Nógrád Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-25 / 46. szám

2009. FEBRUÁR 25., SZERDA 11 * SPORTTÜKÖR Amatőr bokszolok sorozata A Nemzetközi Amatőr Ökölví­vó Szövetség (AIBA) 2010-től az amerikai profi sportágak mintá­jára franchise-rendszerű liga, úgynevezett Világsorozat indítá­sát tervezi. Az AIBA végrehajtó bizottságának múlt hétvégi mi­lánói ülésén elfogadott javaslat szerint a „profi” bajnokságot a világ különböző pontjain létre­hozandó 12 csapat alkotná, me­lyekben 12-12 öklöző szerepel­ne. A klubokat területi alapon konferenciákra osztanák, s a csa­patok bárhonnan igazolhatná­nak versenyzőket, azaz egy ázsi­ai csapat éppúgy szerepeltethet­ne európai bokszolót, mint ahogy egy európai például észak-ameri­kait. A várhatóan 2010 második felében induló liga iránt már több város is jelezte érdeklődé­sét, így Újdelhi, Moszkva, Chica­go, Milánó és Casablanca, de szinte biztosra vehető egy kínai klub részvétele is. A szövetség­ben azt remélik, hogy az amatőr sorozat nagy népszerűségre tesz majd szert a bokszrajongók kö­zött, mivel a profi ökölvívás a ren­geteg szervezet miatt szinte telje­sen átláthatatlanná vált. Az ülé­sen döntöttek arról is, hogy 2011- ben a dél-korai Puszan ad majd otthont az olimpiai kvalifikációs férfi világbajnokságnak. Szimultánrekord sakk. Egyszerre 360 ellenfélnek adott szimultánpartit vasárnap Kiril Georgiev bolgár sakknagy­mester, ezzel megdöntötte Pol­gár Zsuzsa 2005-ben felállított rekordját. Georgiev 14 órát és 8 percet töltött az asztaloknál Szó­fiában, 360 mérkőzéséből csak hetet veszített el, 70-et pedig döntetlenre hozott, ezzel 88 szá­zalékos győzelmi aránnyal büsz­kélkedhet. A korábbi csúcsot 326 egyidejűleg játszott találko­zóval tartotta az Egyesült Álla­mokban élő magyar női sakkvi­lágbajnok. Hihetetlen potya és egy „fél" Simon-gól Simon András jó teljesítményt nyújtott az Everton elleni városi rangadón Nem harcolnak a rendezésért kosárlabda. Bár története leg­nagyobb sikerét elérve az MKB Euroleasing Sopron női kosárlab­dacsapata bejutott az Euroliga né­gyes döntőjébe, úgy döntött, nem száll be a Final Four megrendezé­séért folytatott harcba. A klub honlapján Török Zoltán ügyveze­tő arról adott tájékoztatást, hogy a nemzetközi szövetség (FIBA) ál­tal a rendezés feltételeit tartalma­zó több mint 30 oldalas írásos anyag tanulmányozása, továbbá az önkormányzattal és a klub ki­emelt támogatóival folytatott min­den részletre kiterjedő egyezte­tés után hozta meg a döntést a vezetőség. Az MKB Euroleasing az Euroliga Final Fourja előtti hét­végén rendez egy négyes döntőt, méghozzá a Netrisk.hu Magyar Kupa fináléját. Solskjaer nem vállalta labdarúgás. Ugyan januárban felajánlották neki, Öle Gunnar Solskjaer mégsem vállalta el a norvég labdarúgó-válogatott szö­vetségi kapitányi posztját. „Egy norvég futballista számára nincs nagyobb dolog, mint a nemzeti csapatot irányítani, ezért is volt olyan nehéz nemet mondani. Úgy gondolom, ennek még nem jött el az ideje, és nem akartam most elhagyni Sir Alex Fergusont” - mondta a 35 éves Solskjaer, aki jelenleg játékos karrierje sikereinek helyszínén, a Manchester Unitednél irányít­ja a tartalékcsapatot. A 67-szeres válogatott támadó folyamatos sé­rülései miatt 2007. augusztus 27- én hagyott fel az aktív játékkal. Átigazolások a hegyikerékpárosoknál A februári - kora márciusi időszakban kell a hazai kerékpárosoknak megválta­niuk az adott évre érvényes versenyenge­délyüket, melyben természetesen fel kell tüntetniük azt is, hogy melyik csapat tag­ja, milyen színekben áll rajthoz az adott kerekes. Az idő szűkössége okán ezekben a napokban tehát már biztos és megala­pozott hírekké erősödtek a különböző for­rásokból érkezett információk, pletykák, vagy éppenséggel a feledés homályába vesztek alaptalanságuk okán. Előbbi kap­csán - a megelőző években már megszo­kott - csekély, de jelentőségteljes nógrádi hírekről számolhatunk be. Elsőként a Salgótarjáni Hegyi- * kerékpáros Egyesületben 1998 óta versenyző Vertich Tamás nevét kell megemlítenünk, aki az ezredforduló környékén és az azt követő években több Magyar Kupa összetett és orszá­gos bajnoki címet zsebelt be. A neves megyeszékhelyi sportoló életében be­következett változások okán néhány éve már nem tudta kivenni részét az „ élsportból, bár egy-egy viadalon min­dig megvillantotta képességeit A ke­rekest ezen változásokon és döntése­ken túl terveiről, ambícióiról is kér­deztük.- Tudomásom szerint igen keveset tartózkodsz mostanság Salgótarján­ban. Hol és hogyan telnek napjaid?- Jelenleg Gödöllőn lakom és egy állami cégnél dolgozom, mint tech­nológus. A hétköznapjaimat teljes egészében ott töltöm, hétvégenként járok haza, de akkor is csak pár órá­ra. Az utóbbi időben próbáltam a szakmai életemet helyes irályba terelni az iskolá­val és a munkával, bízom benne, hogy itt is megállóm a helyem.- Nemrégiben meghoztál egy átigazolá­si döntést Mit lehet erről tudni?- Valóban, az átigazolási döntésem már majdnem teljesen végleges, a gödöllői ke­rékpár-egyesületben folytatom tovább a versenyzést, mint „visszatérő”. Nehéz döntés ez, hiszen kerek 10 évet töltöttem a Salgótarjáni HKE-nél, rengeteg a szép emlék, tapasztalat, barát, amit eldobni nem akarok semmiképpen sem.- Döntésedben csupán az volt meghatá­rozó, hogy immáron sokat tartózkodsz Gö­döllőn, vagy emellett más tényezők is befo­lyásoltak?- Mivel Gödöllőn lakom, úgy döntöt­Vertich Tamás FOTÓ: BABKA SZABOLCS tem, egy kis levegőváltozás nem árt, meg­próbálok ezentúl is 100 /Got nyújtani és mi tagadás, van még egy motiváló célom, de ezt majd időben megtudja mindenki. Nagyon nehéz feladat ez munka mellett és a diploma megszerzésének évében, de úgy gondolom, ezt most meg kellett ten­nem. Ez persze nem jelenti azt, hogy vég­leg szakítok a múlttal és kútba dobom. Nyugodtan mondhatjuk, hogy engem a salgótarjáni egyesület nevelt versenyzővé. Itt (is) szeretném megragadni az alkal­mat, hogy köszönetét mondjak mindazok­nak, akik segítségemre voltak, a régi és az új egyesületi vezetésnek, a szponzorok­nak és minden salgótarjáni kerékpáros­nak. Megyénket egy másik igen jelentős át­igazolási hír is érintette a téli hóna­pokban. A balassagyarmati Béla At­tila 2006-ig a Vitalitás SE színeiben versenyzett, majd a 2007-es szezon­ra átszerződött a Giant-Gyömrő csa­patához. A 2008-as esztendőben el­ső éves juniorként szerepelt a hazai és nemzetközi versenyeken, Euró­pa- és vüágbajnokságon, ahol meg­győző teljesítményével és remek hozzáállásával hívta fel magára - még jobban - az utánpótlás-váloga­tott kapitány figyelmét, aki egyben az LTV-Merida Racing Team edzője is. A nemrégiben alakult csapat egy­értelműen a profi kerékpározást próbálja meg képviselni, intenzív, komoly munkát végeznek kizárólag utánpótláskorú versenyzőikkel. Ed­digiekben ez mindössze két fiatalt takart, akik közül Benkó Barbara (2008-ban Olimpiai Cross-Country világbajnokságon junior női máso­dik helyezett) a felnőttek közé lépett a 2009-es esztendőben, a csapatve­zetés pedig az ő helyének pótlásán felül még további létszámbővítést is el­képzelhetőnek tartott, ezekről is kérdez­tük Attilát- Hogyan kerültél az LTV-Merida csapat közelébe?- Az LTV-Merida Racing csapatával már korábban megismerkedtem, hiszen az egyik versenyzőjük, Lukács Bálintis az én kategóriámban tekert. Hazai és külföl­di versenyeken egyaránt találkoztunk, Benkó Lászlóval és az utánpótlás-váloga­tottal is több külföldi versenyre együtt utaztunk és jól kijöttünk egymással, így jó viszony alakult ki közöttünk.- A csapat egy nyílt edzőtábort hirdetett december végére. Tudták az ott résztvevők, hogy ez egyben egy „válogató” is?- Ott már teljesen egyértelmű volt, hogy a résztvevők közül fognak új csapattago­kat választani, de szerintem nemcsak a tá­borban nyújtott teljesítményt vették figye­lembe, hanem az addigi ismereteiket ró­lunk, illetve eredményeinket- ismerve a társakat, hogyan láttad ak­kor az esélyeidet?- Ez évben is jó eredményeim voltak, mind belföldi, mind külföldi versenyeken és a táborban is sikerült jól teljesítem. Na­gyon sokan szerettek volna bekerülni eb­be a csapatba, én is bíztam abban, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek.- Az első megbeszélések, egyeztetések után folyik-e mára közös munka, megkez- dődteke az edzések?- Az edzések folynak, igazából nem is maradtak abba az átigazolás miatt. Annyi változás történt hogy Palotai Gabriella he­lyett Benkó László lett az edzőm. Az első megbeszélésen a versenynaptárt beszél­tük át, terveztük meg közösen.- Érzel-e már most meghatározó különb­séget előző csapataidhoz képest?- Igen, hatalmas különbséget érzek, hi­szen ez az első csapat ahol kapok is vala­mit. Bár még egyelőre nincs meg, de egy Merida HFS XC Pro vázat ígértek. Január 30-án már voltam terheléses vizsgálaton, ami szintén igen fontos, hiszen ez a vizs­gálat a további fejlődéshez elengedhetet­len. Ennek - és az év további részében még egynek - a költségeit szintén az egye­sület állja.- Mik az idei célok, vannak-e kitűzött vagy esetlegesen kimondatlan, de elvárt eredmények akár az új csapatvezetés felől\ akár önmagaddal szemben?- Elvárt eredmények nincsenek, a ma­ximálist kell kihozni minden versenyből. Azzal mindenki tisztában van, hogy néha az ember jobb formában van, néha kevés­bé, így nem lehetek mindig a csúcson. Szeretnék a hazai versenyeken a dobogó tetején állni, különösen az Olimpiai Cross- Country országos bajnokságon, ami idén Salgótarjánban lesz megrendezve. A kül­földi versenyeken is szeretném kihozni magamból a lehető legtöbbet, főleg a hol­landiai Európa-bajnokságra koncentrálok majd ezen a téren. Szőkébb hazánkban nem csak a hegyikerékpáros életet érintette az átiga­zolási időszak, az országútisok világában is történtek változások, ezekkel egy ké­sőbbi számunkban foglalkozunk majd. Kéri István Béla Attila labdarúgás Minden idők egyik legelképesz- tőbb potyagólját kapta a Liverpool csapatá­nak kapusa, Martin Hansen a városi rivális Everton elleni angol tartalékbajnoki találko­zón (1-1). Egy játékvezetői labda után az Everton sportszerűen visszaadta a játékszert, a Herefordnak kikölcsönzött Gulácsi Pétert helyettesítő hálóőr azonban hihetetlen moz­dulattal a lábai között a saját kapujába ügyet- lenkedte a minimális sebességgel a gólvonal felé pattogó labdát. A bakit a pályán figyelhet­te a Vörösök magyar légiósa, a Salgótarjánban •t nevelkedett Simon András is, aki tevékeny !- részese volt csapata egyenlítő találatának. A t- jól játszó, s több veszélyes helyzetet is kiala- il kító támadó egy bal oldali beadás után együtt t- ugrott fel fejelni az ellenfél védőjével, akiről n végül a saját kapujába került a labda.

Next

/
Oldalképek
Tartalom