Nőgrád Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
2008-11-07 / 259. szám
2008. NOVEMBER 7., PENTEK 5 készenlétben A bankok is kapnak a valutaalap hiteléből - derült ki tegnap. Igaz, a lakossághoz hasonlóan a támogatást a pénzintézeteknek sem lesz könnyű megszerezni. TÍZMILLIÓ EMBERT ÉRINT A VÁLSÁG FÓKUSZ A pénzügyi váltás vesztesei, avagy mely ágazatokban lehetnek nagyobb elbocsátások jövőre Kereskedelem « Vendéglátás ^ Pénzügy ijf 1 Mivel a lakossági fogyasztás 1 Elbocsátásokkal kell számolni a Mint minden területen, visszaesésével mindenképpen vendéglátásban 2009-ben. a pénzügyi szolgáltatóknál is számolni kell, csökken A válság hatására visszaeshet a csökkenés okozza a probléa kereskedők forgalma is. az idegenforgalom, de mákat. Az emberek kevesebb A kisebb vállalkozók emiatt nem az országon belüli turizmus is. betétet helyeznek el a bankoktudnak versenyképesek maradA vendéglátósoknak fel kell ban, amelyek nem tudnak hitelt ni, de a nagyobbaknál is készülniük arra, hogy jövőre adni, ezért megválhatnak várható elbocsátások. kisebb bevételük lehet. dolgozóiktól. A feldolgozóipari exportra termelők ugyancsak azok között vannak, akiknél reális esély van nagyobb elbocsátásokra. Bizonyos termékek iránt csökken a kereslet, zsugorodik a piac, ami érinti például az autógyárakat és beszállítóikat. FORRÁS: EUROPRESS-GYÜjTÉS - EUROPRESS-GRAFIKA Másfél évig húzódhat el a válság - mondta tegnap a miniszterelnök, aki nem sok jót ígért. Ambrus Vilmos-Molnár Sándor-Szabados Balázs A Magyarországnak szánt készenléti hitelből a hazai bankok vehessenek igénybe 600 milliárd forintot - közölte Simor András jegybankelnök Veres János pénzügyminiszterrel közösen. A pénzből 300 milliárd a tőkejavítást szolgálná, a fennmaradó rész garanciaalapként működne. Veres elmondta: az állam átmeneti részesedést szerezne a bankokban a pénzintézeteknek szóló tőkenövelési alap keretében nyújtott ösz- szeg igénybevétele esetén. A bankokat érintő csomagról november 10-ig törvényjavaslatot nyújt be a kormány, és soron kívüli eljárásban kéri annak mielőbbi jóváhagyását A Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank összesen 20 milliárd euró készenléti hitelt nyújt Magyarországnak. Ebből a pénzből kaphatnak most a bankok. Ám felvetődik a kérdés: az ország stabilizálásához szükséges hitelből miért kéne adni a bankoknak. Szakértők szerint nem sok bank veszi igénybe a hitelt, és azt is valószínűsítik, hogy az OTP ilyen részvényárfolyam mellett nem enged részesedést az állam1. Miért kell a bankoknak is adni a kölcsönből? Hogy ne kerüljenek versenyhátrányba az európai pénzintézetekkel szemben, és hosszú távon stabilizálódjon a helyzetük. 2. Milyen feltételekkel vehetik igénybe a hitelt? A pénzintézet 200 milliárd forintos tőkével rendelkezik. nak. A Fidesz ugyancsak kételkedik: az ellenzéki pártnak nem volt tudomása arról, hogy mentőcsomag készül, ezért arra vár választ a kormánytól, hogy valóban a magyar adófizetők kontójára felvett. IMF-hitelből akarja-e megsegítem a többségben külföldi tulajdonú pénzintézeteket. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke közölte: nem értik, hogy mi történik a kormányzatban, hiszen eddig arról értesültek, hogy az emberek vannak bajban, mert az árfo3. Mely bankok felelnek meg ennek a kritériumnak? Az MKB, az OTP és a CIB felel meg a követelményeknek. Surányi György, a CIB elnöke azonban közölte: bankja nem tart igényt az állami tőkére. 4. Hogyan alakul az állam és e bankok kapcsolata? Ha megkapják a tőkejuttatást, lyamváltozás miatt megdrágultak a hiteleik, most pedig azt hallják, hogy a bankok vannak bajban, és hogy ezeket a bankokat abból a hitelből kell megsegíteni, amit a magyar állam felvesz. „Ezek a Magyarországon működő bankok döntő többségben külföldi tulajdonban vannak, és tőkeerős anyabankjaik vannak Milánóban, Münchenben vagy éppen máshol” - mondta a politikus. A pénzügyi válság kapcsán Gyurcsány Ferenc miniszterelaz állam tulajdonossá válik, irányítási jogokat is kap. Hogy milyen mértékű lesz az állami tulajdon, az a törvénytől és a bankok kérésétől függ. 5. Ha a bank kér a hitelből, meg is kapja? Nem, ezt a PSZÁF, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium dönti el. nők a gazdaságot ért lehetséges hatásokról nyilatkozott. A kormányfő úgy vélte, „túl vagyunk a pénzügyi válság első fázisán, és fel kell készülnünk egy sokkal széleskörűbb gazdasági válságra, amely egy-másfél évig tarthat”. Hogy ez kit érint leginkább? A háztartások fogyasztása jövőre 3 százalék körüli mértékben csökken, részben a hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése és megdrágulása, részben a foglalkoztatáscsökkenés, a reálbércsökkenés következtében. A kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt a foglalkoztatottság 0,6 százalékkal csökken jövőre, és az exportlehetőségek is jelentősen csökkennek az előrejelzés szerint. A kormányfő szerint a legköny- nyebben úgy kezelhető a válság, ha a kormány fenntartja a párbeszédet a munkaadók és a munka- vállalók képviselőivel, a szociális partnerekkel. „Az üzleti szféra elégedett a magyar kormány eddigi lépéseivel” - tette hozzá. A bankoknak sem mindig jár automatikusan állami kölcsön Hiába csökkentének alapkamatot a jegybankok masszív kamatcsökkentésekkel próbálják elejét venni a mély és elhúzódó gazdasági visszaesésnek a világ jegybankjai. Tegnap az Európai Központi Bank (EKB), a svájci jegybank, valamint a brit nemzeti bank mérsékelte az irányadó rátát; előbbi kettő fél, utóbbi másfél százalék- ponttal. Az amerikai jeg}’- bank a múlt héten vágott, ugyancsak fél százalék- ponttal, és így tett a japán nemzeti bank is, amely 0,2 százalékponttal mérsékelte a rátát. A KAMATCSÖKKENTÉS elméletileg élénkítő hatással van a gazdaságra, olcsóbbá válik ugyanis általa a hitel, ami beruházásra, és így termelésük bővítésére ösztönzi a vállalatokat, a lakosságot pedig fogyasztása növelésére. Az elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a jótékony hatás ezúttal - rövid távon legalábbis - elmarad, a jelenlegi válság ugyanis a bizalomról szól. A vállalatok és a lakosság is mélységesen borúlátó, félelemmel tekint a jövőbe, ezért semmilyen kamatcsökkentés sem képes beruházásra, illetve fogyasztásra ösztönözni. NEM MEGLEPŐ ennek tükrében, hogy a kamatmérséklést amúgy hangos ovációval fogadó pénz-, tőke- és devizapiacok ezúttal jelentős esést produkáltak. A tőzsdék a világon mindenütt zuhantak, a menedékként használt devizák pedig, mint például az amerikai dollár, a japán jen és a svájci frank számottevően erősödött. egyetlen dolog vigasztalhatta csak a piacokat: a gazdasági válság következtében az infláció üteme jelentősen mérséklődni fog, és az idei 3,5 százalék körüli értékéről 2,5 százalékra esik jövőre. Gyurcsány Ferenc: pár tízezer munkahely biztosan megszűnik a továbbgyűrűző válság miatt „PÁR TÍZEZER MUNKAHELY biztosan megszűnik majd a gazdaság visszaesése miatt a verseny- szférában. Ezt a számot kell minimálisra csökkentenünk” - jelentette ki Gyurcsány Ferenc az Idősügyi Tanács csütörtöki ülésén. A miniszterelnök - aki egyben a tanács elnöke is - szerint a munkahelyek megszűnésével az állam terhei is emelkednek, ezért kell a recesszió terheit tízmillió magyar között felosztani. Határozottan elutasította azt a megközelítést, hogy csak a nyugdíjasok és a közszférában dolgozók szenvedik el a válság terheit. „MOST HOZZÁ KELL NYÚLNI olyan dolgokhoz is, amelyekhez korábban nem. Nem tudjuk garantálni a köztisztviselők számára a 13. havi bért, és kérdéses a béremelés maga is. A nyugdíjakkal is hasonló a helyzet. A plafontörvény célja az, hogy azokat ne érje hátrány, akik végigdolgozták az életüket, s akik átlagnyugdíjat kapnak. A fő szabály, hogy 62 éves kortól járna csak a 13. havi nyugdíj, és az átlagnyugdíjnál nagyobbat senki se kaphatna. Szolidárisnak azzal kell lenni, akinek alacsony a nyugdíja. A többi kedvezményt ugyanakkor megőrizné a kormány ” - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. hozzátette: számításaik szerint jövőre 2 százalékkal (400- 600 milliárd forinttal) csökkenhetnek az állami kiadások. Barát Gábor, Gyurcsány Ferenc és Korózs Lajos a tanács ülésén Ukrajna, Szerbia, Izlandi IMF-hitelre várva Ukrajna 16,4 milliárd dolláros (3280 milliárd forintos) készenléti hitelt kap a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), a pénzügyi válság következményeinek orvoslására, melyből 4,5 milliárd azonnal felhasználható. Az ukrán hatóságok ezen felül a privatizációs bevételekből pénzügyi stabilizációs alapot hoznak létre. Ebből hiteleket folyósítanak azoknak a bankoknak és vállalatoknak, amelyek nem tudják törleszteni külföldi tartozásaikat, valamint megerősítik a lakossági bankbetétek betétbiztosítási garanciáját. Az állam részesedést szerezhet a bajba jutott bankokban, és a szociális juttatások megkurtításával szigorítja a költségvetési fegyelmet. Szerbia kármegelőző hitelről tárgyal a valutaalappal, amelyről a hét végén aláírhatják a megállapodást. Az IMF szerint a hitelre azért van szüksége Szerbiának, mert a kormányzati túlköltekezés és a hitelválság miatt megrendült a bizalom a térséggel szemben. IZLAND eközben várja az IMF végső jóváhagyását az igényelt 2,1 milliárd dolláros mentőcsomagra, amelyből 833 millió azonnal lehívható az államcsőd elkerülésére. A válság első áldozata október végén állapodott meg a valutaalappal a hitelkeretről. Az IMF gazdasági kiigazítási feltételeket szabott az északi országnak, melyek a kormányfő szerint nem elfogadhatatlanok.
