Nógrád Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-05 / 2. szám
in u u it a u ivi hí U" y m 2009. JANUÁR 5., HÉTFŐ szintje csökkent. A tájékoztatási kötelezettségnek eleget téve havonta beszámoltam a közgyűlés tagjainak az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásáról. A megyei kórház főigazgatója a testület üléstervében foglaltaknak megfelelően adtam tájékoztatást az intézmény pénzügyi-gazdasági helyzetéről. Becsó Zsolt emlékeztetett arra is: a fenntartó többször fordult levélben mind az egészségügyi miniszterhez, mind az OEP főigazgatójához, kérve közbenjárásukat az intézmény stabilizációjának megőrzése, valamint a volumenkorlát rendezése érdekében. Az intézkedések eredményeként a szállítói tartozás folyamatos csökkenése tapasztalható, ezen belül - bár rapszodikusan - csökken az átütemezett adósságállomány szintje is. Megállapítható tehát, hogy bár még mindig igen magas a tartozásállomány mértéke, de az eladósodás folyamatában stagnálás érzékelhető.- Tud-e a fenntartó olyan komolyabb belső, kórházi, vagy egyéb problémákról, melyek esetleg gátolták, vagy lassították a stabilizációs tervek kivitelezését ?- A szakmai munka terén még jelentős a tennivaló, állandó a létszámhiány mind a szakorvosok, de egyre inkább jellemző ez a képzett szakalkalmazottak foglalkoztatására is. Ennek negatív kihatásai a betegellátásban érzékelhetőek. A gyógyítást támogató egyéb szolgáltatások szintjén is minimalizálták az alkalmazotti létszámokat, ezért nemcsak az intézmény- fenntartás, hanem a munkaerőgazdálkodás szemszögéből is feszített az intézmény üzemeltetése. El kell mondanom azt is: sajnos, hiába újult meg, lett'korszerű a kórházi épületegyüttes. Sokan ugyanis nem értékként tekintenek rá, hanem „szabad prédaként”. Jelentős veszteségeket kell az intézménynek nap mint nap elkönyvelnie. Berendezési tárgyak tűnnek el, vagy rongálódnak meg, a szándékos vandalizmus, vagy a tolvajok megfékezéséhez, az állagmegőrzés szinten tartásához pedig nincsenek szabad erőforrások, mert a kórház jelenlegi finanszírozási kondíciói miatt erre nincs fedezet. Az intézmény működtetéséhez nyújtott bevételek a gyógyítás során hasznosulnak.- Hol tart most a gazdálkodást erősítő folyamat, mi van még hátra, s a megyei önkormányzat elégedett- e az eddigi munkával? Egyszerűbben fogalmazva: mi jellemzi jelenleg a Szent Lázár kórház-rendelőintézet gazdasági helyzetét?- A Szent Lázár Megyei Kórház pénzügyi helyzetét döntően a tb- től kapott támogatások, valamint a központi döntések alapozzák meg. A megyei önkormányzat, mint fenntartó, jelenleg szintén jelentős forráshiánnyal küzd, ezért csupán a működést, fejlesztést segítő pályázatokhoz szükséges saját erő előteremtéséhez, valamint az intézmény fenntartásához szükséges egyéb kisegítő támogatások biztosításához tud fedezetet nyújtani. Ide tartozik például a kötelező továbbképzések támogatása, külső szakértők díjazása, szakemberek megtartásához lakhatási támogatás megadása. Pozitív fejleménynek értékelhető, hogy az egészségügyi miniszter a közgyűlés elnökének és a kórház vezetésének kezdeményezésére az intézményi teljesítményvolumen-kor- lát tekintetében kedvező döntést hozott. Enyhítve, de nem megszüntetve ezzel a finanszírozási korlátokat. Ennek eredményeként intézményünk az általa ténylegesen elvégzett munkák után magasabb bevételhez juthat, azonban még a megemelt támogatás sem ellentételezi a feladatellátás valós költségeit. Az adósságállomány ma is jelentős. Egy kórházfenntartónak egy percig sem lanyhulhat a figyelme, főleg, ha súlyponti besorolású az intézménye. Ez ugyanis többletfeladatokkal jár és hát a pénz az, amiből ennélfogva több kellene. Nógrád Megye Ön- kormányzatának Szent Lázár Megyei Kórháza azonban ezt leszámítva is feszült odafigyelést kívánt és kíván meg. 2008 is efféle hajrá esztendeje volt óriási feladattömeggel, egyfajta készenléttel és az aktuális állapotok sűrű áttekintésével... Talán hihetetlennek tűnik, de nem mindennapi ez a történet, nem mindennapiak az erőfeszítések. És a