Nőgrád Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 255-278. szám)

2008-11-18 / 268. szám

2 2008. NOVEMBER 18., KEDD NÓGRÁD MEGYE Tejút-program a Szent Imrében Fáy Hanna Bfttemgyanflät, A múlt héten át­alakult az iskola aulája, mert megjelent a Tejtermék Tanács egy hétig tartó ismertető prog­ramja. A fal mellett két óriás ki­vetítő reklámozta a tejivás jóté­kony hatásait, annak fontossá­gát. Emellett állt a játékgép, amelyet minden szünetben megszálltak az iskola diákjai. A „Kérdezz-tejelek” elnevezésű játékon próbára tehették tudá­sukat. Az összképhez tartozott még egy paraván, amelyre diá­kok rajzait várták. Pénteken te­le is volt a szebbnél szebb, vic­cesebbnél viccesebb művekkel. Minden osztály részt vett egy- kiselőadáson, ahol megismer­tették a fiatalokkal mindazt, amit érdemes tudni a tejről, vagy annak fogyasztásáról. Ez­után kérdések következtek, amelyekre az tudott helyesen válaszolni, aki figyelt. Minden­kinek lehetősége nyílt kitölteni egy rövid kérdőívet, majd be­dobni egy dobozba. A helyesen kitöltők közül három szeren­csés diákot sorsoltak ki, akik jutalomba részesültek. Bál helyett színházi előadás Sz. F. SfécMtay, A n. Rákóczi Ferenc Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépisko­lában hagyomány, hogy a három intézményrész­ben minden évben megrendezik a jótékonysági bált. Az idén a szülői szervezet általános iskolai tagozata úgy döntött, hogy a bál helyett jótékony- sági színházi előadást szerveznek. Zsolnai Györgynének, az iskola igazgatójának sikerült el­intézni, hogy a békéscsabai Jókai Mór Színház je­lentős kedvezménnyel tart előadást Szécsény- ben. A jótékonysági színházi előadás címe Te ron­gyos élet, amelyre november 23-án 18 órakor ke­rül sor a városi művelődési központ színházter­mében. A bálozás sem marad el. A gimnáziumban janu­árban, az óvodában februárban rendezik meg a jó­tékonysági bált. Mindhárom rendezvény bevéte­lét eszközfejlesztésre fogják fordítani. Hogyan tovább, szlovák, magyar? (Folytatás az 1. oldalról) egészen a XIX. század második felétől. Nem hallgathatjuk el ugyanis, hogy közös történel­münknek kettéágazása talán az erőszakos magyarosítás idején kezdődött. Újabb és sokat emle­getett mérföldkő ebben a negatív folyamatban az 1907-es cernovai templomszentelés, amelynek so­rán a szlovák magyarázat szerint magyar csendőrök a szlovák hí­vők közé lövettek. Kutatások ezt cáfolták, de a nacionalista körök­ben ez máig a magyar megtorlás jelképeként él. Mázik István szerint különösen megterhelte a két nép viszonyát az 1945-tel kezdődött időszak. A csehszlovák kormányzat követke­zetesen nem fejlesztette a „hurka­ként” emlegetett dél-szlovák, fő­ként magyarlakta régiókat. Nem tudtunk megegyezni Bős-Nagy­maros kérdésében sem, s itt volt 1956, illetve az 1968-as magyar bevonulás. Majd jött a demokratikus át­alakulás, az önálló szlovák állam megalakulása. A szlovákok nap­jainkig identitászavarokkal küszködnek, s időnként előve­szik a „magyar kártyát”, s az el­lenségképpel próbálják pótolni önazonosságuk kérdőjeleit. Nem csoda, hogy ilyen körülmé­nyek között a magyar szélsősé­gesek is mindent megtesznek annak érdekében, hogy kimu­tassák a szlovákok iránti érzé­seiket. Az utóbbi időben a gazdasági fejlődésben Szlovákia megelő­zött bennünket, s a tömbön belü­li „bezzeg országként” emlege­tik. Ezt többen megkérdőjelez­ték az összejövetelen, mondván: a szlovák GDP jelentős részét né-, hány külföldi autógyár adja, bár kétségtelen, hogy északi szom­szédaink előbb értek az euróövezetbe, mint mi. Az is biz­tos, hogy más alapállásból tár­gyal egy gazdaságilag erősödő nemzet első embere, mint egy kudarcsorozatot elkönyvelő mi­niszterelnök. A kör tagjai szerint az egyet­len megoldás a tárgyalások foly­tatása, a kétoldalú viszony min­den szinten való erősítése. Külö­nösen fontos a kulturális szálak tovább fonása, valamint a civil kapcsolatok kiépítése, ápolása. E téren a polgári kör hamarosan kezdeményezőleg lép fel. A civi­lek fontosnak éreznék a kétolda­lú történészbizottság munkájá­nak aktivizálását, a tényeken alapuló közös történelemkönyv megalkotását. Emellett rendkí­vül fontos a kulturális önrendel­kezés megteremtése Szlovákiá­ban, amely az egyedüli jele lehet a demokratikus gondolkodás­nak, az európai eszmének. Az is felvetődött, hogy az unió kevésbé igyekszik elítélni a szlo­vák. kormányban helyet kapó Ján Slota pártelnök ténykedését, mint tette annak idején az oszt­rák Jörg Haider esetében. Úgy tűnik, mintha az unió a szlovák­magyar vitába semmilyen szin­ten nem kívánna beleszólni, Slota kijelentésein pedig már leginkább csak mosolyog. Fűtés korszerűbben, muzslai út súlystoppal M. J. Pásztó. Megkötötték a szerződést a Petőfi és az Irinyi út belterüle­ti vízrendezésére, a kivitelezés­sel megbízott kft. 28,8 milliós munkát végez, s ez már el is kez­dődött. Ehhez az önkormányzat korábban 19,8 milliós támoga­tást nyert a regionális fejlesztési tanácstól, hangzott el a városi képviselő-testület legutóbbi ülé­sén Sisák Imre polgármester tá­jékoztatásában. Döntött a testü­let a pásztói iskolacentrum, a Gárdonyi Géza és a Dózsa György Általános Iskola fűtési rendszerének korszerűsítéséről, amely hamarosan indulhat. A közbeszerzési eljárás eredmé­nye szerint modern gázkazánt fognak beépíteni, s egyedi fűtést valósítanak meg 29,2 milliót meghaladó ráfordítással. Ezt a fejlesztést a városvezetés sikeres pályázata révén húszmillió fo­rinttal támogatja a régiós tanács. Harmincötmilliós fejlesztési hitelfelvételről is tárgyaltak a képviselők, de ebben még nem született döntés. Határoztak azonban a Bursa Hungarica ösz­töndíjrendszer helyi szabályai­nak változtatásáról. Eszerint most már nemcsak az ingyenes, államilag finanszírozott felsőfo­kú tanulmányokat folytatók, ha­nem a térítéses képzésben részt­vevők is igényelhetnek ösztön­díjat, s ezt a város önkormányza­ta mindenképpen figyelembe kí­vánja venni. Igen kiemelkedő munkát vég­zett az elmúlt két év alatt a pol­gármesteri hivatal, ezt a tevé­kenységéről szóló beszámoló kapcsán állapították meg a je­lenlévők. Javításra szorul a Mik­száth Kálmán Gimnázium fran­cia tagozata épületében lévő tantermek mennyezete, a kar­bantartást hatszázezer forintból oldják meg. Határozat született arról is, hogy állagmegóvás ér­dekében súlykorlátozást léptet­nek érvénybe a Muzslára, az üdülőövezetre vezető útra: a to­vábbiakban már csak a tíz ton­nánál kisebb súlyú járművek használhatják. Az önkormány­zat ugyanis mintegy tizenötmil­lióból építtette meg, az üdülő, il­letve a földtulajdonosok pedig a vízelvezetés kialakításához ad­tak több mint egymillió forintot. Sikeres volt a két általános iskola informatikai korszerűsí­tésére benyújtott pályázat, er­ről is a polgármester tájékoz­tatta az ülés résztvevőit. A tá­mogatás mértékét a közbeszer­zési eljárást követően közük majd a pályázóval. A Hunyadi út átépítését célzó, valamint városrehabilitációra benyújtott pályamunkáról is tájékozódtak a képviselők. Ez a két utóbbi - amennyiben kedvezően bírál­ják el - csaknem egymilliár­dos fejlesztést tesz lehetővé Pásztón. Megünnepelték a tudományt Csuka Enikő A tudomány napja tiszteletére kon­ferenciát szerveztek hétfőn a BGF-PSZF salgó­tarjáni intézetében, amelynek mottója „Tudo­mány a gyakorlatban - gyakorlat a tudomány­ban” volt. A rendezvény résztvevőit dr. Rozgonyi József, az intézmény igazgatója köszöntötte, majd dr. Laka­tos István professzor, a Magyar Tudományos Aka­démia miskolci területi bizottságának nemrégi­ben megválasztott elnöke is üdvözölte a megje­lenteket. Ezután dr. Gubán Miklós, a BGF rektorhelyettesének beszéde következett, amely­ben elmondta: ünnepi rendezvényük által sike­rült olyan hagyományt teremteniük, amelynek középpontjában a tudomány áll. Ezt követően a gazdasági-közéleti témákkal kapcsolatos előadások következtek: Yusuke Ichikawa, a salgótarjáni ipari parkban működő Mitsuba Automotive Systems of Europe Autóal­katrész Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója „Japán cégek Magyarországon” címmel tartott beszá­molót. Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke a megye tu­risztikai fejlesztéseit ismertette, ahol többek kö­zött szó esett a turizmus jelenlegi helyzetéről, gyengeségeiről, valamint a jövőbeli tervekről is. Ezek után Székyné dr. Sztrémi Melinda polgár- mester a megyeszékhely fejlesztési elképzelé­seiről tájékoztatta a megjelenteket, ahol főként a városrehabilitációról és a közlekedés korsze­rűsítéséről beszélt. LénártBéla, a Wamsler SE el­nök-vezérigazgatója „A recesszió hatása a mikrogazdaságban, avagy túlélési technikák a válságban” címmel tartott előadást. A rendezvény második részében a tudomány­nyal kapcsolatos eszmefuttatásokat hallgathat­tak meg a vendégek. Paróczai Péter, a BGF-PSZF salgótarjáni intézetének főiskolai adjunktusa a hálózatosodás kérdéseiről, dr. Szirácsik Éva, a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója Mikszáth Kálmán munkásságáról, dr. Gubán Ákos, a főiskola tanszékvezető főiskolai docense az információról, dr. Gyurkó György főorvos pedig a jelen fonákságairól tartott előadást. jj Ladóczki Béla „Fantázia és valóság” című képzőművészeti kiállítása nyílt meg novem­ber 14-én a József Attila Művelődési és Konferencia-központban. Az alkotásokat Szeberényiné Érdi Éva, a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Központ igazgatóhelyettese ajánlotta a jelenlévők fi­gyelmébe, a megnyitón Somogyi Júlia fuvolaművész is közreműködött. A kiállítás december 8-áig lá­togatható hétköznap 10-20 óráig, szombaton 10 és 18 óra között. FANTÁZIA ÉS VALÓSÁC

Next

/
Oldalképek
Tartalom