Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-21 / 67. szám

2009. MÁRCIUS 21., SZOMBAT 3 NÓRGÁD MEGYE Ut a munkához: remények és aggályok (Folytatás az 1. oldalról.) ha nem tudunk számukra munkát biztosítani rendelke­zésre állási támogatásban ré­szesülnek, húsz fő marad szoci­ális segélyen - fejtette ki Ro­mán István. Mint mondta, a munkások fel­adata többek között a belterüle­ti ingatlanok kaszálása, a sze­métszedés, az árkok tisztítása, játszótér építése, járdafelújítás, urnasírhelyek kialakítása, park- és temetőfenntartás lesz, vala­mint gyümölcsös telepítését is tervezik. A település közfoglal­koztatási terve elkészült, ebben heti bontásban szerepelnek a - az elvégzendő feladatok, az anyagot a pásztói munkaügyi központhoz nyújtották be jóvá­hagyásra.- A program célja, hogy mun­kához juttassa az embereket jó, de úgy érzem, hogy kiforratlan, életszerűden, ugyanis a felada­tok elvégzéséhez szükséges esz­közöket és anyagköltségeket nem finanszírozza, azokat az ön- kormányzatoknak kell maguk­ra vállalniuk - hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: - Szá­mításaim szerint csak a munka- védelmi felszerelés közel 20 ezer forintba kerül fejenként, emel­lett melegedő és öltöző helyisé­get kell biztosítani, szerszámo­kat kell vásárolni. Román István elmondta, hogy Tar esetében a nyolcvan személy munkabére közel 62 millió fo­rint lesz évenként, amit az állam finanszíroz, azonban egyéb költ­ségekre a falunak öt-hat millió forintot kell biztosítania. A köz­ségnek még vannak tartalékai, amiket erre tud fordítani, azon­ban a legtöbb település nem tud­ja vállalni a kiadásokat. - Szin­tén nagy feladat lesz munkára szoktatni olyan személyeket, akik már évek óta segélyen él­nek, sőt akad köztük olyan is, aki még a szüleit sem látta so­sem dolgozni, így nehezére esik reggel fél nyolctól délutánig „ro­botolni” - fogalmazott a polgár- mester, hozzáfűzve: - Amennyi­ben valaki nem akar dolgozni, rendkívüli felmondással elküld­hető, ezt követően pedig semmi­lyen juttatás nem jár neki. Fogyasztók fóruma Pásztó. „Amit a fogyasztónak tudni kell!” címmel tartanak kistér­ségi fogyasztói fórumot - a 2009. évi Fogyasztóvédelmi Hetek rendezvénysorozatának keretein belül - a Teleki László Művelő­dési Központban március 24-én, kedden 14 órai kezdettel. A prog­ramon a nyugdíjas klubvezetők is jelen lesznek. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak! Előadás a kenyérről Salgótarján. A Bibliaklub március 26-ai, csütörtöki összejövetelén 17.00 órai kezdettel „Többet, mint 3,60-as kenyér!” címmel tart előadást Fenyvesi Péter Pál. A programnak a József Attila Műve­lődési és Konferencia- központ ad otthont. Holocaust-túlélő előadása Balassagyarmat Március 26-án délelőtt Irv Roth New York-i holo­caust-túlélő tart interaktív előadást a Szent-Györgyi Albert Gim­názium és Szakközépiskolában a vészkorszakról. Míg a túlélő be­szél, a diákok maszkokat, képeket, rajzokat készítenek. Irv Roth előadásai alatt megdöbbentő műalkotások születtek már. Még megtekinthető Salgótarján. A Gyüre Nándor festményeiből nyílt kiállítás március hónapban folyamatosan látogatható a József Attila Művelődési Központ Üvegcsarnokában. Falubusz a közösségért Végeláthatatlanul lángolt a táj Gyakorlatilag körbeégették Bátonyterenyét március 19-én a felelőtlen gyújtogatok. Csengerháza környé­kén például egy bozóttűz a viharos szélben pillanatok alatt átterjedt a közeli fenyvesre is. Az idén egyébként ezen a napon vonultak a legtöbbször - összesen tizen­négyszer - a salgótarjáni tűzoltók. Schveiczer K. NÓgrád megye. - Bátonyterenye környékét gyakorlatilag körbe­égették a felelőtlen gyújtogatok, akiket sajnos nem sikerült tet- tenérni. Szinte megállás nélkül egyik helyszínről a másikig vo­nultak egységeink. A tűz szinte minden esetben száraz fűben, bozótosban, nádasban keletke­zett, továbbterjedését a gyakran felerősödő szél is segítette. Az