Nógrád Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-23 / 18. szám

2 2009. JANUÁR 23., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Koszorúztak, emlékeztek a Madách- szobornál (Folytatás az 1. oldalról.) Tiszteletünket fejezzük ki DL Rákóczi Ferenc és az egykori hő­sök előtt - mondta. Ezután elsőként Termán Ist­ván polgármester és Kiss Tibor alpolgármester helyezte el az emlékműnél a hála és megemlé­kezés virágait. Koszorúzott a Rá­kóczi Szövetség helyi szerveze­te, a n. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, Óvoda, a Szociális Szol­gálati Központ, a helyi Polgárőr­ség Egyesület, a Fidesz helyi szervezete. A művelődési házban fél ket­tőkor kezdődött „Börzsöny- Cserhát Iskola Társulás” - amelyhez 18 iskola tartozik - diákjai részvételével az a vetél­kedő, amelynek témája D. Rákó­czi Ferenc és az általa vezetett szabadságharc volt. A jó hangu­latú, végig pörgős szellemi meg­mérettetés forgatókönyvét Ko­vács Nikolett állította össze. A feladatok megoldása tárgyi tu­dást, leleményességet, kreativi­tást igényelt a gyermekektől. El­ső helyen a magyarnándori is­kola Recsó Bettina, Barna Kin­ga, Koplányi Gábor összetételű csapata végzett, felkészítő taná­ruk Kovácsáé Daróczi Andrea volt. A második helyet Rétság, a harmadikat Nőtincs szerezte meg, különdíjas lett a helyi is­kola Hugyecz Balázs, Szőcs Andrienn, Virág Alexandra ösz- szetételű csapata, felkészítőjük Molnár Sándorné. A díjakat Termán István polgármester ad­ta át. Az ünnepség este az ünnepi önkormányzati üléssel folytató­dott. (Erre és a másnapi ese­ményre későbbi lapszámunkba visszatérünk) (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarjánban 1998 januárjá­tól - Madách Imre születésé­nek 175. évfordulója óta - ha­gyomány, hogy az önkormány­zat, a Madách-hagyományápoló Egyesület, valamint a Madách- és a Bolyai-gimnázium iskola­közössége szervezésében meg­emlékeznek a költő január 21- ei születésnapjáról, amely egy­beesik a Himnusz 1823. január 22-ei megírásával is. Erre az alkalomra minden évben ünnepséget szerveznek, amelynek elmaradhatatlan ré­sze a Madách-szobor előtti tisz­telgés. A koszorúzáson Pálfalvai Zoltán, a Bolyai János Gimnázium és Szakközépisko­la igazgatója mondott emlékező beszédet, aki magáról Madách Imréről, fő művéről, „Az ember tragédiájáéról, valamint a Ma- dách-kultuszról is beszélt.- A költő életműve és a Him­nusz megléte egyaránt meg­határozói a magyar kultúra számára. Naponta használjuk a kultúra szót, de vajon elgon­dolkodunk-e jelentésén? Az emberi társadalmak által lét­rehozott anyagi és szellemi ja­vak, értékrendszerek és visel­kedésformák összessége, amely az emberek egy cso­portját megkülönbözteti a má­siktól. Minden kultúra közös vonása, hogy nem veleszüle­tett, hanem tanult és az adott közösség tagjaira egyaránt jel­lemző. Egyik kultúra sem ál­líthatja magáról, hogy maga­sabb szinten lenne a többinél. A legnagyobb kérdések felve­tése is azt igazolja, hogy az egész emberiség kultúrájának részei voltunk és vagyunk - mondta Pálfalvai Zoltán. Nincs könnyű dolguk a mai vi­lágban, hiszen a silány film­sorozatokkal, a beszélgető- és „valóságshowkkal”, valamint a különböző sztárcsináló mű­sorokkal nehéz felvenni a ver­senyt. Nekünk, felnőtteknek a hagyományok ápolása, az ér­tékek átmentése azért is a leg­fontosabb feladatunk, hogy Madách Imre klasszikus mű­ve ne csak érettségi tétel le­gyen, hanem teljen meg tarta­lommal minden generáció számára. Nekik is rá kell lelni­ük az örök kérdésekre, s az önmagukban rejlő válaszokra. Az ünnepi beszéd után ko­szorúzás következett: Salgó­tarján önkormányzatának ne­vében Eötvös Mihály alpolgár­mester és Sándor Zoltán kul­turális főtanácsos rótta le tisz­teletét. A Madách- hagyományápoló Egyesülettől dr. Csongrády Béla, lapunk nyugalmazott felelős szerkesz­tője és Básti Istvánná koszo­rúztak. A Madách Imre Gim­názium nevében Varga Judit, Erősné Liptai Csilla és Kubovje Anikó helyezték el a kegyelet virágait. A Bolyai János Gim­názium és Szakközépiskola nevelőtestülete és diáksága ré­széről Pálfalvai Zoltán igazga­tó és Horváth Lili diák koszo­rúztak. A Nógrádi Történeti Múzeumot dr. Szirácsik Éva, az intézmény igazgatója, Sípos Ákosné és dr. Fodor Miklós Zol­tán képviselték. A Balassi Bá­lint Megyei Könyvtárból és a „Palócföld” szerkesztőségéből Gecse Zsuzsa és Handó Péter vettek részt az ünnepségen. (A József Attila Művelődési és Konferencia-központban lapzár­ta után megtartott kultúra napi rendezvényről tudósításunk hol­napi lapszámunkban.) Nem felejtik a hősöket i^pKflÉrfor. A község önkor­mányzata a doni áttörés 66. év­fordulója alkalmából koszorúzá- si ünnepséget rendezett a hősök emlékművénél január 16-án. A megjelenteket Bőgős Tamás pol­gármester köszöntötte.