Nőgrád Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 255-278. szám)

2008-11-06 / 258. szám

A szerelem felemel, aztán ledob. Lán­gol, majd kialszik. Minden múlandó az életben, talán a szerelem is. Szakítás után nem értjük az egészet, s magunkat okol­juk. De tényleg mi tehetünk róla, hogy vé­ge egy álomvilágnak, amiben éltünk? Vége a lángoló érzelmeknek, csak az üresség maradt. Kezdetben hiányzik a jelenléte, s könnyekkel adjuk ki magunk­ból a fájdalmat. Vége a mesének. Míg gyermekkorunkban mindig happy end- del végződött történetünk, most szomorú­an. Elment, itt hagyott, de az emlékek megmaradtak. Ha szembejön velem az utcán, inkább elfutnék, de a lábam meg­remeg, s nem menekülhetek. Rájövök, hogy már tényleg nincs semmi, ami ösz- szekötne. Ezek vagyunk mi: mindent megőr- zünk, majd könnyes szemmel lépünk to­vább. Majer Júlia, Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium, 11. Minden változik „Szerelem, szerelem, átkozott gyötre­lem, miért nem virágzói, minden falevélen...” Nem csak a népdalban, a va­lóságban is gyötrelem, talán nincs még egy olyan emberi érzés, amelyről annyi ellentmondással beszélhetnénk, mint a szerelemről. A szerelem láthatatlan érzés, állapot. A felnőtt nő szerelmi élete merőben el­tér a kamaszlányok szerelmi problémá­itól. Ez így van akkor is, ha egy fiatal lány külsőleg érett nőnek látszik. A ka­maszlányok ébredező szerelme még nem igényli feltétlenül a testi kapcsola­tot. A fiatalok többsége nem keres tartós kapcsolatot és egy-két hónap után szakí­tanak. De miért nem próbálják meg a kapcso­latukban megtalálni a bajt, s miért nem igyekeznek megoldani együtt a problé­mákat? Mert egyszerűbb és fájdaiommentesebb szakítani. Különben sem biztos, hogy felhőtlen lesz a kapcso­latuk és akkor is a szakítást választják. Ez a dolog az, amit nem tudok megérte­ni: miért kell minden esetben szakítani? Lehet, hogy ez mind azért van, mert fia­tal szemmel nézem még a világot? Idő­vel minden változik bennünk: nemcsak az, hogy növünk és fejlődünk, hanem olyan érzések is, mint a szerelem. Kun Stefánia, Szent Imre 8. a Kezdet és vég A szerelem szobra New Yorkban Manapság az embereknél nagyon sok­féle szerelmi kapcsolat alakult ki. Van­nak, akik örökké keresik a boldogságot egy olyan mellett, akit tökéletesnek hisz­nek. Vannak olyanok, akik nem is keres­nek és nem is nagyon izgatja őket ez az érzés, mert ők így érzik magukat jól. Per­sze vannak olyanok is, akik mindebből sportot űznek. Minden ember döntse el azt, hogy me­lyik csoportba tartozik, de ha az ember egyszer megérzi a dolog lényegét, akkor azt sosem felejti el. Akik örökké keresnek, azok soha nem akarnak futó kapcsolatot, hanem tartal­mas, érzelmi pártkapcsolatra vágynak, hogy kölcsönösen adjanak és kapjanak szeretetek Az ilyen kapcsolatot többnyire nem egy-két hetesek, hanem több hónapo­sak, vagy akár évesek is lehetnek, ilyen­kor több szakaszon megy át a pár: az első érzelmes csók, bemutatás a szülőknek, egyre több közös program és persze az „ott alvások”. A fiatal korosztály ezt nem vallja be, de ezzel már a nagy „Ő”-t kere­sik - bár még messze van az az idő, ami­kor mi ilyenen gondolkozunk. Akik nem keresnek, azok jól érzik magu­kat abban a vüágban, amiben vannak és úgy tartják, hogy ráérnek még ők ezzel. Ta­nulnak, szórakoznak és minden mást tesz­nek, amit egy diák tehet. Akik pedig sportot űznek magából a szerelemből és az érzelmekből, azokat nem a szeretet éhsége hajtja, hanem in­kább a vágy, hogy minél több „préda” le­gyen a listájukon - és az élvezet. Élvezik az életet és végigszórakozzák. Hallottam már olyan történetet is, hogy egy ilyen stí­lusú srácnak - akinek korábban minden „bomba” nő a karjaiba dobta magát - egy szerény, kevésbé feltűnő barátnője lett. Mi tagadás, nagyon sok olyan szerelem van, ami egyirányú és nem viszonozzák. Ezek a legrosszabbak, mert bár tudom, hogy adni jobb, mint kapni, de ha látod, hogy akinek adsz, az nem foglalkozik az ajándékkal, vagy talán nem is örül neki, az nem a legjobb érzések egyike. Amikor véget ér ez a remek érzés... Az a legrosszabb! Már beéltük magunkat a szép jövőbe és ez hirtelen szertefoszlik. Az emberben ekkor, mintha megszűnne létezni valami jó, összetörik. Ilyenkor jön­nek a tipikus nagy szavak, hogy „nekem nem kell más, csak ő”, vagy „nélküle nem tudok élni”. Ezek persze nem igazak, mert az idő múlásával a sebek beforrnak és jön más, akit teljes szívből szerethetünk. Az űrt, ami keletkezett bennünk, betöltjük mással, vagy csak eltakarjuk, hogy ne lás­sa senki. Ebben az esetben az a nagysze­rű, hogy sok jó barát vesz körül bennün­ket. Úgy látom: a világ nem tud szerelem nélkül létezni, dacára a sok kudarcnak, nem adja fel. Én is bíztatok mindenkit, hogy szeressen, mert ez egy nagyon jó do­log, amit, ha az ember kihagy az életéből, talán nem is lesz egészen boldog. Igen, en­nek is vége lehet egyszer, de hisz1 minden­nek vége lesz valamikor. Félhetünk, hogy kudarcot vallunk, de ha a tömérdek híres ember nem fogott volna hozzá a remek­műveihez, mert félt volna a kudarctól, ak­kor szerintem még mindig kőbaltával ro­hangálnánk. Bakos Zsolt Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola, 11. d „...első perctől kezdve...” A szerelem az egyik legszebb emberi érzés. Amikor szeretsz egy másik embert, egész nap rá gon­dolsz, s mindenről ő jut az eszed­be. Olyankor úgy érzed, legszíve­sebben elmennél vele egy lakatlan szigetre, s örökre ott maradnál. A szerelemről nem is beszélni kell, inkább megélni, érezni és éreztetni. Minden ember életében legalább egyszer eljön ez az érzés. De tulajdonképpen mi is a szere­lem? Annyiszor megkérdezzük ön­magunktól és barátainktól. Rá kell jönnünk, hogy nincs is fogalma. A szerelmet nem lehet szavakba ön­teni, az egy olyan csodálatos és egy­ben fájdalmas érzés, amit a szíved­ben élsz meg. Ott születik meg és ott is ér véget Nagyon szeretem hallgatni, mikor egy kislány mesé­li nekem, hogy melyik fiú tetszik neki az oviból. Látom az örömöt az arcán, mikor mondja, hogy a fiú vele játszott, vagy homokvárat épí­tett neki, de szomorú azért, hogy más lányokat kergetett az udvaron. Egyik este néztem egy filmet és külön felfigyeltem ezekre a monda­tokra: „Az élet egy nagy szerepjá­ték. Mindannyian játsszuk az álta­lunk választott karaktert és csak egy dolog van, ami kizökkenthet minket a szerepünkből, s az nem más, mint a szerelem. Amikor jön valaki, aki az első perctől kezdve át­lát rajtunk, az ő szemében az álar­cunk lehull és megsemmisül. Csu­pán az igazi énünk érvényesül, ha akarjuk, ha nem, s ez az, ami néha annyira megrémít minket, hogy legszívesebben hanyatt-homlok menekülnénk, de hamarosan rájö­vünk, hogy e nélkül nincs értelme az életünknek.” Tényleg jó dolog, ha valaki előtt nincsenek titkaink, önmagunk lehetünk és így is sze­ret Manapság divat szinglinek len­ni. Ez lehet, hogy huszonévesen még jó, de ha majd nyugdíjasak le­szünk, egész nap nem lesz mellet­tünk senki, a meleg kandallónál egyedül ülünk és nem szaladgál­nak ott az unokák - biztos nagyon megbánjuk, hogy követtük ezt az elvet, és nem kerestünk társat Molnár Eszter Szent Imre, 8. a A három „sz”: szerelem, szex, szakítás Az életben senki sem tudja őket kike­rülni! A szerelem mindenki számára mást jelent - és másképpen. Nem lehet ró­la általánosságban beszélni, hiszen min­denki másképp éli meg. Ha az első szere­lemre gondolunk, az izgalmas és valami új élmény, nem tudjuk mit hogyan csinál­junk, mindent túlizgulunk és valljuk be: még tapasztalatlanok is vagyunk. Később aztán több kapcsolat, több tapasztalat. Hogy mit is jelent a szerelem? Ha meglá­tod, hevesen dobog a szíved, kiszárad a szád, a lélegzeted elakad. Szeretni valakit számomra azt jelenti, hogy elviselem, ha nyűgös, segítek a bajában, meghallgatom és vele vagyok jóban és rosszban. Jó ér­zés, ha odabújhatok valakihez és érzem, hogy másképp kapok tőle szeretetet, mint a szüleimtől. Jó érzés az, ha reggel talál­kozunk, s azt mondhatom neki: szeretlek! A velem egykorúak teljesen másképp gondolják ezeket a dolgokat, egyik kap­csolatból a másikba mennek. A szexről az emberek úgy gondolják, hogy nem kellene róla beszélni. Szerin­tem pont az ellenkezője igaz: beszélni kell róla! Sok fiatal elég korán kezdi a szexet. Nem gondolnak bele, hogy az első szexnek örökre meghatározó sze­repe lehet. Sok fiatal azért, mert ő még szűz és cikizik emiatt, azért ugrik bele. Szerintem nem ciki az, ha valaki 18-20 évesen is szűz még. Ha valaki úgy érzi, hogy neki eljött az ideje, hogy szexuá­lis kapcsolatot létesítsen, akkor se fele­lőtlenül ugorjon bele, hanem üljön le az édesanyával, beszéljen vele - ő sok tanácsot tud adni és járjon utána a kü­lönböző fogamzásgátlási módszerek­nek. S a legfontosabb: csak akkor tegye meg, ha úgy érzi, mind a ketten érzel­mileg is egyek és megbíznak egymás­ban. Szerelem és biztonság nélkül nem lesz teljes a testi kapcsolat sem. Sokan úgy vannak vele, hogy nincs különbség szeretkezés és szex között. A „csak szex” lehet egy játék, vad szenve­dély, csak az élvezet érzése, a partne­rünk kihasználása. A szeretkezés a má­sikra való odafigyelés, gyengédség és nem csak testi, de lelki kapcsolódás is. A szeretkezés egy utazás a gyönyör, a boldogság világába, ami csakis akkor lehetséges, ha nem tudjuk elképzelni a világot a másik nélkül. Vannak a párkapcsolatban nehéz idő­szakok. Szinte nincs olyan ember ezen a Földön, aki ne szenvedte volna el a szakítás gyötrelmét. A szakítás több ok­ból is bekövetkezhet. A folyamatos ve­szekedés, az egymás társaságának unalma, vagy egy másik szerelem ki­bontakozása miatt. Sokszor tanácsolják azt, hogy tartsanak a párok ilyenkor szünetet és akkor minden jobb lesz. Szerintem ez nem így van: a szünet csak arra jó, hogy késleltesse a szakí­tást. Tudjuk, milyen nehéz döntés, de ha már elviselhetetlen a két ember közti kapcsolat, jobb abbahagyni és nem szenvedni egymás mellett. Sokan úgy érezzük, hogy jobb mellette maradni azért, hogy ne bántsuk meg, vagy azért, mert túlságosan is megszoktuk és nem tudjuk elképzelni, mi lenne nélküle. A szakítás sok fájdalommal és köny­nyel jár. Sokszor olyasmit is elkövetünk bánatunkban, ami azelőtt még a fejünk­ben sem fordult volna meg. Az ember életében mindig is nehéz lesz kimonda­ni azt a szót, ami megváltoztatja az egész életét. Elveszíted a legjobb bará­tod, a lelki társad, akivel megosztod a titkaid, rábíztad magad teljesen. Csak ő ismer igazán és ezt elveszíteni nagyon nagy fájdalommal jár. Vannak, akik könnyen átesnek a szakítás fájdalmán, de vannak, akik heteken, hónapokon át rágódnak, hogy nincs már a nagy Ő! Ám, ha megtaláljátok és úgy érzitek, Ő az igazi, ragaszkodjatok hozzá foggal- körömmel, mert még egy olyan, mint Ő, nem lesz soha! Cseszték Klaudia Stromfeld, 12. a Tudja Ön, ...hogy az elmúlt négy évben a felsőoktatás fejlesztésére fordított uniós támogatások 160 ezer hallgató számára teremtettek korszerű feltételeket a hazai egyetemeken és főiskolákon?

Next

/
Oldalképek
Tartalom