Nőgrád Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
2008-11-10 / 261. szám
2008. NOVEMBER 10., HÉTFŐ GAZDASÁG Kellett nekünk a mentőöv felmérés A magyarok szerint szükség volt az IMF segítségére A felmérés szerint minden tíz magyarból kilenc tart attól, hogy a pénzügyi válság következtében kevesebbet vásárolhat majd a fizetéséből JÓ TANÁCS Használt autót vettem, lemerül az akkumulátor bosszantó Olvasónk tíz hónapos, jó állapotú autót vásárolt. A garanciális idő három év. Az akkumulátor azonban már háromszor lemerült. Kérheti az úr a garanciális cserét? az autó először három hét után nem indult el. A kereskedő kicserélte az akkumulátort. A következő hiba ugyanez volt. Akkor a kereskedő csereautót is adott, amíg az eredetit meg nem javították. Két hét múlva ez meg is történt: mint mondták, a generátor csatlakozójánál volt kontakthiba. A baj megismétlődött, csereautót ezúttal is adtak, de a hibát még keresik. Ennek most egy hónapja. AZ ÚR TERMÉSZETESEN kérheti a garanciális cserét - mondta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) Közép-magyarországi Felügyelőségének osztályvezetője. Akadály lehet persze, amit az úr maga is jelez: a gépkocsiba a vásárlást követően új műszert szereltetett be. Mégpedig külföldre, Bécsbe utazott a tempomatért. Később a magyar márkaszerviz is engedélyezte e műszer beszerelését, de az úr autója a változás után már nem ugyanaz, mint amit megvásárolt. A kereskedő erre hivatkozva megtagadhatja a cserét. A vásárló azonban mindenképpen megpróbálhatja előterjeszteni csereigényét. Ha elutasítják, és ő ezt méltánytalannak tartja, akkor állami szervhez ugyan nem, de bírósághoz, békéltető testülethez fordulhat. A békéltető testület az úr lakhelye szerint illetékes megyei kereskedelmi kamara mellett működik. Ők díjmentesen lefolytatják az eljárást, és bár határozatuk nem kötelező érvényű, egyre több cég veti alá magát ajánlásuknak. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Különösen foglalkoztatja a magyarokat a pénzügyi válság, a forint és a tőzsde zuhanása - derül ki a Medián felméréséből. A megkérdezettek többsége szerint szükség volt az IMF segítségére, arról azonban megoszlik a véleményük, hogy az ország előnyére vagy hátrányára válik-e majd. Europress A magyarok többsége egyetért azzal, hogy a pénzügyi válság miatt Magyarország a közelmúltban a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordult segítségért - derül ki a Medián november harmadi- kán végzett felméréséből. A kutatás szerint a lakosság kiemelt figyelemmel kíséri a pénzügyi válság fejleményeit, ezt mutatja, hogy a forint- és részvényárfolyamok zuhanását a megkérdezettek 81 százaléka nevezte meg az elmúlt hetek legfontosabb közéleti eseményeként. A kérdezőbiztosok által telefonon megkeresett személyek döntő többsége arról is hallott, hogy Magyarország a közelmúltban pénzügyi segítség lehetőségét kérte az IMF-től, és 63 százalékuk egyet is értett a segítségkéréssel. Az egyetértők aránya az MSZP szavazói körében a legmagasabb (83 százalék), a Fi- desz-szavazók körében ez az adat 46 százalék. Abban a kérdésben viszont már jóval erősebben megoszlanak a vélemények, hogy az IMF által megítélt pénzügyi segítség végül is javít vagy ront Magyar- ország helyzetén. A hitelfelvételi lehetőség minden második megkérdezett szerint az ország előnyére válik, ám 31 százalék (ezen belül a Fidesz-szavazók több mint fele) szerint inkább hátrányos lehet. A legnagyobb ellenzéki párt szavazóinak többsége (64 százaléka) szerint már az is szégyen, hogy olyan nehéz helyzetbe került az ország, hogy külső támogatásra szorul. A megkérdezettek többsége továbbra is úgy gondolja, hogy a pénzügyi válság Magyarországon akár egy évig (27 százalék) vagy annál tovább is eltarthat (43 százalék), ennek hatására pedig a lakosság továbbra is számos kedvezőtlen következménnyel számol. Szinte az összes megkérdezett tart az árak és a munkanélküliség emelkedésétől (96 százalék), a bérek vásárlóértékének csökkenésétől (90 százalék), valamint attól, hogy sok vállalkozás csődbe megy (89 százalék). A forint árfolyamának romlását és a devizahitelek törlesztőrészleteinek nagyon jelentős mértékű növekedését továbbra is a nagy többség (84, illetve 86 százalék) valószínűsíti, bár ez az arány október vége óta valamelyest csökkent. Az IMF segítsége ugyanakkor némiképp stabilizálta a magyar pénzintézetekbe vetett hitet. A válság kezelésével kapcsolatos javaslatok többsége kimondottan nagy elfogadottságnak örvend: a kormánytagok és a képviselők bérének befagyasztását például szinte az összes megkérdezett teljes mértékben elfogadhatónak tartja. A közszférában dolgozókat és a nyugdíjasokat érintő megszorítások érthető módon már kevésbé népszerűek, ám a többség még ezeket a javaslatokat is pártolja. A reprezentatív felmérést a Medián a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából ezer ember telefonos megkérdezésével végezte. A válság hozza el a magyar eurót? A PÉNZÜGYI-GAZDASÁGI Válság hatására Magyarország sokkal előbb teljesítheti az euró- zónához tartozás követelményeit, s így akár már 2011 - 2012 környékén csatlakozhat az euróövezethez - nyilatkozta Kiss Péter kancelláriaminiszter a Népszavának. „Magyarország most megragadhat egy lehetőséget. Mégpedig azt, hogy előbb, mint bárki gondolta volna, teljesítse az ERMII, vagyis az euró- zónához tartozás követelményeit Ezt akár már 2009 másodikfelében deklarálhatjuk, ami azt jelenti, hogy Magyar- ország akár már 2011 -2012 környékén csatlakozhat az euróövezethez” - mondta a lapnak a politikus. 5 Biztonságban vannak az ingatlanalapok a magyarországi ingatlan- alapok, alapkezelők működése stabil, a befektetők megtakarításai továbbra is biztonságban vannak - hangsúlyozza a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) közleménye. Ezzel reagáltak a felügyelet pénteken közzétett határozatára, amellyel felfüggesztette a Magyarországon bejegyzett nyílt végű ingatlanalapok forgalmazását. Lemond Amerikáról a Deutsche Post a Deutsche post hétfőn bejelenti, hogy mintegy húszezer dolgozójától válik meg az Egyesült Államokban a jelentős veszteségek miatt - közölte a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. A lap úgy tudja, hogy a német posta világszerte próbálja csökkenteni az adminisztratív költségeket is, és emiatt elbocsátások lesznek Németországban is. Habsburg Ottó szerint kilábalunk a válságból a novemberben 96. születésnapját ünneplő Habsburg Ottóról, „az utolsó osztrák császár fiáról” közölt portrét a Le Figaro című francia napilap hét végi magazinja. A volt osztrákmagyar trónörökös a pénzügyi válságról úgy véli, hogy „a pénz által ejtett sebek soha nem halálosak, a politikaiak viszont igen”. Habsburg Ottó most is derűlátó Blöffölnek még az adóhatóságnak is kártyatrükk Nem fizetnek szerencsejáték-adót a pókertornák után Fidesz: sok az állástalan, alkalmatlan a kormány Akár több százmillió forint is megfordulhat hétvégenként az egyre népszerűbb pókertornák tétjeiben. Adót mégsem fizetnek a játék után. A tornákat szervező szervezetek nagy része ugyanis sportegyesületekként működik, így nem kell szerencsejáték-adót fizetniük. Három feltételnek egyszerre kell teljesülnie, hogy a törvény értelmében szerencsejátékról legyen szó. A játékosoknak pénz fejében, tét ellenében kell részt venni a játékban, a véletlennek szerephez kell jutnia, és a nyertesnek nyereményben kell részesülnie. A póker ezeknek megfelel. A szerencsejáték-törvény szerint éppen ezért csak a Pénzügyminisztérium által kiírt pályázaton elnyert koncessziós engedély birtokában szabad pókerbajnokságot szervezni. Nem kevés pénzről van szó: becslések szerint egy hét végén 10-15 ezren is részt vesznek az országban ilyen versenyeken. Török Attila, a kaszinók üzemeltetésével foglalkozó Laurus Invest Hungary ügyvezető igazgatója azt mondta: akik ilyen versenyeken játszanak, tudtukon kívül megsértik a törvényeket. Az InfoRádió megkérdezte a Pénzügyminisztériumot, terveznek-e jogszabályi módosítást azért, hogy a joghézag megszűnjön, de azt a választ kapták, hogy a kérdés nincs napirenden. ■ ö I Nyerő lapok. Sok szervező kijátssza az adózási kiskapuk lehetőségeit. A Fidesz szerint a munkanélküma is nagyon rossz helyzetet még súlyosbítja a pénzügyi-gazdasági válság helytelen kezelése. A politikusnő szerint ezt mutatja, hogy - az egyik internetes portál adatai szerint - az utóbbi tíz napban 4711 ember veszítette el munkáját Magyarországon. Bernáth Ildikó szerint nem a kormány, hanem az IMF oldatta meg azt a helyzetet, hogy az ország elkerülje az államcsődöt. A Fidesz politikusa közölte: a regisztrált munkanélküliek száma meghaladja a 427 ezer főt, amelyből a tartósan - egy éve vagy ennél hosz- szabb ideje - munkát keresők aránya egyharmad rész. A november 7-én közzétett legfontosabb makrogazdasági adatok szerint - a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján - a munkanélküliségi ráta 2008. július és szeptember között 7,7 százalék, a munkanélküliek száma ugyanebben az időszakban 328 ezer fő volt. ■ liek számának folyamatos emelkedése jelzi, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya rossz módszerrel kívánja kezelni az ország problémáit. Erről Bernáth Ildikó, az ellenzéki párt országgyűlési képvise- ■ A kormány lője beszélt vasárnap helyett az IMF Budapesten. cselekedett? Elmondta: a már
