Nógrád Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-20 / 15. szám

4 2009. JANUAR 20., KEDD NÓGRÁD MEGYE Rendkívüli ülés a Civitas napján Segély helyett munkavégzés Szabó Andrea Balassagyarmat. Bállá Mihály országgyűlési képviselő lapunknak adott nyilatkozatában elmondta: a Civitas Fortissima ünnepén a helyi országgyűlési képviselők nem, vagy nem teljesen tudnak majd részt venni, hi­szen Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök rendkívüli parlamenti ülést hívott össze január 29-ére.- Az IMF vezérigazgatójának látoga­tásakor kiderült, hogy Magyarország költségvetése nem helyénvaló. Egy hó­napja fogadta el az országgyűlés a költ­ségvetést, s mindössze két hete lépett hatályba. Már most módosítani kell, mert nem igazak azok a számok, amelyek alapján a kereteket megszab­ták. A január 29-ei rendkívüli ülésen részt fogunk ven­ni, hiszen olyan fajsúlyú döntésekről lesz szó, amelyek az ország jövőjét meghatározzák - mondta a honatya, aki tart attól, hogy nem módosítani kell a költségvetést, hanem új költségvetést szükséges készíteni.- Nem új költségvetés kell, hanem új kormány, amely a valós problémák alapján elindítja az országot a válságból kivezető úton. A jelenlegi kormány alkal­matlan a feladatok elvégzésére. Már az alapszámok sem stimmelnek, a pénzügyminisztérium „kozmeti­kázza” a költségvetési számokat. Remélem, hogy a kor­mányzatnak nem az a legfőbb szándéka, hogy a saját felelősségét másokra hárítsa. Rosszul számoltak, rosz- szak az irányszámok, a költségvetés két hét alatt meg­bukott - szögezte le Bállá Mihály. Sz. A. Balassagyarmat A kormány majd­nem százmilliárd forintot szán az Út a munkához programra, amely százezer ember elhelyezkedésében hívatott segíteni. Ezek az emberek fő­ként szakképzetle­nek, akik a munka világán kívül marad­tak, s a legtöbbjük segélyből él. Az Út a munkához program legfőbb célja az, hogy a tartósan munkanélküliek ismét jövedelem­hez jussanak. A programról beszél­gettünk Borenszki Ervin és Lombos István országgyűlési képviselőkkel.- Tudjuk, hogy a gazdasági válság egyre inkább nehezíti Magyarország helyzetét is. Hogyan lehet manapság elérniazt, hogy mintegy százezer em­ber segély helyett munkához jusson ? Borenszki Ervin: - Ma ezt úgy tudjuk elérni, hogy bevonjuk őket a közfoglalkoztatásba. Az Út a mun­kához program az aktív korú és munkaképes embereket érinti, akiknek két csoportja van. Azok, akik munkabérre jogosultak, ha közmunkában, vagy képzésben vesznek részt, velük a munkaügyi központok (foglalkoztatási szervek) álláskeresési szerződést kötnek, az önkormányzatok pedig arra törek­szenek, hogy minél többüknek munkát adjanak. Ebbe a csoportba olyan 35 év alattiak tartoznak, akik nem végezték el a nyolcadik osz­tályt. Ők kötelesek részt venni vala­milyen képzésben. Aki dolgozik, munkabért kap, aki iskolába jár, vagy nem tudják a közfoglalkozta­tásban alkalmazni, közfoglalkozást pótló juttatást kap. Ez megegyezik az öregségi nyugdíj minimumával. A másik csoportba azok tartoznak, akik valamiért kénytelenek szociá­lis segélyt kapni. Például a fogyaté­kosok, a betegek, a rokkantak, az 55 év felettiek, vagy akik három vagy több kiskorú gyereket nevelnek.- Mi a helyzet a munkakerülők­kel és a feketemunkát végzőkkel? Lombos István: - Aki egészséges, köteles együttműködni a település önkormányzatával. Feketemunkát végezni tilos! Aki feketemunkát vé­gez, amellett, hogy juttatást, vagy segélyt vesz fel az önkormányzattól, kizárja magát az előbb említett cso­portokból. Először figyelmeztetik, másodszor három hónapra felfüg­gesztik a juttatást, vagy a segélyt, a harmadik alkalom után kizárják a közfoglalkoztatásból, az érte járó juttatásból, vagy ha segélyt kapott, többet nem folyósít­ják azt. A kormány ösztönzi az önkor­mányzatokat arra, hogy érdekük legyen a közfoglalkoztatás. A közcélú foglalkoz­tatásért járó munka­bér 95 százalékát, a közfoglalkozást pótló juttatás 80 százalékát állja a központi költségvetés. Az álláskere­sőnek a munkát el kell fogadnia és köteles a képzéseken részt venni. Ha ennek nem tesz eleget, törlik a nyilvántartásból, mert azokat akar­ják támogatni, akik valóban szeret­nének munkához jutni.- Mit várhatunk az Út a munká­hoz programtól? Borenszki Ervin: - Megnő a fog­lalkoztatottság és csökken a mun­kanélküliség. Kevesebben veszítik el a „dolgozni tudás” képességét és a közfoglalkoztatással nagyobb jö­vedelemhez is jutnak, mint a se­géllyel. Visszaszorulhat a feketegaz­daság, valamint ki lehet szűrni azo­kat, akik indokolatlanul kapnak se­gélyt. így nyolcvan-százezer fővel csökkenhet az aktív korú segélye­zettek száma.- Az Út a munkához program ki­fejezetten jó visszhangra találta tár­sadalomban. Lombos István: - Budapesten a felmérések szerint a megkérdezet­tek 80 százaléka egyetért a prog­ram fő céljaival, kilencven százalék helyesli, hogy csak a valóban rászo­rultak kapjanak segélyt. Nyolcvan­hat százalék támogatja, hogy a munkaképesek lehetőleg maradja­nak aktívak és ne kelljen segélyből élniük. Nyolcvannégy százalék tart­ja fontosnak azok képzését, akik nem végezték el a nyolcadik osz­tályt. Vidéken 80-90 százalékos az egyetértés a program valamennyi pontjával. A dolgozók és a munká­val nem rendelkezők is hasonlóan vélekedtek. A feketemunka elleni fellépést is nagy százalékban támo­gatják, de a budapestiek 18, a vidé­kiek 23 százaléka nem ért egyet az­zal, hogy a feketén munkát vállalót is büntessék. A rehabilitációs járadékról szóló törvény rendelkezései alapján 2008. január 01-jétől egy új szemléletű, a rehabilitálhatóságot, és a tényleges munkavállalási lehetőségeket jobban figyelembe vevő, komplex minősíté­si rendszer lépett életbe. A törvény alapján a rehabilitációs rendszerben kétféle ellátást lehet megállapítani. • Azoknak a személyeknek, akik rehabilitálhatók, és a feltételeknek megfelelnek, új ellátást, a rehabilitá­ciós járadékot állapítják meg, • Akik a minősítés alapján nem rehabilitálhatóak és a szükséges fel­tételekkel rendelkeznek, rokkantsá­gi nyugdíjra szerezhetnek jogosult­ságot. 2008. évben az új rendszer azokra a személyekre vonatkozott, akik egészségkárosodás miatti ellátás iránti igényüket - beleértve az álla­potrosszabbodás miatti igénybejelen­tést is - 2007. december 31-ét köve­tően jelezték, de a soros felülvizsgá­latkor csak az egészségkárosodás mértékét kellett vizsgálni - kivéve, ha az érintett kérte a komplex minősítés elvégzését. 2009.01.01-jétől minden esetben - az új igényléseknél és a soros felül­vizsgálat alkalmával is - el kell vé-. gezni a komplex minősítést, amely­nek eredményeként rokkantnyugdíj helyett rehabilitációs járadékot álla­píthatnak meg. Annak az egészség- károsodott személynek, aki 2011.12.31-éig a rá irányadó korha­tárt (62. év) 10 éven belül eléri, kéré­sére a rehabilitációs járadék helyett rokkantsági nyugdíjat kell megállapí­tani (52. életévtől- 62. életévig). A komplex minősítés A rehabilitációs járadék iránti igény elbírálásához a rehabilitációs szakértői szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a megkereséstől számított 60 napon belül a külön jogszabályban megha­tározottak szerinti komplex minősí­tést végez, és szakvéleményt ad: • az egészségkárosodás mértékéről, • a szakmai munkaképességről, • a rehabilitálhatóságról, a rehabi­litáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekről, to­Bővül a rehabilitációs járadékra vehetők köre vábbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamról. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a szakvélemény megérkezésé­ig az eljárását felfüggeszti, a komplex minősítés alapján elkészített szakvé­leményhez kötve van. A rehabilitációs járadék jogosultsági feltételei • Az egészségkárosodás 50-79% közötti • kereső tevékenységet nem foly­tat, vagy a keresete, jövedelme leg­alább 30%-kal kevesebb az egészség- károsodás bekövetkezését megelőző négy naptári hónapra vonatkozó ke­resete, jövedelme havi átlagánál, • rehabilitálható, • a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, • nem részesül egyéb társadalom- biztosítási, pénzbeli egészségbiztosí­tási, nyugdíjszerű rendszeres, vagy munkaügyi központ által folyósított pénzbeli ellátásban. A rehabilitációs járadék megálla­pítására irányuló igényt a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási igazgató­ságon, az erre a célra is rendszeresí­tett „Igénybejelentés egészségkáro­sodáson alapuló ellátás megállapítá­sához” elnevezésű nyomtatványon le­het igényelni, kezdeményezi a szak­értői vizsgálatot. Együttműködési kötelezettség a járadékfolyósításának időtartama alatt A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulá­sa érdekében a területileg illetékes munkaügyi központ kirendeltségé­vel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében: • a munkaügyi kirendeltséggel írásbeli rehabilitációs megállapodást köt, • teljesíti a rehabilitációs megálla­podás mellékletét képező rehabilitá­ciós tervben foglaltakat. A rehabilitációs megállapodás tar­talmazza a járadékban részesülő nyi­latkozatát arra vonatkozóan, hogy: • vállalja az együttműködési köte­lezettség teljesítését, valamint elfo­gadja a számára felajánlott megfele­lő munkahelyet, valamint a térítési kötelezettséggel nem járó képzési le­hetőséget, továbbá • tartalmazza a külön jogszabály­ban meghatározott rehabilitációs szolgáltatások körét • a járadékban részesülő által az önálló munkahelykeresés formáit, • a munkaügyi központnál törté­nő jelentkezései gyakoriságát, a kap­csolattartás módját. Az együttműködési kötelezettség teljesítése a járadék folyósításának feltétele. A rehabilitációs járadékban részesülő személynek a határozat és az alapját képező szakvélemény be­mutatásával a határozat kézbesítésé­től számított 10 munkanapon belül meg kell keresnie a területileg illeté­kes munkaügyi központ kirendeltsé­gét a megállapodás megkötése érde­kében. Amennyiben a megállapodás aláírására nem kerül sor a járadék­ban részesülő személy hibájából, a kirendeltség kéri a járadék megszün­tetését. Rehabilitációs eljárás a kereső tevékenységet folytató személyek esetében A kereső tevékenységet folytató re­habilitációs járadékban részesülő személy rehabilitációját elsősorban a munkahelyén kell megkísérelni. Ennek érdekében az illetékes kiren­deltség a rehabilitációs járadékban részesülő személy kirendeltségen történő megjelenését követően meg­keresi a foglalkoztatót, akinek a meg­keresést követő 10 munkanapon be­lül konzultációt szükséges lefolytat­ni a rehabilitációs intézkedések le­hetőségeiről. Amennyiben a rehabilitáció a re­habilitációs járadékban részesülő személy munkahelyén - foglalkozta­tójánál - nem valósítható meg, a reha­bilitáció konkrét irányaként megje­lölt tevékenység megvalósítása érde­kében más munkáltatónál történő munkavégzés lehetőségét kell meg­keresni, vagy a rehabilitáció más konkrét irányát kell meghatározni. Szükséges rehabilitációs intézke­désnek kell tekinteni különösen, ha a munkaadó: • a foglalkoztatást a rehabilitációs megállapodásban foglalt munkakö­rülmények között, olyan munkakör­ben vállalja, amelyben a munkaválla­ló tervezett rehabilitációja megvaló­sul, • munkakörülmények módosítá­sával, a foglalkoztatáshoz szükséges eszközök, berendezések beszerzésé­vel - elsősorban eredeti munkahelyén (munkakör) és szakmájában - kíván­ja biztosítani a foglalkoztatást, • a rehabilitáció időtartamára a munkavállalót - egészségi állapotá­nak, korának és képzettségének fi­gyelembevételével - működési körén belül megfelelő munkahelyre áthe­lyezi, • vállalja más munka elvégzésére történő betanítást, vagy szakképzés­ben való részesítést, • a munkaadó kötelezettséget vál­lal arra, hogy a munkaviszonyt a re­habilitációs járadék folyósításának ideje alatt a munkáltató működésével összefüggő okból, rendes felmondás­sal nem szünteti meg; • biztosítja, hogy a munkavállaló a rehabilitációs tervben foglalt köte­lezettségeinek eleget tehessen, • a rehabilitáció előrehaladásáról tájékoztatja a kirendeltséget. Amennyiben a foglalkoztató vállal­Hasznos címek, teiefonszámok! Amennyiben úgy ítéli meg, hogy jogosult a rehabilitációs járadékra, úgy igénylését nyújtsa be az Észak-magyarországi Regio­nális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság terüle­tileg illetékes ügyfélszolgálatánál. Nógrád megyében az alábbi elérhetőségeken: 3100 Salgótarján, Mérleg út 2. Telefon­szám: 32/523-200 2660 Balassagyarmat, Honvéd út 2. Te­lefonszám: 35/501-320 Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Nógrád megyei kirendeltségei: Salgótarjáni Kirendeltség és Szolgál­tató Központ 3100 Salgótarján, Alkotmány út 11. Telefon: 32/521-050,32/317- 397, 32/416-788 Fax: 32/310-327 3100 Salgótarján, Fürdő út 3. Telefon: 32/316-076:32/316-624; 32/416-127 Fax: 32/316-489 Balassagyarmati Kirendeltsége 2660 Balassagyarmat, Bajcsy-Zs. út 17. Telefon: 35/500-511; 35/500-512; 35/300-846 Fax: 35/300-598 Pásztói Kirendeltsége 3060 Pásztó, Cserhát lakónegyed 11. Telefon: 32/460-056; 32/460-674 Fax: 32/460-674 Szécsényi Kirendeltsége 3170 Szécsény, Kossuth út 23. Telefon: 32/371-999; 32/370-986 Fax: 32/371-999 Bátonyterenyei Kirendeltsége 3078 Bátonyterenye, Madách út 6/b. Telefon: 32/553-366; 32/350-267 Fax: 32/350-290 Rétsági Kirendeltsége 2651 Rétság, Radnóti út 2. Telefon: 35/550-118; 35/550-119 Fax: 35/550-120 ja a szükséges rehabilitációs intéz­kedések megtételét, a rehabilitációs terv és a rehabilitációs megállapodás kidolgozásába - az adatvédelmi ren­delkezések maradéktalan betartása mellett - a munkáltató képviselőjét is be kell vonni. Az illetékes kirendeltség a rehabi­litációs terv eredményes végrehajtá­sához szükséges munkáltatói intéz­kedéseket és a minkét fél (foglalkoz­tató, kirendeltség) által vállalt kötele­zettségeket külön együttműködési megállapodásban rögzíti. Az együttműködési megállapodás a foglalkoztató és a munkaügyi szer­vezet közös dokumentuma, melyben meghatározzák azokat a szükséges rehabilitációs intézkedéseket, ame­lyek elősegítik a rehabilitációs jára­dékban részesülő személy munkahe­lyen történő rehabilitációját. A foglalkoztatónak a kirendeltség tájékoztatást nyújt az egészségkáro­sodást szenvedett személyek foglal­kozatása során igénybe vehető támo­gatásokról és szolgáltatásokról. Amennyiben a rehabilitációs jára­dékban részesülő személy rehabilitá­ciója munkahelyén nem megvalósít­ható, akkor a szakértői bizottság - szakvéleményében meghatározott le­hetséges rehabilitációs irányok figye­lembevételével kell meghatározni a rehabilitáció konkrét irányát. Rehabilitációs járadék melletti mun­kavégzés fettételei A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság azt vizsgálja, hogy 3 hónap átlagában a nettó kereset meghaladja-e a járadék­ban részesülő rokkantnyugdíj alapjá­ul szolgáló átlagkeresetének 90%-át, de legalább a minimálbért. Ameny- nyiben ez a feltétel fennáll, akkor az ellátást megfelezik, ha ó hónap átla­gában eléri a nettó kereset ezt a ha­tárt, akkor megszüntetik az ellátást. A rehabilitációs járadék címszavakban ÖSSZEGE: A rehabilitációs jára­dék összege megegyezik az azonos szolgálati idő és átlagkereset alapján kiszámítható III. csoportos rokkant­sági nyugdíj összegének a 120 száza­lékával és a legkisebb összege azonos a mindenkori minimálnyugdíj 120 százalékával, ami jelenleg 34 200 Ft. EMELÉSE: A rehabilitációs jára­dékot évente, a nyugdíjakkal azonos módon kell emelni. Az évenkénti rendszeres emeléséről a nyugdíjbiz­tosítási igazgatási szervnek nem kell határozatot hoznia. 13. havi ellátás nincs. SZOLGALATI IDŐ: A járadék ösz- szegéből nyugdíjjárulékot (magán­nyugdíjpénztári tagdíjat) kell fizetni, ezért a rehabilitációs járadék folyósí­tásának időtartama a nyugdíjbiztosí­tás szempontjából szolgálati időnek minősül, ha az előírt nyugdíjjárulé­kot megfizették. Foglalkoztatónak a járadékot folyósító nyugdíjbiztosítás igazgatási szerv minősül. ELLÁTÁS KEZDETE: A járadék at­tól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel telje­sült, de legkorábban az igénybejelen­tés napjától. Amennyiben az igénylő azon a napon terhességi-gyermek­ágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénz­ben részesül, a rehabilitációs járadék az ellátás megszüntetésének a napjá­tól állapítható meg. A rehabilitációs járadék mellett azonban megállapít­ható illetve folyósítható a gyermek- gondozási segély. IDŐTARTAMA: A rehabilitációs já­radék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évig folyósítható. A feltételek bekövetkezé­se esetén a rehabilitáció sikeres meg­valósulásának érdekében az ellátás meghosszabbítható, vagy megszün­tetése esetén feléled, de időtartama a 3 évet ezekben az esetekben sem ha­ladhatja meg. Ha a rehabilitáció nem volt sikeres, akkor a járadékos egész­ségi állapotától függően rokkantsági nyugdíjra vagy álláskeresési, szociá­lis ellátásra válhat jogosulttá. FELÜLVIZSGÁLAT: A rehabilitáci­ós járadék esetében a rokkantsági nyug­díjtól eltérően - tekintettel az ellátás vi­szonylag rövid időtartamára - rendsze­res felülvizsgálatra nem kerül sor. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS: Egészségügyi ellátásra a rehabilitáci­ós járadékban részesülők szolidari­tási alapon, járulékfizetés nélkül is részesülhetnek. ADÓZÁS: Adózás szempontjából a rehabilitációs járadék is nyugdíj­nak minősül, így adózáskor a nyug­díjak adózására vonatkozó szabályo­kat kell alkalmazni. MUNKAJOGI VÉDELEM: A szabá­lyozás értelmében a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondás­sal a munkaviszonyt a rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes időtarta­ma alatt (egyéb esetben a védelem csak a betegszabadság leteltét köve­tő egy évig illetné meg). Észak-magyarországi Regioná­lis Munkaügyi Központ Salgótarjáni Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom