Nógrád Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 229-254. szám)

2008-10-31 / 254. szám

4 2008. OKTÓBER 31.. PÉNTEK KULTÚRA „Kikötő” az Alacsony-Tátrában A címben össze nem illő helyszínek szerepelnek, s ez magyarázatot kíván. Az történt, hogy Besztercebányá­ról, a Moskovská utcából a második osztályosok láto­gattak a Brezno környéki, hroneci erdei iskolába, hogy bemutassanak egy játékos foglalkozást azoknak a Nóg- rád megyei - bánki, felsőpetényi, lucfalvai, ősagárdi - alsó tagozatos tanulóknak, akik viszont szlovákul ta­nulni, beszédet gyakorolni érkeztek az Alacsony-Tátrá- ba. S a nyelvi szerepjáték során a gyerekek tengeré­szeket, matrózokat imitálva egy kikötőbe is eljutottak képzeletbeli hajójukkal, a kedvesen szigorú kapitány, Milka Kruzliaková tanítónő navigálásával. Újdonság a Mikszáth-bérlet A kikötő azonban duplán szim­bolikusan, elérhető célként is ér­telmezhető. Mint dr. Egyedné Baránek Ruzsenka, a Magyaror­szági Szlovákok Szövetségének el­nöke - nem mellesleg a salgótar­jáni székhelyű Balassi Bálint Me­gyei Könyvtár és Közművelődési Intézet munkatársa - elmondta: a tábor megszervezésével arra tö­rekszenek, hogy a résztvevők - akik otthon a családban már alig beszélnek szlovákul - anyanyelvi környezetben, élethelyzetekben gyakorolják be az iskolai órákon tanultakat, illetve bővítsék szó­kincsüket, mélyítsék nyelvtudá­sukat. Több éve szerveznek ilyen kurzusokat, látogatásunkkor az idei negyedik, tíznapos turnus­ban negyvennégyen tanultak, pi­hentek, szórakoztak a festői táj­ban fekvő, minden igényt kielégí­tő üdülőépületben. Szeptember óta voltak már ott galgagutaiak, egyházasdengelegiek, vanyarciak, lucfalvai felső tagoza­tosok is, de megyén kívüli telepü­lésekről - Pilisszentkereszttől, Ácsán, Galgagyörgykön, Répáshután át Békéscsabáig, Tót­komlósig - ugyancsak érkeztek tanulók, köztük gimnazisták is. A táborozás a szülőknek nem jelent kiadást, a költségeket a Magyaror­szági Szlovákok Szövetségének Közalapítványa biztosítja a szlo­vák kormány által nyújtott támo­gatásból. A foglalkozások három cso­portban - drámapedagógia, mozgáskultúra, zene - forgó- színpadszerűen zajlanak a játé­kos tanulás etikai, esztétikai szempontú alapelvei szerint. Ezt már a besztercebányai Anita Mendelová tanárnő mondta el, aki a szöveges gyakorlatok mes­tere. Elvira Trunecková volt főis­kolai tanár a sokszínű testneve­lési programot vezényli, Alzbeta Kulavjaková viszont a hangula­tos ének-zenei órák főnöke. A he­lyi pedagógusok zökkenőmente­sen működnek együtt azokkal a nevelőkkel, akik a nógrádi isko­lákból elkísérték a gyerekeket. Egyikük, Csorbáné Szabó Erika felsőpetényi tagintézmény-veze­tő kollégáival a délutáni úgy­mond szabadfoglalkozásokat szervezi. Tőle tudtuk meg, hogy a táborozóknak milyen jól érez­ték magukat például a beszter­cebányai bábszínház-látogatás­kor, de szívesen járják a környe­ző hegyeket, völgyeket is. Ma­gyarul és szlovákul egyaránt megtanulják a fák, növények, gombák stb. nevét s a látottakat rajzokban is megörökítik. Ugyancsak délutánonként mo­dern és néptáncokkal ismerked­nek. Akkor még előtte voltak a Csorba-tavi kirándulásnak. Cs. Szabó Erika szerint a viselkedés- kultúra, az egymáshoz való al­kalmazkodás, a közösségépítés szempontjából is nagyon hasz­nos az erdei iskola. Ezt erősítet­te meg Harmati Lászlódé szin­tén felsőpetényi pedagógus, va­lamint Tóth Majercsik Irén lucfalvai nyelvtanár is. Mindhár­man egybehangzóan állították: a tíz nap során elsajátított új is­meretek jól kiegészítik, elmélyí­tik az otthoni szlovák tanórákon tanultakat. A felnőttek véleményét a gye­rekek benyomásai is megerősí­tették. Rodák Levente felsőpe­tényi negyedik osztályosnak az első szlovák szavakat nagyma­mája tanította meg, aztán az is­kolában kezdte komolyabban tanulni felmenői nyelvét. Jól ér­zi magát Hronecben, ahol sok új játékkal, verssel, dallal is­merkedett meg. Kláben Péter, aki szintén negyedikes, Lucfalváról érkezett a táborba. A matematika, a testnevelés mellett a szlovák és a német nyelv tartozik a kedvenc tan­tárgyai közé. Úgy érzi, hogy az erdei iskolában sokat gazdago­dott a szókincse, kifejező- készsége. Azért is tetszik neki a nyelvi tábor, mert jók a taná­rok és sok a kirándulás. Mikor ezek a sorok napvilágot látnak, a fentiekben nyilatkozók már visszatértek magyarországi falujukba, családtagjaik, iskola­táraik közé, de a Szlovákiában szerzett élmények emléke és a nyelvgyakorlás hatása sokáig el­kíséri őket. Csongrády Béla A megyeszékhely színházi életében hosszú évek óta meg­határozó szerepe van a József Attila Művelődési és Konferen­cia-központ bérletsorozatainak. A felnőttek számára szervezett József Attila- és immár Zenthe- bérlet (amely a Radnótit váltot­ta) mellett a Tudor-Vidor-sorozat az óvodásoknak, kisiskolások­nak nyújt rendszeres látnivalót. A kínálat a közelmúltban indult 2008/2009-es szezon­ban új elemmel, az ifjú­ság számára meghirde­tett szekcióval gazdago­dott. A Mikszáth Kálmán­ról elnevezett bérletso­rozat hét előadást tartal­maz. Az elsőt - amely keretében Mikó István, Salgótarján elmúlt évi Vastaps-díjasa mutatta be Jaroslav Hasek Svejk vagyok című „zenés sö- rözgetés”-ét a helyi Vertich Színpadstúdió tagjainak közreműkö­désével - már meg is tartották, hátra van még egy fél tucatnyi jónak ígérkező produkció. Legközelebb, november 27-én 14 órakor William Golding „A legyek ura” című világhírű regényé­nek dramatizált változata kerül színre a Forrás Színház előadá­sában. Ugyanez a társulat mu­tatja majd be Petőfi Sándor „A helység kalapács” című eposz­paródiáját is. Alexander Gelman a „Pad” című vígjátéka a Katart Stúdió előadásában lesz látható. William Shakespeare Mészöly Dezső fordította klasszikus drá­máját, a Vámos Miklós ötlete alapján átírt „És Rómeó és Jú- liá”-t a Vidám Színpad hozza el Salgótarjánba a Nagy-Kálózy Esz­ter és Rudolf Péter házaspár fő­szereplésével. A Madách Szín­ház Tolnay Szalon ja a névadó színésznőről Pozsgai Zsolt által írott „Tolnay Klári 1930” című színpadi játékkal vendégeske­dik. Ugyancsak a bérlettulajdo­nos diákok, illetve az úgyneve­zett szólójegyet vásárló érdeklő­dők elé kerül a Vertich Színpad­stúdió korábban már nagy siker­rel bemutatott produkciója, a nemrégiben elhunyt ugyancsak helyi szerző, Marschalkó Zsolt „Zsarnokölők” című komédiája Susán Ferenc rendezésében. A sok tehetséges ifjú színjátszót bizonyára szívesen látják majd a színpadon a velük egykorú bará­taik, ismerőseik. A játékos testnevelés-foglalkozást együtt végezték nógrádi és beszterce­bányai gyerekek Elvira Trunecková tanárnő vezetésével Mikó István Svejk megformálójaként az ifjú­sági bérletsorozat közönségének tetszését is elnyerte fotő: ?. tóth László A „Mózes” Réti Zoltán ecsetjén A Balassagyarmaton, a „múzsák kertjében” élő és al­kotó Réti Zoltán festőművész számára mindig is vonz­erőt, inspirációt jelentettek más művészeti ágak Nóg- rádhoz kötődött jeles személyiségei. Különösen közel áll hozzá a verbunkos zene képviselője, Rózsavölgyi Márk - akiről könyvet is írt Balassi Bálint és Kom­játhy Jenő élete, költészete, Mikszáth Kálmán és Ma­dách Imre munkássága. A „Palócföld Antheusza” - aho­gyan egyik méltatója nevezte - akvarellsorozatot készített műve­ikhez, így az „Az embert tragédi- ájá”-hoz és a „Mózeséhez is. Ez utóbbi Salgótarjánban, a József * Attila Művelődési és Konferen- p , O cia-kozpont üvegcsarnokaban I látható most november 7-éig. E | huszonhat lap egy negyedszáza­dos töprengés végeredménye­ként született meg. Már húsz év­vel ezelőtt, Madách második leg­ismertebb műve kolozsvári-be­mutatásának centenáriumán kész volt egy kiállításnyi anyag, hogy az ismét színre vitt történet a szó, a színház hangja mellett a festészet nyelvén is megszólal­hasson, érzékeltetvén a cselek­mény dramatikus hullámzásait, csúcspontjait, érzelmi sokszínű­ségét. „Mára talán lezárhatóvá vált a sorozat, amelyet Réti Zoltán gondolatai és érzelmei formáltak kerek egész üzenetté ” - mondta a kiállítást megnyitóbeszédében H. Szilasi Ágota művészettörténész, Réti Zoltán alkotásainak szakava­tott ismerője, értője. Madách Im­re 1860 nyarán - ugyanabban az évben, amikor a Tragédiát befe­jezte - kezdte írni a Mózest, ame­lyet 1861 novemberében fejezett be. A dráma biblikus példázat, amely a sikertelen magyar sza­badságharcot követő idők nagy kérdéseit, a vezérszerepre kije­lölt vagy kárhoztatott egyénisé­gek és a néptömegek viszonyát, a nemes célok és megvalósulásuk összefüggéseit vizsgálja a szép­írás allegorikus eszközeivel. A mű címadó főhőse, a zsidó szár­mazására és önnön küldetésére rádöbbent(ett) Mózes hitet, re­ményt adván kishitű, széthúzó, alávetett és megalázott népének, kivezeti övéit az egyiptomi fog­ságból, a szolgasorból. Az ígéret, azaz a Kánaán földje azonban Mózes számára már elérhetetlen, oda a zsidók Józsué vezetésével léphetnek be. „RétiZoltán lapjain Madách ihletettsége, jelképterem­tő ereje, látomásos, szenvedélyes, igazságkereső moralitása oly erő­vel süt át, hogy nehéz elválasztani a szövegben formált eszmét a szín­né és formává realizálódott képi világtól. A megformált jelenetek a bibliai tanítás üzenetét hol ride­gen, földbe döngölten, s fájdalma­san reálisan sűrítik magukba, hol kozmikussá tágítják a teret, fel­emelve lelkünket az isteni tanítá­sig” - hangsúlyozta H. Szilasi Ágota, aki másokkal egyetértve rámutatott arra is, hogy ezek a festmények nem illusztrációk, nem csupán megjeleníteni, ha­nem értelmezni, mai szemmel láttatni, interpretálni akarnak, s ily módon önálló karakterű, éle­tű művek. Réti Zoltán irodalmi indíttatású akvarelljei az elmúlt években több albumban, kötet­ben is napvilágot láttak. Ezek so­ra is gazdagodott a „Mózes”-sel. Külön öröm, hogy a tárlat az alko­tó nyolcvanötödik életévében ren- deztetett meg Nógrád megye székhelyén (is). Cs. B. A balassagyarmati festőművész képei Salgótarjánban, a József Attila Mű­velődési és Konferencia-központ üvegcsarnokában Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Saját atomerőmű! A szomszédok meg fognak pukkadni!” Sze­rencsés nyertesünk: Bacsa Árpád, Pásztó, Kinizsi út 9. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését novem­ber 6-áig juttassák el szerkesztőségünkbe (Salgótarján, Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utal­vány szintén itt vehető át! MÁSNAK AJÁNL VÁLTOZTA TJA A HELYÉT NAGY IGYE­KEZET NÉMET MŰHOL­DAS TÉVÉADÓ TÖLTÖTT TEKERCS KÉRDŐ­SZÓ A FOLYÓ MÁSIK PARTJÁN “T ESŐ­KABÁT JELZŐJE LEHET LEVEGŐ, RÉGIES SZÓVAL GYÓGY­KEZEL BIZONY, ŐSI SZÓVAL AZ ELSŐ SZÓLAM HÍRADÓ VÉGE ! VIRÁG­ÁGYÁSRA TAPOS KÖVE­TENDŐ PÉLDA GAZDÁT­LANUL HEVER OTT, A MÉLYBEN, NÉPIES SZÓVAL ATÖBBES SZÁM JELE ERDEKTEL ENSÉGET VÁLT KI h 2 1 ZAKÓRA IS| VARRJÁK SZOMSZÉ­DOS FÖLDRÉSZ LtN u-w KÖZÉPEN KIAD ! TAN­TÁRGY, DIÁKOSAN ŐSVEZÉ­RÜNK OSZTRÁK ÉS MÁLTAI AUTÓJEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom