Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-10 / 57. szám
6 GAZDASAG 2009. MÁRCIUS 10., KEDD A BUX index 2009. március 9-én 10200 10100 10 000 9900 9800 9700 9600 9500, pont/ /óra Nyitóérték: 9951 Záróérték: 10020 i Előző heti záróérték: 9880 Változás: 1,42% 1 1510, T a New Vork-i r lyitásai tőzsde nyitása/| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÍT NYERTESEK Régvény Utolsó afft) y«oás(%) MBfiő R OTP 1630 + 7,23 11320 Egis 11000 + 6,64 83 Synergon TVK Mól 351 +4,77 1870 + 2,74 3 8700 + 1,16 770 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény UtofeóáHR: Váto(%: »R Állami Ny. 632 -3,51 1 Fotex Émász __253 23160 ■1 ,93 ■ 1,53 MTelekom 521 -0,76 1265 Pannergy 693 -0,14______3 A B UX index az elmúlt napokban 9400 9200 .9594 02.27 03.02 03.03 03.04 03.05 03.06 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. március 9-én. /Ft $/Ft CHF/Ft i i i 310,83 246,32 212,53-5,17 Ft-2,97 Ft-3,03 Ft Forintbetéti * kamatok (%, 02.27-től) 25 í 2 hó 3 hó Allianz Bank 6,10 6,30 Budapest Bank 6,25 6,25 CIB Bank 5,25 5,25 Erste Bank 6,70 6,90 K&H Bank** 4,00 4,05 MKB Bank 5,82 5,92 OTP Bank 4,75 4,75 Ralffelsen Bank 6,20 6,40 UniCreditBank 8,20 8,30 * Alaptermékek, 1 millió forintra ** 3 hó helyett 6 hó Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 03.09.) BBfc Vételi Eladási 1 Allianz Bank 299,28 314,62 Budapest Bank 300,89 319,51 CIB Bank 295,68 320,32 Citibank 296,53 321,25 Erste Bank 300,30 317,60 K&H Bank 299,39 316,63 MKB Bank 299,08 314,42 OTP Bank 302,45 317,96 Raiffeisen Bank 303,92 317,60 Dollár-valutaárfolyamok (forint/dollár, 03.09.) ■m Véteti Eladási I Allianz Bank 237,19 249,35 Budapest Bank 237,74 252,44 CIB Bank 234,11 253,61 Citibank 234,66 254,22 Erste Bank 236,60 252,24 K&H Bank 236,67 250,31 MKB Bank 236,60 248,74 OTP Bank 240,30 252,62 Raiffeisen Bank 241,13 251,97 Magán-nyugdíjpénztári hozamok" (nettó, százalék) 2008 Nincs választható portfolió Klasszikus Kiegyensúlyozott ^»»•Növekedési 1999-2007-15,83-14,11-26,09 ' A Stabilitás Pénztárszövetség tagjainál. FORRÁS: BLOOMBERG Kiürültek a nyugdíjkasszák válság Óriásit buktak a pénztárak tavaly a piaci lejtmenet miatt Soha nem látott mélyrepülést produkáltak tavaly a hazai magánnyugdíjpénztárak. Azok az ügyfelek, akiknek a pénze növekedési portfolióban volt, különösen nagyot buktak. Europress Működésük legrosszabb évét zárták tavaly a nyugdíjpénztárak - derül ki a legfrissebb adatokból. A teljesítmények között ugyanakkor igen jelentősek voltak a különbségek aszerint, hogy a pénztár 2008-ban, tehát a 2009. január 1-jén lejáró kötelező határidő előtt bevezette-e a választható portfolios rendszert (VPR), vagy sem. A legrosszabbul az idő előtt váltott kasszák növekedési portfóliói jártak a jelentős részvénykitettségük miatt. Szerencsésebbek voltak viszont a VPR-rel azok a tagok, akiknek már csak néhány évük van a nyugdíjig, hiszen az ő klasszikus, biztonságosabb portfoliójuk valamivel jobb eredményt ért el, mint amennyit a rendszert még nem üzemeltető pénztárakban tudott volna. Mínusz 30 százalékos hozam A pénztárak 90 százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség tagjai közül a VPR-t tavaly még nem működtető magánkasszák vagyonnal súlyozott átlaghozama -15,82, az önkéntes pénztáraké pedig -11,35 százalék volt, a reálhozamot természetesen a 6,1 százalékos infláció tovább rontotta. Ahol már működött a VPR, ott a portfolio összetételétől függően nagymértékben változott az eredmény: a növekedési portfoliók átlagosan 26,09 százalékos negatív hozamot értek el, ez reálértéken 32,19-os veszteséget jelent. Az eggyel kevésbé kockázatos kategóriát képviselő kiegyensúlyozott portfoliók reálhozama -20,21 százalék lett, miközben a zömmel biztonságos instrumentumokat tartalmazó klasszikus csomagok átlagos hozama -4,99 százalék volt 2008-ban. Hosszabb távon visszajön Nagy Csaba, a pénztárszövetség és az OTP Magánnyugdíjpénztár (OTP MNYP) vezetője a tavalyi általános tőkepiaci zuhanással magyarázta az eredményeket. Hosszú távon ugyanakkor az árfolyam-ingadozás csökken, így a veszteségek kiegyenlítődésére lehet számítani - állítja. Emellett nem győzte hangsúlyozni: a nyugdíjpénztárak hosszú távú befektetések, és bár a múlt évi eredmények tükrében ez sovány vigasz a kasszatagoknak, a most először publikált tízéves átlagos hozamok azért némi okot adhatnak a megnyugvásra. Ott, ahol még nem vezették be a VPR-t, 6-7,5 százalék között voltak a tízéves nettó hozamok - ezek nagyjából megegyeznek a rendszerbe tavaly belépő kasszák kiAz ügyfél dönt arról, mekkora kockázatot vállal A MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRI törvény értelmében az ügyfél maga döntheti el, hogy a befizetett nyugdíjjárulék után mekkora kockázatot hajlandó vállalni. A pénztárak három választási lehetőséget kínálnak fel tagjaiknak: a klasszikus, a kiegyensúlyozott, valamint a növekedési portfóliát Az elsőben főként kis kockázatú, kis várható hozamú pénzügyi eszközök szerepelnek, az utolsóban viszont nagy kockázatú, nagy várható hozamú befektetési termékek (például részvények). Fontos tudnivaló, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtti öt évben nem lehet a növekedési portfoliót vállalni. Ha az ügyfél egyáltalán nem él a választás lehetőségével, akkor automatikusan kerül besorolásra a törvényi meghatározás szerint. egyensúlyozott és növekedési portfolióinak tízéves átlagos nettó eredményeivel. Jobban teljesítettek viszont egy-két százalékkal az elmúlt évtizedben ezen pénztárak klasszikus portfóliói, itt akadt 9 százalékot is meghaladó hozam. OTP MNYP: esésben az élen Az egyéni teljesítmények alapján a magánkasszák közül a legnagyobbat az OTP MNYP bukta a növekedési portfóliójával (-32,95 százalék), a legjobban az Axa magánkasszája teljesített a klasszikussal, és ezzel egyedüliként tudott pozitív, 6,26 százalékos hozamot elérni. Ami a tanulságokat illeti, Ha- mecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója úgy nyilatkozott: tavaly ez nem a magas részvényarányban, hanem a magyar állampapírokban keresendő. Szerinte azt érdemes megfontolni, hogy a nyugdíj előtt állóknak zömmel tényleg állampapírt kell-e tartaniuk a portfolióikban. Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő portfoliókezelője pedig azt mondta el: külföldön sem jobb a helyzet, ahol egy átlagos pénztár -20 százalékkal zárt a múlt évben, a nyugdíjcélú megtakarításokban elhelyezett vagyon globálisan a becslések szerint 5,5 ezer milliárd dollárral csökkent. Tegnap is ugrált a forint, nem tett csodát az MNB-nyilatkozat Nem tett csodát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vasárnapi közleménye, a reggeli erősödés után visszagyengült tegnap napközben a forint. Ennek oka az elemzők szerint az, hogy továbbra sem változtak a forint elmúlt időszaki gyengítését kiváltó tényezők, így nem gyakorolhatott tartós hatást a piaci szereplőkre a jegybank szóbeli intervenciója. ■ Az elemzők szerint akár a 300-as szintig is erősödhet a forint Rövid távú hatása persze volt, ezért is süllyedhettek az euróval szembeni forintjegyzések egészen 306-ig tegnap reggel a péntek késő délutáni 313-314-es szintről. Néhány órára rá azonban már ismét 310 felett járt az árfolyam. Kora délután viszont a jó tengerentúli hangulat miatt újbóli erősödés következett. Az elemzők szerint ha kitart a pozitív befektetői hangulat, akár a 300-as szintig vissza is erősödhet a hazai deviza, ezzel szemben valami nagyobb eseménynek kell történnie ahhoz, hogy a múlt heti történelmi mélypontnál (317) is gyengébbre süllyedjen az euróval szemben a forint. Gyengítheti a hazai fizetőeszközt az a napokban szárnyra kapott pletyka, miszerint rossz a kormányfő, illetve a jegybank elnöke közötti kapcsolat (lásd keretes). ■ N. M. Korrekt Gyurcsány és Simor kapcsolata „a miniszterelnök és a jegybank elnöke közötti kapcsolat nagyon korrekt” - válaszolta tegnapi tájékoztatóján Budai Bernadett kormányszóvivő arra az újságírói kérdésre, hogy látja-e jelét a Gyurcsány Ferenc és Simor András közötti kapcsolat megromlásának. „Ha szükséges, akkor napi szintű együttműködést folytatnak, hogy adott esetben megvédjék a forintot” - tette hozzá. A kérdés felvetése mögött a Népszava szombati cikke állt, amelyben Simor két cége miatt a lap felvetette az összeférhetetlenség gyanúját. A cikk mögött a pénzpiacok kormányzati „sugallatot” sejtenek. Tény, hogy Simor az utóbbi időben többször is kifogásolta a fiskális politikát. A vártnál is jobban visszaeshet a magyar gazdaság előrejelzés A GKI szerint 3,3 százalékos infláció és 3,5 százalékos GDP-csökkenés lehet Egy hónap alatt egy százalék- pontot rontott a magyar gazdaság kilátásaira vonatkozó előrejelzésén a GKI Gazdaságkutató. Míg a február elején kiadott prognózisban még 2,5 százalékos GDP-csökkenéssel számoltak, addig a tegnap nyilvánosságra hozott előrejelzés szerint már 3,5 százalékkal esik vissza az idén a magyar gazdaság teljesítménye. A vártnál nagyobb mértékű csökkenés oka a külső és belső kereslet drasztikus zuhanása. Az inflációra vonatkozó előrejelzésükön is rontott a gazdaság- kutató, egy hónapja még 2,3, míg most már 3,3 százalékos pénzromlással számolnak az Erste Bankkal együttműködésben készült elemzésben. E szerint - főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése miatt - az év elején gyorsan mérséklődik az infláció, májusra már mindössze 2 százalék körüli áremelkedés várható. A második fél évben azonban a várható áfa- és jövedékiadó-emelés, valamint a gyenge forint következtében az infláció újabb emelkeA legfontosabb gazdasági mutatók alakulása A GDP volumenindexe (%) 104,1 101,1 100,6 96,5 Az ipari termelés indexe (%) 110,1 108,1 98,9 90,0 A kisker. forgalom volumenindexe (%) 104,4 97,0 98,2 97,0 A külker, mérleg egyenlege (milliárd euró)-2,4-0,1-0,2 1,5 Az euró átlagos árfolyama (forint) 264,3 251,3 251,2 280 Az államháztartás hiánya* * 2034 1291 907,1 620 A bruttó átlagkereset indexe 108,1 108,2 107,5 102,5 Fogyasztói árindex 103,9 108,0 106,1 103,3 Munkané»<üSség ráta az Időszak végén (%) 7,5 7,7 8,4 8,7 * ELŐREJELZÉS *‘HELYI ÖNKORMÁNYZATOK NÉLKÜL, MILLIÁRD FORINT dése valószínű. így éves átlagban 3,3 százalékos, az év végén pedig 4,4 százalék körüli áremelkedés várható. A GKI továbbá arra számít, hogy 2009 átlagában egy euró átlagosan 280 forintot ér majd, szemben a tavalyi 251,20 forintos és a februárban 2009-re előre jelzett 270 forintos átlaggal. Az év végére 8,7 százalékos munkanélküliségi rátát várnak és azt, hogy 2009-ben az ipari termelés átlagosan tíz százalékkal esik vissza. Az szinte biztosra vehető, hogy Magyarországon 2009 végén a maastrichti kritérium (három százalék) alá csökken az államháztartási hiány. ■ Németh M. Kevesebbet érnek majd a fizetések összességében a reálkeresetek közel egy százalékkal csökkenhetnek az idén a GKI szerint Tavaly még 0,7 százalékos emelkedés volt A versenyszektorban a bruttó bérek négy százalék körüli emelkedésére, a költségvetésiben egyszázalékos csökkenő sére lehet számítani A háztartások fogyasztása és beruházása a növekvő hiteltörlesztési terhek miatt érezhetően, három, illetve öt százalékkal csökkenhet