végeredmény azért biztató. A további erőgyűjtésre mindenképpen engedélyez egy kis időt. gyűlése és a hivatal - a megyei kórház működőképességének megőrzése érdekében - folyamatosan monitorozta az intézmény működésének szakmai és pénzügyi oldalát. Érzékelve azt, hogy a kórház önerejéből nem lesz képes a válságból kilábalni, döntött a testület arról, hogy külső szakértőkkel teljes körűen átvüágítják az intézményt, érintve a szakma és a gazdálkodás területét is. Közgyűlésünk a 137/2006. (XII. 14.) számú határozatában - tekintettel az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának és a finanszírozás feltételeinek állandó változására - megállapítva, hogy „bár a vonatkozó jogszabályok alapján már indo- Mennyiben volt mélyponton akkor a kórház, amikor a fenntartó úgy döntött,, sürgősen el kell indítani egy, a stabilitást célzó részletes intézkedési terv megvalósítását? Mely okok juttatták rendkívül nehéz helyzetbe, s mi ennek a lényege? Erre és a további, kapcsolódó kérdéseinkre is Becsó Zsolttól, a megyei közgyűlés elnökétől kértünk és kaptunk választ- A fenntartói tevékenység áttekintéséhez, megítéléséhez a következőket kell mindenekelőtt figyelembe venni. A Szent Lázár Megyei Kórház működtetése, fejlesztése mindig is elsőrendű feladata Nógrád Megyei Önkormányzatának. Az intézmény fenntartásához, gazdasági stabilitásának megőrzéséhez kapcsolódó főbb célkitűzéseket a ciklusprogramok, Illetve önkormányzatunk gazdasági programja rögzítik. Munkánk eredményessége a rekonstrukció eredményeiben, a kórház műszerezettségének helyzetében is mérhető. S most visszatérve a kérdésre, szeretném előrebocsátani, hogy az egészségügy alulfinanszírozása nem új keletű, az elmúlt két évtizedben többször volt példa arra, hogy központi stabilizációs, konszolidációs és reorganizációs program biztosította a kórházak adósságállományának rendezését. A részvétel feltételeit, az elvárt eredményeket az ágazati minisztérium határozta meg, illetve az általa kijelölt szakértők ellenőrizték. Ennek eredményeként azonban csak átmenetileg volt rendezettebb a kórházak működése, annak ellenére, hogy számottevő mértékű ágy- és alkalmazotti létszámcsökkenés valósult meg, és jelentősen átrendeződtek a gyógyintézetek kapacitásai. A társadalombiztosítás általi finanszírozás sajnos, nem követte a valós költségeket, a kötelezően ellátandó feladatokhoz központilag meghatározott, úgynevezett teljesítmény- volumen-korlát (röviden: tvk) miatt a ténylegesen elvégzett feladatok ellentételezés nélkül maradtak, ezzel is növelve kórházunk veszteségét - mondta az elnök. Majd azzal folytatta:- A kieső források mértékét és évenkénti változásait, az adósság- állományt folyamatosan figyelemmel kísértük, a könnyebb áttekintés érdekében évenkénti bontásban táblázatokba foglaltuk. Ezek az adatok, dokumentumok igazolják, hogy az egészségügyi ellátó- rendszer fejlesztését célzó központi intézkedések a gyógyintézetek gazdálkodása terén nem hoztak eredményt, sőt generálták a hiányt. 2006 októberében és 2007 decemberében a kieső tb- támogatás összességében több volt, mint a megelőző négy évben elmaradt támogatás. 2007 májusában és augusztusában a Szent Lázár Megyei Kórház már több mint 500-550 millió forint adósságállományt halmozott fel, ezen belül az átütemezett szállítói tartozások szintje is kiugróan magas volt (ennek legmagasabb értéke meghaladta a 457 millió forintot).- Kik dolgozták ki a megerősítést célzó feladatsort, s melyek a leglényegesebb pontjai, vagyis mit várt, vár el a megyei vezetés a fekvőbeteg-ellátó intézménytől?- A megyei önkormányzat közBecsó Zsolt Az intézkedési tervhez is adtak javaslatokat, így például megfogalmazták: az új ágyszámok kapcsán a legfontosabb feladat, hogy az intézményi elhelyezkedés a legkedvezőbb legyen. Fontos az üzemgazdasági-szemléletű könyvelés bevezetése, a belső ellenőrzés hatékonyságának növelése. Szükséges az adósságáUomány tudatos rendezése, teljes körű, azaz beszerzői és felhasználói keretgazdálkodás bevezetése, vezetői információs rendszer működtetése. Megfelelő szintre kell hozni, illetdosítására. Továbbá szakértők bevonásával vizsgálja meg az intézmény gazdasági társasággá történő átalakításának (ezzel a tőkebevonás formáinak) lehetőségét. Az érintettek közreműködésével készíttessen ütemezési tervet az eseüeges átalakítással összefüggő feladatok megvalósítására. Ugyancsak az utasításnak megfelelően gondoskodnia kellett az elnöknek arról is, hogy a kórház gazdaságos működésének helyre- állítása érdekében előkészítsék az önkormányzati biztos kijelölését. Ez utóbbi arra az eshetőségre vonatkozott, amennyiben az akkori intézkedési tervben foglaltak megvalósítása elégtelen eredményt hozott volna. A vezetői teendők közé sorolták a közgyűlési tagoknak adandó, havonkénti tájékoztatást a kijelölt tennivalók megvalósulásáról, illetve a kórház gazdasági helyzetének alakulásáról.- A kórház főigazgatója ugyanakkor arra kapott utasítást, hogy készítse el a stabilizáció pénzügyi tervét, amely a valós állapotok szerint, részletesen rögzíti az intézmény akkori pénzügyi helyzetét - sorolta a „hajrá” lépéseit Becsó Zsolt. - Kitétel volt, hogy tartalmazza ez a tervezett intézkedések költ lenne - eltekintett az önkor- mányzaü biztos kirendelésétől”. Egyúttal utasította a kórház főigazgatóját, hogy a kiadáscsökkentő intézkedéseket továbbra is teljesítse. Az átvilágítással megbízott szakértő cég vizsgálta az intézmény gazdálkodását, struktúráját, az ápolási, takarítási, munkaügyi, informatikai feladatait, az ingatlan és háttérszolgáltatások lehetőségeit, a műszerellátottságot, illetve az ellenőrzés helyzetét. A vizsgálat eredményeit rögzítve eljuttatták megállapításaikat és az intézkedési tervre vonatkozó javaslataikat a megyei önkormányzathoz. Feladat feladat hátán Az összegzés szerint a kórházban egyaránt igen jelentős a lejárt és lejáratlan határidejű felhalmozott szállítói állomány. A jogszabályok módosításának eredményeként bevezették az új kórházi ágystruktúrát és teljesít- ményvolumen-korlátot. Javasolták a szakértők, hogy az intézmény a problémák orvoslására készítsen hathatós intézkedési és pénzügyi tervet. Összeállításánál vegye alapul a gazdasági kényszerhelyzetet, az ebből fakadó jelentős belső megszorítás és átalakítás szükségét, valamint a más egészségügyi létesítményekben alkalmazott válságkezelő lépéseket. ve csökkenteni szükséges a különböző szolgáltatások igénybevételét. S még ez sem minden: át kell gondolni, illetve felül kell vizsgálni a kórház közbeszerzési politikáját, a műszaki terület további teljes üzemeltetését, az intézmény működési formáját, klinikai területeinek működtetését az osztályszerkezet szempontjából. Ajánlatos hasznosítani az üresen álló, illetve üresen maradó területeket. Ugyancsak fontos az intézmény dolgozói állományának felülvizsgálata, és az új struktúrához igazítása. Az érdekeltségi rendszer kialakítása, valamennyi szerződés áttekintése szintén lényeges lépés a gazdaságosság szemszögéből. A közgyűlés az átvilágítás eredményéről, a megállapításokról szóló tájékoztatót 2007. május 24- ei ülésén tárgyalta, s az alábbi döntéseket hozta: az elnök az egészségügyi szakellátás és finanszírozás valamennyi érintett szereplőjének bevonásával folytasson további tárgyalásokat a megyei ellátórendszer szakmai együttműködésének, az ésszerűsítés és az összevonás lehetőségeinek megvalósítása érdekében. Haladéktalanul kezdeményezzen egyeztetést a szakminisztériummal és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral a kórház teljesítmény- volumen-korlátjának és - szükség szerint - ellátási területének móvárható hatásait a 2007-2008-as évekre, valamint meghatározza a 2007. december 31., illetve 2008. december 31. napjáig elérni kívánt pénzügyi helyzetet. Dolgozza ki, számoljon be Részletes kimutatást kértek a főigazgatótól a lejárt, átütemezett és határidőn belüli szállítói hitelállományról, s egyben javaslatot vártak tőle a szállítókkal történő, egységes elvek szerinti egyeztetésre. Hogy a hitelállomány miként változik, erről havonta kellett beszámolnia