Nőgrád Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 50-75. szám)

2009-03-02 / 50. szám

3 2009. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ NÓRGÁD MEGYE Tilos a látogatás Cs. E. Nógrád megye. Szűkebb pátri­ánkban az influenza aktivitás­mértéke mérsékeltnek mond­ható. A kórházak egyes osztá­lyain azonban még mindig láto­gatási tilalom van. Dr. Huszti Györgyike regionális tisztior­vos, az ÁNTSZ Észak-magyar­országi Intézetének járvány­ügyi szakembere megkeresé­sünkre elmondta, hogy Nógrád ! megyében a nyolcadik naptári héten 195 fő influenzaszerű megbetegedését jelentették. Ez az előző héthez viszonyítva mi­nimális emelkedést mutat.- A legtöbb megbetegedés az ÁNTSZ salgótarjáni, bátonyterenyei, pásztói kistérsé­gi intézetek területén fordult elő - tudatta a tisztiorvos. A legke­vésbé érintett a 0-2 éves korosz­tály, a legtöbb megbetegedés vi­szont a 6-24 éves korosztályból kerül ki. Halmozódást, vagyis te­rületi járványt egyik kistérségi intézet területéről sem jelentet­tek. Mint megtudtuk, a megye kórházainak több osztályán to­vábbra is látogatási tilalom van. A salgótarjáni Szent Lázár Me­gyei Kórházban az intézmény teljes területén tilos a betegek látogatása. A balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórházban viszont csak részleges a tilalom: a gyermekosztályra, a fülészet- re, a nőgyógyászatra, az aneszteziológiára, az intenzív te­rápiás osztályra, az aktív és kró­nikus pulmonológiai osztályok­ra, az infektológiára, a neuroló­giára, valamint az ápolási és kró­nikus osztályokra nem mehet­nek be a hozzátartozók. A pásztói Margit Kórházban to­vábbra is a fekvőbeteg-osztálym kát tilos látogatni. Fogad a képviselő Pásztó. Becsó Zsolt országgyűlé­si képviselő március 3-án 15 és 16 óra között fogadóórát tart a helyi polgármesteri hivatalban. Loós Sándor lovászmester tartott előadást az élménypark „életpark” funkciójáról (Folytatás az 1. oldalról.) Az állatok védőszentjéről el­nevezett Szent Ferenc-kupola fa­ragott oszlopai között - gyere­kek és felnőttek részére - „fog­lalkoztató” létesült, amely konfe­renciák, tréningek, zártkörű rendezvények tartására alkal­mas. Az innen nyíló alkotómű­hely a nyári idényben rendszere­sen ad helyt képző- és népművé­szeti kiállításoknak és konferen­cia típusú rendezvényeknek. A környék nevezetességei - így a nőtincsi tó, a nógrádi vár, a vadaspark, a bánki tó - élmény­vonattal tekinthetők meg. A sza­badidő kötetlen eltöltését szol­gálják a park területén több he­lyen elhelyezett pihenők, vala­mint egy különleges kosárhinta és egy izgalmas labirintus. Népi eszközökkel is megismerkedhetnek a park látogatói A pihenőhelyek egyik színtere A Seholsziget azonban nem csupán a szabadidő hasznos el­töltését szolgálja, a további lehe­tőségekről Loós Sándor lovász­mester tartott előadást, aki ki­emelte: az, hogy az élménypark „életpark” is lett, annak köszön­hető, hogy képesek voltak meg­mutatni a gyerekeknek, hogy mi az a hivatás. Egy lovas például csak akkor kezdi megérteni, mi is az a lovaglás, amikor már őszülni kezd a feje.- Ha valami könnyeddé tud válni, akkor jókedv is van, így örömtelivé tehető a tanulás. A mi felelősségünk, hogy a gyermek megismerhesse önmagát, választ találjon a kérdésekre: hová tarto­zom? Miért születtem a világra? Valamire minden ember hivatott, csak meg kell találnunk, hogy mT re. A pedagógia nem más, mint példamutatás és helyzetbe hozás - zárta szavait Loós Sándor. Tegyünk együtt magunkért! (Folytatás az 1. oldalról.) újszerű összefogással valószínű­leg könnyebben lehetne orvosol­ni. Ehelyett a gyakori magatartás sajnos, az elszigeteltség. Ráadá­sul, bár vannak jó civil kezdemé­nyezések az elnyomorodó falusi társadalom helyzetének javításá­ra, a legszerényebb is rideg eluta­sításban részesül. Mit tehernek saját magukért a saját erejükből ezek a közösségek? Erről osztot­ták meg véleményüket, tapaszta­lataikat a cserhátsurányi általá­nos iskolában pár napja tartott fó­rumon, az Élőlánc Magyarország­ért szervezésében. Települési ve­zetők, tanárok, intézményveze­tők és mások vettek részt az ese­ményen, ahol - mint Szántó József - polgármester érdeklődésünkre elmondta, arról is szó esett, ki­nek, milyen ötlete van a kisiskolá­kat és a munkanélkülieket, a gaz­datársadalmat egyaránt sújtó ba­jok mérséklésére, megoldására. Többen attól félnek, hogy a ki­sebb települések még jobban elle­hetetlenülnek, ezért megfogalma­zódott egyebek mellett, hogy fa­lun a régi életmód bizonyos ele­meihez vissza kellene térni. Tekintettel arra, hogy a családi kiadások ötven százaléka élelmi­szerek beszerzését fedezi, ajánla­tos volna legalább saját ellátás cél­jaira művelni a kerteket, földterü­leteket. Sokan osztják ugyanis azt a meglátást, hogy a parkosított zöldfelületek rendben tartására fordított energia, költség nem, vagy alig kisebb, mintha a csalá­di kasszát kímélő konyhakerti nö­vényeket termesztenének az in­gatlantulajdonosok. Munkanél­küliek esetében duplán hasznos ez az elfoglaltság, s az egészségi ál­lapot megőrzését is segíthetné az a testmozgás, ami ezzel jár. Cserhátsurány s még két köz­ségvonatkozásában az iskolafenn­tartás nehezedő feladatairól is szót váltottak. Az érintett települések társulásban működtetik az oktatá­si intézményt, ahol herencsényi és mohorai gyerekek is tanulnak, most összesen kilencvenegyen. S elég jelentős hányaduk: több mint harminc diák hátrányos helyzetű családban él. A fenntartók gondja­it jól szemlélteti a tény, hogy az is­kolára fordított összes költség negyvenkilenc százalékát nekik kell előteremteniük, állmuk. Szán­tó József jelezte továbbá, hogy a jö­vőjük érdekében a hasonló gon­dolkodásúak megoldáskereső be­szélgetése nem most kezdődött, valójában egy folyamat állomása volt a cserhátsurányi összejövetel, melynek nyilván lesz folytatása is. Tűzoltóparancsnokok tanácskoztak Immár hagyomány, hogy visszatérő vendégként Bán­kon tartja éves közgyűlését és parancsnoki értekezle­tét a Nógrád Megyei Tűzoltószövetség. Az idén is itt találkoztak a megye hivatásos, létesítményi és önkén­tes tűzoltóságainak, tűzoltó-egyesületeinek a vezetői, hogy megtárgyalják a megelőző és a mentő tűzvéde­lem aktuális kérdéseit február utolsó hétvégéjén. R. P. Bánk. A megjelenteket Bakos Fe­renc nyugállományú tűzoltó alez­redes, a megyei szövetség elnöke köszöntötte, megköszönve a ta­gok és az általuk képviselt tűzol­tóságoknak az előző közgyűlés óta eltelt egy esztendőben végzett munkáját. Az elnök kiemelte, hogy a tűzesetek, balesetek, ipari és természeti katasztrófák elhárí­tásában a különböző tűzoltószer­vezeteknek szorosan együtt kell működniük egymással. Ezután Diósi Donát tü. őrnagy és Szemerády Zoltán tü. alezredes tartottak előadást az elsősorban a tűzesetek megelőzését szolgáló Országos Tűzvédelmi Szabályzat változásairól, új rendelkezéseiről. Az előadás után Okolenszki Gá­bor tü. őrnagy ismertette a Balas­sagyarmati Tűzoltó-parancsnok­ság területén a közelmúltban be­következett két kamion-kárese­ményt, a mentés menetét, illetve az ennek során szerzett tapaszta­latokat. Előadásában kiemelte, hogy a Rétság határában kigyul­ladt, több ezer pár cipőt szállító kamion oltása során igen sok se­gítséget kaptak a rétsági önkén­tes tűzoltóktól, akiknek lakásról riasztott állománya néhány perc­cel a balassagyarmati egységek kiérkezése előtt ért a helyszínre. Az előadások sorát Szabó János tü. alezredes, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője zárta, aki a néhány éve történt mátrakeresztesi árvíz kapcsán megkezdett, az ilyen jel­legű katasztrófákat egy-két órá­val korábban előre jelezni képes számítógépes program kifejlesz­tésének jelenlegi állását mutatta be. Ezután hozzászólások hang­zottak el, majd a vacsora után kö­tetlen beszélgetéssel folytatódott az éves parancsnoki értekezlet. Bátonyterenye. Nógrád megye legfiatalabb városa a huszadik születésnapját ünnepelte pénteken. Az erre az alkalomra rendezett ünnepség keretében Molnár József alpolgármester megnyitotta „Az én városom” című rajzpályázatra beérkezett munkákból rendezett kiállítást, s kilenc tanuló jutal­mat vehetett át a színvonalas alkotásért. Seholsziget, az „életpark" MEGNYÍLT „AZ ÉN VÁROSOM”

Next

/
Oldalképek
Tartalom