Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 50-75. szám)
2009-03-21 / 67. szám
2009. MÁRCIUS 21., SZOMBAT 3 NÓRGÁD MEGYE Ut a munkához: remények és aggályok (Folytatás az 1. oldalról.) ha nem tudunk számukra munkát biztosítani rendelkezésre állási támogatásban részesülnek, húsz fő marad szociális segélyen - fejtette ki Román István. Mint mondta, a munkások feladata többek között a belterületi ingatlanok kaszálása, a szemétszedés, az árkok tisztítása, játszótér építése, járdafelújítás, urnasírhelyek kialakítása, park- és temetőfenntartás lesz, valamint gyümölcsös telepítését is tervezik. A település közfoglalkoztatási terve elkészült, ebben heti bontásban szerepelnek a - az elvégzendő feladatok, az anyagot a pásztói munkaügyi központhoz nyújtották be jóváhagyásra.- A program célja, hogy munkához juttassa az embereket jó, de úgy érzem, hogy kiforratlan, életszerűden, ugyanis a feladatok elvégzéséhez szükséges eszközöket és anyagköltségeket nem finanszírozza, azokat az ön- kormányzatoknak kell magukra vállalniuk - hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: - Számításaim szerint csak a munka- védelmi felszerelés közel 20 ezer forintba kerül fejenként, emellett melegedő és öltöző helyiséget kell biztosítani, szerszámokat kell vásárolni. Román István elmondta, hogy Tar esetében a nyolcvan személy munkabére közel 62 millió forint lesz évenként, amit az állam finanszíroz, azonban egyéb költségekre a falunak öt-hat millió forintot kell biztosítania. A községnek még vannak tartalékai, amiket erre tud fordítani, azonban a legtöbb település nem tudja vállalni a kiadásokat. - Szintén nagy feladat lesz munkára szoktatni olyan személyeket, akik már évek óta segélyen élnek, sőt akad köztük olyan is, aki még a szüleit sem látta sosem dolgozni, így nehezére esik reggel fél nyolctól délutánig „robotolni” - fogalmazott a polgár- mester, hozzáfűzve: - Amennyiben valaki nem akar dolgozni, rendkívüli felmondással elküldhető, ezt követően pedig semmilyen juttatás nem jár neki. Fogyasztók fóruma Pásztó. „Amit a fogyasztónak tudni kell!” címmel tartanak kistérségi fogyasztói fórumot - a 2009. évi Fogyasztóvédelmi Hetek rendezvénysorozatának keretein belül - a Teleki László Művelődési Központban március 24-én, kedden 14 órai kezdettel. A programon a nyugdíjas klubvezetők is jelen lesznek. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak! Előadás a kenyérről Salgótarján. A Bibliaklub március 26-ai, csütörtöki összejövetelén 17.00 órai kezdettel „Többet, mint 3,60-as kenyér!” címmel tart előadást Fenyvesi Péter Pál. A programnak a József Attila Művelődési és Konferencia- központ ad otthont. Holocaust-túlélő előadása Balassagyarmat Március 26-án délelőtt Irv Roth New York-i holocaust-túlélő tart interaktív előadást a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskolában a vészkorszakról. Míg a túlélő beszél, a diákok maszkokat, képeket, rajzokat készítenek. Irv Roth előadásai alatt megdöbbentő műalkotások születtek már. Még megtekinthető Salgótarján. A Gyüre Nándor festményeiből nyílt kiállítás március hónapban folyamatosan látogatható a József Attila Művelődési Központ Üvegcsarnokában. Falubusz a közösségért Végeláthatatlanul lángolt a táj Gyakorlatilag körbeégették Bátonyterenyét március 19-én a felelőtlen gyújtogatok. Csengerháza környékén például egy bozóttűz a viharos szélben pillanatok alatt átterjedt a közeli fenyvesre is. Az idén egyébként ezen a napon vonultak a legtöbbször - összesen tizennégyszer - a salgótarjáni tűzoltók. Schveiczer K. NÓgrád megye. - Bátonyterenye környékét gyakorlatilag körbeégették a felelőtlen gyújtogatok, akiket sajnos nem sikerült tet- tenérni. Szinte megállás nélkül egyik helyszínről a másikig vonultak egységeink. A tűz szinte minden esetben száraz fűben, bozótosban, nádasban keletkezett, továbbterjedését a gyakran felerősödő szél is segítette. Az égő területek fél-kilenc hektárig terjedtek. Érdekesség, hogy a 23-as főút mellett a lánglovagok szakadó hóesésben „birkóztak” egy nádastűzzel - tudatta Antal István, a salgótarjáni tűzoltóság szóvivője. A napra mégis az ^ a Bátonyterenye-Csengerháza környéki bozóttűz tette fel a koronát, amelyről 17.36-kor érkezett bejelentés. A tűzoltók vezetője, Angyal Tibor őrnagy az egyes számú riasztási fokozatot röviddel a kiérkezésük után hármasra emelte. A felerősödő, viharos erejű szél ugyanis pillanatok alatt a közeli fenyveserdőbe továbbította a lángokat. Az ekkor már nyolc hektáron lángoló fű és bozótos mellett - egy hektárnyi területen - az erdő aljnövényzete is kigyulladt, s egy részen még a fák koronája is égett. A helyszínre a salgótarjáni tűzoltók három gépjárműfecskendővel és az erdőtüzek megfékezése során használatos járművel vonultak, de Hatvanból és Gyöngyösről is elindult egy-egy egység, s a megyei ügyeletes a pásztói önkéntes tűzoltóságot is riasztotta. Mielőtt azonban a se■ ■■ gítség megérkezett volna - a vonulási idő 45 perc -, amilyen gyorsan feltámadt a szél, olyan gyorsan el is ült, így sikerült körülhatárolni és lecsillapítani a tüzet. Az ezzel felszabadult erőket azonban három újabb bátonyterenyei tűzesethez kellett irányítani.- A héten eddig összesen 36 alkalommal vonultunk - és még előttünk a hétvége... Kérünk mindenkit a körültekintő, fegyelmezett magatartásra! Aki tüzet gyújt, az tartsa be a szabályokat! Erős szélben semmiképp ne kezdjünk „bozótégetésbe”, mert az beláthatatlan következményekkel járhat - hangsúlyozta Antal István, a salgótarjáni tűzoltóság szóvivője. Szátok község néhány napja Balassagyarmaton, az Opel autó- kereskedéstől vette át a lakosságot szolgáló falubuszt, egy kilenc- személyes Opel Vivarót. Nagy esemény ez a kis falu életében, hiszen a falugondnoki szolgálat a jövőben számos feladatot láthat majd el: az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, az egészségügyi ellátás, a művelődés, a sport, a szabadidős tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátására is alkalmas a jármű. Szalonkasirató Tálalták már a feketelevest... Nehezen jön a tavasz, a Mátra bércein még hó fehérük, reggelente a pocsolyákra jéghártyát húz a fagy, de azért kedvező jelek is akadnak: kipattantak a fűzbarkák, nyílik a martilapu, énekelnek a feketerigók, az erdei pintyek, sorra érkeznek délről a vándormadarak. Immár harmadik hete sűrűsödnek e jelek, s ugyanolyanok, mint máskor - csakhogy ez a tavasz néma. Puskalövés ugyanis nem morajlik végig a völgyek felett, hogy hírül adja: a tavaszi szalonkahúzás idején járunk. Uniós madárvédelmi elvárásokra hivatkozva tilos idén e hosszúcsőrű vadászata - érdekes módon Ausztriában és Szlovákiában nem az. A földközi-tengeri térség uniós országaiban még a statisztika szerint is ötmillió szalonkafélét mészárolnak le évente - miért és kinek fáj hát akkor a mi évi pár ezerre tehető, a tavaszi vonulás idejére puskavégre kerülő szalonkánk? Miképpen lehetett rákényszeríteni a hazai vadásztársadalomra ezt a minden tekintetben rossz döntést? Hiszen itt nem az eredmény, a harmincdekás madár számít - bár húslevesnek igen ízletes - hanem a hosszú őszi-téli álomból ébredő természet apró rezdüléseinek megfigyelése! Hogyan fakadnak a lombok, miképpen nyílnak az első virágok az avarszinten, mely madárfajok érkeznek meg egymás után? Lesz-e a barázda- billegető csilingelő kiáltása után áprilisra kakukkszó? Aztán, ha a vadászat lehetőségét is megadja mindezek mellé Szent Hubertus, az már külön öröm, hát még meg is lőni a madarat... Nehezen jön a tavasz, a szalonkát csak nézhetjük idén, ami vadászembernek olyan, mint nyári tengerparton a gumicsizma: a helyszín lehet tökéletes, de a lényeg megtapasztalhatatlan... (Folytatás az 1. oldalról.) be sem megy az eladótérbe. Koós Zoltánná - aki a megye- székhely egyik családi házas övezetében lakik - jobbján a hároméves kislánya, arcán mintha szégyenlős lenne a mosoly, de nem utasítja vissza a kérdést: háztartásvezetőként ki- sebb-nagyobb szükségintézkedéseket esetleg életbe léptetett, amióta hozzánk is beszökött a válság? - Szükséghelyzet nincs, nem is szűkölködünk, mert ezt semmiképpen nem mondhatja addig az ember, amíg azt főz, amit akar, fizeti a számláit, s nem okoz gondot újra cserélni a tönkrement mikrohullámú sütőt. A szinten- tartáshoz elengedhetetlen a családi kassza szigorúbb vezetése, a kiadások mérséklése. S ezt leginkább az energiafelhasználás csökkentésével és az olcsóbb élelmiszerek beszerzésével tudjuk elérni. Gázzal fűtünk, de nem minden helyiségben egyformán: a kislány szobája, a nappali és az étkező melegebb, máshol tizennyolc fokkal beérjük. Ennivalóért a piacra megyek, a húsféle például elég gyakran akciós. Szerintem ez éppen a válsággal függ ösz- sze, hisz' hiába akarnak ugyanolyan mennyiséget a régi áron adni, ha kevesebb az emberek pénze. Nem? Cs. Anikó lakóhelyén, Bátonyterenyén el tudna képzelni olyan nőklubot, ahol a spórolás fogásaira tanítanák meg a gyengébb nem képviselőit. Úgy véli, népszerű lenne egy ilyen közösség, mert a fiatalabbak hadilábon állnak ezzel a „tudománnyal”. Hiánypótló megoldásuk most is van: - Addig, míg valaki elszánja magát arra, hogy ezt megszervezze, mi azért össze-összejövünk a lakótelepi barátainkkal és átadjuk egymásnak a bevált receptjeinket. Viszonylag jó azoknak a családoknak a helyzete, ahol a házi pénzügyi manőverek - még ha gyakrabban kell is alkalmazni - elégségesek a kiadások biztos fedezetének megteremtésére. Nyilvánvaló azonban, hogy a bajok sűrűsödése, a fizetésképtelenség nyomása sajnos, mind többeket sújt, főleg azokban az otthonokban, ahol a férj vagy a feleség elvesztette az állását. Kiss Bertalanná hat hónapja állástalan, fuvarozó férje is kevesebbet hoz haza az utóbbi időben, s már azon gondolkodnak, hogy eladják szécsényi házukat, s elköltöznek Pest megyébe. Az asszony most reménykedik, hogy egy városkörnyéki állattartó telepre felveszik gondozónak, ha mégse, valószínűleg meghirdetik ingatlanukat. Juhászné Kincses Helén, a Vöröskereszt megyei igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy mostanában érezhetően több segélykérő levelet kapnak. A rászorulók részben élelmiszert szeretnének kapni, illetve közüzemi tartozásaik miatt panaszkodnak. Más kérdés, hogy az utóbbiak törlesztéséhez, kifizetéséhez nem ezt az utat, más megoldást kell találniuk. A segélyek, támogatások iránti igények a legtöbb településen, így például Litkén is megnőttek. Az I|>oly-parti községben a lakosság hatvanöt százaléka hátrányos helyzetű. Az elszegényedés aggasztó jeleit tapasztalják a családsegítő szolgálatok, melyek közvetlen kapcsolatban vannak az érintett rétegekhez tartozókkal. Holecz Istvánná, a salgótarjáni kistérségi szociális és gyermekjóléti központ igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy a pénzhiány mindinkább rontja az életminőséget azoknál a családoknál, ahol eddig is munkanélküli volt egyik, másik, vagy - ami sajnos nem ritka - mindkét szülő. Kistérségi szinten tizennyolc családgondozó huszonhat faluban tartja a kapcsolatot a hátrányos helyzetűekkel, akiknek mentőövet csak a különböző támogatások jelenthetnek. A balassagyarmati család- és gyermekjóléti szolgálat főként azon méri le a pénzszűke, a megélhetési nehézségek terebélye- sedését, hogy adósságkezelési szolgáltatását többen igényük. A közvetlen okok - mint Kajdi Lászlóné, szakmai vezetőtől megtudtuk - közüzemi díjhátralékok, illetve lakbértartozások. A forgalomnövekedés további hangsúlyos összetevője mögött azok vannak, akik napi gondjaikkal gyors segítség reményében jönnek ide. Sok esetben valóban azonnali beavatkozás szükséges, mert a gyermekeknek legalább kenyér és tej kell...
