Nógrád Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-27 / 48. szám
4 2009. FEBRUÁR 27., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Közösségfejlesztés, tapasztalatátadás Sz. A. Nógrád megye, A helyi közösségek hálózatát építik ki Nyugat-Nógrád különböző' településein. A cél a közösségi folyamatok, a helyből jövő kezdeményezések generálása, a közösségfejlesztő tapasztalatok átadása, a közös kinccsé tett hagyományok őrzése és átörökítése. Pásztor Ildikó, a drégelypalánki művelődési ház igazgatója, a projekt balassagyarmati és rétsági kistérségi koordinátora elmondta: múlt novemberben Nagyorosziban, idén februárban pedig Őrhalomban tartottak találkozót, s terveik szerint márciusban a rétsági kistérség egy településén, majd áprilisban Drégelypalánkon rendezik meg a konferenciát - A legutóbbi, őrhalmi találkozón több település polgármestere, a hagyományőrző csoportok vezetői, az őrhalmi köz- művelődési intézmények, a könyvtár, a művelődési ház, az iskola, az óvoda, a civil szféra képviselői mutatkoztak be, osztották meg rendezvényeik tapasztalatát másokkal. Kanyó János polgármester örömét fejezte ki, hogy létrejött a kezdeményezés, mely mozgósítja az embereket a helyi közösségek építése vonatkozásában. A sikeres határ menti testvértelepülési kapcsolatok kiépítéséről és az együttműködések lehetőségeiről az ipoly- varbói polgármester, Zólyomi Károly és a hagyomány- őrző csoport vezetője, Kois Szilvia tájékoztatta a meghívottakat. Megvitattuk, hogyan lehetne települési szinten aktivizálni, bevonni a lakosságot a helyi közösségi folyamatokba, hogyan segíthetik a helyi közösségi kezdeményezéseket, öntevékenységet, civil részvételt - összegezte az eddigi tapasztalatokat Pásztor Ildikó, aki az ismerkedés, a kapcsolat- építés, a hagyományőrző csoportok egymás rendezvényein való szereplésének lehetőségeit emelte ki legfőképp a gyümölcsöző programból. Korlátozzák a traktorokat Nógrád megye. Az utóbbi hónapok közúti ellenőrzései során a rendőrség több gazdát is megbüntetett, akik túlméretes, lassú járműveikkel hajtottak a közutakra anélkül, hogy az előírt engedélyeket beszerezték volna - tudtuk meg Légrádi Veronikától, a Magyar Közút Kht. sajtószóvivőjétől. A KRESZ szerint a túlsúlyos, túlméretes járművek a közúti forgalomban csak útvonalengedéllyel vehetnek részt Az érvényben lévő szabályozás alapján a 2,55 méter szélességet meghaladó járművek útvonalengedély-kötelesek. A túlméretes mezőgazdasági járművek közlekedésének biztonsága érdekében az érintettek az egy, két és három számjeggyel jelölt országos főutakon éjjel 19 és 6 óra, illetve nappal 10 és 15 óra között közlekedhetnek. A mellékutakra vonatkozóan nincs napszakkorlátozás. A közútkezelő az út típusától és a jármű méretétől függően akár autós kíséretet is előírhat, emellett minden esetben figyelmeztető jelzéseket kell a járművön elhelyezni.- Közös érdekünk, hogy ezeket a szabályokat minden termelő betartsa - hívta fel a Pirityi András, a Magyar Közút Kht útvonal-engedélyező osztályvezetője. Majd hozzátette: a túl széles mezőgazdasági járművek könnyen átlóghatnak a szemközti sávba, amivel - a nagy sebességkülönbség miatt - akár komoly balesetek okozói is lehetnek. Megalakult a falugondnokok szakszervezete Nógrád megyei vezetőt választottak az új szerveződés élére Mj.___________________________ Bokor. Kell egy ember, aki felvállalja a falut, aki a gondoskodás figyelmével, jó szervezőkészségével szolgálja azt. Hasonló gondolatok mentén 1990-ben Kemény Bertalan indította útjára az egy ember munkájára épülő falugondnokságok kialakítását az országban. Mára elmondható erről egyrészt, hogy megvetette a lábát, ugyanakkor a mindennapok változásai közepette egy új szakmát alakított ki, olyat, amely univerzális, sok mindenhez értő, de főleg humánus beállítottságú embert kíván. Tizennyolc év alatt számos említésre érdemes állomást érintett, ezek egyike nemrégiben a Fejér megyei Vértes- ácsán - az országos szövetség székházában - volt, ahol megalakult a csaknem ezer hazai falugondnok országos szakszervezete. Elnökévé a Bokor községi Szepes Péternét választották, aki tizenöt évig volt falugondnok, tavaly decembertől nyugdíjas és jelenleg második ciklusát tölti a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség országos társelnökeként, valamint kezdetektől ellátja a Falugondnokok Nógrád Megyei Egyesületének elnöki feladatait. Az új szak- szervezet alelnöke a Somogy megyei Kasznár Judit lett.