Nőgrád Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 255-278. szám)

2008-11-22 / 272. szám

2008. NOVEMBER 22., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE XXI. századi egészségügyi központ Horváth B. Drégelypalánk. Az önkormány­zat eredményesen pályázott a Kossuth utcai orvosi rendelő, illetve egészségügyi központ akadálymentesítésére. Az Észak-magyarországi Opera­tív Program keretében a mint­egy 34,5 milliós beruházás húszmillió forintos támoga­tásban részesült. A munkála­tok szeptember 15-én megkez­dődtek, a tervezett átadási ha­táridő ez év december 15. A kivitelezés során az épületet úgy alakítják át, hogy azt fo­gyatékkal élő emberek is aka­dálymentesen használhassák. Az átalakítási munkák folya­mán - az emeleti orvosi szol­gálati lakás kivételével - az épület belsejét teljesen felújít­ják, átalakítják a víz-, a fűtés-, a villamos-hálózat, valamint az épületgépészet rendszereit. A földszinten új burkolat, új mosdók, öltözők és váróhelyi­ségek várják a pácienseket. A fogorvosi rendelőt pedig az egyik emeleti szolgálati lakás­ban alakítják ki a kapcsolódó személyzeü és a betegeket ki­szolgáló helyiségekkel együtt. Az emeleti akadálymentesí­tést az épülethez kívülről kap­csolódó személyemelő beren­dezéssel oldják meg. Emellett az udvart térburkolattal látják el és parkolók, valamint feljá­rórámpát alakítanak ki. Az akadálymentesítési be­ruházáson kívül az önkor­mányzat saját erőből egyéb munkálatokat is végez az épületben. Több mint kétmil­lió forintból felújították a ren­delő tetőszerkezetét, valamint hasonló nagyságú összegből kicserélték a nyílászárókat. Rövidesen pedig megkezdik az emeleten található volt or­vosi szolgálati lakás orvosi rendelővé alakítását, amely­nek várható költsége hétmil­lió forint. Ide költözik majd a Fő út 83. szám alatti első szá­mú háziorvosi körzet. Figyeljünk jobban egymásra! Bűnmegelőzési program indult Karancslapujtőn Karancslapujtőn program indult a bűnmegelőzésért, egy nyertes pályázatnak köszönhetően. A településen 2006-tól él a közbiztonsági, bűnmegelőzési koncepció, amelyet közbiztonsági referens kinevezésével is meg­erősített az önkormányzat. Most 2,7 millió forintot nyertek programjukra, amely májusig konkrét felada­tokat határoz meg a résztvevők számára. T. N. L. Karancslapujtő. Minderről ju­hász István nyugállományú rendőr ezredes, a település köz- biztonsági referense számolt be a program nyitó értekezletén csütörtökön. Az összejövetelen képviseltette magát a rendőr­ség, a polgárőrség, a kisebbségi önkormányzat és a DOMESZ szervezet is. A jelenlévőket Morgenstern Ferenc polgár- mester köszöntötte, s üdvözölte a programot, amely jelentősen javíthat nemcsak a település, hanem akár a Karancs-völgy bűnügyi helyzetén. S hogy milyen a helyzet jelen­leg? Erről Majlik Ottó főhadnagy, körzeti megbízott számolt be, összehasonlítva a mutatókat az elmúlt esztendőével. A völgyben mindkét évben nagyjából 240 bűncselekmény történt, a leg­több a személyek javait károsító bűncselekmény kategória. Karancslapujtő idén félszáz eset­tel vezeti a kistérségi listát, zöm­mel személyi javak elleni bűn- cselekménnyel, illetve lopással. A rendezvényen megjelent Butkai Sándor, Salgótarján rend­őrkapitánya, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a cselekmények gyors jelentésével segíthetik a felderítés eredményességét. Ugyanakkor jelezte, hogy az idő­sek, egyedül élők feltérképezése a körzetükben megtörtént, ezen személyek védelme a program­nak is fontos része. Olyannyira, hogy Juhász Ist­ván minden hónap második szerdáján áldozatvédelmi foga­dónapot tart a községházán, s ugyanezen a napon ülésezik majd a bizottság is. A polgárőrök munkáját Ozsgyáni Pál, a képvi­selő-testület tagja ismertette, örömmel tudatva, hogy a szer­vezet közhasznú szervezetté ala­kulása már folyamatban van, s egy sikeres pályázat révén jelen­tősen javulhat a felszerelésük is. Mi több, egy gépjárművet is vásárolhatnak a nyertes prog­ram révén - jelentette be Juhász István, aki a projekt több elemét is ismertette. Fontosnak ítélte, hogy a munkába bekapcsolódik a Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat, s a polgárőrség is há­rom roma taggal bővült. A tele­pülésen térfigyelő kamerarend­szer valósul meg, amely rögzíti az eseményeket. Az iskolával kö­zösen oktató programot állíta­nak össze a bűnmegelőzés téma­körében, s azt rendkívüli osz­tályfőnöki órákon ismertetik. Ugyancsak bevonják a megelő­zésbe a kisebbség tagjait is. Az általános iskola ifjúságvé­delmi felelőse az ülésen jelezte, hogy reggelente és a tanítás vé­geztével is fokozott atrocitásnak vannak kitéve a tanárok, a gyer­mekek között pedig felütötte a fejét a zsarolás és a bandázás. E téren a polgárőrség aktívabb je­lenléte és a térfigyelés hozhat ja­vulást. Emellett a korábbi idő­szakban egy jelzőrendszer is ki­épül a településen, amelynek diszpécsere már közvetlenül in­tézkedhet, ha bajba jut valaki - jelentette be Tóthné dr. Kerekes Andrea jegyző. A jelzőrendszer az önkormányzatnál igényelhe­tő, minimális térítés ellenében. Az első összejövetelt a polgár- mester azzal zárta: minden igye­kezet hiábavaló, ha a település lakói nem figyelnek egymásra. Ez a legfőbb garancia a bűnmeg­előzésre, s nem csak Karancslapujtőn. wmm-wfflm i HORVÁTH BOGLÁRKA Vegyük észre egymást! Közömbösség - ezzel a szóval lehetne leginkább jellemezni azt, amit sajnos, már régóta úton-útfélen tapasztalunk. Kö­zömbösen viselkednek a fiata­loka buszon, amikor inkább fél­renéznek és nem veszik észre az ülőhely nélkül maradt kisgyer­mekeket, idős néniket, bácsikat. Hiszen mennyivel „könnyebb” mp3-lejátszónkkal elszigetelni magunkat a világtól, mint feláll­ni és átadni helyünket a nálunk kisebbnek vagy idősebbnek. Va­lóban mennyire fáradtak lehet­tek ti, kedves fiatalok, hiszen egész nap az iskolában tanultok és ez valóban fárasztó - átéltük ezt mi is. Közömbösen viselkednek a járókelők az utcán, amikor egy idős néni vagy bácsi segítségre szorul, illetve amikor egy kis­gyermekét kísérő anya tömött szatyra szemünk láttára sza­kad szét és gurul szét a krump­li, a zsömle. Pedig pár perc az életünkből és hálás szemek te­kintenek ránk, ha segítünk fel­vinni a lépcsőn a nehéz csoma­gokat, vagy odamegyünk a ke­rekes bevásárlótáskával bajló­dó nénihez, hogy segítsünk visszaszerelni a kiesett kereket. Vagy, ha megállunk és nem el­tapossuk, félrerúgjuk, hanem összeszedjük a bevásárlósza­tyorból széthullott cikkeket. Rámosolygunk egy kisgyer­mekre és szebbé varázsoljuk a napját. Tapasztalják meg, milyen jó érzés is segíteni, milyen jó máso­kért tenni, ha csak annyit, hogy átadjuk helyünket, vagy segí­tünk a bajban. Csodákra lehet­nénk képesek, ha a közömbös­ség helyett meglátnánk a segít­ségre szorulót. Emberek va­gyunk, vegyük észre egymást, mert egy mosoly, egy segítő kéz mindent megváltoztathat. Boldogság, fájdalom: a túlélés zenéje Szabó Andrea Balassagyarmat.' a napokban, egy szürke őszi hétköznapon is­mét bebizonyosodott: az embe­reket igenis ki lehet mozdítani általános közönyükből, ha von­zó, szívet-lelket melengető programot, élményt kínálnak számukra. Majdán Béla város- történész a balassagyarmati zsidó örökséget ápoló Kertész István Alapítvány népszerűsíté­sére összehívott - immár soka­dik - jótékonysági estje újfent tömegeket vonzott a volt várme­gyeháza dísztermébe. Markó Iván balett-, Sas József kaba­rétársulata, Bródy János, Pres­ser Gábor önálló estje után ez­úttal a Budapest Klezmer Band lépett a patinás reformkori épü­let színpadára. A föllépés előtt az Ipoly-mentí Zsidó Kiállítóterembe (a hajdani gyülekezés házába) sorra érkez­tek az egykoron messze földön hí­res balassagyarmati zsidó közös­ség Budapesten élő leszármazot­tai: Nádel János, Kárpáti György, Kovács Endréné Salamon Éva, Szirmai Ernő, Ács Ottóné, Szege­din Ella és mások. Történelmi volt ez az újbóli találkozás, mert utol­jára 1980-ban gyűlt össze leg­alább tíz férfi ebben a szent te­remben, ahol mai napig a frigy- szekrény a hajdani nagy múltú közösség eredeti tóratekercsét őr­zi, rejti magában. Az utolsó helyi hírmondók egyike, Bauer József hitközségi elnök szólt a város és a Mazsihisz által is segített Kertész István Alapítvány 1992 óta töret­lenül folytatott tevékenységéről.- A balassagyarmati műemlék zsidó temető 3400 sírkövének di­gitális dokumentálása után sze­retnénk a környékbeli zsidó te­metők sírköveit is lefotózni. A kö­vetkező esztendő kiemelt fő fel­adata azonban az lesz, hogy egy más funkció alól fölszabadult épületrész fólújításával és beren­dezésével tovább kívánjuk bőví­teni a helyi diaszpóra történetét fölelevenítő állandó muzeális ki­állításunkat. Az Ipoly-menti Zsi­dó Kiállítóterem 2000 óta megte­kinthető látnivalóit a nógrádi zsi­dóság XX. századi életét és vész­korszakát fölelevenítő fotó- és do­kumentációs kiállítással, a Ba­lassagyarmathoz kötődő híres zsidó személyiségek (például Ró­zsavölgyi Márk, Kondor Ernő, Michel Gyarmathy, Markó Iván) művészeti munkásságát fólvil- lantó tárlattal kívánjuk bővíteni, gazdagítani - mondta Bauer Jó­zsef. Előbbihez kérte a hitközség elnöke, hogy az elszármazott csa­ládoknál meglevő egyes fotókat, dokumentumokat, illetve azok fotómásolatait bocsássák az ala­pítvány rendelkezésére. A jelen­lévők örömmel fogadták a tájé­koztatást, melyet követően kinyilvánították akaratukat a Kertész István Alapítvány tevé­kenységét támogatók baráti köré­nek létrehozására. A volt vármegyeháza előcsar­nokában a Baranyi Gábor prí­más vezette gypsy klezmer zene fájdalmas szépségében, vala­mint Fogarasi Béla gitárművész és tanítványa, Pap Bence gitárjá­tékában gyönyörködhettek a vendégek. Csach Gábor művé­szettörténész a 25 éve elhunyt Jánossy Ferenc, a legendás „Firinc” tárlatát nyitotta meg. A méltató a kelet vad életszeretetét és a nyugat rációját egyesítő mű­vész értelmiségi családjáról szólt elsőként, amely az építész Györ­gyöt, a költő és műfordító Istvánt s a nagybányai művésztelepen nevelkedő Ferencet adta az or­szágnak. Beszélt a Képzőművé­szeti Főiskola utáni első reform- mozgalomról, az Európai Iskolá­ról, amelyhez Jánossy csatlako­zott, valamint az 1957-1963-as bázeli esztendőkről. Szólt a Ba­lassagyarmaton eltöltött 25 év­ről, amikor is dr. Samu István pszichiáter karolta fel a sokszor csodabogárnak tartott festőt.- A szabadság és Európa szel­lemét hozta el Firinc a városba, ahol jó páran felismerték géniu­szát. Neoavantgárd, kortárs szel­lemisége Chagall és Csontváry öntörvényűségét vitte tovább, vi­talitást, életszeretetet, dionüszo- szi vadságot, s a karneválok koz­mikussá növesztett szimboliká­ját sugározzák művei - fejtette ki a művészettörténész. A rendezvény fénypontjaként a klezmert, a zsidó népi hangsze­res zenét hallhatta a szépszámú közönség, amely nemcsak a né­pek közötti kapcsolat varázslatos tükrét adta vissza, hanem az élet teljességét, a boldogságot, a fáj­dalmat, az örömöt, a keserűséget, a túlélés, a megmaradás ősi ösz­tönét, a sírást, a nevetést egyaránt ontotta, sugározta magából. Nem véletlen, hogy a kiváló muzsiku­sokat szűnni nem akaró vastaps­sal kísérték a lelkes jelenlévők.- E felemelő estének egyetlen hiányérzete lehet. Az a mintegy 2000 elhurcolt balassagyarma­ti, akit most egy pillanatra gon­doljunk ide magunk közé - em­lékeztetett zárásként a tragikus fájdalomra a maradandó él­ményt nyújtó est szervezője, Majdán Béla. A rendezvény fénypontjaként a klezmert, a zsidó népi hangszeres zenét hallhatta a szépszámú közönség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom