Nógrád Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
2009-02-24 / 45. szám
2 2009. FEBRUÁR 24., KEDD SZÉCSÉNYI NAPLÓ „Reneszánsz” a szécsényi színjátszásban Sz. F. ______________________________ Szécsé ny. Az elmúlt évtizedekben Szécsényben mindig is éltek olyan emberek, akinek szívügye volt a helyi színjátszás, maguk köré tudták tömöríteni azokat, akikben valamilyen szinten ott élt a színjátszás adottsága, jó megjelenésűek, szép hangúak voltak. Az amatőr színjátszás küldetése: az önmegvalósítás egyik eszköze, a társulaton belüli közösségteremtés, szórakozás és szórakoztatás. Azok, akiket fiatalon „megfertőzött” a játék, felnőtt korukban is valamilyen formában hűek maradnak hozzá. Szécsény amatőr színházi történetét hat felvonásban lehet összegezni. Az első a háború előtti és közvetlen utáni időszakra tevődik. A darabokat többnyire az apácák, vagy a ferences rendiek tanították be. Volt közöttük színmű, népszínmű, vígjáték. Az előadásokat a többfunkciós iskolában tartották, ahol két tantermet össze lehetett nyitni és az egyikhez színpad tartozott, vagy a népház adott otthont az előadásoknak. A szereplők, akik már nincsenek közöttünk, nagyon sokan voltak, többek között Sándor Erzsébet, Lukács Béla, Kolosi Mária. A második felvonás az 1950-es évekre tehető. A műkedvelő csoport évente két-három zenés darabot mutatott be nagy sikerrel. Leányvásár, Luxemburg grófja, amelyben Tóth Endre emlékezetes Bazil gróf alakítását még ma is emlegetik azok, akik látták. Mészáros János rendező, Bolgári János díszlettervező és kivitelező, Csongárdi Ferenc zenész, Pásztor Gyuláné, Bagó József, Vavrovics Éva és a többi szereplők nevével lehet ezt a kort fémjelezni. A harmadik felvonás az 1960-as évek, amikor dr. Szőcs József volt a rendező. Többek között bemutatták A bolond lányt, amelyben dr. Szőcs Józsefnének volt felejthetetlen alakítása, vagy A Hippolyt a lakájt, s a Bástya sétány 77 című operettet. A színdarabokat a helyi társulat a környező településeken is bemutatta. A negyedik felvonást az 1980-as években a színjátszást a stúdió- és pódiumműsorok jelentették. AII. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában Szerémy Andrea megalakította az Amanna gyermekcsoport gyermekszínpadot. Nagy sikerrel mutatták be az Ezután veletek című kamasz musicalt. A művelődési ház csoportja Sárközi Éva irányításával működött, dolgozott. Az ötödik felvonás Csukáné Szerémy Andrea nevéhez kapcsolódik, aki 1994-ben az újjászervezett nyolc évfolyamos gimnáziumban megalakította a Harmat színpadot. 1997-ben bemutatták Moliere: Kényeskedők című művét és Csukáné Szerémy Andrea darabját, a kamaszokról szóló Testvért. Mindkettőt több alkalommal játszották Szécsényben, de látták Balassagyarmaton és Budapesten is. A TV2 Kölyökszínpad műsorában négy alkalommal szerepeltek a szécsényi színjátszós gyermekek. A hatodik felvonás 1998-ban kezdődött, amikor a városban a művészeti iskolában megalakult a színjáték tanszak. A Harmat színpad tagjai 1998/99-es tanévtől az intézmény növendékei lettek. Ez az időszak Garamvölgyi Andrea és Cs. Szerémy Andrea munkáját és tanítványait dicséri. Szécsényben az amatőr színjátszás, amelynek komoly hagyományai vannak, soha nem mozgott ilyes széles skálán, mint napjainkban. Garamvölgyi Andrea, aki több mint húsz éve került kapcsolatba a színjátszással és 1998-tól a művészeti iskola tanára, a következőket mondta.- Tizenegy éve működik a helyi iskolában színjáték tanszak, ahol szerencsére hosszabb-rövidebb időre nagyon sokan megfordulnak és ez állandóvá tehette Szécsényben a színjátszást. Az elmúlt években sok sikeres előadásunk volt, mint például az Ibolya, a közelmúltban pedig a zenés darabjaink értek el nagy közönségsikert. Ezek A dzsungel könyve, a József és a színes álomkabát, a Valahol Európában. A darabokat Szécsényben több alkalommal is bemutattuk, de voltunk vele Balassagyarmaton, Salgótarjánban és Füleken is. A sikerben, a jó hangulatban hatalmas szerepük van a nagyon tehetséges gyermekeknek, akiket most mind fel kellene sorolnom név szerint, de a cikk véges. Öröm számomra, hogy az itt végzett fiatalok visszajárnak hozzánk. így meghívott vendéként szerepelt már nálunk Kiss Csilla, Varga Bálint, Deák Réka, Szép Erika, Pásztor Máté, aki hivatásos színész. Egyre több felnőtt is csatlakozik újra a csapathoz, így lelkesen vett részt a próbákon, az előadáson Stayer László, Smelkó István, Marcsok Veronika, Nagy Péter és a varsányi Avar színpad két tagja, Bátyi Sándor és Szép Zsolt. A jövőre nézve nagyon sok tervünk van, remélem, hogy még sok felejthetetlen estével tudjuk megörvendeztetni a nézőket. Cs. Szerémy Andrea színjátszósai 2002- ben mutatták be megyénk szülötte, Marschalkó Zsolt (aki sajnos, már nincs közöttünk) Kaméleonidász című kétfelvonásos komédiáját, amelyet Szécsényben háromszor játszottak, de bemutatták Salgótarjánban is. Láthatta a közönség Illyés Gyula: Tűvé tevők című komédiáját, nagy sikere volt Moliére: Gömböc úr című két felvonásos komédiájának, Marth P. Ildikó Hol volt, hol nem a rátóti csikótojás című komédiájának. A tanárnő tanítványai minden évben zenés estén mutatkoznak be. Cs. Szerémy Andrea elmondta, hogy az énekes színjátékosaival saját musicalt próbálnak, a darab amerikai író regényének színpadi adaptációja. A zenét a Santa Fé zenekar tagjai írják, a darabnak májusban lesz a bemutatója. A gyűjtés a szenvedélye Elégedett munkájával a munkaszervezet vezetője Szenográdi Szécsény. Eddigi élete összeforrt a munkával és a tanulással. Salgótarjánban, a Bolyai János Gimnáziumban érettségizett, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán pénzügy szakon közgazdász diplomát szerzett. Pénzintézeti gyakorlatot követően 2003-tól térségfejlesztési menedzserként dolgozott a kistérségnél. Munkája mellett tanult, 2004-ben térségfejlesztési szakirányú általános menedzser, 2005-ben közbeszerzési referens képesítést szerzett. Főnökei elégedettek voltak a mosolygós és lelkes fiatal munkaerővel, egy időben mégsem találkozhattunk vele a kistérség irodájában.'A Szécsényfelfalun élő Koruhelyné Szeles Tímea anyai örömök elé nézett, egy tündéri kislánynak, Lillának adott életet, így ideje nagy részét, mint minden édesanya, gyermekével töltötte. Férje, Tamás a Nógrádi Geopark Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Ez év elejétől újra találkozhatunk vele Szécsényben, újra dolgozik. Munkája továbbra is a szécsényi kistérséghez kapcsolódik, ott, ahol eddig, de feladatkörében változás történt, a többcélú társulás munkaszervezet vezetője lett.- Amikor elmentem szülési szabadságra, még nem gondoltam, hogy a munkaszervezet vezetőjeként térek vissza. Ennek egyik oka, hogy az állás akkor még be volt töltve. Munkámban mindig kerestem a kihívásokat és a lehetőségeket, így amikor láttam a pályázati felhívást, úgy éreztem, készségeim és képességeim alkalmassá tesznek a feladat elvégzésére, ráadásul a társulás munkáját ismerem. Örömmel tapasztaltam, hogy társulásunk tagjai is hasonlóan vélekednek, hiszen megválasztottak.- Eddig milyen tapasztalatai vannak? Koruhelyné Szeles Tímea- Örülök, hogy a kistérség települési polgármesterei a közös feladatok megvalósításában együtt gondolkodnak, képesek együtt cselekedni és tulajdonképpen jó munkakapcsolat alakult ki a települések és a kistérség között. A munkaszervezeten belüli beilleszkedés viszonylag zökkenőmentesen lezajlott és remélem, hosszú távon tudunk majd együtt dolgozni.- Családja hogy viszonyul mindehhez?- Nyilvánvaló, hogy ez nem egy reggel nyolctól délután négyig tartó munka. Ugyanakkor abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy családom részéről, főleg a férjemtől és szüleimtől rengeteg bátorítást és támogatást kaptam és kapok.- Mi motiválja?- Nagylócról származom, kis családommal jelenleg Szécsényfelfalun lakunk. Mindig a térségben éltem, élek és szeretném, ha ez így is maradna. Szeretem ezt a vidéket és örülök annak, hogy aktív formálója, fejlesztője lehetek.- Szabadidejét mivel tölti?- A szabadidőm jelenős részét legnagyobb örömömre kitölti a kislányom.- Tímea, ön boldog ember?- Igen, az vagyok. A munka, a család, a feleség szerepe, az anyai hivatás teszi teljessé, kiegyensúlyozottá és boldoggá az életem. Szenográdi Ferenc Szécsény. A városban a Mónus I. út 3. szám alatti lakás előtt mindenki megáll, s rövidebb időre szemre veszi az ott lévő, múltat idéző tárgyakat. Látható talicskára helyezett hordó, hintólám- pa, bányászlámpa, rokka és még jó néhány tárgy. Mindezek arról árulkodnak, hogy a tulajdonos kötődik a letűnt korokat idéző tárgyak gyűjtéséhez. Amikor bemegyünk a lakásba, a sok-sok tárgyat látva azt mondjuk: az ott élő Jászberényi Pál nemcsak kötődik a régi tárgyakhoz, azt megszállottan gyűjti. Ami az emberek többsége számára kidobott kacat, az az ő szemében érték, múltunk egy darabja. Az értéket nem az jelenti, hogy gyűjteményét egyszer majd eladja. Nincs az a pénz, amiért megválna tőlük. A várkertbe látogató turisták, a zsidó temetőbe érkezők, amikor elmennek a háza előtt, akarva- akaratlanul is felfigyelnek a régészeti gyűjteményre. Jászberényi Pál ma már nyugdíjas, szívesen megmutatja a látnivalókat az érdeklődőknek. Egy német turista több millió forintot ígért érte, de ő nem volt hajlandó megválni a gyűjteményétől. Kiránduló iskolásoknak, ha azok igénylik, szívesen megmutatja féltve őrzött kincseit. Annak idején a híradástechnikai hálózatszerelő szakmunkásképesítést szerzett és a postán hálózatszerelőként dolgozott.- Mikor és hogyan kezdődött a gyűjtési szenvedélye?- Valamikor az 1970-es évek elején. A telefonok modernizálásával lecserélték és kidobták a régi készülékeket. Én pártfogásba vettem őket, hazahoztam. Tudja hogy van ez, evés közben jön meg az étvágy, gyűjtés közben a gyűjtőkedv, ami ma már szenvedélyem. A tárgyak egyre gyarapodtak, még egy harmincas évekbeli LB-CB telefonközpont is van a gyűjteményeim között - magyarázta. A legnagyobb ledöbbenésem- re a központot működés közben mutatta meg, elmagyarázta az egykori telefonos kisasszonyok hogyan dolgoztak vele. Nemcsak gyűjti, karbantartja, kijavítja a tárgyakat. Büszkén mutatta azt a beépített tölcsérű gramofont, amit működése előtt fel kell húzni, és a készüléket ő hozta működő állapotba. De mit ér a gramofon magában? Á hozzátartozó tizennyolc bakelitlemezt is sikerült beszereznie. Még a gyűjte- . ményt nézegettük, magyar nóta szólt a készüléken. Amikor közölte a feleségével, hogy a petróleum csillárlámpát felszereli a lakásban, bizony az ötletét nem díjazták. A műhelyben rendbe hozta a lámpát, az a helyére került, s a feleség is megbékélt vele. Sőt azt mondta: a többi helyiségben is jól mutatna. Ma a lakás minden helyiségében ilyen csillár van felszerelve. A tárgyakat nézegetve többet felismertem, például azokat, amiket kenderfeldolgozásra használtak, az egykori háztartási berendezéseket, de volt, amikor megbuktam, például nem ismertem fel a fagylaltgépet, vagy a borotvapenge-élesítőt.- Hol sikerült ezekhez hozzájutni?- Telefonszerelőként jártuk a vidéket, ahol megláttam kidobva valamit, elkértem. Az utcán lévő lovas kocsit Patakon hat üveg sörért vettem meg. Az egykori fából készült sílécet el akarták égetni, én elhoztam. Nem iszom, nem dohányzóm, három szenvedélyem van: a családom az aranyos két unokámmal, a régiségek gyűjtése és a szécsényi focicsapat.- Mi lesz az összegyűjtött tárgyak sorsa?- Mint említettem, nem adom el. Volt Salgótarjánban és Balassagyarmaton is egy-egy kiállításom. Minden vágyam az, hogy itt, Szécsényben legyen egy állandó kiállítóhelyem, ahol szakosítva, feldolgozva be lehet mutatni a nagyközönségnek a gyűjteményemet, amit a városnak szeretnék adományozni.
