Nógrád Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 279-303. szám)

2008-12-31 / 303. szám

=SÜSÜÉ Üäll I KÖZE Megszületett Sarah Palin volt amerikai alelnökjelölt 18 éves lányának a kisfia. Augusztusban nagy vihart kavart Palin tinédzser lányának a terhessége, amire nem sokkal az után derült fény, hogy John McCain jelölttársnak kérte fel a kormányzónőt Búcsú a szlovák koronától pénzcsere Tízéves reformoknak köszönheti Pozsony az eurót Szlovákiában már hetek óta kettős árazás érvényes: euróbán és koronában is fel kell tüntetni az árakat. Ennek ellenére áremelkedéstől tartanak. ■HlISSEMi Szmogriadó várható Szilveszterkor A KEDVEZŐTLEN IDŐJÁRÁSI helyzet miatt országszerte jelentősen emelkedett a le­vegő szennyezettsége, a szálló por koncentrációja a helyi szennyezéstől távoli mérőállomások szerint is meghaladja az egészség- ügyi határértéket. Budapes­ten ma elrendelhetik a szmogriadó tájékoztatási fokozatát. Valótlan állítás Prácser Lászlóról november 26-án megjelent cikkünkben valótlanul azt sugalltuk, hogy Prácser László anyagi helyzete két­ségeket ébreszthet. Ezzel szemben az igazság az, hogy nem pontosan idéztük a bíróságon ezzel kapcsola­tosan elhangzottakat, továb­bá nem vettük figyelembe, hogy Prácser László va­gyonközösségben él felesé­gével, akinek egyéb jöve­delmei vannak. Cikkünk­ben továbbá valótlanul állí­tottuk, hogy Prácser László politikus lenne. A maradvány már a kórházaknál van AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI Alap 2,5 milliárd forintos maradványából éves telje­sítménye alapján 140 kór­ház kapott kiegészítő támo­gatást - közölte Székely Ta­más egészségügyi minisz­ter. Karácsony előtt 18 mil­liárd forintot osztottak szét. Székely támogatást jelentett be Két hetünk maradt arra, hogy elköltsük maradék szlovák koronánkat: az euró átvétele után január 16-án kivonják a forga­lomból a pénzt. Ambrus Vilmos - Gyükeri Mercédesz Újabb taggal bővül holnap az euróövezet: tizenhatodikként Szlovákia vezetheti be a közös európai pénzt. Aki északi szom­szédunkba jár át vásárolni, ja­nuár közepéig teheti ezt meg a koronával. Márpedig jó páran akadnak: a Szlovákiába irányuló magyar bevásárlóturizmus az évtized elejétől, főleg a Mária Valéria híd átadásával, majd Kelet felé az M3-as és a 3-as út kiépítésével ugrott meg. Azelőtt inkább csak a határ mentén élők jártak át tankolni, de az infrastruktúra bővülésével akár Budapestről, akár máshonnan is megérte Szlovákiába járni. Hétvégéken, magyarországi nemzeti ünnepe­ken - ami ott természetesen munkanap volt - családi prog­rammá vált az egész napos pár­kányi, révkomáromi, kassai vagy dunaszerdahelyi kirucca­nás. A magyarok először meg­tankoltak, aztán bevásároltak, végül beültek egy étterembe - mindezért a magyarországi áraknál harmadával kevesebbet fizettek. Még az utóbbi években is egy ilyen bevásárlással 5-10 ezer forintot spórolt egy család. Nyelvi akadályok sem voltak: a benzinkútnál ugyanúgy magya­rok szolgálták ki, mint az étte­remben. A szupermarketben ma­gyar eladóktól tudakolta meg a söröspultot, a pénztárnál pedig Szlovákia csak tizenöt éves állam, a korona azonban jó­val komolyabb múlttal büsz­kélkedhet, hiszen az Osztrák- Magyar Monarchia területén 18 éve használták hivatalos fizetőeszközként. A monar­chia részét képező történelmi Magyarországon 1900. ja­nuár 1-jén vált a korona hiva­talos fizetőeszközzé. 1918 vé­gén megalakuló Csehszlová­kia fizetőeszközét is koroná­akár forinttal is lehetett fizetni. Egy-egy diszkontáruház parkoló­jában gyakran több volt a magyar rendszámú autó, mint a szlovák. A szlovákiai síutak is olcsók voltak, de a kocsi szervizelése is jobban megérte ott, mint itthon. A kinti márkaszervizekben ugyanúgy garanciát vállaltak az autóra, mint nálunk, ráadásul kifizetődőbb volt a javítás. A jövőben megfordulhat a trend, vagyis elképzelhető, hogy az euró bevezetése után a szlová­kok és az ottani magyarok.fog- nak hozzánk járni, mert olcsóbb nak nevezték el, és a pénz - legalábbis nevében - az 1939-1945 között fennálló fa­sisztabarát Szlovák Köztársa­ságban is megmaradt. AII. világháború után újra létre­jött Csehszlovákia, és újjászü­letett a csehszlovák korona is, amely 1992 végén, az ország kettéválásával fejezte be pá­lyafutását. Az 1993-ban forga­lomba kerülő szlovák pénzt váltja most fel az euró. lesz nekik egy magyarországi bevásárlás, mint a szlovákiai. Legalábbis ettől tartanak a he­lyiek, akiknek félelmeit a pozso­nyi kormány szigorú rendeletek­kel igyekszik eloszlatni. Az át­számításkor „felfelé kerekítő" kereskedők akár börtönbünte­tést is kockáztatnak. Az országban ezenkívül né­hány hónapja már kettős árazás érvényes. A január elsejei átállás után két hétig lehet fizetni koro­nával is, ám a visszajárót már euróbán adják. Január 16-tól a koronát már csak a bankokban fogják elfogadni és beváltani. Ivan Gasparovic mindeneset­re nem tart az euró rossz hatá­saitól. A szlovák államfő egy teg­napi interjúban egyértelműen kiállt a közös valuta mellett, hoz­zátéve, a pénzcsere nagyrészt Robert Fico kormányának kö­szönhető. Véleményét sokan nem osztják: elemzők Fico leg­nagyobb érdemének azt tartják, hogy 2006-os kampánya popu­lista szólamai ellenére kormá­nyon tudatosan követte elődje, Mikulás Dzurinda gazdaságpoli­tikáját. Maga Dzurinda éppen ezekbe a még 1998-ban elindí­tott reformokba bukott bele. A pénztárcánkat érintő változások a jövő évben sem maradnak el Január elsejétől számos, a pénz­tárcát is érintő változással kell szembenéznie a lakosságnak. 2,9 százalékkal emelkedik a la­kossági áram ára, ami egy átla­gos háztartás számára havi 180 forint többletkiadást jelent. Ugyancsak emelkedik a postai szolgáltatások ára, átlagosan öt forinttal. Nem változik azonban a gáz ára, és az autőpályadíjak mértéke. Ráadásul csökken 373 gyógyszer ára, átlagosan 3,76 százalékkal. Egyszerűbbé válik a személyi jövedelemadózásban az adóked­vezmények kiszámítása: a hétfé­le kedvezmény esetében azonos lesz a számítási mód. Az úgyne­vezett háztartási adókedvezmény révén pedig a lakásfelújítás vagy a háztartási gépek javításának költsége levonható lesz. ■ Emelkedik a villamos áram és a postai szolgáltatások díja is. A cégeknél megszűnik a bé­ren kívüli juttatások adómen­tességének eddigi 400 ezer fo­rintos felső korlátja. Nő, hatvan­kilencezerről 71500 forintra a minimálbér összege, és nyolc­vanhétezer forintra emelkedik a szakmunkások garantált bér­minimuma. A közszolgák brut­tó száznyolcvanezer forint alatt jövőre is megkapják 13. havi fi­zetésüket, afölött pedig havi bruttó tizenötezer forintos ki­egészítésben részesülnek. A Robin Hood-adó révén mint­egy 2,2 millió háztartás kap az ideivel megegyező mértékű gáz-, illetve távhőtámogatást. Csütörtöktől jár az óvodáztatási támogatás is. Január 1-je után nem rendszeres szociális se­gélyt, hanem rendelkezésre ál­lási támogatást kapnak azok a kérelmezők, akiknek esélyük van arra, hogy a munkaügyi központon keresztül állást talál­janak. Szigorodnak a fémek átvételé­re és kereskedelmére vonatkozó szabályok, és súlyosabb szank­ciókra számíthatnak a nyilvános helyen garázdálkodók is. ■ B. V. Monarchiából örökölt pénz A civilek szenvednek, a Hamasz virul gáza Humanitárius katasztrófa fenyeget a bombázások sújtotta térségben Kevesebbet hoz 2009-ben a konyhára a cégvezetés A Hamasz katonai szárnya szin­te sértetlenül élte túl a szombat óta tartó izraeli bombázásokat, amelyeknek épp a palesztin ra­dikális szervezet felszámolása a célja, s amelyekben rengeteg ci­vil is meghalt. Emiatt egyre na­gyobb a felháborodás világszer­te. Ehud Óimért, Izrael ügyveze­tő miniszterelnöke úgy nyilatko­zott: a gázai civilekkel kesztyűs kézzel, a Hamasszal vasököllel kell bánni. Azt is közölte, hogy a légi és tengeri műveletek csak az első szakaszt jelentik az iz­raeli offenzívában. A szakértők humanitárius ka­tasztrófáról beszélnek. Ramal- lahi diplomatánk, Jungbert Béla a Magyar Rádiónak azt mondta: csupán egyetlen - palesztin - segélyszervezet léphet be Gázá­ba, de a nemzetközi segítők is el­képesztőnek minősítik a hely­zetet. Egy ENSZ-forrás szerint a kórházak nem tudják kezelni a sebesültek áradatát. A Gázai övezetben a magyar külügy nyilvántartása szerint két olyan család él, amelynek van magyar állampolgárságú tagja. Jól van­nak, de nincsenek biztonság­ban, ugyanakkor nem is akar­nák elhagyni az övezetet. A hír- ügynökségek eddig 350-370 ha­lálos áldozatot számolnak, a se­besültek száma megközelíti a t kétezret. Izraelben négyen hal- | tak meg palesztin rakétatáma- I dásban. ■ Izrael napok óta bombázza Gázát. Elhúzódó támadást sem zárnak ki. Holnaptól - a kormányfői utasí­tás szellemében - tíz százalék­kal kevesebb tiszteletdíjat kap­nak a kiemelt jelentőségű állami cégek igazgatósági, illetve fel­ügyelőbizottsági tagjai. Jelenleg ez átlagosan bruttó 230-300 ezer forint. Ilyen - a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV) tartozó - cég egyebek közt a Ma­gyar Villamosművek, a posta, az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Szerencsejáték Zrt., a Volán-tár­saságok. Jövedelmük jelenleg cégmérettől és -eredményesség­től függően havi bruttó 300 ezer és 2,5 millió közt van. Az elsőszámú vezetők javadal­mazásáról a 2009-es üzletLterv elfogadásakor (az első negyedév­ben) születik döntés, a prémiu­mot május 31-ig határozzák meg, 13. havi bérre nem jogosultak. Az MNV vezérigazgatója levélben kérte továbbá, hogy a vagyonke­zelőhöz tartozó társaságok veze­tői utalják át idei prémiumuk öt­ven százalékát egy elkülönített számlára, miként majd a 2009-es teljes prémiumukat is. Ebből a várhatóan 700, illetve 1400 millió forintból a hátrányos helyzetű tér­ségek foglalkoztatási gondjait kí­vánják enyhíteni. A Fidesz köz­ben egy törvénymódosítással azt szeretné elérni, hogy ne haladja meg a törvényi minimumot, vagyis a három főt az állami cé­gek igazgatósági és felügyelő­bizottsági létszáma. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom