Nőgrád Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 255-278. szám)

2008-11-18 / 268. szám

2008. NOVEMBER 18., KEDD 5 GAZDASÁG Nem drágít Robin Hood adóemelés Az új adó okozta költségek nem emelik az árakat A szakma nemhogy drágulást nem vár az új adó következményeként, hanem még a hőárak csökkenésére is számít a jövőben JÓ TANÁCS Nem cserélik ki a rossz gázkazánomat jótállás Olvasónk tavaly­előtt decemberben gázka­zánt vásárolt, amellyel az­óta is baj van. A szerelő sem tudja rendbe hozni, pedig többször javította. A terméket nem akarják kicserélni. Közelednek az állandó fa­gyok, így a probléma való­ban égetővé válik. A fogyasz­tási cikkekre egy év jótállás és két év szavatosság van - mondta fogyasztóvédelmi szakértőnk. Mindamellett a gyártó vállalhat a termék­re két év jótállást. Olvasónk levele szerint ez a gázkazán esetében most novemberben jár le. A szerkezet 150 ezer forintba került, az állandó ja­víttatás havonta 20-25 ezret kóstálna. Ha a kazánt nem cserélik ki jóra, tetemes lesz a kár. Olvasónk egy Heves megyei település lakójaként a terüle­ti fogyasztóvédelmi hatóság­hoz fordulhat - ajánlotta a fogyasztóvédelmi főtanácsos. Elérhetőségük megtalálható a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a www.nfh.hu hon­lapján. A bökkenő az, hogy a jogszabály nem írja elő . a rossz termék kötelező cse­réjét. Csak arról szól, hogy a forgalmazó köteles a hibát kijavíttatni, s ha ez nem megy, az árut kicserélni. Ezt lehet úgy értelmezni: a vég­telenségig javíttatgathatja a terméket. Amennyiben a hölgy nem tud a kazánforgalmazóval zöld ágra vergődni, a Hevese Megyei Békéltető Testület­hez fordulhat. Ők kivizsgál­ják az ügyet, szakvéleményt adnak. Ez nem kötelezi a ke­reskedőt, de üzleti okokból egyre több cég veti alá ma­gát a határozatnak. A dön­tést a bírósági tárgyaláson mérlegelik. Ha a polgári pert a hölgy megnyeri, a kártérí­tés és a járulékos költségek az alperest terhelik. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Nem fog emelkedni a fo­gyasztó gázár amiatt, hogy a múlt héten elfoga­dott Robin Hood-adó által jobban megsarcolja az ál­lam az energiacégeket. Világgazdaság-Europress Két oldalról is sújthatja a múlt hé­ten elfogadott Robin Hood-adó a törvény által meghatározott kör­be tartozó energiavállalatokat, en­nek ellenére az érintett cégek nem tervezik, hogy áthárítsák költségeiket a fogyasztókra, és emiatt nem emelnek áraikon - derül ki a Világgazdaság által ké­szített piaci körképből. Az új sza­bályozás értelmében amellett, hogy a vállalatok társasági adója 8 százalékkal emelkedik, a ver­senypiaci energiaszállítójuk ve­lük szemben is érvényesítheti sa­ját 8 százalékos társaságiadó-nö- vekedését. Utóbbi drágulásnak azok az energiatársaságok is ki lesznek téve, amelyeket közvet­lenül nem sújt a Robin Hood-adó, ha a versenypiacon vásárolnak áramot vagy gázt. Mindazonáltal a többletteher sújtotta társaságok önmérséklete és a szigorú szabályozás kordá­ban tarthatja az energiaárak ezen adó miatti növekedését. A legna­gyobb hazai versenypiaci gázke­reskedő, az EMFESZ Kft. például egyáltalán nem készül áremelés­re a Robin Hood-adó következté­ben, amelyet kis árrése miatt egyébként sem tekint nagy érvá­gásnak. „Azzal, hogy az egyete­mes szolgáltatáshoz képest 8 szá­zalékos árkedvezményt kínálunk a versenypiacon, valójában meg­osztjuk kis nyereségünket az ügyfeleinkkel” - mondta Góczi István, a kft. ügyvezető igazgató­ja. A gázkereskedelemben az el­fogadott nyereségráta is nyolc százalék. Magyarország négy­száz legjelentősebb ipari fogyasz­tója közül már több mint 250-et BÁR A ROBIN HOOD-ADÓ a tÓV- hő-szolgáltatókat közvetlenül nem érinti, a Magyar Távh& szolgáltatók Szakmai Szövetsé­ge örül annak, hogy a jogsza­bály kimondja azt, hogy a távhőszolgáltatás verseny- hátrányának csökkentése és megszüntetése állami feladat is. A távhőszolgáltatás ver­senyképesebbé tételéről szóló törvénnyel kapcsolatban László György alelnök elmond­ta: a távhő-szolgáltatókat és a kisebb távhőtermelőket a jogszabály nem érinti, rész­az EMFESZ lát el gázzal, így a cég döntésének köszönhetően a hazai gumiipar 80, a papíripar 60 szá­zaléka, és számos gyógyszer-, lu- mínium-, kerámia-, téglaipari és mezőgazdasági vállalkozás kerül­heti el az adóemelés gázárakon keresztüli begyűrűzését. Szabadpiaci kereskedelmében az E.On Földgáz Trade Zrt. is mér­legelhet, hiszen ott nem költség-, hanem piaci alapon áraz. „Szer­ződéseink többsége hosszú távú, ezek közül csak azokat tudjuk módosítani, amelyekben már rögzítettük, hogy továbbháríthat­juk a szabályozás által bevezetett ben azért sem, mert a megál­lapított minimum termelői ka­pacitást (50 megawatt) nem érik el Ugyanakkor azt remé­lik tőle, hogy csökkenti a táv­hőszolgáltatás versenyhátrá­nyát a többi más fűtésekkel szemben. Hozzátette: mivel a törvény az energiaellátók ext­raprofitját adóztatja meg, ezért sem a távhő-szolgálta- tóknak eladott hő árában, sem a fogyasztói árban nem jelenhet meg az adó költ­ségként. Erre a felhasználók­nak garanciát kell kapniuk. új költségnemeket, díjakat és adó­kat” - mondta Kutas István, a tár­saság kommunikációs vezetője. Bárhogyan dönt is azonban a cég, számára a Robin Hood-adó hatá­sa eltörpül ahhoz képest, hogy a gázpiaci szabályozás miatt to­vábbra is olcsóbban kell eladnia a gázt, mint amennyiért veszi, a különbözetet pedig nem térítik meg neki. A Robin Hood-adó miatt 50 szá­zalékkal nő a Mól Nyrt. által fize­tendő vállalati nyereségadó - nyi­latkozott korábban Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató. A cégnél nem kaptunk arról tájékoztatást, hogy milyen mértékben háríta­nák át a vevőkre a többletterhet. „A távfűtő szakma nemhogy drágulást nem vár a teher miatt, hanem még a hőárak csökkené­sére is számít” - jelentette ki Ba­log Róbert, a Főtáv Zrt. szóvivője. Az adóemelés miatti növelést ki­zárják a Főtáv által kötött hő­vásárlási szerződések, de nem ad rá módot a szabályozás sem. Nem is jelzett senki emelési szándékot a társaságnál. Az árcsökkenést attól reméli a Főtáv, hogy jövő jú­niustól a Magyar Energia Hivatal (MÉH) fokozottan ellenőrzi, hogy vannak-e a hőárban oda nem való elemek. Ilyenre derülhet fény a hővel kapcsoltan áramot termelő társaságok árképzésének vizsgá­latakor. Horváth Zsolt Csaba lehet a közlekedési miniszter A NEMZETI KÖZLEKEDÉSI Ható­ság mostani elnökét, a volt közlekedési helyettes­államtitkárt Horváth Zsolt Csabát bízhatja meg Gyur- csány Ferenc kormányfő a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszteri teendők ellátásával - érte­sült az egyik napilap. A még hivatalban lévő Sza­bó Pál a Monori-erdőnél be­következett tragikus vasúti baleset után nyújtotta be lemondását. Elfogadták a plafontörvényt az országgyűlés hétfőn elfo­gadta a takarékos állami gazdálkodásról szóló tör­vényt, amelyet az SZDSZ kezdeményezett. Az úgyne­vezett plafontörvény rögzíti a kiadási főösszeget, amely 2009-ben nem lehet több, mint idén, valamint létre­hozza a Költségvetési Taná­csot és a Stabilitási és Re­formalapot. Megszűnhet az alkalmi munkavállalói könyv megszüntetné a munkaügyi tárca az alkalmi munkavál­lalói (AM) könyvet és a köz­teherjegyet, helyette elektro­nikus bejelentést vezetnek be, és szűkítik azt a mun­káltatói kört, ahol ezt alkal­mazni lehet. A módosításra azért van szükség, mert az AM jelenlegi formájában visszaélésekre ad lehetősé­get, a' feketefoglalkoztatás melegágyává vált - mondta Simon Gábor államtitkár. Simon Gábor új utakat javasol Nagyobb versenyre van szüksége a távfűtésnek Felmondott a 4-es metró mérnöke botrány A szakember szerint több helyen is elfúrták az alagutat Két év alatt nem hívtunk le egyetlen eurót sem Itt az újabb botrány a 4-es metró építése kapcsán: felmondott a 4-es metró független ellenőrző mérnöke, Jávor Péter. Az Index információi szerint szakmai vi­tába keveredett Kiadós Gusztáv­val, a DBR Metró projektigazga­tójával, majd távozott, mert úgy érezte, hogy kifogásait és javas­latait nem veszik figyelembe. A portál úgy tudja, hogy a füg­getlen mérnök elsősorban azt ki­fogásolta, hogy a DBR Projekt­igazgatóság hogy járulhatott hoz­zá egy olyan műszaki megoldás­hoz a Gellért téri úgynevezett át­kötő alagútnál, amelyet életve­szélyesnek minősített. Mint ismert: az alagútfúró paj­zsokat augusztusban állította le a közlekedési hatóság a Gellért térnél, a kivitelező Bamco ugyan­is az eredeti tervhez képest nem épített meg egy (a két fúrt metró­alagút közötti) átkötő alagutat, hanem azt később, a metrópaj­zsok áthaladása után szerette volna megépíteni. A későbbi építés azonban a DBR Projektigazgatóság szerint a megengedettnél nagyobb sül­lyedéseket, ezáltal épületkárokat okozhatott volna. A mérnök kifogásolta azt is, hogy a metróalagutat elépítették. Az Index szerint több úgyneve­zett elépítés történt, de a hibákat sikerült helyrehozni úgy, hogy a megépült alagút után tervezték meg a végleges vágányt. ■ Az eddigi hibákat sikerült helyrehozni, de van, akinek elfogyott a türelme Két év alatt egyetlen kijelölt fej­lesztésre sem hívott le pénzt a kormány a magyar közlekedési beruházásokra elkülönített euró­pai uniós keretből. Ennek oka, hogy megcsúszott a Közlekedés- fejlesztési Operatív Program (Közop) előkészületeivel. Az EU 2007 és 2013 közti költ­ségvetési időszakában Magyaror­szág 91 kiválasztott közlekedési beruházáshoz 7,3 milliárd euró (1800-1900 milliárd forint) támo­gatást kaphat 15 százalékos álla­mi szerepvállalás mellett A Nem­zeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) azonban eddig csupán az előké­születekre fordítható 73 milliárd forint előleget vette fel, amely cél­ra amúgy már 150 milliárdot köl­tött. A támogatások lehívásának feltételeit ugyanakkor másfél év előkészítés után még egyetlen magyar projekt sem teljesítette. Az uniós pénzek így leghama­rabb 2009-2010-ben kezdhetnek csordogálni, miután az NFÜ szep­temberben és októberben végre aláírta a Közop listáján szereplő 21 beruházás támogatási szerző­dését, és még 22-vel történhet meg ez az év végéig. Tíz projekt megindításához egyébként még meg kell szerez­ni az EU jóváhagyását is. A leg­sürgetőbb az M7-es Balatonke- resztúr-Nagykanizsa-szaka- szához várt 54 milliárd forintnyi euró megszerzése lenne, hiszen az már el is készült. ■ K. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom