Nógrád Megyei Hírlap, 2008. szeptember (19. évfolyam, 203-228. szám)
2008-09-06 / 208. szám
6 2008. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT A vártnál lassabban bővül a gazdaság ÉVES ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN két százalékkal nőtt a magyar gazdaság a második negyedévben - közölte a KSH. A hivatal augusztus közepi gyorsbecslésében még 2,1 százalékot valószínűsített. Az ipari termelés és a kivitel növekedése lassult, újra nő viszont a lakossági fogyasztás. Jelentősen csökken a pénzromlás üteme jelentősen lassult a pénzromlás üteme augusztusban - áll a legfrissebb elemzői véleményekben. Az adatot a jövő héten teszi közzé a KSH; a szakértők szerint éves összehasonlításban . 6,3 százalékkal emelkedtek az árak. Júliusban még 6,7 százalék volt ez az érték. Leértékelődés előtt áll Kelet-Közép-Európa JELENTŐSEN LEÉRTÉKELŐDNEK Kelet-Közép-Európa államai a következő húsz évben a befektetők szemében - állítja egy német tanulmány. Az anyag szerint ennek oka, hogy alacsony a termelékenység, hogy öregednek a társadalmak, továbbá hogy az érintett országok túl keveset fordítanak kutatás- fejlesztésre. A Hírsávot a UmU támogatja. A BUX-index 2008. szeptember 5-én Nyitóérték: Változás: -3,53% 20098 1 20400 20200 20 000W 19800 19600 19400 19200 Záróérték: 19615 Előző napi záróérték: 20333 15:30, »N«w¥oriHÍ>- tözsde nyitása /■ 1900QA poirt/09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 /®ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK ____________2008.09.05. Ré szvény Utofeóárlf» vatozés{%> Millió Ft Llnamar 2 995 +9,70 0,18 GSpark 1085 +3,33 3,46 Danubius 6485 +2,20 19,6 ORC 6710 +0,14 14,84 MTelekom 821 +0,12 1285 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változási*) Millió R Synergon 727-5,82 16,4 OTP 6699-4,99 15074 Raba 1386-4,41 16,22 Mól 15 740-4,31 4506 Hűmet 48-4,00 29,64 A BUX-index az elmúlt napokban 20000 jg gQn _____________________ po rt/08.28 08.29 09.01 09.02 09.03 09.04 '*** FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2008. szeptember 5-én. /Ft $/Ft CHF/Ft f f f mm 241,99 169,90 152,53 +3,32 Ft +5,56 Ft +3,5 Ft GAZDASÁG Végéhez ért a plázaépítési hullám bevásárlóközpontok A befektetők inkább bővítik a már meglévő épületeket Osztrák elemzők szerint végéhez közeleg a bevásárlóközpont-építési hullám a kelet-európai térségben. A magyar szakértő szerint soha nem múlik el a plázák korszaka. Hampl Márta Leáldozóban van Kelet-Európá- ban a bevásárlóközpont-építések csillaga - állítja az osztrák RegioPlan tanácsadó cég legfrissebb, 17 országot átfogó elemzése. Az elmúlt két-három évben folyamatosan nőtt a bevásárló- központok száma a kelet-közép- európai országokban, ez a folyamat azonban várhatóan jövőre eléri a csúcspontját, és onnantól kezdve az új építések számának radikális csökkenése várható - áll a tanulmányban. Az előrejelzések szerint azonban addig még legalább 380 új plázát építenek a befektetők. „Soha nem áll le teljesen, csupán lassul majd az új bevásárló- központok építésének üteme. A plázapiac logikája ugyanis nem arra épül, hogy mekkora már meglévő kereslet van egy- egy üzletközpontra, hanem arra, hogy mekkora kereslet gerjeszthető” - véli Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A szakértő szerint Magyarországon mindazonáltal ma már inkább a meglévő bevásárlóközpontok korszeA Westend Budapesten: inkább a már meglévőket fejlesztik HIRDETÉS ÓRIÁSI Tető egy évszázadra 2008. szeptember 1-30-ig Termékeink többféle színben kaphatók, akór 1500 Ft/m2 érőn! Forduljon márkakereskedőinkhez! rűsítésére és a létesítmények lehetőségeinek maximális kihasználására helyezik a befektetők a hangsúlyt. A fejlesztők számára ugyanis világossá vált - állítja a szakértő -, hogy az emberek már nem akarnak újabb óriás épületeket. Egy európai felmérés szerint egyébként egy átlagos méretű bevásárlópark akkor életképes, ha néhány kilométeres vonzás- körzetében legalább hatvanezer potenciális vásárló él. Ennek hiányában mindenki rosszul jár. A kereskedőknek nincs elég forgalmuk, ezért kicsi a nyereségük, a plázaépítő pedig előbb- utóbb kénytelen mérsékelni a bérleti díjakat. De rosszul jár a vevő is. A kis forgalom magasabb árakat jelent, hisz a kereskedő a nagyobb árrés segítségével próbálja behajtani a hasznot. Bevásárlóközpontok Magyarországon Év 2000 2004 2007 Budapesti plázák (db) 19 29 32 Összes alapterület (ezer m2) 652 1177 1435 Vidéki plázák (db) 17 25 35 Összes alapterület (ezer m2) 345 507 839 FORRÁS: EUROPRESS-GYŰJTÉS A plázák, illetve a városszéli nagy üzletek térhódításának egyik következménye, a piac koncentrálódása (mind kevesebb üzletbe összpontosul a forgalom), ugyanakkor továbbra is gőzerővel zajlik, jelzik ezt a statisztikai hivatal legfrissebb adatai, amelyek szerint az elmúlt egy évben kétezerrel csökkent a kis boltok száma (összesen 15 ezer szűnt meg). Plázatörténeti kislexikon: Amerika az ötletadó A bevásárlóközpontok ősatyja 1827-ben Amerikában jelent meg, amikor Cyrus Butler megnyitotta ötven üzletet magába foglaló központját A nagy alap- területű árusítóhelyek tömeges méretű elterjedése azonban csak a huszadik század elején kezde dött Európában az első világháborút követő években Zürich környékén Gottied Duttweiler barkácsolt át egy autóbuszt mozgó ABC-vé, amivel a környékbeli falvakat járva zöldséget, gyümölcsöt és kávét kínált a háziasszonyoknak A vállalkozás sikeres volt, így 1925-re már ötre növelte a gépparkját, majd megnyitotta első élelmiszer-áruházát, amelyet MIGROS-nak nevezett el A vállalkozás sikeresnek bizonyult; hamarosan fölépített egy szupermarketet, majd jöttek a hipermarketek Befektetése hamarosan megtérült, s így kiépülhetett első, már más üzlete két is magába foglaló bevásárlóközpontja. Jövő nyártól már nem csak a rossz adósokat listáznák Elkészült a pozitív adóslistáról, hivatalos nevén a teljes körű lakossági hitelnyilvántartásról szóló törvényjavaslat. A tervezet szerint a nyilvántartásba kerülés teljesen önkéntes lenne, a pénzintézetek nem vinnék be kötelezően valamennyi magánszemély élő adatait a központi adatbázisba. Ez azt jelentené, hogy az ügyfél döntheti majd el a hitelfelvételnél - legfeljebb háromnapi gondolkozás után -, hogy adatait rögzíthetik-e a jelenleg is működő, ám még csak a rossz adósokat nyilvántartó Központi Hitelnyilvántartó Rendszerben (KHR). Ha igent mond, akkor az adatai öt munkaórán belül a KHR-be kerülnek, és a hozzájárulását utólag már nem vonhatja vissza. Ha viszont tiltó döntést hoz - ami szintén bejegyzésre kerül a rendszerben -, bármikor meggondolhatja magát, és utólag engedélyezheti a nyilvántartását. A rendszer egyébként duplán önkéntes lesz, hiszen nemcsak arról dönthetnének a banki ügyfelek, hogy bekerülhetnek-e az adataik vagy sem, hanem arról is, hogy a bent lévő adataikhoz engedélyezik-e a hozzáférést. Emiatt egy bank csak akkor tájékozódhatna egy hitelt felvenni próbáló ügyfél „pénzügyi előéletéről”, ha az adós arra engedélyt adott. Fontos, hogy amennyiben az ügyfél nem ad felhatalmazást a pénzintézetnek arra, hogy belekukkantson az adataiba, az még önmagában nem indokolhatja a bank részéről a hitel- kérelem elutasítását. Azonban a megalapozott üzleti döntéshez szükséges információ hiánya kétségkívül növelné annak az esélyét, hogy a bank nem ad hitelt. A tervezet szerint a bankok kötelessége lesz előzetesen tájékoztatni az ügyfelet a hitelnyilvántartás céljáról, az adatbázis működéséről, az adatvédelemről és a jogorvoslati lehetőségekről. „A teljes körű lakossági hitelnyilvántartás abban ségítheti a bankokat, hogy jobban megismerjék a hitelfelvevők fizetőkészségét, és általa megalapozottabban hozzák meg hitelbírálatukat” - mondta lapunknak Müller János, a Magyar Bankszövetség főmunkatársa. Hozzátette: a bankszektor véleménye szerint így a lista hatására csökkenhet az adósságcsapdába kerülő ügyfelek száma. „Az ügyfélnek pedig azért lehet érdeke felkerülni rá, mert ha jó adós, akkor kedvezőbb feltételekkel juthat a későbbiekben hitelhez” - mondta korábban lapunknak Rácz Lajos, a KHR-t működtető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. szolgáltatásfejlesztési igazgatója. ■ N. M. Az új lista legfontosabb jellemzői ■ Háromnapos gondolkodási idő az adósnak m A hozzájárulás nem vonható vissza m Zárt adatbázis m Feltételekhez kötött informálódás m Jogorvoslati lehetőségek
