. Nem számít az sem, hogy a munkanélküli Salgótarjánban ismét megszaporodott a kilátás­talan jövő előtt álló, reményte­len kifizetetlen hitelekkel terhelt családok sorsa. Félő, hogy nem ez lesz az utolsó gyár! Hiszen az öblösüveggyár is haldoklik. A dolgozók hónapokig nem kap­nak fizetést, legfeljebb már csak egy hibás kemencét fűtenek. Népi játékok a Mátra alján címmel rendeztük meg Pásztón, a Nógrád Megyei Közoktatási Közalapítvány támogatásával az óvodások találkozóját. Pásztó vá­ros óvodái, Szurdokpüspöki, Mátraszőlős és Ecseg település óvodái közreműködésével hét gyermekcsoport népi játékos be­mutatkozására került sor. A ren­dezvényt Sisák Imre, a Pásztó Kistérség Többcélú Társulás el­nöke nyitotta meg, melyet a Kismuzsla néptánc csoport be­mutatója követett. A közel 120 óvodásgyermek szívet melenge­tő, jókedvű énekes játéka bizo­nyította, hogy a tehetséggondo­zás lehetőségét időben meg kell ragadnunk. Az óvodapedagógusok érték- közvetítő és értékteremtő erejét össze kell fogni, hogy a népi kultúránk tovább élhessen a Húsz éve mindenki dolgozha­tott, aki akart. Ma egymillió em­bernek nincs munkája. Húsz év alatt másfél millió munkahelyet tettek tönkre, de egyet sem pótol­tak. Húsz éve a pályakezdőket tárt karokkal várták a munkáltatók. Ma körülbelül nyolcvanezer pá­lyakezdő fiatal indítja életét mun­kanélküliként. Húsz éve napi nyolc óra munkából elfogadható­an meg lehetett élni. Ma sokszor 13-15 óra is kevés. Húsz éve mi­énk volt Magyarország, ma külföl­diek szolgái vagyunk saját ha­zánkban. A rendszerváltás idején jeleztük, megfontoltan kell dönte­nünk a tulajdonos személyéről. Kilátásban a megszorító intéz­kedések sora! A munkanélküli­mai gyermekek fejlődő szemé­lyiségében. A népi játék lehető­vé teszi az alkotó fantázia, az ügyesség, a művészi hajlamok kibontakozását. Önállóságra nevelnek, és a közösségi maga­tartást is formálják. Az óvodá­sok által bemutatott játékcsok­rokat a kistérségi társulás el­nöke tortával jutalmazta, az óvodapedagógusok szakmai teljesítményéért pedig virág­csokorral mondott köszönetét. A szurdokpüspöki önkormány­zat, az ecsegi Napraforgó óvo­da, Pásztó és Mátraszőlős óvo­dája jutalmakat ajánlottak fel minden részt vevő gyermek számára. Az óvodák összefogá­sa a vendéglátásban is megmu­tatkozott, hiszen a húsvéti dísz­be öltöztetett asztalra minden településről érkezett sütemény és kalács. ség, a nyugdíjkorhatár emelése, a hatvanezer forintos nyugdíjak megsarcolása, a szoptatós kis­mamák gyesének megvonása. A parlamentben ülő „hazafi­ak” egyikének sem jut eszébe, hogy lemondjanak a busás fize­tésük legalább törtrészéről. Sőt lejárt szerződésük után, végki­elégítés címén belemarkolnak a nyugattól kikunyerált hitelkasz- szába, amely még unokánk sor­sát is megpecsételi. Húsz esztendeje ment végbe az, amit kegyesen rendszervál­tásnak szoktak nevezni. Sokan hitték, hogy ez az új világ jobb lesz, jobban fogunk élni, csupa becsületes ember fog minket ve­zetni. Sokan hitték, hogy min­den marad a régiben, visszük magunkkal azt, ami jó volt a szo­cializmusban, és hozzátesszük azt, ami jó a kapitalizmusban. Ma már tudjuk és érezzük, hogy a többségnek nincs semmi jó a kapitalizmusban.” A kísérő népzenei együttes és Tóth Andrea néptánc-pedagógus hívta mindenki örömére tánc­házba a gyermekeket és pedagó­gusokat. Végezetül a szakmai teljesítmények értékelésére fel­kért szakértői csoport nagyon részletesen mondott elismerő véleményt és adott fejlesztési ja­vaslatokat. A tagok, Tóth Lászlóné, a Muzsla Egyesület el­nöke, Prezenszky Elvira, a Kismuzsla vezetője és Tóth And­rea néptánc-pedagógus voltak. Ezúton is köszönetét mondunk a szülőknek az együttműködé­sért, a két városi televíziónak a felvételkészítésért és minden érintett óvodapedagógusnak a lelkiismeretes pedagógiai mun­káért. Sárik Jánosné, Nagy József né, Buda Istvánná, Sőregi Tiborné óvodavezetők Kör, kör kijátszik? NyelvÉsz verseny Nógrád megyei fordulója Iskolánk, a SKÁIDII. Rákóczi Ferenc Tagiskola márci­us 27-én rendezte meg a szegedi Bendegúz Gyermek- és Ifjúsági Akadémia X. NyelvÉsz anyanyelvi tanulmányi versenyének Nógrád megyei fordulóját. 215 tanuló mér­hette össze tudását helyesírásból, nyelvtani ismeretek­ből és anyanyelvi játékokból. Sok településről érkeztek a versenyző gyerekek, akiket a lelkes felkészítő tanárok és szülők is elkísértek. Amíg a dolgozatok értékelése folyt, szabadidős programok, húsvéti bütykölde és film­vetítés várta a versenyzőket. A rendezvény a Rákóczi-napok kiemelt eseménye volt. A díjátadó ünnepségen évfolyamonként értékeltük a di­ákok munkáját és nyolc-nyolc tanuló kapott oklevelet és ajándékot. Az első helyezettek képviselik megyénket az országos megmérettetésen, Szegeden. Kellemes és hasz­nos tavaszi délutánt töltöttünk együtt, ahol a diákok, ta­nárok és szülők egyaránt jól érezték magukat. A győzte­sek örültek sikereiknek, de a többiek sem keseredtek el. Reméljük, hogy jövőre is megrendezhetjük ezt a ver­senyt. Ezúton gratulálunk minden helyezett tanulónak! Ádámné Ágoston Beáta, Rozmanné Bátfai Ágota SKAID II. Rákóczi Ferenc Tagiskola . .MM Palócföld: bemutatkozik a második szám Salgótarján. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és a Palóc- föld szerkesztősége április 20- án 16.30 órakor a könyvtár elő­adótermében mutatja be az irodalmi folyóirat idei máso­dik számát. A rendezvényen Mizser Attila főszerkesztő be­szélget Tőzsér Árpád Kossuth- díjas költővel, műfordítóval, irodalomtörténésszel, a Palóc­föld főmunkatársával. A bemu­tatón közreműködnek Pap Dá­vid és Pap József versmondók. A lapszám többek között Bállá Zsófia, Csehy Zoltán, Nemes Z. Márió, Tőzsér Árpád versét, Be­nedek Szabolcs prózáját és Lövétei Lázár László esszéjét tartalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom