Nógrád Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-10 / 7. szám

*r KULTÚRA 2009. JANUÁR 10., SZOMBAT Nekünk is van Kék Duna keringünk Még mindenkiben nagyon friss volt az újévi bécsi koncert élménye, még a fülünkben csengett a „Radetzky-mars”-ra hangolt finálé, amikor néhány órával később Salgótarján­ban, a József Attila Művelődési és Konferencia-központban újra felcsendült a fülbemászó dallamú, remek ritmusú indu­ló, csakhogy nem a hangverseny végén, hanem az elején, hangulatteremtőként. S az még nagyobb különbség volt, hogy nemcsak televízión keresztül élvezhettük a 19. századi Strauss család messze földön ismert és kedvelt polkáit, ke- ringőit - köztük a leghíresebbet, a „Kék Duná”-t is -, hanem úgymond élőben, a helyi szimfonikusok interpretálásában. Az újdonságnak számító koncert közönsége - amely némileg váratla­nul zsúfolásig megtöltötte a szín­háztermet - egy pohár ajándék­pezsgővel is hangolhatott a rangos művészeket, jó produkciókat ígérő zenés estre. „Amit várunk, legyen meg...” - énekelték nyitányként a Váczi Gyula Alapfokú Művészetok­tatási Intézmény Rokolya és Nyo- szolya együttesének gyermek- és if­júkorú tagjai, de már az egész új esztendőre vonatkoztatva. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester köszöntőjében többek között arról beszélt, hogy az ünnepi napok a dókról is. Kiderült, hogy valójában mindenki ugyanarra vágyik... - Történelmi pillanat részesei va­gyunk - ezt már Sándor Zoltán szer­kesztő-műsorvezető hangsúlyozta, arra utalván, hogy Salgótarján - az évköszöntő vigalmak nagyon régi szokását továbbéltetve - hetedik te­lepülésként belépett az újévi hang­versenyt rendező települések sorá­ba. Mondandóját irodalmi betétek­kel, Kányádi Sándor versével, Márai- és Mikszáth-idézetekkel is il­lusztrálta. A tulajdonképpeni kon­cert első részében játszotta el az ez­úttal Philipp György vezényelte Sal­Philipp György karmester a zenekar nevében is köszönte a sok-sok tapsot „kézfogásos tiszta csend” jegyében teltek, sikerült megállni, egymásra figyelni s egy kicsit elfeledkezni a bajokról, egyéni és közösségi gon­gótarjáni Szimfonikus Zenekar a bevezetőben jelzett Strauss- számokat, amelyek sorában az „Él­jen a magyar” is helyet kapott. Ze­„Összecsendül két pohár”, a „Tu­dom, hogy van neki...” című szá­mokkal - Pándy Piroska a tenge­rentúlra készül. A program sztár­vendége, a Jézus Krisztus szuper­Pándy Piroska és Pintér Tibor először itt énekelt duettet fotú: p. töth László nyos latin táncai vezették be a mű­sor második felét, amelyben a Nóg- rád néptáncosai is felléptek. Kurió­zumot jelentett, hogy Lengyel Judit, a zeneiskola énektanára ezúttal fi­ával, Tóth Dáviddal mutatott be operettrészleteket. Őket az egyik ta­nítvány, Tóth Nóra követte, aki a „My fair Lady” című musicalből a „Ma éjjel táncolnék...” című dalt énekelte. Meglepetésvendégként lé­pett a színpadra Pintér Tibor a „Hej, cigány”-nyal és a „Honfoglalás” cí­mű film vezérmotívumával. - Isten hozott Tibor az én drága hazámban - mondta a baglyasaljai származá­sú Pándy Piroska, aki itt és most énekelt először Pintér Tiborral: a „Marica grófnő”-ből adtak elő egy duettet. Az újra hazatért énekesnő saját blokkjában először egy budai, óbudai dalcsokrot mutatott be, az­tán a Bál a Savoyban „Tangolitá”-ja következett. A Körmendi Péter által összeállított Fényes Szabolcs-egyve- leggel - a „Valami kis szerelem”, az sztár”, az „Evita”, a „Nyomorultak” s a jelenleg is játszott „operaházi fantom” egyik főhőse, Sasvári Sán­dor volt. A neves, temperamentu­mos musicalszínész direkt Pándy Piroska kedvéért tanulta meg a „Ti­me to say good by” című világslá­gert. Az énekesek stílusosan Verdi „Traviatá”-jának „Pezsgőduett”- jével búcsúztak a felállva tapsoló közönségtől. A magas színvonalon szórakoztató összeállítást Susán Fe­renc rendezte, a nagy sikerből a mű­vészeti csoportok vezetői is kivet­ték részüket. A hagyományteremtőnek szánt kezdeményezés egyértelműen be­vált, tovább gazdagította Salgótar­ján sokszínű, élénk kulturális éle­tét. Azt mondják, hogy búcsúzni csak nagyon szépen szabad. Nos: ez a bemutatkozásra is igaz. A tapasz­talatok alapján jó lesz időben besze­rezni a jegyeket a 2010-es újévi hangversenyre. Csongrády Béla | Fórum a Salgótarjánból I elszármazottaknak ] Számos helyen - itthon és külföldön egyaránt - I ! nagy figyelmet szentelnek az egyes települések an- | j nak, hogy az onnan elszármazottakkal rendszeres, I j szervezett kapcsolatot tartsanak. Ennek a gyakor- I I latnak számos bizonyítható előnye, értéke van az t | egészséges lokálpatriotizmus erősítésétől kezdve I I az adott település ismertségének, jó hírének javí- I tásán át a kulturális hozadék, illetve gazdasági ha- | 3 szón megjelenéséig. 3 Nógrád megyében is több településen élnek ez- | I zel a lehetőséggel, hogy csak a balassagyarmati jó I | példát említsük. Salgótarjánban is több kísérlet j I történt már arra, hogy az innen származó távol 1 I élőkkel valamiféle rendszeres kapcsolat jöjjön lét- | re. Ezek a törekvések azonban mindmáig nem jár- | tak átütő sikerrel, részben a kellő elszántság hiá- ti nya miatt, részben azért, mert a politika igyekezett | rátelepedni a kezdeményezésekre. A város helyze- I te, a bennünket körülvevő világ alakulása újból sürgetőleg veti fel, hogy az egyes elszigetelt, jó tö- j rekvéseket erősítsük, bővítsük és hogy rendszeres j fórumot teremtsünk a párbeszédre, a közös gon- dolkodásra. A Nógrád Megyei Hírlap és a Café Frei lehetősé- | get kínál Salgótarján barátainak az összefogásra, j Első lépésként arra kérjük azokat, akik élni kíván- j nak e kezdeményezéssel, hogy gyűjtsük össze együtt mindazok neveit, akik elszármaztak Salgó- j tarjánból és ma már a fővárosban, az ország más településein, vagy külföldön élnek. Nemcsak azok- j ra gondolunk, akik a kultúra, a művészet, a tudó- j mány, vagy a sport területén szereztek ismeretsé- | get, hírnevet, hanem mindenkire, akiknek van csa- j ládi, munkahelyi kötődése a nógrádi megyeszék- j helyhez. Ezen kívül más feltétel, illetve kizáró ok nincs. Gyűjtsük össze együtt Salgótarján barátait, | akiket - amennyiben majd elfogadják a felkérést - | | személyes, vagy csoportos találkozásra hívunk a | | kávéházba. A beszélgetések tartalmát a Nógrád' | I Megyei Hírlapban is megjelentetnénk. Reményeink | | szerint ezek a találkozások megteremtik egy állan- | 3 dó - természetesen szellemiségében és összetétel- j ében teljesen nyitott - fórum kereteit Salgótarján I barátai számára. Egy testben két lélek Mint az operettekben lenni szokott: a végére ezúttal is minden kiderült fotő:r töth László Jó ideje hagyomány már Sal­gótarjánban, hogy szilveszter es­te valami vidám zenés darabbal hangolnak a színházbarát nézők az óévbúcsúztató hosszú éjsza­kára. Nem volt ez másként a múlt héten sem, amikor a 19. századi francia zeneszerző, F. R. Hervé „Nebáncsvirág” című háromfelvonásos nagyoperettjét láthatta a József Attila Művelődé­si és Konferencia-központ kö­zönsége. Bár a darabban keve­sebb a fülbemászó, népszerű dallam s az általában sikert ara­tó látványos tánc, mint Kálmán Imre, Lehár Ferenc vagy Ábra­hám Pál műveiben, a kolostor, a színház és a laktanya bűvös há­romszögében játszódó sztori al­kalmas az önfeledt, olykor har­sány komédiázásra, s ezáltal a szórakoztatásra. Hogyne lenne az, amikor a Fehér galamb elne­vezésű szigorú leánynevelde eminense egyszer csak a zárda falain kívül, sőt színpadon, a vi­lágot jelentő deszkákon találja magát primadonnaként, majd pedig még nagyobb titokban egy kaszárnyában marcona katona­emberek életét - kivált egy dél­ceg hadnagyét - édesíti. Ugyan­csak két lélek lakik egy testben a zeneoktató pap esetében, te­kintve, hogy a reverendás fiatal­ember inkognitóban a „Jani és Juci” című operett komponistája­ként táblából a civil világban. A „Nebáncsvirág”-ot ezúttal a Csere László vezette és rendezte társulat vitte színre jó nevű - Benkóczy Zoltán, Csonka Zsuzsa, Kokas László, Kovács Iby, Medgyesi Mária - operett­színészek és tehetséges, ügyes fiatalok - mások mellett Ágoston Kati, Osgyáni Mihály, Török Tiva­dar - közreműködésével. S miu­tán ez alkalommal az élő zenei kíséretben sem volt hiány, sike­rült a nézőtéren áz alkalomhoz il­lő hangulatot teremteni. Cs. B. 30 MEGFEJTÉSEK, SZERENCSÉS NYERTESEK Az elmúlt hetek rejtvényeinek helyes megfejtése: „Lefirdetem Petikét, és egyúttal kimosom a ruháját is." Nyertesünk: Kiss Gáborné, Tar, Május 1. út 15. felegyen már gyanakvó, hiszen az egész emberiség Afrikából származik!” Nyertesünk: Miklós Endréné, Karancslapujtő, Rákóczi út 156. Jelentem, főnök, sikeresen ráálltam a Zsebes Tyutyu-ügyre! Nyertesünk: Dr. Váraljai Béla, Mátranovák, Dózsa Gy. u. 25. ,J\Jegvan! A német úr azt kiabálja, hogy segítség!” Nyertesünk: Danyiné Hegyi Rozália, Dorogháza, Ma­lom u. 20. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését január 15-éig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgó­tarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át. CL MÓD, LE­HETŐSÉG DIAGO­NÁLIS F OERSTED, RÖV. GYÉR, SZÓR­VÁNYOS ~1 DOLGOZÓ­SZOBA RELATÍV, RÖV. HOZZÁTAR TOZÓ KREMES- SZELET! PIACI ROSUL AKADÁ­LYOZ TÖMÉR­DEK OLCSOBBIT ^ KATONAI FIZETÉS OKLEVH.ES, RÖV. ERŐS (SZAG) r CL RIBONUKL E1NSAV, R. KÉRDŐ­SZÓ CSÍRÁTLA NÍTOTT NŐI NÉV TRÉNIN­GEZIK ÉNEKESNŐ (SAROLTA) MÓKUS LAKHELYE P OPERÁLÓ­KÉS TETŐ PEREME A KÖZE­LEBBI LILA EGYNEMŰ BETŰI A SUGÁR JELE VILÁG­KUPA, R. SAKK­FIGURA ... GEES; ZENEKAR TEREMSP ŐRT | V;\ GABONA­TÁROLÓ HORGÁSZ­ESZKÖZ r~ FUTÓ, HEVÍTŐ ÖNMŰKÖ­DŐEN A KÉN VEGYJELE MEGYE ELEJE ! KÖNNYŰ ÉTEL KOPPENH ÁGAI SAMSON KEDVESE ALUL­MARAD CSORDUL­TIG KÁSA EGYNEMŰ BETŰI r OLASZ FÉRFINÉV MÉZELŐ FAFAJTA TOJÁS, NÉMETÜL NEGATÍV, RÖV. MARÓ VEGYÜLET MENEKÜL­VE FUT DATIVUS, RÖV. VÉGTELEN LÁB ! KÁBÍT, MÁMORÍT PÁLYAUDV AR, RÖV. BELGA AUTÓJEL nekari zárószámként a francia es­ten már bemutatott „offenbachi” kánkán hangzott el a Medalion tánccsoport közreműködésével. Ugyancsak az ifjú tehetségek látvá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom