Nógrád Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-05 / 2. szám

vy u un JJ ÍVJ. £1 U I iü 2009. JANUÁR 5., HÉTFŐ Salgótarján a megyei jogú városok között Lakásellátottságban első, adófizetők tekintetében utolsó a rangsorban Az élet minden területét átható verseny megérintette te­lepüléseinket is, éleződésével növekszik az önkormány­zatok felelőssége. Különösen a megyei jogú városoké, amelyek jó esetben közigazgatási határaikon túli telepü­lések, térségek fejlődésének hajtóerői is. Mondják, a ver­senyképesség fejlesztésnek első lépése az objektív önis­meret. Ehhez kezdeményezésünkre közgazdász kollé­gánk a megyei jogú városok mutatószámai alapján ké­szített rangsorával, Salgótarján pozicionálásával, helyze­tének elemzésével igyekszik hozzájárulni. gyei jogú városok élén állunk, jó­val Eger (223) és még inkább Mis­kolc (227) előtt. A rangsort Érd zár­ja (290). Viszonylag kevés lakás épül a városban, ám nálunk a leg­nagyobb az épített lakások alapte­rülete (131 m2), utóbbin belül a négy és többszobás lakások ará­nya is (70 százalék). A közműellátottságot vizsgá­báüs túlkínálata, minimális és dif­ferenciált kereslete. Ennek követ­kezménye (is), hogy 2007-ben a regisztrált álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből 12,8 százalékra rúgott és a legma­gasabb volt a 23 megyei jogú vá­ros között. Ugyanezen arány Eger­ben mindössze 5,0, Miskolcon 8,4 százalék, míg a legalacsonyabb 048, Egerben 126 948 Ft/fő. A saját jogú nyugdíjak tekinte­tében a munkajövedelemmel ren­delkezőknél valamivel jobb a Sal­gótarjánban élő idős emberek po­zíciója; az átlagos havi nyugdíj 86 238 Ft/fő. Ezzel az értékkel - Eger­rel és Miskolccal közeli szinten - a középmezőnyben foglalunk he­lyet Legkisebb a nyugdíj Hódme­KÜLÖNBÖZŐ KÖZELÍTÉSEK „Versenyben Európa kulturális fővárosa címért”, „Demokrácia rangsor”, „Városok versenyképes­sége” - nap mint nap ilyen és ha­sonló címek olvashatók a hazai saj­tóban, tételesen tanúskodva tele­püléseink valóságos versengésé­ről, különböző közelítésű rangso­rairól. Például egy közelmúltbeli vizsgálatból - amelybe Salgótar­ján nem került be - azt a konklú­ziót vonták le, hogy azok a városok, amelyek tudatosabban és hatéko­nyabban élnek a helyi jogalkotási, szabályozási lehetőségeikkel, job­ban vonzzák a befektetőket is. Jómagam csak hiteles és össze­hasonlítható adatokon alapuló vizsgálatokat és az ezekből levont következtetéseket tartom mérték­adónak. Társadalmi-gazdasági je­lenségek esetében elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai lehetnek az elemzés megbízható alapjai.- Mint saját vizsgálódásom esetében is, ahol a KSH 2007. évi megyei évkönyvei, CD adatállományai, és a saját szá- mítású fajlagos mutatók képezik egy készülő nagyobb dolgozat alapjait, amelyekből itt - terjedel­mi korlátok miatt - csak kiemelé­sekre szorítkozhatok. RÉGIÓNK ÉS MEGYÉNK Ezt megelőzően azonban érde­mes az észak-magyarországi ré­gió és Nógrád megye 2007. évi gaz­dasági teljesítményének néhány jellemzőjét felvillantani, a NÓG­RÁD MEGYE -* 2008 top 50 című kiadványból. Ebből kitűnik - töb­bek között -, hogy néhány fontos régiós mutató növekedésének mértéke 2007. évben meghaladja az országos dinamikát. így a net­tó árbevétel indexe 108,8, míg or­szágosan 105,5 százalék, a hozzá­adott érték növekedésének mérté­ke 109,2, illetve 102,1 százalék. A régión belül a gazdasági mutatók abszolút értékei szerint Borsod- Abaúj-Zemplén megye áll az élen, a fajlagos mutatók szerint Heves megye adatai a legkedvezőbbek. Nógrád megye 2007. évi gazda­sági eredménymutatói növekedé­sének mértéke elmarad az orszá­gos és a régiós átlagtól, sőt az elő­ző év értékétől is. Kedvezőtlenek a munkaerő-piaci viszonyok is: a fog­lalkoztatottság alacsony szintje és a még mindig makacs és magas munkanélküliség együttes hatásá­ra a gazdasági aktivitás elmarad az országostól. Nógrád megye to­vábbra is a leghátrányosabb hely­zetű térségek közé tartozik. 2007. évben a Magyarországon regiszt­rált vállalkozások mindössze 1,4 százaléka működött Nógrád me­gyében. A vállalkozási hajlandó­ság alacsony szintű; az ezer főre jutó vállalkozások száma országo­san 125, Nógrádban mindössze 81. SALGÓTARJÁN: MUTATÓK ÉS POZÍCIÓK Lapunk heterogén összetételű olvasótáborára apellálva, úgy vé­lem, hogy szakemberek és a tájé­kozott városlakó számára kézen­fekvőnek tűnő információkat (te­rület, népesség stb.) is érdemes közreadni. A megyei jogú városok­hoz való viszonyítás, a települési átrendeződések, a viharos társa­dalmi-gazdasági változások, a tér­ségi differenciálódás eredményei a jól informált lokálpatrióta szá­mára is szolgálhatnak hasznos, új ismeretekkel. így írásunk hozzájá­rulhat városunk régióban és or­szágban való elhelyezéséhez, az alaposabb önismerethez, további konklúziók levonásához is. Terület, népesség, népmozgalom Salgótarján területnagyságától (101 km2) hét kisebb területű me­gyei jogú város van az országban, köztük Eger (92 km2) is. Népessé­génél - amely egy éve 38.683 fő volt - kevesebb lakosa viszont csak Szekszárd városának (34 004 fő). 2001-hez képest Salgótar­ján népessége csökkent a 23 me­gyei jogú város közül a legna­gyobb mértékben, 14,4 százalék­kal. Okai ismertek: Somoskőújfa­lu leválása, a természetes fogyás állandósulása, a belföldi vándor­lás évről évre negatív egyenlege. Utóbbival ugyancsak városunk vi­szi el a kétes értékű elsőséget A népsűrűség 383,8 fő/km2 (Eger­ben 608,0; Miskolcon 722,9 fő km2), ezzel városunk a középme­zőnyben van. A népességalakulást és népességmegtartó képességün­ket nézve (tudva az elöregedésről is) legrosszabb a pozíciónk, kü­lönb Egeré és Miskolcé, legjobb Érd és Sopron városáé. Lakás- és közműellátottság Meglepő: lakásviszonyaink egyik mutatója tekintetében a 100 lakásra jutó lakos 212 főjévelame­landó: az egy km közüzemi vízhá­lózatra jutó szennyvízcsatorna 586,7 méterével 7 várost előzünk a ragsorban. A közüzemi vízháló­zatba bekapcsolt lakások 90,3 szá­zalékos arányával a mezőny vé­gén szerénykedünk. A 20. helyen állunk a közüzemi szennyvízcsa­torna-hálózatba bekapcsolt laká­sok 84,3 százalékos arányával. Vízfogyasztásunk visszafogott, 2007-ben fejenként csak 26,8 m3 vizet használtunk, ami Tatabánya után a 2. helyet jelenti a rángsor- ban. (Egerben 40,6, Miskolcon 33,6 m3 a vízhasználat.) Vállalkozások aránya és összetétele Az összes regisztrált vállalko­zás száma Salgótarjánban 2007. évben 4463 volt, a legkevesebb a megyei városok között. Az ezer la­kosra jutó regisztrált vállalkozá­sok száma városunkban 115, mi­közben Miskolcé 131, Egeré 174, utóbbi a legmagasabb, városunké a legalacsonyabb. Vállalkozássű­rűségi mutatónk addig nem javul­hat, amíg a gyarapodó vállalkozá­sok mellett magas a megszűnők száma is. Kedvezőtlen az egyéni és a tár­sas vállalkozások aránya, a meg­oszlás 64: 36 százalék, ugyanis egyes szakemberek szerint a fej­lettség egyik jellemzője a társas vállalkozások relatíve magasabb aránya. Érdekes, hogy Egerben kö­zel városunkéhoz hasonló az egyé­ni vállalkozások aránya, míg Mis­kolcon a társas vállalkozások ará­nya (46,6 százalék), amely a leg­magasabb Érden, 53,7 százalék. Munkanélküliek és segélyezettek Salgótarján munkaképes korú lakosságának közel két évtizedes súlyos terhe a munkaerőpiac glo­Sopronban, Érden és Győrben. Ugyancsak élen járunk a 180 na­pon túli álláskeresők regisztrált ál­láskeresőkhöz viszonyított ará­nyát tekintve. Ez a mutató Salgó­tarjánban 65,7, százalék, magas Miskolcon is 64,7, átlag körüli Egerben: 44,0 százalék. Érdekes­ség: az összes munkanélküliek kö­zül a szellemi foglalkozásúak ará­nya a legkisebb (19,5 százalék) Salgótarjánban, míg az egyik leg­magasabb (34,0 százalék) Eger­ben. A város önkormányzatának óri­ási tehet jelent a munkanélküliek ellátása, éves szinten több mint 1700 fő részesült rendszeres szo­ciális segélyben, ami ezer lakosra vetítve 45 fő, a legmagasabb vala­mennyi megyei jogú város között. Ez a mutató Miskolcon (32), Eger­ben 7, Győrben és Veszprémben csak 4-4. Személyi jövedelmek, nyugdíjak A foglakoztatás alacsony szín­vonalából, a munkanélküliek ma­gas számából következően is ke­vés az adózók száma Nógrád szék­helyvárosában; sőt a legkevesebb a 23 megyei jogú város között. Az ezer lakosra jutó adózók száma Salgótarjánban 413, Miskolcon va­lamivel több (423 fő), Egerben pe­dig az átlagnál is magasabb (491 fő) volt 2007-ben. Ehhez képest a jövedelmi ada­tok akár kedvezőnek is ítélhetők. A KSH adatai alapján végzett saját számításaim szerint városunkban az egy adófizetőre jutó (személyi jövedelemadóval csökkentett) jö­vedelem havi átlaga 117 651 Tt/fő volt, 6 megyei jogú város adatánál magasabb. Salgótarjánéhoz közel hasonló a jövedelem mutatója Debrecennek, Kecskemétnek és Zalaegerszegnek. Miskolcon az egy adófizetőre jutó jövedelem 121 zővásárhelyen (75 310 Ft/fő/hó), a legnagyobb Veszprémben (92 769 Ft/fő/hó). Az átlagjövedelmek és átlagnyugdíjak városok közötti szóródása nem jelentős. Humán ágazatok: oktatás, egészségügy A humánszférában Salgótarján a megyei jogú városok sorrendjé­ben egyes mutatók esetében az idők során közepes, vagy attól is jobb helyet vívott ki magának. Sőt például az egy háziorvosra és há­zi gyermekorvosra jutó lakosok száma az egyik legkevesebb Sal­gótarjánban, jelesül 1334. Váro­sunktól jobb fajlagos orvos-ellá­tottsági mutatóval csak Miskolc, Pécs, Szekszárd és Szombathely dicsekedhet Közepes a pozíciónk a rendelésen megjelentek átlagos számát tekintve. Az oktatás ága­zatba tartozó óvodai ellátás egyik mutatóját - az egy gyermekcso­portra jutó óvodásgyermekek szá­mát (23) - tekintve a rangsor móduszát mondhatjuk magunké­nak. A lista élén áll Salgótarján az ezer lakosra jutó általános iskolai, középtájon a középiskolai tanulók számát tekintve, utolsók között a felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók számát figyelve. Kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom Salgótarjánban jó színvonalú a kiskereskedelmi ellátás - leg­alábbis egyes megfigyelt mutatók szerint így például a kiskereske­delmi üzletek tízezer lakosra jutó száma 210, ezzel városunk 9. a ranglétrán, azaz 14 városnál - köz­tük Miskolcnál is - jobb helyzet­ben van. Ugyanakkor Eger meg­előz bennünket; 252-es mutatójá­val a 3. a sorban. Előkelő városunk pozíciója a vendéglátásban: a tíz­ezer lakosra jutó vendéglátóhe­lyek száma 63, amely alapján a 7- ek vagyunk a listán, előttünk van Eger (92) és utánunk Miskolc (60). Az idegenforgalom nem méltó kies környezetéhez; Salgótarján néhány mutató (kereskedelmi férő­helyek és vendégéjszakák száma, külföldiek aránya) alapján a me­gyei jogú városok sorában elfoglalt helyével aligha büszkélkedhet Életminőségi mutatók Nem részletezhetem tovább azo­kat az ágazatokat és mutatókat, amelyek teljesebbé és árnyaltabbá tehetnék a városképet, néhány jel­lemzőt tudok még megemlíteni, így például azt, hogy az 1000 lakos­ra jutó személygépkocsik és a táv­beszélő-fővonalak számában nem igazán jeleskedünk. Erős-közepes városunk pozíciója a kábelteleví­zió-hálózatba bekapcsolt lakosok lakásállományhoz viszonyított ará­nyát tekintve. Biztonságérzetünket erősítheti, hogy a személysérülé- ses közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett szemé­lyek száma relatíve alacsony, a 2., illetve a 3. legjobb Salgótarján po­zíciója. Közepes a helyzetünk a százezer lakosra jutó ismertté vált bűncselekmények, lényegesen rosszabb a bűnelkövetők száma esetében. ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK A fentebb - a mintegy 30-35 statisztikai mutató alapján - kiala­kított városfejlettségi képről és vá­rospozícióról fontos tudni, hogy az adatok 2007. évi statikus állapotot tükröznek ugyan, de mindegyik évtizedek várospolitikája és a vá­roslakók munkálkodása eredmé­nyének eredője, semmiképpen nem lebecsülendő. Emellett továb­bi mélyebb - például dinamikai - vizsgálatok nélkül csak óvatos konklúziók levonására alkalmas. Például Salgótarján lakás- és orvosellátottságban mutatott rang­sorbeli dicséretes első, illetve előke­lő helyezéséből nem következik az, hogy e két ágazatban minden rendben van. Ugyanígy a rangsor végi pozíció sem Salgótarján bé­relt helye, belenyugvásra késztető indikátora, ellenkezőleg. Ugyanakkor néhány konklúzió azonnal levonható. Például az, hogy nem tartható tovább a segé­lyezettek magas és az adófizetők alacsony száma, nem odázható el a vállalkozók erőteljesebb támoga­tása. Segély helyett munkát kell kí­nálni, a város bevételeit növelni, ezért fontos a munkahelyteremtés és - többek között - az idegenfogal­mi szálláshelyek bővítése. Utóbbi­akban a Karancs Szálló felújítása már rövid távon esélyt jelent, a fi­nanszírozás oldaláról minap sza­bad utat kapott városközpont-re­habilitáció nagyon fontos lehet Mi­ként minden más ágazatban is a programozott projektek megvaló­sítása a fejlődés záloga. Ezen írás és benne a még korlá­tozott információk tanulsága az is, hogy az ilyenfajta vizsgálódás hasznos, a város fejlettségi szintje összehasonlító elemzésének elmé­lyítése (60-70 mutatós, dinamikus vizsgálata, súlyozása, komplexeb­bé tétele) kívánatos. Erre e sorok írója kész, várja - és örömmel ve­szi - az érdeklődést, a reakciókat, az olvasói észrevételeket is. Dr. Baráthi Ottó szakközgazdász

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom