Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-06 / 54. szám
2 NOGRAD MEGYE 2009. MÁRCIUS 6., PÉNTEK Város és irodalom Harmincéves a Honismereti Kör Szabó A. Balassagyarmat - Balassagyarmat gazdag város. Gazdagok vagyunk kultúránkban, lelkületűnkben - fogalmazott Vas Ágnes, a több mint három évtizede működő Honismereti Kör, az ország leghosszabb ideje tevékenykedő, legsokoldalúbb körének titkára az elmúlt jubileumi összejövetelen. S való igaz: a nagy életműveket maguk után hagyó írók, költők, képzőművészek, tudósok mellett olyan emberek alakját is őrzi a kör emlékezete, akik „egyszerűen csak” sokat tettek a városért: többek között jogászok, lapszerkesztők, orvosok, építészek, helytörténet írók, tanárok, tanítók élete vetítődik a közönség elé a rendezvények, előadások segítségével. Mégis, talán a város és az irodalom kapcsolata jelenítődik meg a legkézzelfoghatóbban a kör alapító atyáinak kutató munkásságában, s e kutatómunkának eredményeképpen ma már teljes mértékben kirajzolódnak előttünk a település irodalmi hagyományai. Balassagyarmat nevének előtagját is egy költő, Balassi Bálint adta, s ez mintha predesztinálta volna a település ösz- szekapcsolódását az irodalommal. Olyan nagy szellemek működtek vagy éltek itt életük egy szakaszában, mint Madách, Mikszáth, Komjáthy, Szabó Lőrinc, Jobbágy Károly, hogy csak a legnagyobbakat említsük. De nem szabad megfeledkeznünk a „kismesterekről” sem. Példának okáért a Madách-család a 13. századig tudta visszavezetni őseit, rokonságban álltak a költő Rimay Jánossal és a törökverő szigetvári hőssel, Zrínyi Miklóssal. Reiter László kutatásai alapján pedig az is elénk tárul, hogy nemzetségi szobát tartott fenn a család a vármegyeházán. Az emeleti 31-es szoba 700 forintért került a család birtokába. Madách Imre kapcsán rögtön Madách Pálhoz, Madách öccséhez érünk. Az atispán Kossuth kormányfutáraként egyik útja során tüdőgyulladást kapott, melybe belehalt. Madách Imre „Pál öcsém sírjánál” című versét filozofikus- sága miatt sokan a Tragédia előíutárá- nak tartják. Madách kapcsán jutunk el egy másik „aprószentig”, Csalomjai Pajor Istvánig. Ügyvéd, költő és műfordító volt Az 1877-ben alakult Madách Emlékügyi Bizottság elnökhelyettese lett, egyike volt megyénkben a Madách-kul- tusz megteremtőinek. Bérczy Károly szintén Madách köréhez tartozott. Bérczy Károly leányát, Bérczy Margtot Balogh Károly, Madách Mária unokája vette feleségül. Bérczy Károly legjelentősebb műve az 1866- ban megjelent Anyegin-fordítása, amely a huszadik század első évtizedeinek meghatározó olvasmánya lett Madách holdudvarába és családjába tartozik Balogh Károly is, író és műfordító, Madách tragikus sorsú nővérének, Máriának az unokája, áld két múzsa hatása alatt állt: az irodalom és a képzőművészet hatása alatt Pasztellképeket, akvarelleket, rajzokat készített, a Helytörténeti Gyűjteményben huszonöt alkotása található. Az ő fia a családban a harmadik Balogh Károly, aki festett, írt Rómáról, fordított a lovagköltőktől és nem utolsósorban Madách első igazi életrajzát köszönhetjük neki. Ugyancsak a város irodalmi „aprószentjének” tekinthető Luby Sándor. „Tűnő percek” című verseskötetének örök forrása a testetlen szerelem és a hazafiasság. Igazi zseni azonban kortársa volt: Komjáthy Jenő. A polgári iskolai tanár 1877-ben megalapítja a Röpke íveket Luby Sándorral. Komjáthy a nyugatitok előfutára volt formabontó nyelvével, szimbolizmusával, metafizikai, filozofikus gondolkodásával. Nietzsche Übermensch fogalma, valamint Schopenhauer pesszimizmusa egyként hatott rá. A19. század végén egy óriás működik Gyarmaton: Mikszáth, a nagy palóc. Az ebecki Turcsányi Ilona még Mikszáth születése előtt megjósolta az író édesanyjának: fia fog születni és „Gyarmatot kivilágítják a tiszteletére”. A gyarmati „szalmaesküdt” és Mauks Ilona házassági tervét a szülők ellenzik, a titkos esküvő, majd az „első házasság” csődje ellűdegíti „a nagy palócot” a székvárostól. Az írói siker azonban újra meghozza a Gyarmattal való jó viszonyt, s még a füleld járási képviselőségre s a múzeumi társulat tagságára is felkérik Mikszáthot, aki negyvenéves írói jubileumán csak a balassagyarmati küldöttséget fogadja állva. S a várost valóban kivilágítják a tiszteletére. A 20. század elején ismét egy óriás gyerekeskedik az ő „tündérvárosában”, amely „tíz-húsz apró mozzanatot és egy óriási hangulatot” jelentett számára. A Tücsökzene darabjaiból megismerjük a századelő sokszínű Balassagyarmatát, a halinacsizmás tótokat, a zsidókat, a Katlan gödör rejtelmeit Felnőtt korában egy salzburgi repülés élményekor az Alpok felett belé- ötlik Szabó Lőrincbe, hogy ő már ismeri a repülés élményét: egy nyolcéves korában tett tutajozáskor az Ipolyon érezte, hogy költőként lebeg a vüágmindenség felett. A 20. század elején két nagy nőíró munkássága is emeli a város irodalmi rangját Tormay Cecile 1919. április 17- e és augusztus 8-a között, az őszirózsás forradalom és a kommün 113 napján át bujdosott a Huszár-házban, s ott írta a Bujdosó könyv részleteit, amelyekben személyes üldöztetéséről, halálra kéltségéről szól. Furcsa véletlen, hogy tőle alig néhány száz méterre élt a kommün másik pólusának legnagyobb női írója, Mollináry Gizella, aki a „Vádoltuk egymást” és „ Az Isten hallgat” című önéletrajzi regényeiben írja le az 1919-es balassagyarmati forradalmi eseményeket, az ő szerepét és gyarmati egyéves be- börtönöztetését Megyery Sári, vagyis Sacy von Blondel színésznő és írónő közel nyolcvanévesen adta ki az „Én is voltam jávorfácska” című önéletrajzi kötetét, melyből kiderül: az 1890-es évek elején apja Balassagyarmaton volt al- ügyész. Sári Berlinben ötvenkét film főszerepét játszotta el. írásművészetét a nyugatosok is elismerték. Majdnem kortárs költőnek számít Jobbágy Károly, aki Anteusként erőt kap a harcokra a szülőföldtől. Sok nagy világégést élt meg, a második világháborúban megsebesült, kényszermunkára fogták, a Rákosi-korszakban sem dalolhatott sok örömről. A város erkölcsi kötelessége folytami azt az elmélyült honismereti munkásságot, amelyet 1978-ban a Honismereti Kör 16 alapítója megkezdett, mindenképpen hozzájárulva ezzel a Balassagyarmaton élők identitástudatának erősítéséhez. Közbiztonságról - nem csak szűk körben T. N. L. Salgótarján. A közbiztonság helyzete a megyeszékhelyen megnyugtató, ám az országos hírek hallatán az állampolgárok közérzete ezt már korántsem tükrözi. Ekképpen lehetne megvonni a szerdai közbiztonsági fórum lényegét, amelyet a Salgótarjáni Polgári Kör kezdeményezett, közösen a Civil Kerekasztal tagjaival. A József Attila Művelődési és Konferencia- központban megtartott összejövetelen dr. Rafael Károly egykori megyei főkapitány és Juhász István nyugállományú városi kapitány mondta el tapasztalatait A jelenleg ügyvédként tevékenykedő Rafael Károly bevezetőjében elmondta, hogy a magyar rendőrség egyszerre szegény és gazdag. Gazdag, hiszen elegáns rendőrpalotával büszkélkedhet Budapesten, Európában pedig sek, amit mutat, hogy a városi rendőrkapitányság élén bekövetkezett változás miatt senki sem képviselte magát a fórumon az aktív állományból, ami úgy is felfogható, hogy nem kíváncsiak a civüek véleményére. Hogyan lesz ebből polgárbarát rendőrség? - tette fel a kérdést Hiányolták a helyi rendvédelmi vezetők jelenlétét a közönség soraiból is. Volt, aki szerint a megelőzésre kell a hangsúlyt helyezni, s erősíteni kell a polgárőrséget, s miskolci mintára érdemes létrehozni egy városőrséget, vagy hegyőrséget is. Más vélemény szerint a rendőrséget kell megerősíteni, hogy el tudja látni a feladatát, minden más pótcselekvés. Szóba kerül a megyei főkapitány által a napokban meghirdetett „zéró tolerancia” is. Mint többen megfogalmazták, ezt nem a rendőrségnek kell meghirdetni, hanem az állampolgároknak! A rendőrség pedig végezze a dolgát! Egy a lakosságra vetítve a negyedik-ötödik legnagyobb létszámú szervezettel rendelkezik. A rendszerváltás utáni politika azonban megbénította a szakmai testületet, s akár ennek is betudható a tatárszentgyörgyi „bénázás”. Az előadó fontosnak tartaná, hogy a jogalkotás is segítse a rendőrség munkáját, jelenleg ugyanis egy sor felesleges dolgot bíznak rájuk, többek között a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzését A hatékonyságot fényesen jelzi, hogy jelenleg 100 közúti ellenőrzésből mindössze kettő esetben merül fel valamilyen szabálysértés. Hiányolja a civü kapcsolatot a rendőrség életéből Juhász István, a 40 éves tapasztalattal rendelkező szakember jelenleg is egy térségi közbiztonsági program vezetője. Mint mondta, a korábbi időszakban a rendőri vezetőknek szinte kötelességük volt megjelenni sport-, vagy kulturális rendezvényeken, s nem csak protokolláris céllal. Az élet minden területén jelen voltak a prevenciót, megelőzést szolgáló kezdeményezések, ma ennek nyomát sem látni, vagy ha van is, hatástalan a közhangulat szempontjából. Ma a rendőrség civil kapcsolatai szegényemásik megszólaló a „cigánybűnözést” hozta elő, amire az előadók úgy vélekedtek, hogy a megkülönböztetés súlyos következményekkel járhat, indokolatlan, ráadásul azért is sántít a dolog, mivel nem csak a cigányságot kell okolni azokért a társadalmi hibákért, amelyeket a politika évtizedek óta nem tud megoldani. Volt, aki a miskolci kapitány meghurcolását kifogásolta, s volt, aki felvetette, hogy a mindenkori politikai vezetés gúzsba köti a rendőrség cselekvőképességét, megbénítja szakmaiságát Volt, aki szerint a fiatal, nyugállományú rendőrök tudására építeni kellene, ezzel szemben nem kívánatos személyek a helyi kapitányságokon. Ha hiányzik kétezer rendőr, hogyan lesz ezerrel több az utcákon? - kérdezte valaki a rendőrségi nyilatkozatokra reagálva. Elhangzott, hogy Salgótarjánban három éve nincs közbiztonsági koncepció. A civil szervezetek ezért azt kérik a város vezetőitől, hogy hirdessenek meg egy ilyen programot, s bocsássák széles körű társadalmi vitára. A Civil Kerekasztal és a polgári kör vállalja, hogy a véleményeket csokorba kötve megküldi az illetékeseknek. Szorgoskodnak a faluszépítök Ságújfalun Szenográdi Ferenc A községben 1988 júniusa óta működik a Faluszépítő és Művelődő Egyesület. Akkoriban még nem volt gyakori az ilyen kezdeményezés, a civil szervezetek jóval kevesebb számban működtek. Alapítója Pinczés Rudolf hivatásos rendőr volt, ami szintén furcsaságnak számított az 1980-as években. A fiatal kezdeményezőket lelkesen támogatták a falu idősebb lakói: Ondrék András bácsi - aki a falu honismeretéről könyvet is adott ki - mindenben segítette munkájukat, Gyurkó Sándorné, Ibolya néni, aki szervező- készségével, a rendezvényeken pedig sütés-főzésével adott lendületet a társaságnak. Az egyesület tagjai lelkesen kezdtek hozzá a falu értékeinek feltérképezéséhez, kulturális programok szervezéséhez. Első jelentős bemutatkozásuk az 1988. augusztus 20-ai ünnepély volt, amivel a „piros betűs” ünnepeket szerették volna újra visszahozni a faluba: játszóházzal, Szent István-emlékműsor- ral, régi aratási szokások bemutatásé-. val és az új kenyér szegésével. A falu szívében, a csodálatos természeti környezetben található, 1770-ben épült késő barokk kúria igen elhagyatott állapotban volt, pedig a posta, tanácsi kirendeltség, MSZMP és MHSZ - klubhelyiség, orvosi rendelő és italbolt működött benne. Az egyesület vezetői felkutatták az épület és tulajdonosainak történetét, felvették az akkori Országos Műemlékvédelmi Hivatallal a kapcsolatot, s újra kérték az épület műemléki védelmét. Tagjai lettek a Város- és Faluvédők Szövetségének, Ráday Mihály városvédő műsorában is bemutatták az épületet. Pályázatokat írtak az épület felújításának elősegítése érdekében, társadalmi munkákat szerveztek. Az épület és környéke ma is a falu ékessége. 1991-ben rendezték meg az első faluszépítő tábort, melynek köszönhetően azóta is minden év júniusában 40 fiatal részvételével dolgoznak délelőttönként a falu közterületein a faluszépítők. Nekik köszönhetően újult meg annak idején a kis kastély tornáca és kerítése, a templom körüli kerítés, de részt vettek az iskola régi tetőszerkezetének lebontásában, a temető takarításában, a közkutak és tűzcsapok festésében, a hidak korlátainak festésében, az önkormányzat tulajdonában lévő régi parasztházak felújításában és számos más, a falut szépítő tevékenységet végeztek. Az egyesület táborozóinak nevéhez fűződik a Ságújfalu - Kishartyán közötti útszakasz melletti pihenőhely kialakítása is, ahol kellemes nyársalá- sokat, közös játékokat szoktak a tábor zárásakor tartani. Hatodik éve a füleki Oppidium Fileck polgári társulással együttműködve füleki gyerekek is részt vesznek a táborban, s a nyaranta szervezett füleki várszépítő táborban is aktív résztvevők öt-öt ságújfalusi diák közreműködésével. 1991-ben kezdődött meg a kapcsolat- felvétel az erdélyi Bethlen városka magyar műkedvelő csoportjával, melynek eredményeként 1992 nyarán egy autó- busznyi erdélyi csapat érkezett a faluba. Az önkormányzattal karöltve hét alkalommal fogadták a településen a bethlenieket, s hét alkalommal látogattak el eddig a mezőségi kisvárosba egyegy autóbusszal. Számos baráti szál fűződött, a kapcsolatnak köszönhetően még házasság is született a települések közötti barátságból. A megyében is igyekeztek jó kapcsolatokat kialakítani. Először a magyar- nándori, majd a hollókői egyesülettel alakítottak ki közös programokat. 1992-től összesen nyolc községi kalendáriumot adott ki az egyesület - pályázati pénzekből és egyesületi tagok adományaiból készültek el a több mint 200 oldalas könyvek. Két honismereti kiadványt és szórólapot jelentettek meg. Az egyesület és az iskola összefogásának eredményeként évente eredményesen szerepeltek a ságújfalusi diákok a Város- és Faluvédők Szövetségének országos ifjúsági pályázatain. A kiemelkedő díjakon túl óriási eredménynek számított, hogy a budai vár Történeti Múzeumának a kiállításain is láthatóak voltak a ságújfalusi makettek, gobelinek, a falut bemutató írásos pályaművek. Ki hitte volna, hogy itteni 10-12 éves gyerekek által készített linómetszetek is függtek a budai vár falán? Az országos városvédő táborokban - a sok díjazottnak köszönhetően - mindig törzshelyük volt az itteni diákoknak. Kántól Nyíregyházáig, Szanticskától Fertődig látható kezeik munkája egy-egy parasztházon, kastélyt körülvevő kerítésen, kandeláberen. Legbüszkébbek az ifjak arra, hogy részt vehettek a határon túli magyar hasonló kezdeményezések létrehozásában is: Fülek után az erdélyi Torockón is rendszeressé vált a tábor szervezése. Nem kisebb feladatban vesznek részt, mint a Szt. Teréz Gyermekotthon (Böjté Csaba egyik árvaháza) épületének felújításában és rendben tartásában. Az egyesület munkáját országosan is elismerik. 2004 decemberében Kós Károly-díjat kapott az egyesület, legutóbb pedig 2008 nyarán vehették át Tapolcán az egyesület 20 éves évfordulójának emlékére a Város- és Faluvédő Szövetség elismerő oklevelét. A faluszépítő és művelődő egyesület motorja Pinczésné Kiss Klára, aki férje tragikus halálát követően 1995-től irányítja, szervezi a közösség életét. Dr. Rafael Károly és Juhász István