a közgyűlés elnökének. Feladatul kapta, hogy dolgozzon ki javaslatot - az egyes munkafolyamatok pontos leírásával és elemzésével - az új ágyszámokhoz és struktúrához igazodó intézményszerkezeti átalakításokról. Ezen belül egy sor témakörrel, területtel kiemelten kellett foglalkoznia. így egyebek mellett a forgalomszabályozás módjával, a várólisták kialakításával, az ellátási területen kívüli betegek befogadásának szabályozásával, a fekvőbeteg-ellátást kiváltó, rövidítő technikák kialakításával (ez utóbbi lényege a betegek átirányítása a fekvőbeteg-ellátásból a járóbeteg-ellátásba). Ebbe a körbe sorolták az egynapos sebészeti ellátásra vonatkozó pályázat benyújtását, a feltételek kialakítását, a krónikus kapacitás teljes körű feltöltését, a fizetős technikák korlátozott bevezetését, a mátrix-rendszer, a közös ápolási egységek kialakítását. Az ügyeleti rendszer teljes körű átalakításának, az ápolási egységek, osztályok racionális elhelyezésének, az épület bizonyos részei hasznosításának, bérbeadásának mikéntjére is kellett egy-egy új elgondolás, terv, de megoldásra várt a műszaki-fizikai területnek a megváltozott szerkezethez történő legkedvezőbb igazítása is. Dr. Bercsényi Lajosnak mindezeken túl mielőbb meg kellett kezdenie az intézmény szerződéseinek teljes körű felülvizsgálatát, az erre vonatkozó, egységes elvek kidolgozását. Ennek során különösen a vállalkozásban teljesítő orvosokkal kötött szerződések díjtételeit, illetve az ügyeleti rendszerben alkalmazott díjakat volt szükséges egyrészt felülvizsgálni, másrészt az utóbbiakat folyamatosan és egységesen, a közalkalmazotti besorolások középértékét alapul véve csökkenteni, módosítani. Ugyancsak közgyűlési előírás volt, hogy a kórházvezetés a finanszírozási és ellátási igények függvényében vizsgálja meg a létszámok további csökkentésének, az arányos díjazás megteremtésének lehetőségét; a megbízási szerződések számának csökkentését; a különböző jogcímeken adott költségtérítések visz- szavonását; a Mobilitásprogramban történő részvétel keretében a bérköltségek érdemi csökkentésének lehetőségét. Szintén az áttekintendők listáján szerepeltek a „kiszervezett”- és háttérszolgáltatások ellátására kötött (közreműködői) szerződések, az esetleges módosítás, felmondás esélyével. Indokolt esetben további tevékenységek megszüntetése, átsorolása is megvalósulhatott. Meg kellett tervezni egy új, az intézmény számára hasznosabb szerződési formát.- A pénzügyi gazdálkodás halaszthatatlan átalakításának elindítása során a vezetői döntéseket megalapozó, folyamatos és pontos intézményi monitoring és kontrolling rendszer kialakítására kellett különös tekintettel lennie a főigazgatónak. Kiemelt figyelmet kellett, hogy kapjon az üzemgazdasági könyvelés megvalósítása, a költségvetés dologi kereteinek a forgalommal arányos felhasználása, a teljes körű és legalább osztályszintű beszerzői és felhasználói keretgazdálkodás kialakítása. Ugyanígy a „keretgazdák” kijelölése, a keretgazdálkodással összefüggő érdekeltségi rendszer kialakítása, a közbeszerzési gyakorlat felülvizsgálata, a szerződések számának lehetőség szerinti csökkentése is - tájékoztatott az elnök. Mit mutat a mérleg? A felsorolt intézkedéseken túl további, a struktúra átalakítására vonatkozó, szakmailag indokolt átszervezésekre, átalakításokra is vártak javaslatot a főigazgatótól. Szintén a személyéhez fűződő elvárás volt, hogy belső pályázati rendszerrel ösztönözze a költséghatékony, fejlesztési célú gyakorlatok kialakítását, az osztályok, ápolási egységek önálló - a gazdasági stabilitást és a szakmai munka színvonalának növelését szolgáló - kezdeményezéseinek támogatását. Mindezek után adódik a talán legfontosabb felvetés:- Hogyan tett eleget a határidőkkel kiadott feladattömegnek az intézmény, s a helyzete további romlását sikerült-e megállítani?- Mind én magam, mind a súlyponti kórház főigazgatója az ide vonatkozó határozatokban foglaltak szerint járt el, ennek eredményeként a szállítói kötelezettség Nagy hajrá a Szent lázár kórházért