égő területek fél-kilenc hektá­rig terjedtek. Érdekesség, hogy a 23-as főút mellett a lánglova­gok szakadó hóesésben „birkóz­tak” egy nádastűzzel - tudatta Antal István, a salgótarjáni tűz­oltóság szóvivője. A napra mégis az ^ a Bátonyterenye-Csengerháza környéki bozóttűz tette fel a ko­ronát, amelyről 17.36-kor érke­zett bejelentés. A tűzoltók veze­tője, Angyal Tibor őrnagy az egyes számú riasztási fokozatot röviddel a kiérkezésük után hármasra emelte. A felerősödő, viharos erejű szél ugyanis pilla­natok alatt a közeli feny­veserdőbe továbbította a lángo­kat. Az ekkor már nyolc hektá­ron lángoló fű és bozótos mel­lett - egy hektárnyi területen - az erdő aljnövényzete is kigyul­ladt, s egy részen még a fák ko­ronája is égett. A helyszínre a salgótarjáni tűzoltók három gépjárműfecs­kendővel és az erdőtüzek megfé­kezése során használatos jármű­vel vonultak, de Hatvanból és Gyöngyösről is elindult egy-egy egység, s a megyei ügyeletes a pásztói önkéntes tűzoltóságot is riasztotta. Mielőtt azonban a se­■ ■■ gítség megérkezett volna - a vo­nulási idő 45 perc -, amilyen gyorsan feltámadt a szél, olyan gyorsan el is ült, így sikerült kö­rülhatárolni és lecsillapítani a tüzet. Az ezzel felszabadult erő­ket azonban három újabb bátonyterenyei tűzesethez kel­lett irányítani.- A héten eddig összesen 36 alkalommal vonultunk - és még előttünk a hétvége... Kérünk mindenkit a körültekintő, fe­gyelmezett magatartásra! Aki tüzet gyújt, az tartsa be a szabá­lyokat! Erős szélben semmiképp ne kezdjünk „bozótégetésbe”, mert az beláthatatlan következ­ményekkel járhat - hangsúlyoz­ta Antal István, a salgótarjáni tűzoltóság szóvivője. Szátok község néhány napja Balassagyarmaton, az Opel autó- kereskedéstől vette át a lakossá­got szolgáló falubuszt, egy kilenc- személyes Opel Vivarót. Nagy esemény ez a kis falu életében, hiszen a falugondnoki szolgálat a jövőben számos feladatot láthat majd el: az étkeztetés, a házi se­gítségnyújtás, a családsegítés, az egészségügyi ellátás, a művelő­dés, a sport, a szabadidős tevé­kenységgel kapcsolatos feladatok ellátására is alkalmas a jármű. Szalonkasirató Tálalták már a feketelevest... Nehezen jön a tavasz, a Mátra bércein még hó fehérük, regge­lente a pocsolyákra jéghártyát húz a fagy, de azért kedvező je­lek is akadnak: kipattantak a fűzbarkák, nyílik a martilapu, énekelnek a feketerigók, az er­dei pintyek, sorra érkeznek dél­ről a vándormadarak. Immár harmadik hete sűrűsödnek e je­lek, s ugyanolyanok, mint más­kor - csakhogy ez a tavasz né­ma. Puskalövés ugyanis nem morajlik végig a völgyek fe­lett, hogy hírül adja: a tava­szi szalonkahúzás idején já­runk. Uniós madárvédelmi el­várásokra hivatkozva tilos idén e hosszúcsőrű vadásza­ta - érdekes módon Ausztri­ában és Szlovákiában nem az. A földközi-tengeri térség uniós országaiban még a statisztika szerint is ötmil­lió szalonkafélét mészárol­nak le évente - miért és ki­nek fáj hát akkor a mi évi pár ezerre tehető, a tavaszi vonulás idejére puskavégre kerülő sza­lonkánk? Miképpen lehetett rá­kényszeríteni a hazai vadásztár­sadalomra ezt a minden tekin­tetben rossz döntést? Hiszen itt nem az eredmény, a harmincde­kás madár számít - bár húsle­vesnek igen ízletes - hanem a hosszú őszi-téli álomból ébredő természet apró rezdüléseinek megfigyelése! Hogyan fakadnak a lombok, miképpen nyílnak az első virágok az avarszinten, mely madárfajok érkeznek meg egymás után? Lesz-e a barázda- billegető csilingelő kiáltása után áprilisra kakukkszó? Aztán, ha a vadászat lehetőségét is meg­adja mindezek mellé Szent Hu­bertus, az már külön öröm, hát még meg is lőni a madarat... Nehezen jön a tavasz, a szalon­kát csak nézhetjük idén, ami va­dászembernek olyan, mint nyári tengerparton a gumicsizma: a helyszín lehet tökéletes, de a lé­nyeg megtapasztalhatatlan... (Folytatás az 1. oldalról.) be sem megy az eladótérbe. Koós Zoltánná - aki a megye- székhely egyik családi házas övezetében lakik - jobbján a há­roméves kislánya, arcán mint­ha szégyenlős lenne a mosoly, de nem utasítja vissza a kér­dést: háztartásvezetőként ki- sebb-nagyobb szükségintézke­déseket esetleg életbe léptetett, amióta hozzánk is beszökött a válság? - Szükséghelyzet nincs, nem is szűkölködünk, mert ezt semmiképpen nem mondhatja addig az ember, amíg azt főz, amit akar, fizeti a számláit, s nem okoz gondot új­ra cserélni a tönkrement mik­rohullámú sütőt. A szinten- tartáshoz elengedhetetlen a családi kassza szigorúbb veze­tése, a kiadások mérséklése. S ezt leginkább az energiafel­használás csökkentésével és az olcsóbb élelmiszerek beszerzé­sével tudjuk elérni. Gázzal fű­tünk, de nem minden helyiség­ben egyformán: a kislány szo­bája, a nappali és az étkező me­legebb, máshol tizennyolc fok­kal beérjük. Ennivalóért a piac­ra megyek, a húsféle például elég gyakran akciós. Szerintem ez éppen a válsággal függ ösz- sze, hisz' hiába akarnak ugyan­olyan mennyiséget a régi áron adni, ha kevesebb az emberek pénze. Nem? Cs. Anikó lakóhelyén, Bátonyterenyén el tudna képzel­ni olyan nőklubot, ahol a spóro­lás fogásaira tanítanák meg a gyengébb nem képviselőit. Úgy véli, népszerű lenne egy ilyen közösség, mert a fiatalabbak ha­dilábon állnak ezzel a „tudo­mánnyal”. Hiánypótló megoldá­suk most is van: - Addig, míg valaki elszánja magát arra, hogy ezt megszervezze, mi azért össze-összejövünk a lakótelepi barátainkkal és átadjuk egymás­nak a bevált receptjeinket. Viszonylag jó azoknak a csalá­doknak a helyzete, ahol a házi pénzügyi manőverek - még ha gyakrabban kell is alkalmazni - elégségesek a kiadások biztos fe­dezetének megteremtésére. Nyilvánvaló azonban, hogy a ba­jok sűrűsödése, a fizetésképte­lenség nyomása sajnos, mind többeket sújt, főleg azokban az otthonokban, ahol a férj vagy a feleség elvesztette az állását. Kiss Bertalanná hat hónapja ál­lástalan, fuvarozó férje is keve­sebbet hoz haza az utóbbi idő­ben, s már azon gondolkodnak, hogy eladják szécsényi házukat, s elköltöznek Pest megyébe. Az asszony most reménykedik, hogy egy városkörnyéki állattar­tó telepre felveszik gondozónak, ha mégse, valószínűleg meghir­detik ingatlanukat. Juhászné Kincses Helén, a Vö­röskereszt megyei igazgatója ér­deklődésünkre elmondta, hogy mostanában érezhetően több se­gélykérő levelet kapnak. A rászo­rulók részben élelmiszert szeret­nének kapni, illetve közüzemi tartozásaik miatt panaszkodnak. Más kérdés, hogy az utóbbiak törlesztéséhez, kifizetéséhez nem ezt az utat, más megoldást kell találniuk. A segélyek, támo­gatások iránti igények a legtöbb településen, így például Litkén is megnőttek. Az I|>oly-parti köz­ségben a lakosság hatvanöt szá­zaléka hátrányos helyzetű. Az elszegényedés aggasztó je­leit tapasztalják a családsegítő szolgálatok, melyek közvetlen kapcsolatban vannak az érintett rétegekhez tartozókkal. Holecz Istvánná, a salgótarjáni kistérsé­gi szociális és gyermekjóléti köz­pont igazgatója érdeklődésünk­re elmondta, hogy a pénzhiány mindinkább rontja az életminő­séget azoknál a családoknál, ahol eddig is munkanélküli volt egyik, másik, vagy - ami sajnos nem ritka - mindkét szülő. Kis­térségi szinten tizennyolc csa­ládgondozó huszonhat faluban tartja a kapcsolatot a hátrányos helyzetűekkel, akiknek mentő­övet csak a különböző támogatá­sok jelenthetnek. A balassagyarmati család- és gyermekjóléti szolgálat főként azon méri le a pénzszűke, a meg­élhetési nehézségek terebélye- sedését, hogy adósságkezelési szolgáltatását többen igényük. A közvetlen okok - mint Kajdi Lászlóné, szakmai vezetőtől megtudtuk - közüzemi díjhátra­lékok, illetve lakbértartozások. A forgalomnövekedés további hangsúlyos összetevője mögött azok vannak, akik napi gondja­ikkal gyors segítség reményé­ben jönnek ide. Sok esetben va­lóban azonnali beavatkozás szükséges, mert a gyermekek­nek legalább kenyér és tej kell...

Next

/
Oldalképek
Tartalom