- A hősök szobrán, ahogyan mi nevezzük az emlékművet, amit 1933-ban eredetileg az első világégés helyi áldozatainak emeltek, 1947-ben 26 nevet tar­talmazó emléktáblát helyeztek el. 26 áldozatot gyászolunk ma is, akik a II. világháború magyar­nándori áldozatai, a hozzátarto­zókkal, leszármazottakkal együtt - fogalmazta meg gondolatait a település vezetője. Bőgős Tamás ismertette néhány áldozat törté­netét. Bolla Gyula leventeoktató­tanítóval és fiatal várandós fele­ségével a szügyi őrháznál végez­tek az oroszok. Kőszeghy László, Kőszeghy Albert középső fia a fronton halt hősi halált. Mezővá­ri Jánosnét fegyvertisztítás köz­ben, Kiss Gábort betegágyában lőtte le egy orosz katona. Nagy Jó­zsefet a pincéből kifelé jövet talál­ta el egy szilánk. Varga Kálmán fogságban szerzett betegségbe halt bele. Tamás János és id. Ta­más János a 23. balassagyarma­ti honvéd gyalogezred n. zászló- aljának katonái a doni áttörésnél tűntek el. A többiek halálának, eltűnésé­nek körülményeit homály fedi. A magyarnándoriak azonban minden évben visszaemlékez­nek rájuk, a hősökre, Benkó Ist­vánra, Hajdú Jánosra, Juhász Andrásra, Kajzinger Jánosra, La­katos Mártonra, Lőcsös Gáborra, Maglódi Jánosra, Medvegy Lász­lóra, Megyeri Józsefre, Mezővári Jánosra, Mizera Ferencre, Racka Jánosra, Seres Kálmánra, Sisa Istvánra, Sramó Józsefre, Szabó Józsefre és Tánci Károlyra, akik a világháborúk ideje alatt vesz­tették életüket, ám emlékük örökké megmarad. Pásztón tovább él a „nagy palóc” szellemisége Az igazgatónő beszéde A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázi­um, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium legnagyobb és legszemélye­sebb ünnepére került sor nemrégiben, amikor a Mikszáth-nap keretében emlé­keztek az iskola névadójára. 162 éve ezen a napon született Mikszáth Kálmán, aki először adott irodalmi létjogosultságot a szülőföldjén élő embereknek, Nógrád me­gye, a Palócföld lakóinak. Az iskola közössége számára minden Mikszáth-születésnap fontos, hiszen a „nagy palóc” szellemiségével, bölcsességé­vel, emberi történeteivel, emlékezetes alak­jaival nap mint nap jelen van az iskola éle­tében. Herczegné Varga Ilona, az intézmény igazgatónője a rendezvényről a következő­ket mondta:- Az idei ünnepség fényét két jeles évfor­duló is emelte: a Pásztói Általános Gimná­zium 50 évvel ezelőtt vette fel Mikszáth Kálmán nevét és 40. alakalommal emléke­zik névadójára az író születésnapján szép- prózamondó-versennyel, irodalmi és törté­nelmi vetélkedővel, diákköri ülésekkel, ki­állításokkal, irodalmi beszélgetésekkel és filmvetítésekkel. A rendezvények minden évben kiemelke­dő eseménye a Mikszáth szépprózamondó­verseny, melynek döntőjébe az idén 29 pró­zamondóból 13 tanuló jutott be. Közülük a legjobban Forstner Ágnes szerepelt, aki a zsűri - melynek tagjai Si­mon Mária, Bognár Bea, Csohány Kálmánné, dr. Praznovszky Mihály és Herczegné Varga Ilona voltak - első díja mellett a közönség­díjat is elnyerte. A második helyezett Toldi Lilla, a harma­dik Szita Rebeka lett. A „Szép magyar beszéd” különdíjat Molnár Evelyn ér­demelte ki, míg Bogdán Dalma a művész-tanár, Perényi Anna díját nyerte el. Elsősorban a fiatal olvasók­hoz - a diákokhoz - szóltak A szépprózamondó-verseny zsűrije dr. Praznovszky Mihály irodalomtörténész szavai, aki felvillantotta Mikszáth azon érté­keit, erényeit, amely miatt napjainkban is ér­demes olvasni írásait, novelláit, regényeit, gondolatait. Előadásában megelevenedett az író gyermekkora, diákévei, tanárai, az őt se­gítő felnőttek, pedagógusok és iskolák. Herczegné Varga Ilona az iskola emlék­parkjában álló, Andrássy Kurta János szob­rászművész által készített Mikszáth-szobor koszorúzásakor mondott köszöntőjében ki­emelte az emberi értékek és erkölcsi nor­mák fontosságát, melyek megfogalmazásá­hoz követéséhez helyes irányt mutat min­denki számára Mikszáth Kálmán élete és munkássága. es/a Tisztelegtek Rákóczi és kurucai előtt Koszorúzás a csata emlékművénél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom