Nógrád Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 229-254. szám)
2008-10-09 / 236. szám
4 2008. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Megújuló energia: tartalékok a tűzifában Mi a saját olajsejkjeink szeretnénk lenni - Példa Vas megyéből A közönség sorai Balról jobbra: Jung László, Kiss László és Mizik András a konferencia megnyitóján Balassagyarmat Megújuló energia - fa. Ezzel a címmel rendezett konferenciát néhány napja az Ipoly Erdő Zrt. és az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Megújuló Energia Szakosztálya. Az egyre ismertebbé váló európai biomassza-napok magyarországi főrendezvénye vonzotta az erdész és az energetika területén dolgozó szakembereket, de - tekintettel a téma fontosságára, az energiaigények megújuló forrásból való kielégítésének fejlesztési lehetőségeire - a környékbeli önkormányzatok képviselői és a vállalkozók is nagy számban eljöttek. Az igen tartalmas és napjaink energiagondjaira alternatívát is kínáló rendezvényre zsúfolásig megtelt az Ipoly Erdő földszinti előadóterme, sőt élő internetes közvetítés is volt a helyszínről - valószínűleg első alkalommal a nem párt- politikai tartalmú Nógrád megyei események sorában! A meghívott előadókat és a hallgatóságot Kiss László, a házigazda cég vezér- igazgatója köszöntötte. Legelőször elmondta, hogy Észak-Magyarország erdősültsége csaknem 30 százalékos, Nógrád megyéé pedig ezt is még mintegy tíz százalékkal meghaladja. Az Ipoly Erdő Zrt. Nógrádban, valamint Pest megye börzsönyi részén 65 000 hektár állami erdőt kezel, aminek az élőfakészlete 12 millió köbméter, évente mintegy 350 000 köbméterrel gyarapszik, amiből 200 000 köbmétert termelnek ki. Kiss János előadás közben- A kitermelt fa kétharmada úgynevezett sarangolt választék, ami méreténél és minőségénél fogva nem alkalmas fűrészipari feldolgozásra, csak farost- és papírgyártás céljára, illetve energia előállítására használható. A magánerdőkben kitermelt fa esetében ez az arány még nagyobb lehet. Szólt az energia-előállítás fontossága mellett az erdő munkahelyteremtő, népességmegtartó szerepéről is, amit persze csak akkor tud betölteni, ha a fából előállítható termékek piaca is biztosított. Mizik András, az Ipoly Erdő Zrt. főmunkatársa, a tanácskozás főszervezője arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a fáról, mint energiaforrásról az előadók mind a termelők, mind a felhasználók oldaláról igyekeznek tájékoztatást adni. Jung László, az OEE Megújuló Energia Szakosztályának elnöke, az Egererdő Zrt. vezérigazgató-helyettese nyitóbeszédében elmondta: a megújuló energiák iránt egyre nagyobb az érdeklődés, ez pedig az egész erdész szakmát érinti, méghozzá Európa-szerte. Szólt arról is, hogy az európai biomassza-napokat egy németországi szervezet kezdeményezte pár éve, s ma már a nem uniós államok egy részében is megtartják. Magyarország tavaly vett részt először a sorozatban. Amint fogalmazott, a megújuló energiák teljes repertoárját képtelenség felvonultatni egyetlen konferencián, ezért a balassagyarmati rendezvény elsősorban a tűzifa felhasználásával foglalkozik. Kiss János, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Erőforrások Főosztálya vezetője előadását az erdő szerepkörének ismertetésével kezdte: hangsúlyozta, hogy a gazdaság, a védelem és a közjóiét hármasa között nincs rangsor, mind egyformán fontos.- Az erdőtelepítések eredményeként Magyarországon minden megyében nőtt az erdőterület - mondta. - Nógrád, mint egyébként is erdősült megye, viszonylag kevés új területtel rendelkezik. Az állami támogatásoktól függően a telepítési kedv változó, az elkövetkezendő időszakban átlagosan évi tízezer hektár erdősítése várható. A fenyőfajok visszaszorulása jellemző a kemény lombos fafajok javára, ami a biomassza előállítása szempontjából viszont előnyös. Elmondta továbbá, hogy a fakitermelési lehetőségeket a gazdálkodók nem használják ki, tehát nincs túlhasználat, sőt a magyar erdőkben jelentős tartalékok képződtek.- Ma Magyarországon a kitermelhető faanyagnak a 75 százalékát vágják ki, az éves növedéknek pedig az 55 százalékát - hangsúlyozta Kiss János. - A vágásérettség területén az akác a legfontosabb, ez a fafaj foglalja el a legnagyobb területet is. Az előttünk álló évtizedekben a vágásérett állományok aránya kiegyenlített. A túltartott állományok területe eléri a 83 000 hektárt, ami 21 millió köbmétert tesz ki és azt jelenti, hogy bőségesen vannak tartalékaink! A tűzifa-kitermelés évi hárommillió köbméter körül alakul, a teljes lehetőségek azonban ennél 600 000-700 000-rel többet tennének ki. Kondor István, a Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal egri erdészeti igazgatója a régió helyzetéről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves és Nógrád mellett Pest megye börzsönyi része is a régióhoz tartozik erdőgazdálkodás szempontjából. A régió erdősültsége 29 százalékos, ez összesen 437 178 hektárt jelent.- A hosszú távú tervek között a negyven százalék körüli arány elérése szerepel, ami 603 000 hektár - mondta. - Az erdők 62 százaléka állami, 38 százaléka magántulajdonban, s utóbbiak 72 százaléka is rendezett. Észak-Magyarorszá- gon az akác aránya alacsony. A régióban a tarvágásra alkalmas terület 20-22 százalékot tesz ki és elsősorban akác, fenyő és nemesnyár állományokat érint. A térségben a természetes erdőfelújítás 73 százalék körül alakul, hazai viszonyok között kiemelkedően magas. A régióban csak olyan erőművek tervezhetők, amelyeknek a faanyagellátása a rendelkezésre álló erdőterületekről biztosítható. Kondor István végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdő élet- közösség, a fakitermelés során is minden elemére figyelni kell! Purker Walter, a Vas megyei Pornóapáti polgármestere a településén kiépített falufűtésről számolt be. A 390 lakos nagy része egyetértett a beruházással. Az aktív korúak Szombathelyen és Ausztriában dolgoznak - lévén néPurker Walter met ajkúak lakta falu, még nyelvi nehézségeik sincsenek - a szomszéd országban pedig sokan találkozhattak élő példákkal Is. Ennek ellenére nem az egész falu kapcsolódott rá a rendszerre, az idős emberek egy része már nem vállalta a beruházást. A kivitelezés kezdetekor persze a gázlobby is megkísérelt újabb fogyasztókat szerezni Pornóapátiban, de végül ennek sikerült ellenállni. A polgármester elmondta, hogy a falunak Magyarországon elsőként volt vízierőműve a Pinka-patakon 1921-ben, így az energetika újdonságaitól nem idegenkednek a község lakói.- Fontos volt, hogy javítsuk az életminőséget a településen, hiszen nem mindegy, hogy 100-110 kémény füstöl- e, vagy csak egy. A teljes beruházás nettó 361 millió forint volt, ennek 55 százaléka, csaknem 200 millió érkezett uniós támogatásból. A község 105 milKondor István liós hitelt vett fel, hogy a lakosságot ne terheljük, a maradék nagy részét régiós támogatás tette ki. A jövőben a jelenlegi biomassza-fűtőmű tetőszerkezetén egy 400 négyzetméteres napkollektort szeretnénk elhelyezni, illetve energiaültetvényt is tervezünk. Egy fél kilométerre eső ipartelepen biogázt szeretnénk termeltetni a jövőben, méghozzá szal- magázosítóval, mert létezik ilyen technológia is. Hosszú távon abban gondolkodunk, hogy a falu ellátásához ne kelljen fát sem elégetni! Egyébként a kivitelezés során gondot fordítottunk arra, hogy lehetőség szerint magyar terméket használjunk fel, hiszen, ha pár év múlva nem lesz munkahelyünk, joggal okolhatjuk magunkat, hogy miért vettünk francia tejet az üzletben, vagy miért szereltettünk be osztrák kazánt - figyelmeztet Purker Walter. - A magyar termék magyar munkahelyet jelent! Elmondta, hogy a fűtőmű - az osztrák tapasztalatok felhasználásával - szövetkezeti formában működik és nem profitorientált.-A berendezés távfelügyeleti rendszerrel, 24 órában üzemel, 90-95 százalékos hatásfokkal. Egy Gigajoule energiát 2650 forintból állít elő. Egy 130-140 négyzetméteres lakás esetében 80-90 Gigajoulera van szükség egy átlagos télen, ami 160 000-180 000 forint fűtési díjat jelent Ez még mindig lényegesen kevesebb, mint egyedi fűtés esetén! Mi a saját olajsejkjeink szeretnénk lenni - mondta végezetül, hozzátéve, hogy Ausztriában több mint száz ilyen falufűtés működik az erdős területeken. A konferencia további részében Szabó Angéla és Sebján Csaba a fagázosító fűtőberendezésekről tartott tájékoztatót, Falvay Sándor a Petries csoport képviseletében a faapríték-hasznosítási megoldásairól beszélt. Amint mondta, egy köbméter faapríték felhasználásával 200 kilogramm szén-dioxid kibocsátását előzhetik meg. Kéri László, a Biohő Kft. ügyvezetője a HM Budapesti Erdő- gazdaság Zrt. fütőerőművét mutatta be. Hohol Gábor, az AES Tiszai Hőerőmű menedzsere a fatüzelésű villamosener- gia-termelésről tartott előadást. Elmondta: 2004-re álltak át a megújuló energiahordozók felhasználására, vegyes tüzeléssel. A váltáshoz meg kellett oldani a finom szemcsés faanyag ellátást, a fűrészpor beszállítást és az aprítást. 2007-ben a megújuló energia már 75 százalékot tett ki! Hans Günter egy németországi szervezet képviseletében tartott előadást az erdei biomassza energetikai hasznosításának bajorországi tapasztalatairól. Molnár László, a Poplár Magánerdészeti Kft. ügyvezetője a fa energetikai hasznosítását a magánerdő-gazdálkodók szemszögéből világította meg. Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgató-helyettese, az OEE Megújuló Energia Szakosztálya elnöke elmondta, hogy készül a megújuló energia stratégia. A 967 733 hektár állami erdőben meglévő, több mint négymillió köbméter fatömeg választékszerkezetéről kifejtette, hogy ennek 54 százaléka úgynevezett hosszú tűzifa, 46 százaléka pedig ipari fa. Emlékeztetett arra, hogy 1990 után a hazai nagyipar összeomlásával óriási gázfölösleg keletkezett, amit a szolgáltatók ráerőltettek a településekre. A kényelmi szempontok miatt háttérbe szorult a tűzifa, az erdőgazdaságok a kitermelt fa felét nem tudták értékesíteni. Az ezredfordulón az energiaszektor kereste meg a társaságokat, évi 260 ezer tonna tűzifaigénnyel.- Négy észak-magyarországi erdő- gazdaság, a Pilisi Parkerdő, az Ipoly Erdő, az Egererdő és az Északerdő Zrt. fogott össze a szállítás megvalósítására - mondta. 2002-ben tértünk át egy új árrendszerre, a fűtőérték alapján történő ár- kalkulációra, ehhez a Lyukóbányán kitermelt barnaszenet vettük alapul. Ezek szerint a tűzifa akkori árának háromszorosa volt az energetikai célú felhasználás! Az előadó rámutatott, hogy Magyar- ország 2010-re 3,6 százalék megújuló energia felhasználást vállalt. Ezt az arányt már 2005-ben sikerült túllépni, ma az EU újabb prognózist vár a megújuló energia felhasználásról. Hangsúlyozta, hogy hazánk teljes villamosener- gia-szükségletét képesek volnánk tűzifa felhasználásával előállítani. Nem felejthetjük el azt sem, hogy Magyarország 75 százalékban energiafüggő, a gázfüggőség tekintetében a második legrosszabb helyzetben van Európában! A jövőt tekintve a szakember kiemelte a faanyagigényeknek megfelelő szállítását, a tájékoztatás fontosságát. Faragó Zoltán
