Nógrád Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-30 / 24. szám
4 2009. JANUÁR 30.. PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE RÓLUNK SZOL Bosszankodtam Felháborított, bosszantott, s az is- Szenográdi meretlen tettesek helyett, akik velem együtt az emberi fajhoz tartoznak, szégyelltem magam. Bosszúságom tárgya a szemét, az a tömérdek piszok, ami az útszéleinket elcsúfítja, elrondítja. józan emberi ésszel nehéz felfogni, hogy miért kell akár egy papírzacskót is kidobni a gépkocsiból, nem beszélve a lerakott szemétkupacokról. Január 28-án Szécsényből Salgótarján felé mentem személygépkocsival. A várost elhagyva teli fekete zsákokat láttam az út szélén lerakva. Azon töprengtem, hogy mi lehet a sok egyforma zsákban. A kanyar után megvolt a válasz. Az út két szélén közmunkások szedték össze az árokban heverő szemetet, s rakták zsákokba. Megálltam, s kiszálltam a kocsiból. Az egyik munkás bosszúsan megjegyezte: „Látja, milyen emberek élnek ebben az országban, szemetelők.” A társa csitította: „Nem mindenki ilyen.” „Még szerencse” - mondta a másik dühösen. A lelkem mélyén én is háborogtam, bosszús voltam és dühös, talán még jobban, mint az a munkás, akinek a szemetet össze kellett szedni mások után. Megjegyeztem: „Maguk rendes emberek, hogy kitisztítják az árkot.” S azon töprengtem, miért kell másik után takarítani, miért nem tud mindenki a környezetére vigyázni. Este Csatlós Lászlótól, a szécsényi Városüzemeltető Non-Profit Kft. műszaki vezetőjétől megtudtam, hogy a téli közmunkaprogram keretében Szécsény külterületéhez tartozó utak mentén két napon át huszonkét ember gyűjtötte a szemetet. Bérüket a szemetelőkkel kellene megfizetetni. Tudom, hogy ez lehetetlen, mint ahogy azzal is tisztában vagyok, hogy bizonyos idő eltelte után újra megjelenik a szemét az utak mentén. Istenem, de boldog lennék, ha tévednék! Hagyományokat őriznek, ápolnak Nógrádmegyer. A reneszánsz évének sajátos rendezvénysorozatát választották a nógrádmegyeri Mikszáth Kálmán Általános Iskolában. A reneszánsz magában hordozza a megújulás, újjászületés fogalmát. Arra gondoltak, hogy az elmúlt év májusában meghirdetett reneszánsz évét a helyi hagyományok, népszokások felelevenítésével, átörökítésének a jegyében szervezik meg. Több olyan közösségi rendezvényt tartottak, amelyen az óvodások, iskolások mellett a felnőtt lakosság is részt vett. Rendezvényeik a múlt tisztelte, megismerése mellett az iskola és a falu közösséghez való tartozást is erősítették. Az iskola a program- sorozatot tagintézményükkel, a helyi művelődési házzal és községi könyvtárral közösen szervezte. Antal Gyula, az iskola igazgatója elmondta, hogy már a nyári napközis táborokat is a reneszánsz év jegyében tartották. Az elmúlt hónapok során több olyan foglalkozásuk volt, ahol a diákok megismerhették a nagyszülők életét, munkáját, régi mesterségeket, a nógrádmegyeri népszokásokat, hagyományokat A rendezvények lebonyolításában segítségükre volt a hagyományőrző együttes. Hogy mi mindennel ismerkedtek meg a gyermekek az elmúlt időszakban? Például a kender feldolgozásával, a dédmama szekrényéből előkerültek a vászonból készült fehérneműk, ágyneműk. Megtanulták a kosárfonást, sütöttek krumplüaskát, cigánybodagot, készítettek olyan népi hangszereket, amelyekkel egykoron a dédszülők gyermekkorukban játszottak. Felelevenítették a régi szokásokat, például a lucázást S lehetne a sort tovább folytatni, hogy mi mindent csináltak és ismertek meg a gyermek, a „nógrádmegyeri fonóban”. Az iskolában január 28-án egész napos rendezvénysorozat keretében zárult a reneszánsz éve. Ezen a napon volt bütykölde, a Palócfóldi Népi Iparművészek Egyesületének tagja, Törökné Petró Mária megtanította a gyermekeket, hogyan lehet papírból egy hangszert és egyéb játékokat készíteni. A nagylányok sütöttek, hogy a délutáni táncházban megkínálhassák a fiúkat, a vendégeket A farsangi teaházban vendégük volt a Dűvő népzenei együttes jól ismert testvérpárja, Hrúz Dénes és Hrúiz Szabolcs. Szigeti Lászlóm, a kultúrház vezetője azt mondta, hogy a reneszánsz év ugyan lezárult, de a hagyományok őrzése, ápolása nem, az tovább folytatódik. ■ szeno Kitörési pontok a hátrányos helyzetű régiókban Milyen lehetőségek adódnak az ipart nélkülöző, mezőgazdasági potenciállal nem rendelkező, úgynevezett leghátrányosabb helyzetű kistérségek Borsod-Abaúj- Zemplénben, Nógrádban, Hevesben? Erre kereste a választ és a megoldásokat a Regionális Fejlesztési Holding Zrt., a KRF-Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt. és a VitalPro Kft. által még tavaly elkezdett, „Nem mondunk le senkiről” elnevezésű, komplex térség-felzárkóztató program, amelynek félidejében konferenciái és sajtótájékoztatót tartottak tegnapelőtt Miskolcon, a megyeházán. lyeket megvalósításra javasolnak. Innentől a hagyományos pályázati rendszerbe kerülnek az anyagok, azzal a különbséggel, hogy a leghátrányosabb kistérségek deklaráltan rendelkeznek a régió számára biztosított kerettel, Észak-Magyarország esetében 27 milliárd forinttal. Csanádi Ágnes elmondta, hogy a csomagokat összesen 632 társadalmi szervezet bevoCsanádi Ágnes, a RFH vezérigazgató-helyettese, a projekt vezetője elmondta, hogy az érintett 12 kistérségben megszülettek a felzárkóztatást szolgáló tervek, projektcsomagok. Összesen 644 javaslatot tettek le az asztalra a munkában résztvevő szakemberek, akik széles társadalmi bázis javaslatait kikérve állították ösz- sze elképzeléseiket. A még „fésületlen” dolgozatok nagyjából a rendelkezésre álló forrás kétszeresét igényelnék, ám februárban jön a zsűri, amely kiválasztja a legígéretesebb projekteket, amenásával állították össze. Nagy örömükre félszáz roma szervezet is részt vett a munkában. Ártim László, a regionális fejlesztési ügynökség program- igazgatója hozzátette, hogy elsősorban oktatásra és településfejlesztésre érkeztek nagy számban igények, kisebb részben pedig gazdasági fejlesztési elképzelésekre. Februárban zsűri értékeli a munkákat, s márciusban kezdődhet az első projektek megvalósítása. Országosan 33 hátrányos kistérség élvezi a dedikált keretet, összesen mintegy 97 milliárd forintnyi pályázható pénz felhasználását - mondta el a sajtó képviselőinek Janza Frigyes, a Modernizációs és Euroatlánti Integrációs Projekt Iroda Kht. képviselője. Ugyancsak ő lapunk érdeklődésére elmondta, hogy félreértésre okot adó információ jelent meg néhány gazdasági hírportálon. Eszerint a kormány megvonná a fejlesztési forrásokat a halmozottan hátrányos kistérségektől. Mint mondta, ez csak a GOV pályázatokra érvényes, a dedikált keretek - így a már említett 97 milliárd forint is - természetesen továbbra is rendelkezésre áll. A korrekció letölthető az NFÜ honlapjáról is, amelyet két napja tettek fel az oldalra. Nógrád a bátonyterenyei kistérség révén érintett a programban. Dolgozatuk a gazdaságfejlesztésre helyezte a hangsúlyt, melynek következtében félezer munkahely megszületését remélik. Azt várják, hogy 900 cigány ember életkörülményeit javíthatják, s előbbre lépést szeretnének az oktatásban is. A bátonyiak projektcsomagja 2,2 milliárd forintot igényelne, amennyiben 100 százalékos támogatást kapnának. ■ TNL Rendkívüli testületi ülés Pásztó város önkormányzatának képviselő-testüle- te rendkívüli ülést tartott a közelmúltban. A vezetők a várost érintő legfontosabb témákat vitatták meg. A kistérségi központ érdekeit szolgáló javaslatokat minden tag elfogadta. Csuka Enikő Pásztó. A város rendezési tervének módosítását tárgyalta első napirendi pontként a képviselő- testület. Sisák Imre, a város polgármestere, a javaslat előterjesztője a következőket mondta el:- A kistérségi központ város-rehabilitációjához kapcsolódó pályázat az előterjesztés egyik oka. Önkormányzatunk egy több mint 938 millió forint nagyságrendű pályázatot nyújtott be az Északmagyarországi Regionális Fejlesztési Tanácshoz. Ez pedig - pozitív elbírálás esetén - közel 745 millió forint támogatási igényt jelent a város számára - mondta. Ehhez kapcsolódóan a piac körüli terület- rendezést - utca, járda kialakítása miatt - módosítani kell. A Csap utcai lakóingatlanok egy része is átkerül majd a piachoz, amelyeket a lakóterületből kereskedelmi célú ingatlanná kell átminősíteni. A város-rehabilitáció miatt előreláthatólag a műemléki terület mellett, a malom környékén is funkcióváltozás fog történni - közölte Sisák Imre, majd hozzátette: - A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt- vei több fordulóban is egyeztetést végeztünka 21-es főközlekedési út négynyomósításával kapcsolatban. Emiatt szintén módosítani kell rendezési tervünket annak érdekében, hogy a 21-es út elkészült engedélyezési terveivel is összhangban legyünk. A javaslatot a képviselő-testület egyöntetűen elfogadta. A fentieket pedig meghirdették a lakosság körében is, akiknek harminc nap áll rendelkezésére, hogy észrevételeiket közöljék. Második napirendi pontban a „SANSZ 2”- Pásztó a betegekért című pályázat támogatására megkötött szerződés alapján, a tenderterv készítéséről is pozitívan döntöttek a jelenlévők. Ezt követően zárt ülés keretein belül tárgyaltak az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok ipartelepítési célra történő biztosításáról. A következőkben pedig a szántóföldi területek értékesítéséről született egyöntetű döntés. A testület tagjai megtárgyalták a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pásztó Városi Egyesületével kötött közművelődési megállapodást is, amely az önkormányzat és a TIT jövőbeli együttműködését célozta meg. A városvezetőség két vis major támogatási kérelem benyújtásáról is döntött: Mint megtudtuk, Mátrakeresztesen az esőzések következtében megsérült a Kövicses-patak támfala, a pásztói Vadász úti közúti híd pedig igen komolyan megrongálódott. A keletkezett károk értéke együttvéve eléri a tizenhatmillió forintot. Az önkormányzat kéri az Észak- magyarországi Fejlesztési Tanácsot, hogy a vis major keretéből mielőbb támogassa a fentiek helyreállítását. A javaslatokat a képviselő-testület számára Sisák Imre polgár- mester terjesztette elő. A város fejlődését elősegítő napirendi pontokat pedig minden tag egyöntetűen elfogadta.
