Nógrád Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 279-303. szám)

2008-12-17 / 293. szám

4 2008. DECEMBER 17., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Egy hadjárat emlékezete A képen Medvácz Lajos, Tyekvicska Árpád és Végh József Szabó Andrea Balassagyarmat December 10-én a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban a Nógrád Megyei Levéltár, valamint a Lévai Álla­mi Levéltár fotó- és dokumen- tumkiállítással emlékezett meg arról a négy évtizede bekövetke­zett megrázó történelmi ese­ményről, mely Rétságot és Ba­lassagyarmatot is nagyban érin­tette, nevezetesen Csehszlovákia 1968-as katonai megszállásáról. Tyekvicska Árpád, a megyei le­véltár igazgatója bevezető szava­iban 1968 forrongó időszakáról beszélt, amikor is a párizsi és berlini diáklázadások mellett, nekünk, magyaroknak itt, Kö- zép-Európában az jutott osztály­részül, hogy a Szovjetunióval, Lengyelországgal, a Német De­mokratikus Köztársasággal és Bulgáriával együtt lerohanjuk a szabadságjogaiért küzdő Cseh­szlovákiát Az igazgató utalt arra is, hogy a mostani feszült ma­gyar-szlovák nagypolitikai viszo­nyok közepette is példás a lévai levéltárral való kapcsolatuk. „Le­het és kell együttműködnünk” - emelte ki Tyekvicska Árpád a kétnyelvű kiállításról szólva. Végh József, a rétsági művelődési központ igazgatója, a tárlat társ­rendezője a Horthy Miklós által Rétságnak adományozott lakta­nya három nagy történelmi ese­ményéről emlékezett meg. - A rétsági alakulat 1944-ben részt vett a második világháborúban, 1956-ban Mindszenty bíboros­hercegprímást a rétságiak szaba­dították ki felsőpetényi fogságá­ból, s a harmadik jelentős törté­nés az 1968-as eseményekben való részvételük volt. Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgár- mestere saját emlékeit idézte fel.- 1968-ban a Kossuth Lajos ut­cán dübörögtek a tankok Cseh­szlovákia felé, s az Ipoly-parton géppuskát szegeztek a szomszé­dos ország irányába. A két or­szág közötti harmonikus kapcso­latot erősítheti viszont e kiállítás, amely őszintén, szakmai meg­alapozottsággal tárja fel a múltat- fejtette ki a város vezetője. Dr. Patakylván hadtörténész érdek­feszítő előadásában kiemelte: Ba­lassagyarmaton keresztül vonult a rétsági katonai alakulat, ezen kívül a város - mint a tízes határ­őrkerület is - fontos stratégiai szerepet játszott az események­ben. Ä hadtörténész Bismarckot idézte: „kis országok annak is örülhetnek, ha megválaszthat­ják, hogy ki erőszakolja meg őket”. Ez vonatkozik 1968-ra is. Csehszlovákiában akkor nem voltak szovjet csapatok, s az em­berarcú szocializmust kívánták megvalósítani. Az 1967-es de­cemberi kongresszuson a cseh­szlovák kommunista párt komoly lépésekre szánta el magát, ame­lyekre a jelen lévő Brezsnyev csak annyit mondott: „Ez a ma­guk ügye”. 1968. március 22-én Brezsnyev viszont már megfogal­mazza: a csehszlovák politikai re­formok fenyegetőek, s a magyar ügyhöz (1956) hasonló megoldást kell találni Dubcekék ellen. Az áprilisi tervek szerint délről a szovjet és magyar csapatok tá­madják meg Csehszlovákiát. Júli­us 23-án döntés születik arról: Magyarország egy csökkentett létszámú hadosztállyal vesz részt a megszállásban - magyarázta az események sorát dr. Patakylván, aki Kádár legendás, Dubceknek szóló mondatát is megemlítette: „Maguk nem tudják, kikkel áll­nak szemben”. Augusztus 21-én éjfélkor lépték át a magyar csapa­tok a határt egészen Selmecbá­nya és Trencsény