- A falugondnokság tizennyolc éves történetében nagyon fontos lépés történt meg - mondta megkeresésünkre Szepes Péterné, aki ennek részletezését megelőzően az elmúlt csaknem két évtizedre tekintett vissza. Egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy annak idején Borsodban, Somogybán, Baranyában álltak munkába a falugondnokok, a falvakért tenni akaró, emberközpontú, gyakorlatias emberek. Szanyi Éva volt az, aki minisztériumi szinten elismertette a kialakuló rendszer létjogosultságát. Aztán megalakult a szövetség, majd sorra létrejöttek a megyei egyesületek. Mivel ezek közhasznú szervezetek, kifejezett érdekvédelmi munkát nem végezhettek. Pedig sok gondról, bajról számoltak be egymásnak a szolgálattevők, ami adódott, adódik például abból, hogy nyolc általánossal is dolgozhat valaki a szóban forgó munka- területen, ha elvégezte a kétszázhatvan órás tanfolyamot. így azonban gyakran fizikai alkalmazottként foglalkoztatják, ami több szempontból sem előnyös számára. - Ki kell, hogy harcoljuk: több a falugondnok egy lótiftiti sofőrnél, s el kellene érnünk azt is, hogy megoldott legyen a helyettesítése - fejtette ki a szakszervezeti vezető. Két-három éve gondoltak arra, hogy jó volna érdekvédelmi tömörülést létrehozni és szerencsére az erre a célra benyújtott pályázatuk sikeresnek bizonyult. A megalakult önálló szakszervezet célja: a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás területén dolgozók, társadalmi elismerésének, a munka szakmai presztízsének emelése, a falugondnok anyagi és erkölcsi érdekeinek hatékony érvényesítése, munkakörülményeik javítása, valamint szakmai fejlődésük segítése. Elnöksége márciusban tagtoborzó országjárásra indul és legkevesebb 700 taggal szeretne reprezentatív ágazati szak- szervezetté válni. Szepes Péternét segíti új tisztsége ellátásában részben az a sok-sok tapasztalat, melyre az elmúlt évek alatt gondnoki tevékenysége során, illetve eddigi vezetői tisztségében tett szert. 1993-tól végezte a szolgálati teendőket lakóhelyén, a múlt év novemberében ment nyugdíjba. Tudja, hogy olyan szolgáltatást kell nyújtaniuk az érintetteknek, amely rendkívül sokrétű, s falvanként más és más elvárásokkal néznek szembe, mert nincs két egyforma lakóközösség, bár sok a közös gond.- Nagyon szép feladat ez annak, aki mindent felvállal és az emberekről való gondoskodást tűzi célként maga elé. Azonban egyben olyan kihívás is ez, ami megkívánja az érdekek szervezeti keretek közötti érvényesítését, védelmét. Halláscsökkenést okoznak a fülhallgatók Gondolom, valamennyien találkoztunk olyan fiatalokkal, akik MP3, MP4 lejátszókkal rendkívül hangosan hallgatják a zenét. Az ifjúság sokszor nem is szembesül azzal, hogy milyen problémákat okozhat a túl hangos zene. Dr. Velkei Zoltán, a Szent Lázár Megyei Kórház fül-orr-gégészeti osztályának vezető' főorvosa ezekre a problémákra hívta fel a figyelmet. H.B. Salgótarján. - A hangos zene elősegíti a fiatalkori fülzúgást, illetve a hallásvizsgálattal megállapítható kezdődő hallóidegi, vagy annak károsodására visz- szavezethétő halláscsökkenést - közölte dr. Velkei Zoltán. Majd hozzátette: a tartósan zajban dolgozó felnőttek és az idősek esetében ezek a panaszok szinte természetesek, a fiatalok azonban koncentráltan vezetik be a hallójáratba a hangos zajt, ennek köszönhetik a hallásproblémákat. Mint megtudtuk, a szabad hangtérben, például egy szobában elveszik a hang egy része, a közvetlenül a hallójáratba helyezett fülhallgatók azonban egyetlen hangot sem veszítenek el.- Koncentráltan nagy mennyiségű hangenergia éri a fület, amelynek egyenes következménye a halláscsökkenés. Emellett a mai fiatalok hallása túlhasználódott, ezt bizonyítja az is, hogy két óra alatt annyi hangot hallanak az MP3, MP4 lejátszókon keresztül, mintha másfél évig beszélgetnének valakivel - fejtette ki a főorvos. Majd hozzátette: természetes, hogy lényegesen hamarabb jelentkeznek a túlhasználatból eredő problémák. Dr. Velkei Zoltán szerint régebben komolyabb belsőfüli betegség okozott halláscsökkenést, manapság azonban egyre gyakrabban az ilyen jellegű panaszok. Tudni kell azt is, hogy a halláscsökkenés visszafordíthatatlan, hiszen bizonyos fokú hallóidegsejt pusztul el. A főorvos azt tanácsolta mindenkinek, hogy hallásunk megőrzése miatt inkább szabad térben, vagy ha ragaszkodunk a fülhallgatókhoz, akkor normál hangerővel, illetve inkább annál halkabban hallgassunk zenét. Dr. Velkei szerint utóbbi amiatt fontos, mert a füljáratban, amely egy zárt csőnek felel meg, felerősödik a zene és egyetlen hang sem veszik el. A fiataloknál egyre gyakoribb lehet a halláskárosulás (képünk illusztráció)
