Nőgrád Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
2008-11-27 / 276. szám
2 NÓGRÁD MEGYE 2008. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Szentimrések a Karitász bálon bzéi'iiény. A balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium abban a megtisztelő lehetőségben részesült, hogy a szécsényi Karitász jótékonysági bálon az iskola diákjai színdarabot mutathattak be Szent Erzsébet életéről. Az előadás forgatókönyvét az iskola pedagógusa, Nagy Ervinné írta.- A lelkes kis színjátszó csoportnak én magam is tagja voltam - mondta el Burik Anett, az iskola diákja. - A heteken át tartó próbákon szívesen vettünk részt és jó hangulatban töltöttük el azt az időt. November 22-én felkészítő tanárunk, Orosz Gábor vezetésével a hideg idő és a szállingózó hóesés ellenére is vidáman érkeztünk a fellépés helyszínére, ahol nekiláttunk a díszlet elkészítéséhez. Közben a művelődési ház kamaraterme zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel. Szerencsére műsorunk bemutatása nagyobb „bakik” nélkül zajlott. Hihetetlen jó érzéssel töltött el bennünket a közönség köszönet- nyilvánítása. Az előadást vastapssal jutalmazták. Azonban a nézősereg hálája számunkra azt is megmutatta, hogy milyen jó dolog önzetlenül adni, és szeretetet kapni cserébe. Mint megtudtuk, a bál bevételét, mintegy 224 ezer forintot a kárpátaljai Akiihegyi Katolikus Óvoda támogatására fordítják. A bál hátralévő része tombolával és tánccal folytatódott. Köszönjük a lehetőséget, hogy ezt a felemelő érzést átélhettük, és szerény műsorunkkal hozzájárulhattunk a bál színvonalának emeléséhez. Úgy gondoljuk, máskor is szívesen részt vennénk ilyen rendezvényen. Partnerség az egészségért A következő tanévtől megújult iskolában tanulhatnak a diákok FOTÓ: RIGÓ TIBOR A nemrégiben elnyert pályázati pénznek köszönhetően Ságújfalu önkormányzata végre „pontot tesz” a hosszú évek óta tartó iskolafelújítás végére. A tavasz- szal kezdődő munkálatok során az intézmény egy, még mostoha körülmények között lévő részét újítják fel. M.J.____________________ Palotás. Az ország tizenhét kistérsége vett részt tavaly azon a pályázaton, amelyen Nógrád megyéből a mikrotérséget képviselő palotási önkormányzat sikerrel vett részt. Ezzel elindult egy sokrétű, az egészség védelmét célzó munka Palotás, Kisbágyon, Egyházasdengeleg és Héhalom összefogásával, intézmények, helyi civil szervezetek bevonásával. Ennek a záróeseményét tartották a közelmúltban a palotási Mihályfi Ernő Művelődési Házban, ahol Szabó Mihály, a község polgármestere köszöntötte a konferencia résztvevőit, köztük az Egészségporta Egyesület és a környékbeli falvak képviselőit. A jelenlévők ezután előadások segítségével tájékozódtak arról, melyek a legjellemzőbb vonásai a mikrotérség egészségképéBaiassagyarmat December végéig látható a Rétsági Fotó Kör kiállítása a Balassi Bálint Gimnázium galériájában. A kiállítók: Balog István, Girasek Károly, Gonda nek. Majd Varga Józsefné védőnő és Vinczéné Pálinkás Erika, alpolgármester részletesen beszámolt a másfél éve indított közös tevékenység lépéseiről, valamint tapasztalatairól. Elmondták egyebek mellett, hogy helyi adatgyűjtés, felkészítő tréning, ötszáz lakost érintő kérdőíves felmérés, szűrések sora, majd a helyi és mikrotérségi egészségtervek elkészítése egyaránt része volt ennek. Ismertették az ennek jegyében megkezdett programokat is. Ezek után külön is bemutatták a községi egészség- terveket , majd dr. Hanusz Klára, az Egészségporta Egyesület elnöke az országos pályázati munkát értékelte. A konferencia zárórészében a jelenlévők arról beszélgettek, a továbbiakban hogyan folytassák az egészségmegőrzést közösségi szinteken, illetve egyénileg. Gábor, Gubo Zoltán, Horváth József, Juhász József, Juhász Zsóka, Kovács Ferenc, Majer Szilvia, Makrai Elek, Szakái Kati, Valkó Gyula és Vargáné Fidel Ágota. Csuka Enikő SágÚjfak Sikeresnek bizonyult az a pályázat, amelyet a község önkormányzata az Új Magyar- országi Fejlesztési Terv Észak- Magyarországi Operatív program támogatási rendszeréhez nyújtott be a közelmúltban. Az elnyert összeg száznyolcvannégy millió forint, amelyet a Ságújfalu Körzeti Általános és Alapfokú Művészeti Iskola megújulására fordítanak.- A pályázati pénznek köszönhetően három osztálytermet újítunk fel - tudatta Fekete Barnabásné, az intézmény igazgatója. Ez azt jelenti, hogy teljesen egészében leszedjük a mennyezetet és új födémszerkezettel látjuk el. A tetőtérben pedig tantermet, informatika labort, valamint egy kiscsoportos foglalkozásra alkalmas logopédiai foglalkoztatót is kialakítunk. Ezek mellett az akadály- mentesítés problémáját is megoldjuk és minden tanteremben két darab számítógép fogadására alkalmas csatlakozást is kiépítünk - közölte, majd hozzátette: a tervek szerint az épület legrégebbi része újul majd meg. A munkálatok jövő év áprilisában májusában indulnak. A cél pedig az, hogy a 2009/2010-es tanévet egy megújult iskolában kezdhessük meg. Mint megtudtuk, a helyiek apró lépésekkel haladtak a teljes megújuláshoz vezető úton: 1962- ben, 1967-ben, 1994-ben és 2005-ben is voltak már kisebb- nagyobb építkezések. A mostani felújítás pedig a folyamat befejező része lesz, amelynek köszönhetően teljes egészében megújul majd a ságújfalui iskola.- Intézményünkben jelenleg 168 diák tanul és 11 pedagógus dolgozik - mondta az intézményvezető. Alapfokú művészeti iskolaként is működünk: három óraadó vezetésével néptánc, furulya és zongora tanszakokon tanulhatnak a gyerekek. Logopédus jár ki az iskolánkba, aki a tervek szerint, a felújítás után a logopédiai foglalkoztatóban tanulhat majd a gyerekekkel. Az informatika labor kialakítását az elnyert Összegből finanszírozzuk, beépítése viszont a közelmúltban elnyert TIOP-os pályázatból fog megvalósulni - tudatta. Az osztályok létszáma tizenhat és harminc fő között mozog. Az elsősök és a másodikosok harminc-harminc fős csoportokban tanulnak. A többi osztályokba pedig tizennyolc-húsz tanuló jár. A pedagógusok szerint az utánpótlás megfelelő mértékben biztosított. Ez magyarázza azt is, hogy bele mernek fogni ilyen nagymértékű beruházásba.- Intézményünkben, a százhatvannyolc tanulónak közel fele hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos gyermekek száma pedig harmincnyolc százalékot tesz ki - közölte Fekete Barnabásné, majd hozzáfűzte: hatvanhárom diák úgynevezett „bejárós”, ők főleg kishar- tyániak, de a környező falvakból is járnak hozzánk. Szentes Attila a község polgár- mestere, a nyertes pályázattal és a felújítással kapcsolatban a következő gondolatokat osztotta meg a hírlap olvasóival:- Minden önkormányzat életében a legfontosabb a település fennmaradása, létezése, amely alapvetően a ifjúságon áll vagy bukik. Ha vannak gyerekek a községben és azok ott is maradnak, akkor a falu léte gyakorlatilag biztosított. Ságújfaluban a gyermekközpontúság a legfontosabb. Minden önkormányzati döntés esetében elsődleges szempontot jelent az ifjúság érdekének képviselete - tudatta. Szerencsére sok gyermek él községünkben, akik az eddigiekben is viszonylag jól működő iskolába járhattak. Évtizedeken keresztül folyamatosan próbáltuk alakítani, bővíteni, szépíteni az intézményt. Az épület 1868-ban épült és az egyik szárny elég mostoha körülmények között volt már. Ezt a részt kívánjuk átalakítani, bővíteni, illetve néhány plusz funkciót is szeretnénk telepíteni az iskolába - közölte Szentes Attila, majd hozzátette: a tanintézményt önállóan 1990 óta működteti az önkormányzat. Azóta bővítették már tornateremmel, tantermekkel, tanári szobával, vizes blokkal, valamint mozgáskorlátozottak közlekedését segítő átalakítással is. Reményeik szerint a mostani beruházással lezáródik a már évek óta folyamatban lévő felújítás. Rétságiak a Balassiban Magyar tapasztalatok az európai vidékfejlesztés fő áramlatában NMH információ KöZári A Debreceni Egyetem Agrártudományi és Műszaki Centruma (DE AMTC) és a kozárdi Euragro Agrár- és Vidékfejlesztési Kft. szakemberei egy nemzetközi konzorcium aktív tagjaként részt vesznek az európai bizottság 2007-2013 közötti vidékfejlesztési programjainak szervezésében és támogatásában. A 2008-ban elnyert nemzetközi pályázaton a magyar vidékfejlesztők görög, angol, francia, svéd és olasz kollégáikkal, valamint egy nemzetközi titkársággal végzik a 27 EU tagország és a tagjelöltek vidékfejlesztési programjainak koordinálását. Az „Európai Vidéki Hálózatok Kapcsolati Pontja” nevet viselő brüsszeli iroda feladata az, hogy az EU 27 tagországában és a tagjelölt államokban most létrejövő vidéki hálózatok és az Európai Bizottság Agrár- és Vidékfejlesztési Igazgatósága közötti kapcsolatot kézben tartsa, elősegítse az uniós vidékfejlesztési politika végrehajtását, támogassa a LEADER szervezetek, akciócsoportok és vidéki hálózatok tevékenységét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az agrárcentrum és az Euragro szakemberei is közNagy János és Hajas Pál látták el kézjegyükkel az együttműködési megállapodást vetlen részeseivé válnak az EU vidékfejlesztési programoknak, a döntések előkészítésének, szakmai megbízatásokat teljesítenek, tanulmányok készítésében, uniós rendezvények lebonyolításában vesznek részt. Az EU vidékfejlesztési politikájában az egészséges élelmiszerek termelése, a környezet megóvása, a rohamosan teret nyerő klímaváltozás okozta kihívásokkal való szembenézés, valamint a vidék gazdaságának és az ott élőknek a szoros kapcsolata áll a középpontban. Ehhez olyan szintetizáló képesség kell, amelynek birtokában a magyar szakemberek európai feladatokat oldanak meg. Kiemelten fontosnak tartjuk a határokon átnyúló együttműködések, projektek segítését, adatbázisok létrehozását, hírlevelek, tanulmányok készítését és terjesztését. A teendők sorában első helyen szerepel európai tematikus munkacsoportok felállítása a térségi specialitások és fejlesztési szükségletek meghatározására. Ez azért lényeges, hogy az európai térségek fejlesztése kiegyenlített legyen. Hasonlóan fontos az agrárgazdaság és a szélesebb értelemben vett „vidék gazdasága” kapcsolatrendszerének a tanulmányozása. EU bizottsági szinten már most megkezdődtek a 2013 utáni közös agrárpolitika fő vonalainak felvázolása. Amint az az EU nemrégiben megtartott ciprusi vidékfejlesztési konferenciáján is elhangzott, továbbra is fontos európai kérdés a vidék működőképességének, a táj épségének és szépségének fenntartása, a vidéki szolgáltatások, az ott élő lakosság életkörülményeinek javítása, valamint a városiakat is érintő „közösségi javak”, a szép, egészséges környezet, a pihentető falvak, a kulturális hagyományok megőrzése, a jó vidéki ételek, borok, gyümölcsök élvezete. Száznyolcvannégymillió forint iskoláié I új ításra
