Nógrád Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-09 / 32. szám
2009. FEBRUÁR 9„ HÉTFŐ 7 KITEKINTŐ Egy terület, két világrekord Faragó Zoltán Aki a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészetének telephelyét megillető- döttség nélkül végig tudja járni, az igencsak elvetemült aszfaltkoptató lehet! Merthogy van itt istálló, tucatnyi gyönyörű, sárga gidránnal és magyar félvérrel, külön szín a kocsiknak, hintóknak, szánoknak, mindezek mellé, ahogyan a fogatok működtetése megkívánja, kovács- és szíjjártóműhely is. Amint megtudtuk, egy fogat fenntartása többe kerül, mint egy terepjáróé, de a hintóval vagy a szánnal való barkácsolás hangulatát a vadászvendégek olyan sokra tartják, hogy a kiadások azért csak megtérülnek valahol. A zöldre festett szénatárolók egy kúria udvarán is megtennék kerti pavilonnak, akárcsak a faszénraktár, vagy a fűrészáru elhelyezésére szolgáló szín. Aztán ott vannak a szolgálati lakások: egységes a stílus, még a kukorica- górék és a melléképületek is azonos terv szerint épültek egykor. Maga az erdészet valóságos kastély, az irodák felett konferencia- teremmel, a torony teraszán kilátóval és a tetőtérben még négy vendégszobával - a híres Zöldház, vagy a Kisvadászház zsúfoltsága esetén itt is megszállhatnak nyolcán. Áll a telepen egy háromszáz éves kocsányos tölgy is, közelében kopjafa emlékeztet az elmúlt századok gúthi szakembereire. Ezek csak a főbb külsőségek, s amikor reggel patacsattogásra ébred az ember, valóban olyan, mintha visszament volna az időben, ha nem is száz évet, de legalább pár évtizedet... Emellett a kiváló trófeát felrakó dámállo- mányt - a világranglista első húsz helyezettje között hat gúthi bika van, közöttük a két első is - még csak nem is említettük! Nemrégiben elvetődtünk ide néhányan Nógrádból, az Országos Erdészeti Egyesület Vadgazdálkodási Szakosztályának ülésére: a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészeti Igazgatósága vállalta fel a házigazdaságot. Bartucz Péter igazgató fogadta a vendégeket és mutatta be a világhírű vadászterületet. Szólt Gúth történetéről, az itt földeket kapó, német eredeEgyütt a résztvevők a híres Zöldház előtt Bár a fő téma a vadgazdálkodás volt, nem lehetett megkerülni az erdőművelés kérdéseit sem. A vidékre az 1800-as évek közepén hozták be az akácot, a Nyírség e meghatározó fafaját - az itteni állomány, a hosszú, egyenes törzset növesztő árboc akác nem csak a Nyírség kincse lett, hanem még az őshazát jelentő USA tudósai is felhasználták saját állományuk nemesítésére. Az akác mellett a kocsányos tölgy a másik fő fafaj, de másnap a területbejáráson láthatott az ember a bükktől a nyírig, a vöröstölgytől a nyugati ostorfáig, az erdei fenyőtől a fekete dióig, a vörösfenyőtől a szürkenyárig szinte mindent, ami csak ezen az éghajlati övön megél... Bartucz Péter elmondta, hogy régen Gúth jellemzően apróvadas terület volt, a mezei nyúl, a fácán és a fogoly mellett egy kevés őz képezte a vadállományt. A XIX. századig előfordult a farkas és a kajtatóebekkel vadászott nyírfajd is - utóbbiról még szó lesz.- A második világháború után Gúth szabad vadászterület lett, 1957-től pedig tízezer hektáros üzemi vadászterület. A ma fő vadfajt jelentő dám telepítése az 1970ns évek elején kezdődött, Kopjafa jelöli a jelenlegi világrekord dámbika elejtésének helyszínét tű Guth-Keled nemzetségről, a középkori faluról, a zárványterületként birtokot szerző Debrecen erdőgazdálkodásáról.- A vadászterület 13 ezer hektár, nagy előnye, hogy az erdészházakon kívül alig akad lakott hely. A régi, sok százas tanyavilág eltűnt, ma már csak négy-öt házban élnek - mondta Bartucz Péter. - A terület központi részét egy ötezer hektáros állami tulajdonú erdőtömb alkotja. Jelentős a magántulajdon aránya, de mezőgazdasági terület alig van. Az adottságokat jól jellemzi, hogy a leghosszabb nyiladék, ami sehol nem jön ki az erdőből, 14 kilométer hosszú! az első öt kiló feletti trófeát viselő bika a '80-as évek elején került puskavégre. Jelenleg ezer darabos törzsállomány él a területen, ebből az éves teríték 300 darab körül alakul. Ebből 100-120 bika, aminek kétharmada lapátos, egyharmada pedig nyársas és kanalas. Bartucz Péter a selejtezés fő irányelveként említette, hogy a bikaborjakat egyáltalán nem lövik, hanem megvárják az első vagy a második agancsát: ebben a korban a dám jól selejtezhető, de az idősebb bikák korbecslése már nehéz.- Tudományos alapja kevés volt ennek az elvnek, viszont következesen így gazdálkodunk. Nálunk tízből nyolc bika már visszarak, amikor puskavégre kerül. Ekkorra bekeskenyedik a lapát, de a szárméretnek köszönhetően a súly nem csökken, sőt akár még nőhet is az előző évihez képest. Azt tartjuk, hogy inkább emiatt veszítsünk pontot a trófeabírálaton... Aztán az előbb említett tíz golyóérett bika közül kettő nem veszít sem a szárhosszból, sem a vastagságból. Ezek lesznek a legjobb trófeáink! A többi vadfajról elmondta, hogy 300-350 gím is él a területen, a dámhoz hasonló elvek szerint selejtezik őket. Az állomány jelentős része a kárpáti vérvonalból való, a szárhossz 120-130 centiméteres, viszont nem ritka az ötágú korona sem. Eddig évi öt-hat gímbika és 15-20 tarvad került terítékre, ez a mennyiség néhány év múlva terveik szerint nőni fog. Gúthon a disznóállomány is jó, a szabad terület mellett két kert is várja a vadászvendégeket. Őz főleg az erdőtömb körüli mezőgazdasági területeken él, estek már 400-500 grammos trófeát viselő bakok is, de a gyengébb minőség a jellemző. Előfordul a róka, a nyest, a nyuszt, a görény, a menyét, a hermelin. Az utolsó farkast 1995-ben lőtték.- Gúth jó szalonkázó hely volt, hogy a múltról is beszéljünk - említette sokunk szívfájdalmát Bartucz Péter. Az ismertetőt rögtönzött trófea-bemutató követte, amelyen kiderült: a január 31-éig mögöttünk hagyott idényben elejtett gúthi dámbikák nagy része érmes, sőt aranyérmes lett úgy, hogy a jövőre is gondolva jó pár öt kiló körüli trófeát viselő bikát is meghagytak! A lapátosok 90 százaléka barcogásban kerül terítékre, egyfajta kultuszt teremtve ezzel a gúthi vadászatnak: a bikát ugyanis bőgésben, barcogásban kell elejteni! Láthattunk két agyarpárt is, egyik 26,2, a másik 24,3 centiméteres - Gúthon a kanoknak is hagynak időt az öregedésre. Az állami erdőterületekhez hasonlóan a Gúthi Erdészeti Igazgatóság tíz erdészkerület vezetője ellátja a hivatásos vadász feladatkörét is. A telep megtekintése során Bartucz Péter elmondta, hogy a tervek között szerepel egy erdészeti skanzen kialakítása is. A program az erdészet konferencia-termében filmvetítésekkel folytatódott - ezek témája mi más is lehetett volna, mint az akác és a dám. Az esti program első előadójaként Pintér István, az FVM Természeti Erőforrások Főosztályának helyettes vezetője adott tájékoztatást a vadászati törvény módosítása során várható változásokról. I Baráth Béla egy, a 2008-as barcogásban elejtett dámbika trófeájával Előadása után Szendrei László, a Nyírerdő Zrt. vadgazdálkodási szakreferense adott részletes tájékoztatást a cég vadgazdálkodásáról: összesen 22.739 hektárnyi vadászterület 52 százaléka, 11.728 hektár van állami tulajdonban. A vadállományról szólva elmondta, hogy a kárpáti vérvonalat képviselő gímszarvassal komoly terveik vannak, az állományt növelni szeretnék. Ami a vadföld-gazdálkodást illeti, 2007-2008-ban 332 hektárt műveltek, a zömét Gúthon. Ugyanebben az időszakban 482 tonna szemes, 20 tonna szálas és 323 tonna lédús takarmányt etettek fei. A vadgazdálkodás bevételei valamivel a költségek felett vannak. ür. Juhász Lajos, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar, Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője a Nyírerdő Zrt. nyírfajd visszatelepítési programjáról adott részletes tájékoztatást: Magyarországon egyedülálló kezdeményezést vállalt fel ezzel a cég. Az európai állományról elmondta, hogy a 30-50 ezer párból álló skandináv és a 28 ezres osztrák a legjelentősebb, a szlovák 500-600, a román 200-300, az ukrán pedig 2500 pár körül lehet. A faj elterjedése Magyar- országra sehol nem húzódik át. Az élőhelyekről elmondta, hogy a magashegyi és a középhegységi területek mellett a síksági lápvidékeken is kielégíti a nyírfajd igényeit. Szólt a faj hazai elterjedéséről: a XIX. századig a Bükk, a Mátra, a Zemplén, a Karancs- Medves, a Kőszegi-hegység, Vas megye és a Nyírség tartozott ide. Az utolsó megfigyelés 1966-ból a Bükk-fennsíkról származik. Az eddigi telepítési kísérletek - Gödöllőn 1889-ben és 1891-ben, Sopronban 1927-ben, Lábodon 1977-ben - nem vezettek eredményre. Lengyel-, Cseh- és Németországban, Ausztriában és Skandináviában a meglévő állományt azonban rendszeresen dúsítják nevelt egyedekkel.- A nyírfajdprogram célja ezen őshonos madárfaj önfenntartó állományának létrehozása - mondta dr. Juhász Lajos. - Az előttünk álló feladatok közé tartozik a megfelelő genetikai adottságokkal rendelkező és létszámú tenyészállomány létrehozása, a repatriálásra alkalmas élőhelyek feltárása, a támogatások, pályázati források felderítése és nem utolsó sorban a nyírfajdprogram megismertetése a nagyközönséggel. Utóbbihoz kapcsolódva megterveztünk már egy bemutató-állomást is. A technológiáról szólva elmondta, hogy a madarakat zárt röpdékben tenyésztik. A lábazatot egy méter mélyre a földbe süllyesztik, hogy a fertőzéseket terjesztő rágcsálók ne juthassanak be, a lábazat felső részén visszahajló lemezpárkány a szőrmés ragadozókat is akadályozza. Á halápi erdészetnél elhelyezett nyírfajdokat foncsoro- zott ajtókon keresztül figyelheti meg az ember, a madár viszont felnőhet anélkül, hogy gondozóját látná. Az első példányok 2005-ben érkeztek: oroszországi eredetű nyírfajdokat hoztak be Németországból. Ez azért is kedvező, mert ezek ősei síksági láperdőkben éltek. Az állomány 2008-ra 128 egyedre gyarapodott, ebből 111 behozott, 17 pedig már saját tenyésztésből származik. Az 57 kakasra 71 tyúk jut - az ivararány a természetben 1:2- höz, vagy 1:3-hoz. A madarak táplálkozása változatos, a magkeverékek mellett szerepel benne reszelt alma és répa, de még pulykanevelő táp is a fiatalok esetében. 2008-ban a nyírségi nyírfajdok 204 tojást raktak, amiből 47 kelt ki - gépet és japán tyúkokat használnak erre a célra, mert a fajdfélék nehezen kotlának fogságban. A csibék közül 11 nőtt fel, szemben a 2007-es hattal. Az élőhelyi igényekről elmondta, hogy a tölgy-kőris-szil ligeterdők, gyöngyvirágos tölgyesek, nyír- és égerlápok többfelé fennmaradtak, az öreg erdők és a fiatalosok mozaikosan helyezkednek el, tehát kedvező életfeltételeket jelentenek. A nyírfajd a vizet is szereti, a területen az ún. nyírvizek mélyedésekben vagy volt folyómedrek helyén jönnek a felszínre. Az őszi-téli táplálkozásban a kedvenc kökény mellett a fagyai, a galagonya, a fekete bodza termése jelentős. A vidéken tájidegen sajmeggy az eredeti élőhelyeken fontos vörös- és feketeáfonyát helyettesíti. Ott, ahol a nyírfajd megtelepszik, a vadászatot és az erdőgazdálkodást persze korlátozni kell. A faj fő ragadozójaként említette a héját, ami a kifejlett egyedeket is elfoghatja, a fészekaljakra pedig a vaddisznók, a rókák és a hollók jelentenek veszélyt.- Ha a tenyésztés sikeres lesz, az első, egyedek kibocsátása 2010-re várható. Reméljük, láthatunk még a szabad természetben dürgő nyírfajdkakast! - zárta előadását dr. Juhász Lajos. Dr Hőnich Miklós állatorvos a vadegészségügy időszerű kérdéseiről tartott előadást, majd Kaknics Lajos, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója és helyettese, Fekete György mutatta be a társaság erdőgazdálkodását. Másnap a terepi programmal folytatódott a látogatás, amelynek során a vendégek fogatokkal keresték fel az 1991-ben és 2006-ban világrekord dámbikák elejtésének kopjafával jelölt színhelyét. Bizonyára az is világrekord, hogy a vendégek mindkettőt Baráth Béla kerületvezető erdész-vadász kíséretében ejtették el. A helyszínen ő emlékezett vissza a 17 évvel ezelőtt történtekre. A jelenlegi világrekord elejté- si helyét jelölő kopjafa egy vadkörtefa mellett, vadföldön áll. Amint Bartucz Péter elmondta, 2006-ban a szerencsének is köszönhető, hogy sikerült a szemmel láthatóan beteg vadat meglövetni: a bika jobb első lába törött volt, amiből ugyan kigyógyulhatott volna, de akkor a következő évben már nem rak fel világrekord lapátot... Ezután egy szép fekvésű erdőrészben a vendégek és a házigazdák közösen emlékeztek meg a 39 évesen elhunyt Géber Miklós erdészről. Amint Bartucz Péter mondta, kiváló munkatársuk tragikusan korán hunyt el, de teljes életművet alkotott. Az Nyírfajdpár általa tájesztétikai szempontból ültetett platánfasor a Géber-allé nevet viseli. A terepi program az egyik nyírfajd-volier meglátogatásával ért véget. Szokás az ilyen tanulmányutak végén valamiféle következtetést levonni, szűkebb pátriánkra alkalmazható tudnivalót átadni - és van is ilyen! Nógrádban is van dámszarvas, bár az állomány kicsi, a bikák nagyon szép és értékes trófeákat raknak fel. Talán érdemes lenne megvizsgálni, hogy vajon az egyébként sem őshonos erdőségekben nem lehetne-e több ezekből az ugyancsak nem őshonos szarvasokból? Aztán büszkék lehetünk valaha volt nyírfajdjainkra is - ezek azonban nehezen tarthatók fogságban, ellentétben a siket- fajddal! Ez nagyobb is, látványosabb is, s bár természetes állományt aligha lehet valaha is újratelepíteni, talán érdemes lenne bemutatni valahol...
