Nógrád Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

2009-02-12 / 35. szám

Szeretik a várost, ahol felnőttek 4 ________________________________NÓGRÁD MEGYE Sa jnos, Balassagyarmat, ez a kulturális, művészeti érté­keire, történelmi múltjára, hagyományaira méltán büsz­ke város alulképviselteti magát az interneten! Pedig ko­runkban a világháló röpíthetné igazán messzire hírne­vét. A „kötelező” települési honlapon kívül nincsen olyan fórum, mely képet adna Gyarmatról, az itt élő, közösségért tevékenykedő emberekről, a város esemé­nyeiről, s lehetőséget nyújtana a konstruktív vélemény- nyilvánításra. Szabó Andrea Balassagyarmat Bizonyára az álta­luk megfogalmazott helyzeten kí­vánt valamelyest változtatni a két balassagyarmati elszármazott, Deák Ottó és Nagy László is, ami­kor 2005 októberében útjára indí­tották a Balassagyarma­tért Baráti Kör (BBK) honlapját. Rákattintva érezzük, mennyire hi- ánypóüó orgánumról van szó: Deák Ottó kitűnő szerkesztésének köszön­hetően egy teljesen átte­kinthető, a város nagy eseményeit kiváló fotók- Deák kai ábrázoló, remek írá­sokkal színesített honlappal talál­kozhatunk. A tudósítások, inter­júk többnyire Nagy László tollá­ból származnak. Végre valódi portrék is felvillannak előttünk: emberekről, akik sokat tettek, tesznek a városért. Fotóalbumok­kal örökítik meg Balassagyarmat múltját, beharangozzák a soron következő fontos eseményeket, melegszívűén, igazi balassagyar­matiként emlékeznek meg a sú­lyos veszteségekről, a város nagy halottairól, véleményt nyilváníta­nak számos fontos kérdéskörben, mely Balassagyarmatot érinti, a várossal kapcsolatos kiadványo­kat, könyveket mutatnak be - és még sorolhatnánk. Látni, hogy a honlapkészítők érzékenyek és a szó legnemesebb értelmében vé­ve lokálpatrióták: szeretik a vá­rost, ahol felnőttek, s meg akar­ják ismertetni értékeit mindenki­vel. Finom kritikáikban a váro­sért aggódnak, nem ellene. Ottó Deák Ottó és Nagy László egy osztályba jártak a gimnáziumban. Az 1971-ben végzett balassis 4.c osztály tagjai - karizmatikus ta­náraiknak köszönhetően is - min­dig szívükön viselték a város gondjait, jelen voltak a rendezvé­nyeken, már korán megnyilvánult bennük a jobbítani aka­rás, a közösségért való ténykedés szándéka. Deák Ottó és Nagy László is tős­gyökeres balassagyarma­ti. Ottó anyai nagyapja a megye és Balassagyarmat főállatorvosaként tevé­kenykedett, apai ágon ügyes kezű mesterembe­rek az ősei. Szülei máig a nagyapja által faragott konyhabú­torokat használják. László mind­két szülői ágról vasutas családból származik: öt családtagja vett részt a csehkiverésben, a fegyveres el­lenállásban, amikor is a gyarmati vasutasok hősiesen megvédték az Ipoly-völgyi vasutat, s ezáltal a ha­zájukat. Ottó a gimnáziumban ki­váló matematikusnak bizonyult. Kovács Gábor tanár úrnak is kö­szönhetően azonnal felvették az ELTE matematikus szakára, s már több mint harminc éve mesterta­nár a Budapesti Műszaki Egyetem geodézia tanszékén, ahol matema­tikát és informatikát tanít. Szintén gyarmati születésű, gyógyszerész családból származó feleségével Ér­den telepedett le. Lánya közgaz­dász lett, fia az ő nyomdokaiba lép­ve: matematika-informatika tanár szakos hallgató. Lászlót gimnazis­ta korában a nyelvek érdekelték: francia- és angoltudása révén ke­rült a Magyar Postához, s most a Magyar Telekom kommunikációs menedzsere. Négy földrészen vett részt a távközlési cég több nagy projektjében, a távközlés magánosítása idején végzett fel­adataira ma is szívesen emlékezik.. Feleségével és főiskolás lányával Budapesten él. Sohasem lettek hűt­lenek szülővárosukhoz: szinte minden jelentős eseményen részt vesznek, napra készen követik nyomon a történéseket, mondhat­ni, sok esetben többet tudnak a vá­ros életéről, mint a helyben lakók. Ottó szervezőkészsége már akkor megnyilvánult, amikor 1972-ben összehívta a fővárosban a Gyar­matról elszármazottak klubját. Több százan találkoztak havonta, kéthavonta a Közgazdasá­gi Egyetem pinceklubjá­ban, ahol a szintén balas­sagyarmati származású Tóth András igazgató adott helyet nekik. Majd a salgó­tarjáni szervezésű Nógrád megyeiek baráti körének balassagyarmati vonalát képviselte, s ő adta át Kovalcsik Andrásnak azt a címlistát, melynek alapján kibő­vülhetett a hagyományos Balassa­gyarmat barátainak találkozója, mely nagyszabású rendezvénnyé nőtte ki magát minden év szep­temberében. Egy ilyen találkozó után merült fel Ottóban és László­ban a gondolat: információk átadá­sára, kapcsolattartásra, beszélge­tésre teret adó honlapot kellene ké­szíteniük. Ottó tanszéke otthont biztosított elképzelésük megvaló­sításához.- Nem napi hírportál szeret­nénk lenni. Informálni kívánjuk az embereket, pozitív példákat akarunk felmutatni életutakkal, közkinccsé szeretnénk tenni a vá­roshoz kötődő értékes személyi­ségek portréit - vallják, s azt is nyomatékosítják, az emberek ön­becsülése is nő, ha van egy fórum, ahol véleményt formálhatnak ar­ról, amit látnak. Vállaltan szubjektivek, de az új­ságírás deáki igazságához: „csak az igazat” hozzáteszik a sajátju­kat: „vagy amit mi annak látunk.” Tudatosan nem politizálnak, a hibákra kívánnak építő szándék­kal rámutatni, de javaslatokat is megfogalmaznak. Foglalkoztak már a város turisztikai ügyeivel, a vasúti szárnyvonalak helyzetével, a főtér rekonstrukciójával, helyi közügyekben mondanak véle­ményt.- Az emberek névvel nem me­rik vállalni a kritikai hangot, egy­re kevesebb az önálló kezdemé­nyezés, a médián keresztül sok­szor tudatos elbutítás folyik - mondják. Komoly problémának tartják azt, hogy a mindenkori városvezetések évek óta nem képesek iga­zán megszólítani a fiatalo­kat, nincsen valódi mozgó­sító erő éppen azok számá­ra, akik a város jövőjét je­lentik. Ezért is hirdették meg 2009, a kreativitás és innováció európai éve je­gyében a ’’Kreatív, innova­tív város, -térség” címmel pályázatukat, melynek ke­retében a 15-30 év közötti, Balassa­gyarmathoz, vagy kistérségéhez kötődő fiataloknak a városhoz és kistérségéhez tartalmában karak­teresen kapcsolódó pályázati anya­gát várják április 30-áig. A pályázat­ról a BBK www.agt.bme.hu/balassi internetes honlapján tájékozódhat­nak a konstruktív módon gondolko­dó ifjú emberek.- Fel kell kutatni azokat, akik többet tennének ezért a városért - mondja Deák Ottó és Nagy László, akik azt sem rejtik véka alá: nem­csak tábornokokra van szükség, hanem közkatonákra is. Több se­gítséget, ötletet, elképzelést, infor­mációt várnának a balassagyar­matiaktól:- Nem magunknak írunk, ha­nem a közösségnek - nyomatéko­sítják a honlap készítői, kiknek teljesen önzetlen, időt és fáradsá­got nem kímélő jobbítani akarása, értékmentő munkája követendő példa lehetne mindenki számára. Nagy László 2009. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK Nemet mondtak a díjemelésekre Se a távhőszolgáltatás, se az önkormányzati bérlakások díjának megállapítására vonat­kozó javaslatot nem tá­mogatta a Magyar Szo­cialista Párt Salgótarján közgyűlésének január 27-ei ülésén - erről Hu­szár Máté városi frak­cióvezető-helyettes be­szélt sajtótájékoztató­ján. Salgótarján. A távhőszolgál­tatás díjának megállapításá­ra vonatkozó javaslatot a szo­cialista frakció nem támogat­ta, ugyanis amíg az ország számos településén csök­kentették, vagy csökkentik ezt a díjat, addig Salgótarján­ban újra növelik. Ráadásul kétszintes emelésről van szó: az alapdíj - amelyért a fogyasztó igazából szolgálta­tást nem is kap - nyolc szá­zalékkal, a hődíj pedig öt százalékkal nőtt a városban február elsejétől.- Történik mindez úgy, hogy egyes becslések szerint a földgáz világpiaci ára 2009 első félévében akár húsz szá­zalékkal is mérséklődhet. Összehasonlításként: éves szinten - egy 56 négyzetmé­teres lakásra vetítve - Győr­ben 120 ezer forinttal, Szege­den 110 ezer forinttal, Hajdú­szoboszlón pedig 90 ezer fo­rinttal kedvezőbb a távhőszol­gáltatás díja, mint Salgótarjánban - fejtette ki Huszár Máté. Hozzátette: a díjemeléshez hozzájárul a városvezetés azon szerinte felelőtlen dön­tése, a tóstrandi futballpálya üzemeltetési jogának átadá­sa a Tarjánhő Kft.-nek, amely „a fogyasztókkal fizetteti meg ennek a költségeit”. Bár a Salgó Vagyon Kft. la­kásgazdálkodási koncepció­jának számos pontjával egyetértenek, az önkor­mányzati bérlakások díjá­nak megállapítására vonat­kozó javaslatot az MSZP nem tudta támogatni. Egyrészt a mérték miatt: a kolóniáknál ugyanis 30 százalékos, a komfortos lakásoknál 20 százalékos, a többi bérlakás esetén pedig 10 százalékos emelést javasolt a városveze­tés. Ez jóval meghaladja a várható inflációt.- Másrészt jól látható az is, hogy például az Erzsébet téri garzonlakások díja ma már a szabadpiaci bérleti díjak fe­lett van, ennek köszönhetően csak a garzonházban több mint ötven lakás áll üresen - hangsúlyozta Huszár Máté. A frakcióvezető-helyettes el­mondta azt is, hogy a Wamsler SE-Beszterce Kosár­labda Klub - Salgótarján leg­eredményesebb csapata, amely az NB1/B keleti cso­portjának első helyén áll - tá­mogatási kérelemmel fordult a közgyűléshez, amelyben az eddigi 1,2 millió forint pénz­beli hozzájárulás helyett 6 millió forintot kértek a város- vezetéstől, illetve egy ígér­vényt erről az összegről. Más­fél éve ezt az SBTC megkapta.- A szocialista frakció sze­rint ez a csapat méltó lenne egy magasabb összegű támo­gatásra, de úgy látjuk, hogy kérésük nem talált értő fülek­re - fejtette ki Huszár Máté. Amint mondta, a városve­zetés által a salgótarjáni ko­sárlabdasport 2008. évi támo­gatásáról készített összegzés­ben - a fent említett 1,2 mil­lió forintos hozzájárulás mel­lett - például a (más csapatok által ingyen használt) sport- csarnok bérleti díja és a ma­gyar-finn válogatott mérkő­zés költségeit is nevesítették. Egy civil szervezet fejlődése öt év tükrében Több mint öt éve működik a Dél-nógrádi Települések Pásztói Egyesülete, ebből az alkalomból Sulyok Gyuláné, az egyesület ügyvivő elnöke arról tájékozta­tott, hogy milyen változásokon, fejlődéseken ment ke­resztül ez időszak alatt a civil szervezet. Kerekes Lajos- Ahhoz, hogy a változásokat érzékeljük, egy kicsit vissza kell tekintenünk az egyesület tevé­kenységének megkezdéséhez. Ismeretes, az egyesületünk 2003 szeptemberében kiemelke­dően közhasznú nonprofit szer­vezetként alakult. Az akkor megfogalmazott egyesületi célok ma is meghatározzák tevékeny­ségünket, szolgáltatásaink kö­rét. Szervezetünk számára legfon­tosabb feladat változatlanul a kistérség társadalmi, gazdasági életének fejlesztése, hátrányos helyzetének csökkentése, az esélyegyenlőség megteremtésé­nek segítése.- Milyen eszközökkel, szolgál­tatásokkal tudták és tudják a fen­ti célok megvalósulását segíteni? Egyesületi elnökségi tagjaink végzettségére, tenni akarására, önként - ellenszolgáltatás nél­kül - vállalt munkájára építve kezdtük meg a vállalkozók szá­mára a tanácsadási és forrásku­tatási, a jogsegély-szolgálati, eu­rópai információkat közvetítői és a fogyasztóvédelmi tevékenysé­günket. Szolgáltatásunk hatékonyab­bá tétele érdekében széles körű kapcsolat kiépítésére töreked­tünk, és ma már együttműködé­si szerződéssel rendelkezünk: az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központtal és pász­tói kirendeltségével, a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériummal és Vidékfejlesz­tési Képzési és Szaktanácsadási Intézményével, a Mozgáskorlá­tozottak Egymást Segítő Egyesü­letével és az általuk irányított Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központtal, a TESZ Nógrád Me­gyei Szövetségével, a TIT Nóg­rád Megyei Szervezetével, de a kistérségben működő önkor­mányzatokkal, civil szervezetek­kel, a Cserhátalja Leader- akciócsoporttal és munkaszer­vezetével is jó kapcsolatot és ha­tékony együttműködést alakítot­tunk ki. A kapcsolatok kiépítésén túl igyekeztünk a megváltozott tár­sadalmi igényeknek is megfelel­ni, szolgáltatásainkat célja­ink elérése érdekében bő­víteni. A korábban említett alap­szolgáltatáson túl 2006-ban foglalkoztatási információs pont működtetését vállal­tuk fel, melynek keretében Bózsár Józsefné a mai napig is információs segítséget nyújt a foglalkoztatás kér­déseiben az Észak-magyar­országi Munkaügyi Köz­pont szolgáltatásairól, pá­lyázati lehetőségeiről kis­térség munkavállalóinak, és a foglalkoztatóinak. 2007 májusától az FVM helyi vidékfejlesztési iroda működtetésére kiírt pályá­zatára nyújtottunk be pá­lyázatot, melynek eredmé­nyeként a helyi vidékfej­lesztési ' feladatokban Reviczki László HVI- irodavezető tevékenységén ke­resztül az egyesület is aktívab­ban segítheti a kistérség felzár­kóztatását, a vidékfejlesztési te­vékenységet, az itt élők életmi­nőségének javítását. Ugyancsak 2007-ben képzett nonprofit ügyintéző foglalkozta­tásával kezdtük meg - az Észak­magyarországi Regionális Mun­kaügyi Központ felé leadott és pozitív bírálatban részesülő pá­lyázatunk eredményeként - a ci­vil szervezetek hatékonyabb se­gítésére irányuló tevékenysé­günket. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a civil szervezeteknek for­rásszerzésben, foglalkoztatóvá válásában, társadalmi szerepük fokozásában napi mun­kánk során tanácsadás­sal, fórumok, rendezvé­nyek szervezésével is se­gítséget tudjunk nyújtani.- Milyen források eléré­sében tud segíteni az egye­sület a kistérség vállalko­zói és civil szervezetei szá­mára?- Amint már említet­tem, szervezetünk célja, hogy a kistérség társadal­mi, gazdasági fejlődését segítsük és ebben a vál­sággal terhelt időpontban is csökkentsük a munka- nélküliséget, erősítsük a vállalkozásokat, és a civil szervezeteknek működé­séhez a forrásszerzésben is segítséget nyújtsunk. Az elmúlt időben sikere­sen működtünk közre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, az Országos Fog­lalkoztatási Közalapítvány, a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium’, az Észak-magyaror­szági régió által kiírt pályázatok­ban, az Észak-magyarországi Re­gionális Munkaügyi Központ, a Nemzeti Civil Alapprogram és a Szakmai Kollégiumok, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány pályázataiban. Összességében elmondható, hogy a civil szervezet az elmúlt öt év során arra törekedett, hogy minél hatékonyabb segítséget tudjon nyújtani a kistérségben élők valamennyi rétegének. Sommázva, nagyon leegysze­rűsítve talán elmondható, hogy szerény lehetőségeinkkel élve arra törekedtünk, hogy az alap­szabályunkban rögzített célok­nak minél jobban megfeleljünk. Ezért egyesületünk elnöksége minden évben értékeli az elmúlt év eredményeit és meghatározza azokat a feladatokat, melyek egy kistérségi szintű szolgáltató köz­ponttól elvárhatók, hogy a kis­térségben élő lakosság minél szélesebb rétege kaphasson problémái megoldásához tőlünk segítséget. Az egyesület elérhetősége: Dél-nógrádi Települések Pász­tói Egyesülete 3060 Pásztó, Nagymező út 3. email cím: dnteDaszto@gmail.com. Telefon: 06/32-460-891. Sulyok Gyuláné

Next

/
Oldalképek
Tartalom