vonaláig, vala­mint a Vág nyugati partján lévő városokat szállták meg. - Nem történt fegyveres ellenállás Cseh­szlovákiában, csak Nyitrán és Ér­sekújváron lőttek a tüntető tömeg feje főié. A rétságiak a Léva környéki er­dőkbe vonultak táborba. A dubceki kormányt nem sikerült leváltani. A katonai célt tehát vég­rehajtották a megszállók, a poli­tikait nem. A megszállás egy kis ország kiszolgáltatottságát mu­tatta. Kádár szavaival: nem volt dicsőséges a hadjárat - fejezte be eszmefuttatását az október 31-éig tartó súlyos történelmi tényről dr. Pataky Iván. Szebb lesz a torony Csuka Enikő Ludányhalászi. A helyi római katolikus templom tornyának tetőszerkezetét újítják fel a na­pokban. A tavalyi évben vihar tépázta fedés veszélyessé vált, a szerkezet pedig elévült. Ko­vács Imre, a község polgár- mestere elmondta, hogy a to­ronyfelújítás tejes egészében elkészül karácsonyig, a külső homlokzatot pedig - a téli idő­járás miatt - csak a jövő évben festik ki. A munkálatokhoz szükséges pénzösszeg a püs­pökség támogatásából, biztosí­tásból, valamint a jólelkű ado­mányozóknak köszönhetően gyűlt össze. Kézműves munkák bemutatója és vására A bemutatóra sokan ellátogattak A Nógrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara immáron hatodik alka­lommal szervezte meg kézműves munkákat be­mutató, két napon át tar­tó rendezvényét a közel­múltban. A programon - amelynek ezúttal a Balas­si Bálint Megyei Könyv­tár adott otthont - népi iparművészek és kézmű­ves vállalkozók alkotásait tekinthették és vásárol­hatták meg a vendégek. Csuka Enikő Salgótarján. - Örömmel mond­hatom, hogy idén az ország min­den tájáról, sőt még Romániából és Szlovákiából is érkeznek kiál­lítók - közölte Szarvas Sándomé, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kézműves tago­zatának elnöke. - A szervezés­ben nagy segítséget nyújtott a város, illetve a megye önkor­mányzata. A támogatók segít­ségnyújtását ezúttal is köszö­nöm. A programsorozattal kap­csolatban két célom van: egy­részt, hogy az itt élő emberek megismerjék az ország külön­böző tájainak viseletét, hagyo­mányait és szép, míves munká­it. Másrészt pedig, hogy a látoga­tók megtanuljanak különbséget tenni a csicsás, műanyag tár­gyak és a kézzel készült, érté­kes dolgok között - mondta az elnök. A rendezvényen tucatnyi ér­dekes és értékes tárggyal talál­kozhattak az érdeklődők. Ilye­nek voltak például a csontfara­gások, hímzések, gobelin mun­kák, a fából és agyagból készült dísztárgyak, valamint a száraz­virág-kompozíciók is. A megnyi­tón a Borbély Lajos Szakközép- iskola és Szakiskola diákjai „A szakma dicsérete” címmel adtak műsort, amelyben azt mutatták be, hogy hogyan lehet a rideg és élettelen anyagokból - az embe­ri gondolat és kéz által - környe­zetünket szépítő, esztétikus tár­gyakat készíteni. A programon jelen volt Székyné dr. Sztrémi Melinda pol­gármester, Juhász József a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkama­ra (MKIK) kézműves tagozatá­nak elnöke, a rendezvény véd­nöke, Rab József, az MKIK elnök­ségi tagja, Dunai Péter, az MKIK titkára, valamint Tóth József a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kamaraelnök is. A szervezők a gyermekekről sem feledkeztek el: minden kiállító iparművész egy órát foglalkozott velük. Gyönyörű karácsonyi díszeket lehetett vásárolni Szebbnél szebb kézzel festett termékek sorakoztak az asztalokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom