Nógrád Megyei Hírlap, 2008. október (19. évfolyam, 229-254. szám)
2008-10-31 / 254. szám
2 2008. OKTÓBER 31., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Összehasonlítjuk teljesítményünket céljainkkal - mondta Székyné dr. Sztrémi Melinda október 17-én tartott „Mit végeztünk? Mérlegen Salgótarján két éve” című előadásának bevezetőjében a József Attila Művelődési és Konferencia-központban. A polgár- mester másfél órás prezentációjában a városvezető koalíció által készített gazdasági programban meghatározott négy pillér - Fejlődő város, Élhető város, Gondoskodó város, Vonzó és szerethető város - mentén haladva summázta a város fejlesztése érdekében elvégzett munkát és adott kitekintést a jövőre vonatkozóan. írásunkban most az első témakörről elhangzottakat bocsátjuk az olvasó figyelmébe, s innen kezdve hetente újabb pillérek bemutatására kerül sor. Salgótarján középtávú fejlesztési programjának első pillére A fejlődő város A fejlődő város témakörében kulcsszereplő a gazdaságfejlesztés, amelyet az ön- kormányzat Inno-City programként hirdetett meg. 2007 utolsó negyedévében létrejött egy Innovációs Központ, amely a további fejlődésben fontos szerepet fog betölteni. A jövőben kutatóintézet alakul és dolgoznak egy virtuális tudáscentrum létrehozásán is, melyhez a partnerek felkutatása már megtörtént, megkötötték a megállapodásokat. A következő lépés a konkrét megvalósítás lesz. A fejlődés érdekében Salgótarján vezetése kiemelt feladatot szán a helyi vállalkozóknak, éppen ezért született meg tavaly a vállalkozói klub a Sinia Kft koordinálásával és a jelentősebb gazdasági szereplők részvételével. A városi életet meghatározó események, programok alakulásakor a vezetés igyekszik kikérni a vállalkozói kör véleményét így volt ez az integrált városfejlesztési stratégia és a gazdasági program kapcsán is. Az InnoCity program részeként tervben van egy ipartörténeti múzeum létrehozása. A megvalósítás még várat magára, de egy kiállítóhely kialakítása elérhető közelségben van: a tervek szerint a Nógrádi Történeti Múzeummal együttműködve kerül bemutatásra Salgótarján ipartörténeti múltja. A gazdaságfejlesztés alapvető célja a munkahelyteremtés, amely viszont szinte elképzelhetetlen az ipar felvirágoztatása nélkül. Ehhez azonban az önkormányzat önmagában kevés, ebben Magyarország kormányának van óriási felelőssége. A felső vezetésnek kell makrogazdasági szinten megteremtenie azokat a feltételeket, hogy munkahelyek létesülhessenek. Salgótarján iparfejlesztési stratégiáját egy hármas egység jegyében határozták meg: 1. Tradicionális ipari szektor: ez nem más, mint a meglévő üzemek fejlesztése, melyben nagy szerepük van a vállalkozóknak, akik részben már régóta folytatnak itt tevékenységet, részben újonnan települtek be. Partnerségük sokat jelenthet a munkahelyteremtésben és a munkahelymegőrzésben. 2. Alacsony képzettségű munkaerő szektora: a magas munkanélküliség arra készteti az önkormányzatot, hogy megoldást találjon számukra. Itt azonban sajnos, a mennyiség és a minőség szempontjai is mérvadóak: 21,4%-os regisztrált munkanélküliséggel kell számolni, ugyanakkor ennek nagy százaléka alacsonyképzettségű munkaerőt jelent Számukra ebben a szektorban kell megteremteni a lehetőségeket, melyben sokat segítenek az önkormányzati cégek. 3. Magas tudástartalmú ipari szektor: ezt nevezhetjük a jövő útjának. Van remény arra, hogy Salgótarján be tud kapcsolódni a járműiparba és megvalósulhat az Autóipari és Közlekedési Kompetencia Centrum (AKKC). Ez viszont feltételez egy jó munkaerő-kínálatot, amely miatt a műszaki képzés fejlesztése elengedhetetlen. Éppen úgy, mint a Bátonyterenyével való együtt gondolkodás is. Fontos, hogy a támogatások megszerzése érdekében velük együtt tervezzünk és valósítsuk meg a program sarokpontjait. A közös gondolkodás elindult a két nógrádi központ között. A téma azonban problémákat is felvet, így például azt, hogy Salgótarján közigazgatási határán belül kevés a zöldmezős beruházásra alkalmas terület, alulhasznosított barnamezős terület viszont nagy számban található a városban, melyek jellemzően magántulajdonban vannak. A megoldás érdekében a szomszéd településekkel karöltve kell zöldmezős területeket feltárni. Továbbá megoldás lehet a barnamezős területek ipari parkká alakítása is. Ez azonban magában hordozza azt a veszélyt, hogy nem sikerül megvalósítani azt a célt, hogy a városközpontból kifelé települjenek az ipari üzemek, pedig a város környezete azt sugallja, hogy a gyönyörű természeti környezetben megbújó település a jövőben egyfajta XXI. századi ökovárossá váljék. A gazdaságfejlesztés egy lehetséges útja a testvérvárosokkal való kapcsolatok új alapokra helyezése. Meglévő testvérvárosaink: Besztercebánya, Losonc, Gliwice, Vigarano Mainarda és Vantaa. Az elmúlt két évben elkezdődött az idáig leginkább kultúrára és sportra vonatkozó együttműködések mellett a gazdasági élettel kapcsolatos közös gondolkodás is. Ennek tükrében került sor szeptemberben a finn-magyar üzletember-találkozóra és ennek érdekében vesz részt Salgótarján a finn-magyar testvérvárosok találkozóján novemberben Budapesten. Október 14-én Salgótarján részvételével zajlott a magyar-szlovák kormányközi ve: gyes bizottság soros ülése Besztercebányán és még ugyanezen a héten, október 16-17-én Besztercebánya és Salgótarján helyszínnel tartott konferenciát a Közlekedés-tudományi Egyesület „Határok nélküli partnerség” címmel. A Neogradiensis Egyesület tagjaként egy másik testvérvárosunkkal, Losonccal, olyan pályázati lehetőségeket tudunk feltárni, amelyek komoly reménykedésre adnak okot. A városvezetés nemcsak a meglévő kapcsolatok új alapra helyezésével számol, hanem új kapcsolatok létesítésére is törekszik. Ennek érdekében számos magas rangú külföldi vendéget láttak vendégül, köztük például az amerikai és a brit nagykövetet A gazdaságélénkítés érdekében Székyné dr. Sztrémi Melinda maga vállalt előadást Berlinben egy befektetői konferencián, de nemrég, szeptemberben szintén a befektetői figyelem középpontjába került Salgótarján: a megyeszékhely a SYMA csarnokban tartott Citylnvest konferencián mutatkozott be Dunaújváros és Kecskemét mellett. A találkozóknak már érik a gyümölcse, több megkeresés érkezett azóta a Salgótarjáni Ipari Park kihasználása és a megvalósításra váró - a következő írásokban részletesen bemutatásra kerülő - projektek kapcsán is. (Cikkünk a „Salgótarjáni Lap ” rovatunk keretén belül jelenik meg.) Takarékossági világnap Drégelypalánkon Stabil a helyzetük a megyei takarékszövetkezeteknek Kellemes perceket okoztak a hastáncosok kis műsorukkal A Drégelypalánk és Vidéke Takarékszövetkezet volt a házigazdája a Nógrád megyei világtakarékossági nap rendezvényének a hét elején. Az esemény kultúrműsorral és a helyi szövetkezet ügyvezető elnökének, Lukács Istvánnak, a nap házigazdájának üdvözlő gondolataival indult, majd az ünneplők a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. ügyvezető igazgatójának, Szabó Leventének tájékoztatóját hallhatták. A jelenHoles Imre: a devizahitelek törlesztésének emelkedése nem érinti a takarékszövetkezetek ügyfeleit lévő szövetkezeti vezetők, munkatársak, polgármesterek, takarékszövetkezeti igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagok fokozott érdeklődéssel figyelték, mert mondanivalójának középpontjában a világot behálózó pénzügyi válság kérdése állt. Az igazgató helyzetértékelését úgy summázta, hogy a krízisért a „túlfogyasztás” jelensége hibáztatható, mert a túlhitelezés lép be ilyen esetben forrásként, amelyet megkoronáz a pénzintézetek közötti kímélet- . len és meggondolatlan piaci verseny. A továbbiakban úgy fogalmazott, hogy a kesergés helyett azt kell vizsgálni, hogy hozhat-e a takarékszövetkezetek számára a ki- g alakult helyzet előnyt. Úgy gon- í: dolja, hogy a néha túl egyszerű- 1 nek tűnő dolgok, mint a takarékszövetkezeti kirendeltségek helyi jelenléte a falvakban, a városokban, és ebből adódóan az ügyfelek személyes ismerete, a tradíciók, az állandóság felértékelődnek napjainkban. Nem mellékes, hogy ezen tulajdonságok mindegyikével jelenleg csak a takarék- szövetkezetek rendelkeznek országosan.- Nagy-nagy szerencsénk, hogy nem vezettük be a deviza alapú hitelezést - kezdte mondandóját Holes Imre, aki a Takarék- szövetkezetek Megyei Szövetség elnökeként köszöntötte a jelenlévőket. Példákat sorolt, amelyben nem követték a nagy bankok magatartását Ügynöki hálózattal - amely jelentős költségkiadást jelent az ügyfeleknek - nem élnek a takarékszövetkezetek. A devizahitelek törlesztésének emelkedése nem érinti a takarékszövetkezetek ügyfeleit, emiatt nem fog a családok költségvetése felborulni. Mások hibáiból előnyt kell kovácsoljunk. Most az látszik a legfontosabbnak, hogy óvjuk a betétesek pénzét és jól gazdálkodjunk vele. Megfelelő betét- és kamatpolitikát kell folytatnunk. Az elkövetkező napokban a takarékszövetkezetek vezetői átgondolt döntések eredményeként a jelenlegi piaci helyzethez igazodva a takarékbetétek kamatait kisebb-na- gyobb mértékben emelni fogják. Nem szabad az ügyfeleknek figyelmen kívül hagyni azt a valós helyzetet, hogy amely pénzintézet ma nagyon magas kamatot kínál, annak az az oka, hogy forráshiánnyal küszködik. A lakosságnak ezért nagyon óvatosan kell a megtakarított jövedelmeit elhelyezni. Tévhit, hogy Nógrád megye lakossága szegény és az alacsony életszínvonalú megyék közé tartozik. Hiszen 15,3 milliárd forint a betétállomány, 6,7 milliár- dot hitelezünk és 250 millió forint volt 2007 évi eredményünk. Bár az adatok csak a megye nyugati részéről származnak - ugyanis az öt takarékszövetkezet Közép- és Nyugat-Nógrádban végzi a hitelintézeti szolgáltatásokat -, akkor is jelentős és hatékony eredményről adnak információt. Végezetül önmérsékletre intett záró gondolataiban a nagy tapasztalatán! egye i vezető. A rendezvény során a megye takarékszövetkezeti dolgozói és tisztségviselői közül a legjobbak, mintegy húsz fő kapott jó munkájaként erkölcsi és anyagi elismerést, akik a következők voltak: Cserhátvidéke Takarékszövetkezet: Lieszkovszki Anna, Oraveczné Gyurovics Bernadett, Lászka Istvánná, Marsiczkiné Holes Nőm, Fejes Ilona, Csábi Anikó. Ecsegés Vidéke Takarékszövetkezet: Balogh Sándomé, Csonkáné Kiss Melinda, Bagyinszki Ferenc. Érsekvadkert és Vidéke Takarék- szövetkezet: Dósa Sándorné, Klúcsikné Turányi Erzsébet, Szalainé Hegedűs Éva. Drégelypalánk és Vidéke Takarékszövetkezet: Vilt Antalné, Mártáné Pásztor Boglárka, Sági Sándor, Jámbor Vilmos. Szécsény és Vidéke Takarékszövetkezet: Bállá Gézáné, Baranyi Lászlóné, FiikorJózsefné, Túrni Bamabásné. A világtakarékossági nap országos, központi rendezvényének megtartására 2008. október 29- én Zalaegerszegen került sor, ahol Demján Sándor, a Takarékszövetkezetek Országos Szövetségének társadalmi elnöke Takarékszövetkezeti érdemérem-kitüntetést adott át megyénkből Balázs Nándoménak, a Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet ügyvezető elnökének és ReimannéNagy Margitnak, a Cserhátvidéke Körzeti Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatójának. ▲ Az elismerésben részesítettek csoportja
