Nőgrád Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 255-278. szám)
2008-11-17 / 267. szám
5 2008. NOVEMBER 17., HÉTFŐ FÓKUSZ toborzás Egyre több magasabb iskolai végzettségű fiatal választja a Magyar Honvédséget. Debrecenben külön mentor foglalkozik az érdeklődőkkel a toborzóirodán. MA MÁR SOKAKAT CSÁBÍT A KATONAÉLET Az önkéntes hadseregben 1995-ben az Országgyűlés határozatot hozott a vegyes önkéntes és sorozó haderő létrehozásáról. 2002-BEN a kormány úgy ítélte meg, hogy az ország teherbíró képessége lehetőséget biztosít az önkéntes haderőre történő átállásra. 2004. november 3-án leszereltek az utolsó sorkatonák. 2005-től a toborzás központi irányító szerve, a HM személyzeti főosztálya létrehozta a központi toborzó-, érdek- védelmi és katonai igazgatási osztályt, amelyben négyen végzik a toborzással összefüggő szakmai feladatokat 2007- től a toborzási tevékenységet a kelet- és nyugatmagyarországi hadkiegészítő parancsnokságok 3 toborzó- és érdekvédelmi központja, valamint 16 iroda szakemberei végzik. A megye- székhelyeken található irodák biztosítják az országos lefedettséget. 2008- ban a rendszer már egy teljes toborzóévet tudott megkezdeni Januártól novemberig összesen 3568-an jelentkeztek szerződéses katonának, és ebből 1116-an vonultak be. Idén összesen 1200- 1300-an kötnek szerződést a magyar hadsereggel. a toborzórendszer feladata még a hivatásos állományú katonák toborzása is. így a Zrínyi Miklós Nemzet- védelmi Egyetemre és a tiszthelyettes-szakképző iskolába is lehet jelentkezni a Magyar Honvédség toborzóinál. 2008-tól államközi szerződés alapján 7 fő az igény magyar részről a kanadai repülőgép- vezető-képző programban való részvételre. A jelentkezte- tési és felvételi eljárás során 15-en kaptak vadászpilóta- és 12-en helikopterpilóta-alkal- massági minősítést. Tizen- ketten nyertek felvételt, és tizenegyen jelenleg is részt vesznek a kiemelt képzésben. Hétéves működése óta több mint tízezren érdeklődtek a katonaéletről a debreceni toborzóirodán. A városközpontban található épületben sokan döntöttek közülük úgy, hogy életük ezentúl a honvédségről szól majd. Europress-összeállítás Három pult fogadja a betérőt a debreceni katonai toborzóirodán. Nagy Zoltán alezredes, a Magyar Honvédség Kelet-magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság 2. Toborzó- és Érdekvédemi Központjának parancsnoka azért találta ki így az ügyfélteret, hogy még véletlenül se legyen sorbaállás közbeni unatkozás. Mint mondja, ez is hozzátartozik ahhoz a képhez, amely a honvédségről kialakul a jelentkezőkben. Az alezredes amúgy 1984 óta katona, végigjárta a honvédségi szamárlétrát, s a toborzó kollégákat is úgy választotta ki, hogy saját tapasztalatból beszélhessenek a katonaélet iránt érdeklődőknek. „A kollégák hitelességéhez tartozik, hogy mind szolgáltak már valamilyen alakulatnál. Nem véletlen, hogy akik komolyan érdeklődnek a honvédség iránt, azok rögtön megtalálják a mentorukat, akihez visszajárnak.” Nagy Zoltán büszke arra is, hogy minden munkatársa diplomás. Arra biztatja a bevonulókat is, hogy legalább érettségivel öltözzenek angyalbőrbe, hogy aztán a hadseregben továbbtanulhassanak. Ezt tervezi a most 29 éves Vadon István szakaszvezető is, aki három éve döntött végleg a katonaélet mellett. A civil életben autószerelőként dolgozott, de a hadseregben inkább az informatikát választotta, így most a 21. radarszázad informatikusa. „Pontosan azt kaptam a seregtől, amire számítottam. Rendszerbe foglalja az életem, és a biztonság mellett fejlődési lehetőséget is ad, amelyet igyekszem megragadni.” Az egri toborzóirodában mindenre kiterjedő tájékoztatást adnak a katonai karrierről. Jól felkészült, minőségi állomány kialakítására törekednek. A toborzótisztek szerint a legtöbben éppen ezért választják ma a honvédségi pályát. Tarcsi Éva zászlós és Csire Péter törzs- zászlós kollégáikkal rendszeresen járják a megye középiskoláit, az állásbörzéket, a pálya- választási kiállításokat, a sport- eseményeket, de a debreceni egyetemen is sokszor voltak már. Mint mondják: a hét év alatt megszervezett 181 rendezvény közül külön említést érdemelnek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem karait népszerűsítő road show-k és a saját szervezésű „Légi harcok Magyarország felett” elnevezésű számító- gépes szimulátoros bemutatók. Nagy Zoltán elmondta: ma már egyáltalán nem ritka, ha valaki tanárként vagy mérnökként húz katonaruhát. A parancsnok szerint nekik „mindössze” any- nyi a dolguk, hogy minden alkalmat megragadjanak, hogy bemutathassák: kire mi vár a honvédségnél. „Kihasználjuk az internet adta lehetőségeket, ott vagyunk az álláskereső honlapokon, és a regionális médiában rendszeresen megjelenünk. Én magam csak tavaly, összeadva több mint 24 órát nyilatkoztam tévékben, és több mint 48 órát különféle rádiókban.” Nem véletlen hát, hogy az elmúlt években 12 helyőrségbe, 18 alakulathoz 952 katona vonult be Hajdú-Bihar megyéből. Persze van még bőven hely egyes területeken. Most például a betölthető munkakörökből lehet még válogatni a harcoló, harcbiztosító, gépjárművezető beosztásokból. Ugyanakkor a honvédség különleges alakulatához várnak ejtőernyőzni, búvárkodni vágyókat iskolai végzettségtől függően tiszt, tiszthelyettes és legénységi munkakörbe. „Persze munkalehetőséget tudunk biztosítani Debrecenen kívül Budapesten, Hódmezővásárhelyen, Szentendrén, Szentesen és Szolnokon is. A nyugati országrészben pedig nagyobb számú jelentkezőt várnak az alakulatok Győrben, Kaposváron és Tatán is. Kétségtelen persze az is, hogy van egy jó szellemű versengés az egyes toborzóirodák között, hogy ki tud több érdeklődőt a katonai pályára csábítani, de a cél közös. Mégpedig az, hogy a magyar honvédségnek a jövőben egy jól felkészült, minőségi állománya legyen.” Ön milyennek gondolja a magyar hivatásos katonák életkörülményeit a magyar átlaghoz képest? Ha az ön közeli hozzátartozója pályaválasztás előtt állna...? Jobbnak Rosszabbnak Tanácsolná neki, hogy a hivatásos katonai pályát válassza Nem tanácsolná neki, hogy a hivatásos katonai pályát válassza Nem tudja, nem válaszol FORRÁS: SZONDA 1PS0S - EUROPRESS-GRAFIKA Ugyanolyannak Nem ^dja. nem válaszol CTIDODDCCC OD*ríV A " FORRÁS: SHWU* IPS03 - KUKOPKESSCRiU 11, A Szabó József ezredes: mi megyünk a fiatalokhoz, nem csak várunk rájuk Nagy kihívás volt az önkéntes haderőre való áttérés után a toborzás megkezdése, mert a magyar honvédségnek nem voltak ez irányú tapasztalatai. Szabó József ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Központi Toborzó-, Érdekvédelmi és Katonai Igazgatási Osztályának vezetője szerint azonban mára megtanulták azokat a módszereket, amelyekkel hatékonyan tudják a hadseregbe csábítani a fiatalokat.- Milyen módszerek lettek igazán eredményesek? .- Leginkább célravezető az, amikor mi megyünk a fiatalokhoz, és nem csak várunk rájuk - mondta Szabó József. - Ezért például egy évre előre programtervet készítünk arról, hogy mikor melyik iskolában tartunk előadást a katonaságról. Már most tudom, hogy jövőre összesen 528 közoktatási intézményben leszünk jelen. Fontosnak tartjuk, hogy életszerű és érdekes legyen a bemutatónk, mert csak így tudunk kedvet csinálni a katonaélethez. Márpedig csak a jövő évben 1500 szerződéses katonára van igény a magyar honvédségnél.- Eddig minden évben teljesítették a megszabott tervet?- Igen, de az igazsághoz tartozik, hogy mint minden területen, itt is van egy bizonyos fluktuáció. Ez annyit jelent, hogy sikerességünk attól is függ, hányán válnak meg abban az évben a honvédségtől. Ráadásul évről évre szembesülnünk kell azzal a jelenséggel is, hogy sokan nem mérlegelik kellőképpen, hogy mivel jár a katonaiét. Ha valaki fizikálisán vagy mentálisan nem áll készen a szolgálatra, az bizony már a kiképzési próbaidőszak alatt úgy dönt, hogy nem folytatja.- Hogyan változik a sereg létszáma?- Sajnos az új bevonulókkal csak azt tudjuk biztosítani, hogy stagnál a legénységi állomány létszáma. Vannak területek, ahol nagyobb, van, ahol kisebb a hiány, de közel járok az igazsághoz, ha azt mondom, hogy ösz- szességében 80 százalékos a lét- számfeltöltöttség.- Milyen korú, nemű és iskolai végzettségű emberek lesznek ma leginkább katonák?- Kicsit korosodik a mezőny, azaz főként a 25 és 35 év közöttiek jelentkeznek manapság, hoSzabó József: egyre több a diplomás Névjegy 1963. OKTÓBER 7-ÉN született Debrecenben. 1986-ban végzett a Zalka Máté Katonai Műszaki F& iskolán általános fegyverzeti tiszt, műszer- és szabályozástechnikai üzemmérnökként. 1993-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett műszaki tanárként. 1997-ben elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási vezetői szakát. 2000-BEN végzett a Pécsi Tudományegyetemen pedagógia szakos tanárként. Angolul, oroszul beszél. Nős, két gyermeke van. lőtt számunkra inkább az lenne kedvező, ha minél többen jönnének a húszas éveik elején járók közül. A 47 éves felső korhatár lehetővé teszi azt is, hogy akár 45 évesen is próbára tehesse magát valaki a hadseregben, ha megfelelő az iskolai végzettsége. Szerencsére egyre több a diplomás. De a középiskolás végzettségűek száma is meghaladja a 85 százalékot, holott a törvényben előírt minimális követelmény a nyolc általános.- És a nők?- Emelkedő tendenciát mutat a létszámuk. Már 3600-an teljesítenek szolgálatot, ami az állomány csaknem ötödé. Mindez persze nem jelenti azt, hogy nőiesedik a hadseregünk, mindössze annyit jelent, hogy minden feladatkörbe megfelelő ember kerül.
