Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-25 / 70. szám

2009. MÁRCIUS 25., SZERDA ITATFT PT rvii#iPj|jPj JL Elévült Tasnádi ügye Elévülés miatt utasította el Tasnádi Péter tíz évvel ezelőtti maffia­ügyében a büntetés súlyosítására irányuló perújítást a Pest Megyei Bíróság első fokon. 2002-ben Tasnádit négy és fél év börtönre ítélték. 2007-ben két és fél évre mérsékel­ték a már letöltött büntetést, arra hivatkozva, hogy Tasnádi agysorvadásban szenvedett. Megvannak a kormányfőjelöltek kormányválság Egyre nagyobb az esélye az előrehozott választásnak A jelöltek: Glatz Ferenccel az SZDSZ-nek vannak fenntartásai, Surányi Györggyel több pártnak is, értesüléseink szerint Vértes András a legesélyesebb Gyűlöletbeszéd: nem lesz alkotmánymódosítás EGYÉRTELMŰVÉ vált a parla­mentben, hogy az Ország- gyűlés nem fogja megsza­vazni azt a kétharmados al­kotmánymódosítást, amely a gyűlöletbeszéd elleni, a jelenleginél hatékonyabb fellépés megteremtését ten­né lehetővé. Az MSZP-n kí­vül senki sem támogatta a törvényjavaslatot. Március 15.: panaszok az ombudsmannak A független Rendészeti Pa­nasztestülethez 30 panasz érkezett eddig a március 15-i rendőri Intézkedések­kel kapcsolatban. Főként az igazoltatást, a kényszerin­tézkedést, a fogva tartás kö­rülményeit és az adatrögzí­tést kifogásolták. Szabó Má­té ombudsman polgári en­gedetlenségnek tartja a be­kiabálást, és szerinte a rendőröknek bocsánatot kell kérniük azoktól, akiket emiatt eljárás alá vontak. Megállapodott Barak és Netanjahu megállapodást írt alá a koalíciós kormányzásról Benjámin Netanjahu kijelölt Likud-párti izraeli minisz­terelnök és Ehud Barak, a Munkapárt vezetője. Ennek értelmében a Likud kötelezi magát a palesztinokkal való béketárgyalások folytatásá­ra, és a velük korábban megkötött egyezmények tiszteletben tartására. Netanjahu végre kormányozhat Glatz Ferenc, Surányi György és Vértes András az MSZP elnökségének hivatalos jelöltjei a miniszterelnöki posztra. Vég Márton Megnevezte a jelöltjeit az MSZP elnöksége a miniszterelnöki posztra. Gyurcsány Ferenc párt­elnök sorolta a neveket: Glatz Fe­renc, az MTA korábbi elnöke, Surányi György volt jegybank el­nök és Vértes András, a GKI Gaz­daságkutató Rt. elnöke. Ez a párt­elnök közlése szerint csupán al­fabetikus sorrend. „Mindegyikük tud már a jelölésről. Valamennyi­en bizonyították, hogy alkalma­sak lennének a posztra” - indo­kolta Gyurcsány a döntést. Délelőtt még Surányi György volt jegybankelnök, Békési Lász­ló és Bokros Lajos egykori pénz­ügyminiszterek, valamint Mé­száros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora tűntek befutónak. Úgy tudni, hogy Békésivel és Bokrossal az MSZP-nek, míg Mé­szárossal az SZDSZ-nek volt baja. A kudarcos tárgyalásokat látva mindenesetre a liberálisok lazí­tottak az új kormányfő megneve­zésére adott határidőn. Gusztos Péter SZDSZ-frakcióvezető- helyettes szerint a potenciális mi­niszterelnököt „lehetőség szerint” csütörtökig kellene megtalálni. Surányi Györggyel már min­denki túlesett az első tapogatózó beszélgetésen: Orbán Viktor Fi- desz-elnök hétfő este, Fodor Gá­bor SZDSZ-elnök kedd reggel, Gyurcsány Ferenc pedig ismeret­len időpontban, de tárgyalt az egykori jegybankelnökkel. Mind­ez azt erősítette, hogy Surányi a legesélyesebb jelölt a miniszterel­nöki székre. Orbán azonban sze­mélyesen is közölni akarta vele a Fidesz álláspontját, miszerint nem támogatnak háttérmutyik nyomán létrejövő kormányt. „A magyar embereknek nem lenne lehetőségük Surányi Györgyről és programjáról szavazni, így csak egy illegitim, ingatag, átme­neti kormány tudna létrejönni” - magyarázta Szijjártó Péter. A Fi­desz szóvivője hozzátette: ez név­től, illetve minden személyes ügy­től függeüen. Fodor Gábor sem tulajdonított nagy jelentőséget a Simányival va­ló találkozásnak, mondván, szo­kott beszélgetni a volt jegybankel­nökkel gazdasági kérdésekről. „Most más témákban is kikértem a véleményét a helyzet miatt” - fo­galmazott az SZDSZ elnöke. Ugyanakkor leszögezte, hogy ő tárgyalhat bárkivel, de új minisz­terelnököt az MSZP-nek kell jelöl­nie. Ezért Surányira egyelőre ér­demesebb úgy tekinteni, mint akit az SZDSZ biztosan támogat­na, de a szocialistáknak még kell idő, hogy körbejárják a kérdést Az MSZP-ben azonban nem egy­értelmű Surányi György támoga­tása, a mostani helyzetben akár húsznál is többen kiszavaznának a frakcióból, ha ő lenne a jelölt. Ez azért fontos, mert Surányi csak feltételekkel vállalná el a minisz­terelnöki posztot: garanciát sze­retne kapni arra, hogy az új kabi­net nem lesz a pártok céltáblája. Erre azonban hiába vár garan­ciát, főleg az után, hogy a tavalyi nemzeti csúcson Surányi kifej­tette: elvenné a 13. havi nyugdí­jat és a közalkalmazottak 13. ha­vi bérét, a közszférában befa­gyasztaná a béreket, és az egész­ségügyi hozzájárulást alanyi kö­telezettséggé tenné. Egyszerre lesz a hazai és az EP-választás? a Fidesz azt szeretné, ha az európai parlamenti (EP) vá­lasztásokkal egyidejűleg megejthető lenne az előreho­zott parlamenti választás is. AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSOKAT június 4-7. között kell meg­tartani Mivel nálunk vasár­nap a választások napja, így június 7-e a befutó. A köztár­sasági elnöknek a választás napját legalább 72 nappal korábban kell bejelentenie. Ezért csütörtöknek közjogilag annyi a jelentősége, hogy a köztársasági elnök ekkor tűzi ki az EP-választás napját sólyom László azonban - ha eredménytelen lenne az MSZP és az SZDSZ tárgyalá­sa - az erre a napra „ időzí­tendő” előrehozott parla­menti választást nem jelent­heti be egyúttal Hiszen ah­hoz előbb fel kell oszlatni a parlamentet, amire még az­nap, még az elnöki bejelen­tést megelőzően nyilvánva­lóan nem lesz mód. Kétharmados döntéssel rövidítenének LERÖVIDÍTENÉ az országgyű- lési választások kiírásának törvényi határidejét a Fidesz és a KDNP, hogy a júniusi európai parlamenti válasz­tással egy időben lehessen megtartani egy előrehozott parlamenti voksolást - jelen­tette be Szijjártó Péter, a Fi­desz szóvivője. Ha a parla­ment az április 20-i ülésig döntene erről a kétharma­dos módosításról, június 7-én meg lehetne tartani az előrehozott választásokat. A Fidesz és a KDNP ezért azt kezdeményezi, hogy 72 nap­ról rövidítsék 42 napra ezt az időszakot. az mszp-frakció jelezte: nem támogatják az ötletet. Külső támogatást kap az új kormány az MDF-től? az MDF elnöke kizárta annak lehetőségét, hogy az MSZP-vel biztosítsák az alakuló új kor­mányparlamenti többségét „Még abban az esetben sem te­szünk így, ha az MSZP-nek és az SZDSZ-nek nem sikerül megállapodnia” - jelentette ki Dávid Ibolya, miután egyezte­tett Gyurcsány Ferenccel. Hoz­zátette: biztosan nem szavaz­nak nemmel a Gyurcsány ellen benyújtandó konstruktív bizal­matlansági indítványra, azon­ban azt csak az új kormányfő jelölt személyének és program­jának ismeretében döntik el, hogy támogatják-e. Összeomlanak az európai kormányok bizalmi szavazás Egy tévériport miatt bukott meg tegnap a cseh kabinet Elveszítette a bizalmi szavazást a parlamentben, és így megbukott tegnap az Európai Unió soros el­nökségét betöltő cseh kormány. Ezt követően Václav Klaus állam­főn múlik, kit bíz meg az új kor­mány megalakításával, de min­den bizonnyal előrehozott válasz­tásokat ír majd ki nyárra. Uniós ügyekben azonban nem fenyeget zűrzavar, nem lesz szükség arra, hogy egy másik tagállam vegye át a soros elnöki tisztséget A jobbközép kabinetről az el­lenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt azért kezdeményezett bizal­mi szavazást, mert szerintük a kormány korrupt, és nem képes az ország felelős vezetésére. A kétszáz fős képviselőházban 97 vokssal bíró szociáldemokraták­nak jó esélyük volt megbuktatni a 96 szavazattal rendelkező jobb­közép kormánykoaticiót. A hatá­lyos szabályok szerint a kabinet megdöntéséhez 101 szavazatra volt szükség: a kormány sorsát a hét független képviselő szavaza­ta döntötte el. A cseh köztévé nemrég titkos felvételeket készített arról, hogy a kormányt támogató egyik függet­len képviselő nem tud elszámol­ni a különböző háttértanulmá­nyok elkészítésére felvett pénzek­kel. A botrányt az váltotta ki, hogy Mirek Topolánek kormányfő egyik közeli munkatársa nemrég arra kérte az újságírót, hogy ne adja le a tudósítást. ■ M. V. £ •c Mirek Topolánek elfogadta a szavazás eredményét. Új választás várható. Csendesebb ellenzéki ügyek a bíróságon „Okkal tart Gyurcsány Ferenc az igazságszolgáltatás szereplőitől, ha már most olyan kijelentések­re kell ragadtatnia magát, hogy részrehajló és a Fidesznek meg­felelő döntéseket hoz a bíróság és ügyészség” - adott hangot vé­leményének Balsai István. A fi- deszes politikus szerint ha a „bu­kott miniszterelnök” körbenéz, tucatszámra láthatja politikus- társait, akik „nehéz bilincsben” töltik büntetésüket, várják tár­gyalásukat vagy a vádiratot. Balsai felsorolásában szerepelt Hunvald György VII. kerületi polgármester letartóztatása, a Kulcsár- és a Zuschlag-ügy is. A miniszterelnök az MSZP szombati kongresszusán mond­ta, hogy „úgy tűnik, mintha mentenék a Fideszhez kötődő disznóságokat, másrészt részre- hajlóan eljárás alá vonják, bün­tetik a Fidesz ellenfeleihez tarto­zókat”. Gyurcsány Ferenc kije­lentését a legfőbb ügyész és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is visszautasította. Az MSZP szerint viszont az ellen­zékieknek is vannak bírósági ügyeik. „Az ügyészségek és a bírósá­gok által folytatott, az ellenzéki képviselőkhöz köthető eljárá­sokról a nyilvánosság szinte so­hasem értesül, holott ilyen ügyek is folynak szép számmal” - mondta Bárándy Gergely, az MSZP elnökségi tagja. ■ V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom